Szeged és Vidéke, 1903. december (2. évfolyam, 346-390. szám)

1903-12-23 / 382. szám

Szeged, 1903. szerda, deczember 23. SZEGED ÉS VIDÉKE. csengetyüit, végigkilincselték a pénzügyigaz­gatóság ajtait is, hogy valami bizonyosat tudjanak meg a kecsegtető mende­mondákról. Mindezen híresztelésekből azonban csak ke­vés bizonyult valónak. A leérkezett félmillió korona tulajdonképpen nem is félmillió, csak 400,000. A czélja sem az, hogy karácsonyi örömöket szerezzen a hivatalnoki karnak, hanem, hogy a Kecskeméten most fölépített törvényszéki palota építőinek, a szegedi Rocellis és Winkler vállalkozóknak, fizesse ki a túlnyomó részét a pénzügyigazgatóság. Így­ lettek a karácsonyi álmok szentivánéji álommá s így maradnak üresen a tisztvise­lőknek Mikulás-napkor kitett csizmácskái és így nem lesz még a tisztviselők idei kará­csonyfája a fizetésemeléssel földiszitve. — Uj doktor juris. Fischer Miklóst, a szegedi jogászifjuság egyik képzett tagját a napokban avatták a jogtudományok tudo­rává a budapesti tudományos egyetemen. —­­ Karácsonyfa-ünnepély. A szegedi m. kir. állami gy­ermekmenhely intézeti ápoltjai részére 11. ker., Lengyel-utcza 6. szám alatti ideiglenes helyiségében karácsonyfa-ünnepélyt rendez. Ezen ünnepély­re az igazgató-főorvos külön meghívókat nem bocsát szét, miért a gyermekvédelem iránt érdeklődőket ez után tisztelettel meghívja. Az ünnepély ideje : e hó 24-én délutáni 3 óra. — Orvosi tanulmányút: Müller Vil­mos dr. fővárosi orvos, a Szegedről elszár­mazott jeles operatőr, Párisba utazott, ahol tanulmányait újabb ismeretekkel egészíti ki. ■Müller dr. három hónapot tölt a párisi klini­kákon és visszajőve­ nagyszabású tudomá­nyos munkásságba fog. — Kezdik az „egyszerűsített“ büntetést. Széll Kálmán örök alkotásának, a közigazgatás egyszerűsítéséről rendelkező és naponta legalább háromszor éppen nem valláserkölcsös kifejezésekkel megkritizált, hi­vatalnoksanyargató és senkinek se hasznos törvénynek egyik kiváló szakasza lép életbe január hó 1-én. Az, amelynek olvasásakor egyetemes boszúsággá változik át a tiszt­viselők pótlékán tegnap keletkezett öröm, így szól a nevezetes rendelet: A m. kir. minisztérium az 1901: XX. t.-czikk 44. §-ában­ nyert fölhatalmazás alapján, az 1903. évi deczember hó 19. napján hozott miniszteri ta­nácsi határozat értelmében rendeli. A közigazgatási eljárás egyszerüsitéséről szóló 1901. XX. t.-czikk­­nek a kihágási büntetéspénzeket tárgyazó rendel­kezései (23. és 24. §) az 1904. évi január hó 1­.hő napján lépnek életbe. — Városi tüzkárbiztositás. Aradon városi tüzbiztositó - intézeteket szándékozik szervezni a hatóság. A tervezet már el is készült, még­pedig az idei drezdai kiállítás hatása alatt, melynek tanulmányozására, éppen a városok kiállításáról lévén szó, Szeged ki­vételével minden magyar város kiküldötte főbb tisztviselőit. Ezen tanulmányol hatása" mutatkozik az aradi plátfumban, melyhez hasonlóval a nagyváradi városi hatóság is foglalkozik. Tudtunkkal Budapest székesfő­város is tömegesen tanulmányutaztatott Drez­dában, de még eddig semmi nyoma se jelent­kezik az ott szerzett bizonyára bőséges tapasztalatoknak. Az aradi tervezet főleg azért érdekes, mert ott az új intézmény a tanács határozata szerint három szomszéd várossal , Temesvár, Szeged és Nagyváraddal karöltve volna létesítendő. Előbb tehát megkeresik ezeket a városokat s ha hajlandók hozzá­járulni, akkor közös tanácskozásra fognak összegyűlni a négy város kiküldöttel. Csak ezután hozhat majd a törvényhatósági bizott­ság érdemleges határozatot. Arad városa közelebb fölhívja Szegedet, hogy 1. tegye tanulmány tárgyává az eszmét; 2. készítsék el a munkálatokat, hogy meg­­állapítható legyen a jövedelem és a kiadások ; 3. az építészeti, tűzrendészeti és kéménysep­rési szabályzatot vegyék egyöntetű revízió alá ; 4. a tűzoltóságot tökéletesítsék ; 5. készít­sék el a helyi viszonyok szerint a szabály­zat tervezetét. Ha ezzel elkészültek, a négy város tartson közös értekezletet a „Városok kölcsönös tűzbiztosító intézetek megvitatására és a feltételek megállapítására. De a felsorolt módozatok