Szeged és Vidéke, 1904. április (3. évfolyam, 126-153. szám)

1904-04-01 / 126. szám

D ÉS VIDÉ SZE6ED, 1904. péntek, ipfilís i \ POLITIKAI NAPILAP. | 111, ÉVFOLYAM, 126. (753TMM. SZERKESZTŐSÉG: KÁRÁSZ-UTCZA 10. SZÁM. Kiadóhivatal; SCHULHOF KÁROLY könyvkereskedés«. FELELŐS SZERKESZTŐ: BALASSA ÁRMIN dr. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 24 kor. —■ F^vr* lijror. — Negyedévre 6 kor. — Egy hóra —'^J^-szám ára 8 fillér. Kövezés! kölcsön. Vízvezetékünk már lesz valahogy s az uj vágóhíd is fölépül talán. De arról szó sincs, hogy a város utczái megfelelően rendeztessenek és köve­zettel láttassanak el. Pedig mindaddig, amig feltöltetlen és kövezetlen utczáink vannak, az alföldi metropolis csak aféle kaliforniai város marad. Evről-évre alig szorítanak a költ­ségvetésben annyi pénzt a kövezésre, hogy a már megtörtént utczarendezé- sek ugy-ahogy föntarthatók legyenek. Hogy mennyire „ugy-ahogy“, bizony­ság rá a Kárász-utczai aszfaltos kocsi-ut. A Kárász-utcza már csak a város kellős közepén van és láthattuk, hogy micsoda szörnyű kátyúkat fol­toztak be most rajta, no és a foltozás után micsoda kátyúk maradtak még. Ami munkát ezen a toldozás-foltozáson felül végeztetnek, az csak szemszurás- nak jó. A Margit-, Püspök- és Tábor- utczák feltöltése majd egy évtizedig terveztetett, mig végre a szükséges tízezreket valahogy ki tudták szorítani. Már pedig minden indítvány, ame­lyet utczarendezés irányában tesznek, nagyon is jogosult, mert a rendezet­len, kövezetlen utcza faluba való és nemcsak hogy nem méltó Szeged városához, hanem nem is tűrhető. Igazán, egyes nagyközségekben rende­zettebbek a város közlekedő utai, mint a szegedi utczák, akár a nagykörúton kívül, akár azon belül. Láttuk az idén a Hullám-utczát; napokig félméteres viz alatt állott az. S az az utcza a nagykörúton belül fekszik, a Szent István-tér mellett. Csodálatos dolog, hogy sem a hatóság, sem pedig a kövezési bizott­ság nem tökéli el végtére magát, hogy a kövezési dologban végre-valahára radikális javaslattal járuljon a köz­gyűlés elé. Egy oly városrendezési munkálatra gondolunk, amely kövezés czéljára fölveendő nagy kölcsön alap­ján az összes forgalmasabb utczákat kövezettel látná el, a kisebb forgalmú utczákat pedig legalább is feltöltené. Már tavaly, a kövezési program tárgyalása alkalmával fölvetettük ezt a kérdést s nem mulaszthatjuk el, hogy ugyanez alkalommal most ismét föl ne emeljük sürgető szavunkat. Az öreg Cato példája utóvégre is sikerrel biztat bennünket. Nem valami uj, nagy teherről van szó, éppenséggel nem. Kölcsönről, amely kifutná a szükséges városren­dezés költségeit s amelynek amorti- záczióját fedezné az évente kövezésre elköltött összeg fele, a másik fele pe­dig a kövezések föntartására szolgálna. Igaz, hogy ily összeg az összes utczák jókarban tartására elégtelen volna. De az uj létesítmények az első eszten­dőkben alig igényelnének számba- jöhető fentartási költséget. Aztán nem kell gondolni, hogy azok a feltöltetlen és kövezetlen utczák ma nem kerül­nek pénzébe a városnak. Éppen az a borzasztó, hogy aránylag nagyon is sok pénzébe kerülnek. Aztán azt se lehet vitatni, hogy az évek haladásá­val nem növekszenek a kövezési pro­gram költségei is. Mindezeket meg­gondolva, a kövezési kölcsön alig je­lentene a városra nézve számbajöhető uj áldozatot; ezzel szemben pedig egy csapásra véget érnének keserves utcza- mizériáink. Nem tudjuk, hogy ez a kérdés mindezideig miért nem került érdem­leges tárgyalás szőnyegére. Hogy maga a hatóság, a mérnökség miért nem foglalkozik végre behatóan egy ilyen tervezet elkészítésével. Utóvégre is a mérnökségnek nemcsak az a föladata, hogy csupa utasításokra dol­gozzék, hanem hogy maga is forgassa az eszét, hogy az ügykörébe eső kér­déseket miként lAhptne. kedvezőbben megoldani. Ha nem ismernők a toronyalatti ázsiai kényelmet, csaknem arra gon­dolnánk, hogy valami megrögzött balitélet következtében ismeretlen ke­rékkötő tartóztatja el ezt a kérdést"a napirendre kerüléstől. De ha van ilyen balitélet, el kell oszlatni s ha eloszlatni nem lehet ; ki kell irtani. Bízunk benne, hogy mindinkább kevesedni fog azoknak a száma, akik a mai rendszer hü föntartását helyes­nek