Szeged és Vidéke, 1904. december (3. évfolyam, 341-367. szám)
1904-12-01 / 341. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGED, 1904. csütörtök, deczeraber 1. POLITIKAI NAPILAP, 111. ÉVFOLYAM, 341. 1968.) SZÍM. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Kölcsey utcza 3 szám. ; FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: Telefon 84. szám. BALASSA ÁRMIN dr. ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Egész évre 24 kor. — Félévre 12 kor. — Negyedévre 6 kor — Egy hóra 2 kor. — Egyes szára ára 8 fillér. Szervezkedés. Kinek van még kétsége aziránt, hogy az a háborúság, melyet Tisza István indított, nem más, mint mi hatalom háborúja a nemzet ellen ? A hatalomé, melyet a nemzeti szellem hatalmas előnyomulása megrémített, a kicsikart vívmányok elkeserítettek ? A megtorlás csak egyik czélja a háborúnak ; a másik, a fontosabb : a megelőzés. Mert akármilyen csekélyre becsüljük is mi, magyarok, az obstrukció által kicsikart vívmányokat, arra elég nagyok, hogy a bécsiek kétségbeessenek rajta. Ezért hangzott föl egész Ausztriában a jelszó: eddig s ne tovább! Ezt az osztrák jelszót most változtatja az Tisza élő valósággá, ezért kell házszabályrevízió, ezért kellett november 18-át megcsinálni, ezért kell díjbirkózókból parlamenti rendőrséget szervezni és ezért kell még majd a gaztettek egész sorozatát elkövetni. Mindezek láttára mit kell tennünk ? Essünk-e kétségbe és adjuk föl reménytelenül a küzdelmet ? A mi nemzeti históriánk azt tanítja, hogy a magyar nemzet géniusza mindig megtalálta a legalkalmasabb fegyvert, azt, amelylyel az adott körülmények között legkönnyebben verhette vissza az ellene intézett támadást. Ez az arzenál azért olyan gazdag, mivel nagyon sűrű, majdnem folytonos volt a támadás. Benne foglaltatik abban a passzív rezisztencziától, a néma elkeseredéstől a fegyveres ellentállásig és az emigráczióig minden fegyver, amelyet a Gondviselés a létében fenyegetett nemzet védelmére megteremtett. Legutolsó ilyen fegyverünk: a kisebbségi ellentállás volt. Erre a hatalom — mint mindig — törvénysértéssel, az alkotmány megsebzésével felelt. Hagyhatja-e ezt a nemzet válasz nélkül? Önfentartási ösztöne nem súgja-e, hogy a fegyver helyett, melyet durva erőszakkal kiütöttek kezéből, másikat, még hatásosabbat kell kezébe vennie ? Ez a másik fegyver nem lehet más, mint nemzeti többséget teremteni a parlamentben. Ha a kisebbségi ellenállás megszűnt alkalmasnak lenni a nemzet ama jogai kivívására, amelyek nélkül nincs méltó nemzeti lét, hát akkor maga a hatalom kényszeríti arra a nemzetet, hogy jogos törekvéseit parlamenti többség útján követelje ,és valósítsa meg. Ezért egyenesen a Gondviselés, a nemzeti géniusz sugallata volt az, amikor rögtön a november tizennyolcadikán elkövetett aljasság után az összes ellenzéki pártok szövetséget kötöttek egymással. Mert ez az első lépés arra, hogy a mostani parlamenti többség kisebbséggé váljék, és azután annak romjain egy, a nemzeti jogokat és törekvéseket képviselő parlamenti többség teremtessék meg. A második lépés most van folyamatban; országszerte gyűléseket tart a magyar nép, hogy kifejezze tiltakozását, fölháborodását, ezáltal jó létre az az éber közszellem, melynek hiányát nemzeti küzdelmeinkben eddig olyan keservesen éreztük. A harmadik, a döntő lépés nem lehet más, mint szervezkedés országszerte. Halálos vétek volna ezt elmulasztani most, amikor a pártok közötti korlátok leomlóban vannak és így a hatalom kezéből szintén kiesett egy fegyver, az ellenzéki pártok viszálykodásainak fölhasználása. Szövetkezzenek és szervezkedjenek az ellenzéki pártok együttesen az egész országban, minden vármegyében és minden kerületben. A hatalmi szervezettel állítsuk szembe a nemzeti szervezetet. Iiovássy Márton. POLITIKA. Szervezkedő közgyűlés Kecskeméten. Vasárnap tartotta meg Kecskemét város felső kerületének függetlenségi polgársága szervezkedő közgyűlését, hol rendkívül sok függetlenségi választópolgár vett részt és új tisztikart is választott. