Szeged és Vidéke, 1904. július (3. évfolyam, 209-236. szám)

1904-07-12 / 219. szám

Maróczy Gézáról az édesapja. (Saját tudósítónktól.) Maróczy Gézáról, a világhírű magyar sakkozóról nyilatkozott az édesapja az aradi ,Függetlenség! tudósí­tója előtt. Az apa, Maróczy József így nyi­latkozott az ő Géza fiáról: — Géza fiam most Pesten van , a fe­­renczvárosi községi polgári fiúiskolánál tanár. Előbb mint okleveles mérnök a budapesti vízvezetéki műveknél volt mérnöki állásban, azonban a tanári pályára nagyobb kedvet érezvén, tanári oklevelet szerzett. Előrehala­dását közvetlenül Tisza Lajos gróf és Lech­­ner Lajos volt budapesti középitészeti igaz­gatónak köszönheti, közvetve azonban a sakkozásban való nagy tudásának, mert en­nek révén ismerték és kedvelték meg. Nem felel meg a valóságnak a lapok annak idején közölt ama híre, hogy a St.­Louisban rendezett nemzetközi sakkversenyen fiam azért nem vett részt, mert arra az intézet igazgatója nem adott neki szabadságot. Szabadságot szívesen adtak volna neki, de ő azért nem ment, mert még nem heverte ki ama fára­dalmakat, melyeknek oly szép gyümölcse a montekarlói fényes győzelem volt, valamint azért is, mert éppen nősülés előtt állott s családunk is az itthonmaradást ajánlotta. „Nem megyek ki St.­Louisba saját elhatáro­zásomból“, mondotta a hozzá fordult kérde­zesküdőknek. Arra a kérdésre, hogy szándékozik-e mostanában a fiatal mester győzelemarató­­útra menni ? — a következőket mondta Maróczy : — Mostanában nem. Fiam most egy barátjával együtt egy sakk-könyv szerkeszté­sével van elfoglalva, mely arra lesz hivatva, hogy akik a sakktudományt minél tökélete­sebben elsajátítani óhajtják, abból megtanul­hatják. Erősen hiszem, hogy a sakk­kedvelők körében e mű — mely még a folyó év őszén megjelenik a könyvpiac­on — nagy örömet fog szerezni. Úgy tudom, hogy még az őszszel nagyobbszabású sakkverseny lesz Zürichben, azon már alkalmasint ismét részt­­vesz. Maróczy Géza sakktudásának fejlődésé­ről és mai értékéről a következőket mondotta édesapja: — Géza fiamat gimnazista korában egy alkalommal reggel 7 órakor, midőn én már fölkeltem, szobájában sakktábla előtt találtam. Lámpájából a petróleum kifogyva, a szoba telve volt korommal, ő azonban annyira el­mélyedve az önmagával egész éjjel folytatott játszmában, hogy a szoba fojtó levegőjét észre sem vette s csakis az ajtón való ismé­telt erős zörgetésemre tért magához. Szen­vedélyes sakkjátékos voltát különben a sze­gedi régi gimnázium padjai s tankönyvei is élénken igazolják. Az első játszmát a szegedi zsidó hitközség előimádkozójával játszotta, akit — kitűnő játékos volta daczára — rövid idő alatt túlszárnyalt. Már­­ a szegedi kasz­nóban mutatta be képességét és hírnevét is itt álla­­pította meg. Előbb Magyarországon lett sakktekintélylyé , majd a külföld sakkverse­nyein is megjelent, mindenütt több-kevesebb győzelmet aratva, így Londonban, Párisban, Zürichben stb. az elsők között foglalt helyet, Montekarlóban pedig most már kétizben is első lett. Még a folyó évben Szentpétervárott is részt vett volna a nemzetközi sakkverse­nyen, ez azonban a háború miatt elmaradt. — Van egy rossz szokása a fiamnak, — mondta tovább — nagyon szereti az úgynevezett szimultán játékot. Ez abból áll, hogy egyszerre 8—10 ellenféllel is játszik. Pedig az