Szeged és Vidéke, 1904. december (3. évfolyam, 341-367. szám)

1904-12-01 / 341. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGED, 1904. csütörtök, deczeraber 1. POLITIKAI NAPILAP,­­ 111. ÉVFOLYAM, 341. 1968.) SZÍM. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Kölcsey utcza 3 szám. ; FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: Telefon 84. szám. BALASSA ÁRMIN dr. ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Egész évre 24 kor. — Félévre 12 kor. — Negyedévre 6 kor — Egy hóra 2 kor. — Egyes szára ára 8 fillér. Szervezkedés. Kinek van még kétsége aziránt, hogy az a háborúság, melyet Tisza István indított, nem más, mint mi hata­lom háborúja a nemzet ellen ? A ha­talomé, melyet a nemzeti szellem hatal­mas előnyomulása megrémített, a ki­csikart vívmányok elkeserítettek ? A megtorlás csak egyik czélja a háború­nak ; a másik, a fontosabb : a megelő­zés. Mert akármilyen csekélyre becsül­jük is mi, magyarok, az obstrukc­ió által kicsikart vívmányokat, arra elég nagyok, hogy a bécsiek kétségbeessenek rajta. Ezért hangzott föl egész Ausztriá­ban a jelszó: eddig s ne tovább! Ezt az osztrák jelszót most változtatja az Tisza élő valósággá, ezért kell ház­­szabályrevízió, ezért kellett november 18-át megcsinálni, ezért kell díjbir­­kózókból parlamenti rendőrséget szer­vezni és ezért kell még majd a gaz­tettek egész sorozatát elkövetni. Mindezek láttára mit kell tennünk ? Essünk-e kétségbe és adjuk föl remény­telenül a küzdelmet ? A mi nemzeti históriánk azt tanítja, hogy a magyar nemzet géniusza mindig megtalálta a legalkalmasabb fegyvert, azt, amely­­lyel az adott körülmények között leg­könnyebben verhette vissza az ellene intézett támadást. Ez az arzenál azért olyan gazdag, mivel nagyon sűrű, majd­nem folytonos volt a támadás. Benne foglaltatik abban a passzív reziszten­­cziától, a néma elkeseredéstől a fegy­veres ellentállásig és az emigráczióig minden fegyver, amelyet a Gondvise­lés a létében fenyegetett nemzet vé­delmére megteremtett. Legutolsó ilyen fegyverünk: a kisebbségi ellentállás volt. Erre a hatalom — mint mindig — törvénysértéssel, az alkotmány megseb­­zésével felelt. Hagyhatja-e ezt a nem­zet válasz nélkül? Önfentartási ösz­töne nem súgja-e, hogy a fegyver he­lyett, melyet durva erőszakkal kiütöt­tek kezéből, másikat, még hatásosabbat kell kezébe vennie ? Ez a másik fegyver nem lehet más, mint nemzeti többséget teremteni a par­lamentben. Ha a kisebbségi ellen­állás megszűnt alkalmasnak lenni a nemzet ama jogai kivívására, amelyek nélkül nincs méltó nemzeti lét, hát akkor maga a hatalom kényszeríti arra a nem­zetet, hogy jogos törekvéseit parlamenti többség útján követelje ,és valósítsa meg. Ezért egyenesen a Gondviselés, a nemzeti géniusz sugallata volt az, amikor rögtön a november tizennyol­­c­adikán elkövetett aljasság után az összes ellenzéki pártok szövetséget kö­töttek egymással. Mert ez az első lé­pés arra, hogy a mostani parlamenti többség kisebbséggé váljék, és azután annak romjain egy, a nemzeti jogokat és törekvéseket képviselő parlamenti többség teremtessék meg. A második lépés most van folyamatban; ország­szerte gyűléseket tart a magyar nép, hogy kifejezze tiltakozását, fölháborodá­­sát, ezáltal jó létre az az éber közszel­lem, melynek hiányát nemzeti küzdel­meinkben eddig olyan keservesen éreztük. A harmadik, a döntő lépés nem lehet más, mint­ szervezkedés ország­szerte. Halálos vétek volna ezt elmu­lasztani most, amikor a pártok közötti korlátok leomlóban vannak és így a hatalom kezéből szintén kiesett egy fegyver, az ellenzéki pártok viszály­kodásainak fölhasználása. Szövetkezze­nek és szervezkedjenek az ellenzéki pártok együttesen az egész országban, minden vármegyében és minden kerü­letben. A hatalmi szervezettel állítsuk szembe a nemzeti szervezetet. Iiovássy Márton. POLITIKA. Szervezkedő közgyűlés Kecskeméten. Vasárnap tartotta meg Kecskemét város felső kerületének függetlenségi polgársága szervez­kedő közgyűlését, hol rendkívül sok függet­lenségi választópolgár vett részt és új tiszti­kart is választott. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel örökös elnökéül Szappanos Istvánt választotta meg. Alelnökök lettek: id. Szappanos Elek nagybirtokos, Sárközy Pál, Sánta Gábor, galántai Fekete József és Szokolay Mihály. A politikai helyzet. Beavatott körökből azt jelentik ma, hogy Tisza István gróf miniszterelnök a deczember 9—12-ike közt eső napok valamelyikére fogja a képviselőházat összehívni. Valószínű, hogy deczember 9 ikén lesz a Ház első ülése, még­pedig azért, mert 8 ikán az ellenzéki képviselők nagy része a vidéki népgyűléseken lesz elfoglalva s Tisza arra számít, hogy pár napba beletelik, míg visszaszállingóznak Budapestre. Más oldalról jelentik, hogy a szabadelvű párt lelkesedése már nagyon is lelohadt. A volt nemzetipártiak s az agráriusok semmi további erőszakba nem hajlandók belemenni. Kétségtelen pedig, hogy Apponyi Albert gróf ki fogja hívni maga ellen a hatalom minden erőszakoskodását. Ha pedig Apponyi szemé­lyére a most szervezett parlamenti csendőrség kezet vet, akkor régi párthiveire erkölcsi lehetetlenség lesz a kormánypárton maradás. A parlamenti csendőrség már szervezve van. A negyven egynéhány ember esküt is tett. Hivatásuk a kormánypárt megvédése és az ellenzék lefegyverezése lesz. Csávossy háznagy, hir szerint, nem akarja elfogadni ennek a pribékseregnek a vezérségét s ezért lemond háznagyi tisztéről. Lapunk mai száma 10 oldal. A kormánypárt higgadtabb elemei lehetet­lennek tartják, hogy Tisza kilábaljon a baj­ból. .A jövő emberét Andrássy Gyula gróf­ban látják. A gróf és csapata nem szövetke­zik az ellenzékkel, hanem a saját szakállára fog politikai szerepet vállalni, valószínűleg a kibontakozás előkészítésének határozott jel­szavával. Mai híreink a következők : Wlassics Gyula nyiltlevele. Wlassics Gyula dr. egyetemi tanár, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter ma nyilt­­levelet intézett választóihoz, amelyben el­mondja, hogy a november 18-iki merénylet miatt lépett ki a szabadelvű pártból. Levelé­ben elmondja, hogy a november 18-iki határozat lehet erőszakos elnöki kijelentés, de nem lehet jogszabály, s így senkit sem köte­lez. Tiszáról azt mondja, hogy az csak a czélt nézte, nem törődve az emberek jog­érzetével, a jog kereteivel, fanatizmusában, elszánva egészen a mártíromságig, feltüzelte, elbűvölte képviselőtársait. Hogy miért nem lépett ki már a november 18-iki merénylet előtt, erre a kérdésre azt feleli Wlassics, hogy nem hitte, hogy az erőszak bekövetkezik. Hiszen a miniszterelnök márcziusban is visszavonta erő­szakos indítványát s ez akkor is bevált a béke eszközéül. A czélt ő (Wlassics) óhajtotta s el is kisérte a miniszterelnököt a jog utolsó állomásáig ; itt aztán elvált tőle. .­ kibonta­kozás első föltételéül állítja föl, hogy a no­vember 18-iki határozat jogforrás ne legyen; másodikénl, hogy a szólásszabadsá­got nem sértő házszabályrevízió pártközi megállapodás alapján létrejöjjön, de itt szük­séges, hogy az érvényesítendő alapelvek és részletkérdések eleve nyilvánosságra hozassa­nak. Kijelenti végül, hogy a kormány erő­szaka ellen küzdeni fog és helyteleníti a kormány azon álláspontját, hogy a november 18-iki merényletért a nemzetnél keres föl­mentést, mert erőszakot a nemzet sohasem hagyhat jóvá. Disszidensek a helyzetről. Andrássy Tivadar gróf ma Gálszécsen beszámoló­ beszédet mondott. Kiléptem a kormánypártból, — mondotta a gróf — mert lelkiismeretem tiltakozott az ellen, hogy a november 18-iki események után is vállaljam a kormány tetteiért a felelősséget. A házszabá­lyoknak szándékos, tudatosan alkalmazott megsértésével különben sem lehet a nyugodt tárgyalásokat biztosítani. Bírálja aztán Tisza István gróf okfejtését a merényletre vonat­kozóan, majd így folytatja: Nemcsak a ház­szabályok egyszeri megsértéséről van szó, hanem sokkal többről. Elvégre nem kell föltenni, hogy az ellenzék, amelynek Ap­­ponyijai, Kossuthjai, Justhjai vannak, meg fog hajolni az erőszak előtt és megcsó­kolja a korbácsot, amelylyel arczulütötték. A jogsérelmet sem lehet elismerni jogforrás gyanánt. Tiszáékat eztán politikai méreg­­keverőknek nevezi, majd azt mondja, hogy a kérdés előbb-utóbb a nemzet ítélőszéke elé kerül s reméli, hogy a nemzet le fog sújtani azokra, akik jövőjének legfőbb biztosítékát akarták tönkretenni. Eztán Andrássy Gyula gróf beszélt. Felelősséget nem vállalhattunk a kormány tettéért, — úgymond — de nem is helyesel­hetjük azt, mert nézetünk szerint nem kellett volna erőszakhoz nyúlni. Ez ellen küzdeni is fogunk s a küzdelemben nem maradunk Tisza mögött. Bárhonnét jöjjön a támadás, mi ott leszünk.

Next