bármelyikénél nél­külözhetetlen az államhatalom erkölcsi támogatása és szükséges az anyagi támogatása, mert az állam­­hatalom támogatása nélkül lehetetlen, hogy­ egy szűk keretek közé szorított, csekély erejű városi biztosító-intézet haszonra való kilátással felvehetné a versenyt a már óriási tőkével rendelkező magán­­vállalatokkal. .A városi tűzbiztosító-intézetnek nem­csak olcsóbb díjtételekkel kell dolgozni, mint a magánvállalatoknak, hanem olyan kedvezményeket is kell nyújtani, miket egy biztosító intézet sem nyújthat, ezt pedig állami támogatás nélkül nem teheti. A legkisebb támogatás, amit az államtól kér­hetünk és az államélet magas erkölcsi szempontjá­ból ítélve meg a lehetőséget, nyerhetünk is, a biz­tosítási díjaknak közigazgatási végrehajtás útján való beszedhetésének a joga és három éven belüli hátra­lékoknak még az adóhátralék előtt is való elsőbb­sége dologi végrehajtás esetén és bekebelezésen kívül. Ha ezen jogokat a város kieszközölheti, akkor Arad városában a házak még akkor is biztosítva Tolnának és a tulajdonosok tűzkár esetén akkor is kártalaníthatók volnának, ha a díjak egy-két évről kifizetve nincsenek is. Ez lenne azon kedvezmény, melyet a magánintézetek egyike sem adhat. Magától értetődik, hogy a városi biztosító­­intézetnek a kárfelvételek és kárbecslések káláns­­sága és gyorsasága tekintetében nem szabad a magánintézetek mögött maradnia és e tekintetben a h­ivataloskodásban meggyökeresedett bürokratiz­mus elvetésével a legnagyobb és legtisztességesebb szabadelvűséget és helyes üzleti szellemet kell érvényre juttatnia. A városi biztosító­intézetnek kettős czélja lehet és kell hogy legyen : erkölcsi és anyagi. Erkölcsi czélja : preventív intézkedésekkel elejét venni a tűz­eseteknek és lehetővé tenni, hogy minden tűzkáro­­sult polgártársunk kártalaníttassék. Anyagi czélja pedig a haszon. Az erkölcsi czél eszközei: a) az építészeti, a tűzrendészeti és kéményseprési szabályzatoknak az anyagi czél által fokozott érdekeinek megfelelően való módosítása; b) a tűzoltóság kiegészítése és tökéletesebb felszerelése ; c) a tűzcsapok számának emelése ; d) a tűzjelző állomások létesítése ; e) a polgárság érdekeinek a biztosító­intézet érdekkörébe való bevonása és az intézet érdekeivel való azo­nosítása. Az anyagi czél, a haszon pedig a rendelkezésre álló és fennebb említett négy módozat közül a helyesnek a megválasztása és életbeléptetésével érhető el. Minél tökéletesebbek az erköcsi czél eszközei, annál biztosabb a haszon, az anyagi czél. Ez az aradi terv nagyjában. Szegeden is fölmerült már ez az eszme. Hogy van-e lét­­jogosultsága, azt közelebb kifejtjük . . . — A torna­­­eg­ylet nemzetközi birkózó­versenye. A nagy birkózó-verseny iránt, melyet a tornaegylet e hó 26-án, vagyis szomban délután fél 4 órakor rendez, a kö­zönség körében nagy érdeklődés mutatkozik. Az egyesület vezetősége nagy buzgóságot fejt ki, hogy a szép sport iránt érdeklődő közönségnek érdekfeszítő és kellemes délutánt szerezzen. Értesülésünk szerint a szegedi úri hölgyközönség körében is megnyilvánult az érdeklődés és tervbe vétetett, hogy a torna­egylet amatőr-birkózó nyertese hölgyek díjá­val is tüntettessék ki. Az egyesület mai na­­pon tartott igazgatóválasztmányi ülésén a zsűri tagjait is megválasztotta. A zsűri elnöke Pálfy Ferencz polgármester, tagjai : Lázár György dr., Berg Károly ezredes, Rósa Izsó dr., Nyilassy Pál dr., Rainer József, Cserno­­vics ■'Agenor, Homor István, Dögl Adolf és Lövész Antal. Versenybírák : Lövész ,Antal és Gönczy Lajos bajnok. Az egyesület sport­­ünnepélyére meghívót nem bocsát ki, hanem ez után is meghívja az ez iránt érdeklődő nagyközönséget. A helyárak a következőképpen lettek megállapítva: Páholy 7 korona, ülő­hely 2 korona, állóhely 1 korona és deákjegy 50 fillér. Miután minden jel arra enged kö­vetkeztetni, hogy a látványosságszámba menő plasztikus mérkőzések nagy közönség érdek­lődése mellett fognak lefolyni, kívánatos, hogy a megfelelő helyek már korábban megvásá­roltassanak. Az egyesület intézkedése folytán jegyeket már a mai naptól kezdve lehet vál­tani a Tisza-szálló