ilyesmi — volt már reá a kiváló sakkozók közt több példa -- hamar meg­zavarhatja az elmét. Egy alkalommal fiam 100 frtot kért tőlem, hogy Londonba mehes­sen a nemzetközi sakk­versenyre. A többek között Csigorin, világhírű orosz sakkjátékos­­sal megmérkőzni. A 100 frtot átadtam s tréfásan megjegyeztem, hogy­­ ha megvered fiam a muszkát, akkor nem kell a 100 frtot visszaadnod; megérdemelné, mert minek jöttek be ők mihozzánk 48 ban ? Úgy esett, hogy fiam Csigorin felett fényes győzelmet aratott. Közölte is erre vele az én kijelenté­semet, mire Csigorin így válaszolt: — Ha hazamégy, mondd meg apádnak, hogy mi oroszok sokkal jobb barátjai va­gyunk a magyaroknak, mint az osztrák test­véreitek. Végül a következőket mondotta Maróczy Géza atyja: — Négy gyermekem van. Két fiam, két leányom. Mindegyik bohém. Mindegyiknek van valami különösebb sajátsága. Géza fiam világhírű sakkozó, a másik fiam, ki úgy mint én, szintén kútfúró, a kerékpárján buk­­fenczet hány, nagyobbik leányom szintén ki­válóan sakkozik és művészileg czimbalmozik, az ifjabbik leányomnak pedig . . . olyan nagy a nyelve, hogy nincs az a cseléd szé­les az országban, aki házunknál 8—10 nap­nál tovább maradna — ő miatta. SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1904. kedd, július 12. VÁRMEGYE. VIDÉK.­ ­*) Elutasított felebbezés. Köztudo­mású dolog, hogy Kelemen Béla dr. ország­gyűlési képviselő, megyebizottsági tag a vár­megye legutóbbi, május hóban tartott rendes közgyűléséhez önálló indítványt nyújtott be arról, hogy a törvényhatósági bizottság mondja ki, miszerint Derekegyháza, Nagymágocs, Sövényháza, Magyartés és Fábiánsebestyén községeket megszüntetendőknek, föloszlatan­­dóknak és részben Szenteshez, részben Mind­szenthez, Algyőhöz, Sándorfalvához és Kis­telekhez csatolandóknak véli és ebben az irányban teendő javaslattételre egy bizottsá­got küld ki. A megyegyűlés többsége beható vita után ezt az indítványt elvetette, illetőleg napirendre tért fölötte. A megyegyűlés ezt a határozatát Kelemen Béla dr. megfelebbezte a belügyminiszterhez, akinek döntése ebben az ügyben már leérkezett a vármegyéhez. Ebben a döntésben a belügyminiszter — a felebbezés elutasításával — a megyegyűlés határozatát indokainál fogva jóváhagyta. Fegyelmi eljárás Zentán. Zentá­ról jelenti levelezőnk, hogy a város házi­pénztárának tisztikara ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett. A fegyelmi vizsgálat azért tör­ténik, mert az 1903. évi zárszámadást több­szöri fölhívás daczára sem terjesztették be. színház. * Ocskay brigadéros szabad ég alatt. Győrött érdekes tervet akarnak meg­valósítani. Az Ocskay brigadérost játszák el nyílt színpadon Krecsányi Ignácz díszletei­vel. A darabot műkedvelők játszák. IRODALOM. □ Nemzeti politika czimmel röpira­­tot irt Kolozsvárott Nadinyi Emil. A szerző azt óhajtja, hogy Bánffy Dezső báró és Apponyi Albert gróf pártjai egyesüljenek s magyar konzervatív pártot alakítsanak. A fü­zet ára 60 fillér. MŰVÉSZET. (*) A palicsi hangverseny. V'­asár­­nap este tartották meg Palicson az idei sze­zonban az első hangversenyt. A hangverse­nyen nagy közönség volt jelen és a kiváló műsor egyes számaiban igazán gyönyörkö­dött. A hangverseny Balassa József hírlapíró fölolvasásával kezdődött. A Példák Könyvéből czímen olvasott föl két szatirikus