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel örökös elnökéül Szappanos Istvánt választotta meg. Alelnökök lettek: id. Szappanos Elek nagybirtokos, Sárközy Pál, Sánta Gábor, galántai Fekete József és Szokolay Mihály. A politikai helyzet. Beavatott körökből azt jelentik ma, hogy Tisza István gróf miniszterelnök a deczember 9—12-ike közt eső napok valamelyikére fogja a képviselőházat összehívni. Valószínű, hogy deczember 9 ikén lesz a Ház első ülése, mégpedig azért, mert 8 ikán az ellenzéki képviselők nagy része a vidéki népgyűléseken lesz elfoglalva s Tisza arra számít, hogy pár napba beletelik, míg visszaszállingóznak Budapestre. Más oldalról jelentik, hogy a szabadelvű párt lelkesedése már nagyon is lelohadt. A volt nemzetipártiak s az agráriusok semmi további erőszakba nem hajlandók belemenni. Kétségtelen pedig, hogy Apponyi Albert gróf ki fogja hívni maga ellen a hatalom minden erőszakoskodását. Ha pedig Apponyi személyére a most szervezett parlamenti csendőrség kezet vet, akkor régi párthiveire erkölcsi lehetetlenség lesz a kormánypárton maradás. A parlamenti csendőrség már szervezve van. A negyven egynéhány ember esküt is tett. Hivatásuk a kormánypárt megvédése és az ellenzék lefegyverezése lesz. Csávossy háznagy, hir szerint, nem akarja elfogadni ennek a pribékseregnek a vezérségét s ezért lemond háznagyi tisztéről. Lapunk mai száma 10 oldal. A kormánypárt higgadtabb elemei lehetetlennek tartják, hogy Tisza kilábaljon a bajból. .A jövő emberét Andrássy Gyula grófban látják. A gróf és csapata nem szövetkezik az ellenzékkel, hanem a saját szakállára fog politikai szerepet vállalni, valószínűleg a kibontakozás előkészítésének határozott jelszavával. Mai híreink a következők : Wlassics Gyula nyiltlevele. Wlassics Gyula dr. egyetemi tanár, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter ma nyiltlevelet intézett választóihoz, amelyben elmondja, hogy a november 18-iki merénylet miatt lépett ki a szabadelvű pártból. Levelében elmondja, hogy a november 18-iki határozat lehet erőszakos elnöki kijelentés, de nem lehet jogszabály, s így senkit sem kötelez. Tiszáról azt mondja, hogy az csak a czélt nézte, nem törődve az emberek jogérzetével, a jog kereteivel, fanatizmusában, elszánva egészen a mártíromságig, feltüzelte, elbűvölte képviselőtársait. Hogy miért nem lépett ki már a november 18-iki merénylet előtt, erre a kérdésre azt feleli Wlassics, hogy nem hitte, hogy az erőszak bekövetkezik. Hiszen a miniszterelnök márcziusban is visszavonta erőszakos indítványát s ez akkor is bevált a béke eszközéül. A czélt ő (Wlassics) óhajtotta s el is kisérte a miniszterelnököt a jog utolsó állomásáig ; itt aztán elvált tőle. . kibontakozás első föltételéül állítja föl, hogy a november 18-iki határozat jogforrás ne legyen; másodikénl, hogy a szólásszabadságot nem sértő házszabályrevízió pártközi megállapodás alapján létrejöjjön, de itt szükséges, hogy az érvényesítendő alapelvek és részletkérdések eleve nyilvánosságra hozassanak. Kijelenti végül, hogy a kormány erőszaka ellen küzdeni fog és helyteleníti a kormány azon álláspontját, hogy a november 18-iki merényletért a nemzetnél keres fölmentést, mert erőszakot a nemzet sohasem hagyhat jóvá. Disszidensek a helyzetről. Andrássy Tivadar gróf ma Gálszécsen beszámoló beszédet mondott. Kiléptem a kormánypártból, — mondotta a gróf — mert lelkiismeretem tiltakozott az ellen, hogy a november 18-iki események után is vállaljam a kormány tetteiért a felelősséget. A házszabályoknak szándékos, tudatosan alkalmazott megsértésével különben sem lehet a nyugodt tárgyalásokat biztosítani. Bírálja aztán Tisza István gróf okfejtését a merényletre vonatkozóan, majd így folytatja: Nemcsak a házszabályok egyszeri megsértéséről van szó, hanem sokkal többről. Elvégre nem kell föltenni, hogy az ellenzék, amelynek Apponyijai, Kossuthjai, Justhjai vannak, meg fog hajolni az erőszak előtt és megcsókolja a korbácsot, amelylyel arczulütötték. A jogsérelmet sem lehet elismerni jogforrás gyanánt. Tiszáékat eztán politikai méregkeverőknek nevezi, majd azt mondja, hogy a kérdés előbb-utóbb a nemzet ítélőszéke elé kerül s reméli, hogy a nemzet le fog sújtani azokra, akik jövőjének legfőbb biztosítékát akarták tönkretenni. Eztán Andrássy Gyula gróf beszélt. Felelősséget nem vállalhattunk a kormány tettéért, — úgymond — de nem is helyeselhetjük azt, mert nézetünk szerint nem kellett volna erőszakhoz nyúlni. Ez ellen küzdeni is fogunk s a küzdelemben nem maradunk Tisza mögött. Bárhonnét jöjjön a támadás, mi ott leszünk.