irodájában. — Templomküldöttség a város­­ házán. Régi vágya az már a rókusiaknak, hogy a mostani rozoga, romszerü templom helyett új istenházat építsen a város a rókusi hívek számára. Ebben az irányban ma kül­döttség járt a torony alján a város főembereinél. A küldöttség, amelynek tagjai Jászai­ Géza apátplébános vezetése alatt Funák Ká­roly, Becsey Károly dr., Cserzy Mihály, Nagy János, Nemecskay István, Molnár János, Török Ferencz, ifj. Schütz Antal, Pap András, Kiss Márton, Szemmáry György, Acsay Mi­hály, Németh Dömötör, Farkas János, Lippay ■.Antal és Garay Lajos voltak, délelőtt 9 óra­kor Pálfy Ferencz polgármesternél tisztelgett. Jászay Géza átadta a tanácshoz czimzett emlékiratot s kérte a polgármestert, hogy támogassa a rókusiak mozgalmát. A polgár­­mester megígérte, hogy mindent el fog kö­vetni a kérelem teljesítése érdekében. A kül­döttség ezután Tóth Pál főjegyzőt, Ivánkovics Sándor főügyészt, Gaál Endre, Szekerke La­jos és Fodor Károly tanácsnokokat kereste föl, akik valamennyien megígérték támogatá­sukat. Végezetül Kállay Albert főispán előtt jelent meg a küldöttség. A főispán Jászay Géza beszédére azt felelte, hogy az ügy érdemi elintézése nem rajta áll, de azt hiszi, hogy a tanács és a közgyűlés melegen és jóakaratúlag fogja fölkarolni a rókusiak kíván­ságát, mert hiszen a mostani templom csak­ugyan nem felel meg a követelményeknek. A maga részéről szívesen rajta lesz, hogy a rókusi új templom eszméje mihamarabb meg­valósuljon. Végül megköszönte a főispán azt, hogy a küldöttség csekély személyét is meg­kereste. A küldöttség megéljenezte a főispánt. — A bírói vizsgálat vizsgáló-bizottsága. Az igazságügyminiszter az 1891 . XVII. t.-czikk 21. és 70. §-ai alapján, 1891. évi deczember hó 1-én 45.036. 1. M. szám alatt kiadott rendelettel szabályozott gyakorlati bírói vizsgálat vizsgáló­­bizottságának elnökévé dr. Vavrik Béla kir. kúriai tanácselnököt, tagjaivá pedig dr. Décsey Zsigmond kir. kúriai és dr. Imling Konrád, a magyar királyi igazságügyminisztériumhoz beosztott budapesti kir. ítélőtáblás tanácselnököket, Havas Károly, Grecsák Károly, dr. Tarnai János kir. kúriai bírákat, Né­­meth Péter nyugalmazott kir. kúriai bírót, Hubla Ferencz budapesti ítélőtáblás tanácselnököt, dr. Heil I­ausztin királyi közigazgatási bírósági bírót, Szántó Mihály királyi igazságügyminiszteri tanácsost, dr. Baum­garten Károly budapesti királyi ítélőtáblát és dr. Márkus Dezső, a királyi igazságügym­inisztérium­­hoz beosztott kassai királyi ítélőtáblás bírákat, dr. Vargha Ferencz budapesti királyi főügyészi helyettest, dr. Balogh Jenő, Zsögöd Groszschmid Benő és dr. Kovács Gyula budapesti tudományos egyetemi nyilvános rendes tanárokat, dr. Wein­­mann Fülöp budapesti királyi közjegyzőt, idősebb dr. Környei Ede, dr. Kövess György, dr. Friedmann Bernát, dr. Nagy Dénes és Rhorer Viktor budapesti ügyvédeket, végül dr. Reiner János egyetemi czím­­zetes rendkívüli tanár, budapesti ügyvédet három év tartamára kinevezte. 4. § .Álhír Takács Zoltánról. A „Magyar Estilap“ ma a következőket írja: A szegedi csillagbörtönben végét járja a kalandos életű, börtönbe jutott demagóg : Takács Zoltán dr., akinek a népszerűsége annak idején vetekedett legnépszerűbb országgyűlési képviselő­kével, -Ezután bűnre vetemedett. Orgazdája volt sikkasztóknak és börtönbe került. Onnan kiszaba­dulva, pénzhamisításra vetemedett és ismét börtönbe került. A testsorvasztó börtönlevegő Takács Zoltán egészségét is aláásta úgy, hogy ma már végét járja. Regdán Károly dr., a szegedi csillagbörtön orvosa gondosan ápolja Takács Zoltán dr.-t, akinek az állapota azonban ma már annyira kétségbeejtő, hogy alig lehet megmenteni az életnek. Ez a hír nem éppen új. Hónapok óta híresztelik már rosszul értesült források. Nem kell azonban erősítenünk, hogy Takács Zol­tán egészsége mindezek ellenére a lehető legjobb. — Betörés: Zubek Jánosnak a Lechner­­téren levő déligyümölcsös bódéját az éj folyamán ismeretlen tettesek feltörték és több korona értékű déligyümölcsöt vittek el. A rendőrség megindította a nyomozást a tettes előkerítése érdekében.

Next