rajzot. Utána Parlagi Kornélia, a szegedi színház szubrettprimadonnája énekelt. Okuli belépőjét „A vándorlegény“-ből, a „Sió“ dalt az „Aranyvirág“-ból és a Madárdalt adta elő énekművészetének finomságával, nagy tap­sokra ragadtatván a közönséget. Molnár László, a Király­ Színház tagja monológokat adott elő. Finom, disztingvált, ízléses színész ez a szegedi származású fiatalember, akinek tehetségében nagy bizodalmunk van. Érde­mes lenne vendégszerepeltetni a színházban. Hetényi Elemér ötletes, aktuális verseket adott elő humorának teljével. Végül ismét Parlagi Kornélia énekelt, ezúttal Dankó­­dalokat Bodrcs Miska zenekarának kíséretével. Ezzel is elragadta a művésznő a közönséget. Az énekeseket Müller Ottó, a szegedi szín­ház karmestere kísérte zongorán, ismert mű­vészetével. TANÜGY. + Az iskolaszék ülése. A községi iskolaszék július hó 12 én délután fél négy órakor a városi széképület bizottsági termé­ben ülést tart. m­ulattság. Kereskedelmi alkalmazottak mu­latsága. A szegedi köz­­alkalmazottak tánczkedvelő ifjúsága e hónap 16 án, szom­baton a Krausz Ármin féle táncziskola helyi­ségében tánczvigalmat rendez, a kereskedelmi alkalmazottak szakegyletének berendezési és könyvtára alapja javára. Belépődíj 00 fillér. Kezdete 9 órakor. Felülfizetéseket köszönet­tel fogadnak. Iparosinak bálja. A szegedi Ipa­­rosifjuság közművelődési egyesülete e hónap 16-án a Csikós-féle kerthelyiségben (esős idő esetén a belső teremben) építendő házának alapja javára nagy nyári bálát rendez. A vi­galmi bizottság mindent elkövet, hogy a höl­gyek jól mulassanak s ezért tagjainak szá­mát 50-re emelte föl, azonkívül a hölgyeknek csinos kiállítású legyezőkkel kedveskedik, amely egyszersmind tánczrendül szolgál. — Személyjegy előre váltva 1 korona, a pénz­tárnál 1 korona 20 fillér. Családjegy 2 ko­rona 40 fillér, a pénztárnál 3 korona. Jegyek kaphatók a vigalmi tagoknál. A zenét egy elsőrendű czigányzenekar szolgáltatja. Gyermekek a siketnémák intézeté­nek. A siketnémák és vakok intézete javára Nagylakon kedves műkedvelői előadást ren­dezett néhány kis diák. Gárdonyi Géza egyik gyermekdarabját adták elő a műkedvelő gyer­mekek, még­pedig szép sikerrel. A jövedel­met, 10 korona 20 fillért elküldötték már szerkesztőségünknek a műkedvelői előadás kis rendezői: Leopold Ede, Balassa József, István és Jenő. A küldött összeget eljuttat­juk rendeltetési helyére. TÖRVÉNYKEZÉS. § Fenyő Sándor ügye. Langer Jenő budapesti törvényszéki biró, aki Fenyő Sán­dor bűnügyében a végtárgyalást vezetni fogja„ elrendelte Fenyő Sándor elmebeli állapotának megvizsgálását, amelyet a törvényszéki szak­értőorvosok foganatosítottak is s vizsgálatuk eredményét már be is terjesztették a tanács­elnöknek. A szakértő-orvosok véleménye,, úgy látszik, nem lehetett volna akadálya a végtárgyalásnak, amelyet Langer bíró e­ hó 25-ére tervezett. Ámde időközben Pollék Illés, Fenyő védője azzal a kérelemmel for­dult a vádtanácshoz, hogy miután védencze ellenében a vizs­gálatot befejezték, óvadék ellenében bocsássa szabadon Fenyő Sándort. A vádtanács zárt ülésben tárgyalta a védő kérelmét s azt határozta, hogy harminczezer korona óvadék ellenében ideiglenesen szaba­­don bocsátja Fenyőt. A vádtanács végzését azonban a királyi ügyészség megfölebbezte s minthogy ennek a felebbszésnek halasztó

Next