és kielégítőnek találják s remél­jük, hogy annyira legalább is haj­landó lesz mindenki a város érdeké­ben, hogy legalább is megismerkedjék ennek a kérdésnek a magjával. Ha pedig idáig eljut a dolog, akkor tö­rekvésünket már siker koronázza, mert a szemmel láthatóan üdvös újítást a maradiság soha sem akadályozhatja meg. Politika. Hadaereg:felüg:yelő Budapesten. A Pol. Ért. ma késő éjjel azt a hirt közli, hogy a Win- dischgrätz herczeg halálával megüresedett hadsereg­felügyelői állásra Lobkovitz Rudolf herczeget sze­melték ki. Nevezett forrás szerint a herczeg továbbra is Budapesten fog tartózkodni. Utódjául az említett forrás szerint Klobucsár Vilmos honvédségi adlátust neveznék ki, Klobucsár utódja pedig Gaudernak József altábornagy lesz, aki sokáig volt Szegeden. Az indemnitási törvény kihirde­tése. A hivatalos lap mai száma közli az 1904. év első hat hónapjában viselendő köz- ferhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat szentesítését, mely mint 1904. évi IV. törvényczikk jelent meg az Országos Törvénytárban. Rendeled # M {Saját Ú ma jelent megS^in* tesitésére vonatko jvatalos lapban törvény szen- ézirat. Az ex lex tehát a mai napon megszűnt s az állam adószedési joga újra életbe lépett. Ebből az alkalomból a pénzügyminiszter két rendeletet bocsátott ki, amelyek már ma megérkeztek a szegedi királyi pénzügyigaz­gatósághoz is. E rendeletekben intézkedik a miniszter az adóhátralékoknak a törvény által biztosított kíméletes behajtása irányában. Az első rendelet a következőkről értesíti a pénzügyigazgatóságokat: a) Azok a közadók és illetékegyenértékek, amelyek törvény szerint az 1903. év második, harmadik és negyedik negyedében, topábbá az 1904. év első negyedében lettek volna esedékesekké és az 1904. évi IV. törv.-czikk életbeléptetése napjáig be nem fizettettek, valamint a közadók módjára beszedendő tar­tozások is ezen a napon válnak esedékesekké és az ezt a napot követő tizenötödik napon befizetendők. Ennek a befizetési határidőnek elmulasztása esetén a késedelmi kamat az 1904. évi IV. törvényezikk hatályba léptének napjától kezdve jár. Hogy ettől az utóbbi szabálytól a hátralékos egyenesadók tekinte­tében mikor lehet eltérésnek helye, azt egy­idejűleg 1053. P. M. szap" kiadott kör- rendeletem állapítja meg. b) Azok az illetékek, amelyekre nézve a fizetési meghagyások 1903. évi márczius 31-ike után lettek kézbesítve, de be nem fizettettek, az 1904. évi IV' törvényezikk életbeléptetése napjától számított harmincza- dik napon befizetendők és a késedelmi kamat ezen harminczadik nap után következő nap­tól kezdve számítandó. c) Avégből, hogy az a) és b) alatt meg­nevezett tartozásokkal hátralékban levők ezen rendelkezésem felől biztosan és mielőbb tu­domást szerezhessenek, utasítom a királyi pénzügyigazgatóságot, hogy ezen rendeletem- nek egy-egy másolati példányát a kerületében levő valamennyi város és község elöljárósá­gának azonnali kihirdetés végett a legsürgő­sebben küldje meg. A másik rendelet a következőleg hangzik: Az 1904. év első hat hónapjában vise­lendő közterhekről és fedezendő állami ki­adásokról szóló 1904. évi IV. t.-czikk 4. §-a fölhatalmazta a m. kir. pénzügyminisztert, hogy az 1903. évi második, harmadik és negyedik, valamint az 1904. év első negye­déből származó adóhátralékok törlesztésére oly adóköteleseknek, akik fizetési halasztás engedélyezése iránt folyamodnak, e halasztást a késedelmi kamat teljes elengedése mellett adhassa meg. A törvényhozásnak e kivételes kedvez­mény engedélyezésénéi az volt a szándéka, hogy azok az adózók, kiknek állami egyenes­adó s egyéb az egyenesadók módjára be­hajtandó köztartozása a költségvetésen kí­vüli időszak tartama alatt annyira fölszapo­rodott, hogy azokat fizetési képességük tönkretétele nélkül egyszerre beszolgáltatni nem bírnák, egyfelől vagyoni megromlásuk­tól megóvassanak, másfelől a létező adóalap a lehetőségig épségben maradjon. Ennek a czélnak elérése, valamint a követendő eljárás egyszerűsítése és könnyí­tése végett a következőkben rendelkezem ; 1. Felhatalmazom a kir. pénzügyigazga­tóságokat, hogy mindazoknak az adózóknak. Lapunk mai száma 10 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék