Szeged és Vidéke, 1904. december (3. évfolyam, 341-367. szám)

1904-12-01 / 341. szám

A vezérlő bizottság ülése. A szövetkezett ellenzék vezérlő bizott­sága ma délelőtt ülést tartott, amelyen a fővezérek közül Apponyi Albert gróf, Bánffy Dezső báró és Kossuth Ferencz jelentek meg. A bizottság taktikai kérdéseket vitatott meg s azután kijelölte a vidéken ezután tartandó tiltakozó népgyűlések szónokait. A vezérlő bizottság ma is számos üd­vözlő táviratot kapott az ország minden ré­széből. Az ifjúság mozgalma. A központi egyetem ma reggel megnyílt. Az ifjúság az előadásokat tizenegy óráig nyugodtan és csendben végighallgatta. Tizen­egy órakor azonban az összes tantermekből az aulába gyűltek az egyetem polgárai s megbízták a tíztagú végrehajtó bizottságot, hogy a tegnap esti nagygyűlés által elfogadott emlékiratot nyújtsák át a rektornak. A tizes bizottság Óhegyi Lajos ifjúsági elnök vezetésével azonnal tisztelgett a rektor­nál, aki erre megjelent az aulában s beszé­det tartott az ifjaknak, amelyben tudomá­sukra adta, hogy illetékes helyen lépéseket tett aziránt, hogy a rendőrség múlt szombati vérengzéséért az ifjúság elégtételt kapjon s hogy vizsgálatot indítsanak, hogy mi volt az oka annak, hogy a rendőrség betört az egyetemre. Megígérte, hogy az ifjúság emlék­iratát pártolólag terjeszti az egyetemi ta­nács elé. A diákság megéljenezte Demkó György rektort, aki az ifjúság kérésére még azt is megígérte, hogy a kapukra és a fekete táb­lákra szegezett hirdetményeket levéteti. Az ifjak erre elénekelték a Kossuth-nótát és a Szózatot és elszéledtek a tantermibe. Tiltakozó népgyülések. Az egyesült ellenzék a legközelebbi na­pokon a következő városokban tart tiltakozó népgyülést: Debreczen, deczember 4-én. (Szónokok : Thaly Kálmán és Bakonyi Samu.) Szentes, deczember 4-én. (Szónokok: Molnár Jenő, Kovács Pál, Jankovich Béla, Vertán Endre.­) Szatmár, deczember 4-én. (Szónokok: Luby Béla és Géza.) Gyoma, deczember 4 én. (Szónokul föl­kérték Kossuth Ferenczet.) Újvidék, deczember 5 én. (Szónok : Bánffy Dezső báró.) Pákozd, deczember 4-én. (Szónokok: Horváth Gyula, Nessi Pál és Hentaller Lajos.) Sopron, decz. 4-én. (Szónok : Batthyány Tivadar gróf.) Győr, deczember 4-én. (Szónokok: Ap­ponyi Albert gróf, Kossuth Ferencz és Zichy Aladár gróf.) Rozsnyó, deczember 4-én, munkáját nehezíti az erős fagy. A japánok azért bíznak abban, hogy húsz nap alatt beveszik Port-Arturt. A legutóbbi ostromban egy óra alatt négyezer japán harc­os esett el. Új Japán hadiflotta, Tokió, november 30. A mai nap folyamán az anyaországból kilenc­ torpedónaszádból és három czirkálóból álló új japán hadiflotta indult el lepe­csételt rendelettel. Az új flotta rendel­tetése hír szerint az, hogy eléje men­jen a haiti orosz flottának. A mikádó a háborúról, Tokió, november 30. A japán császár ma nyitotta meg nagy ünnepélyességek közt a parlament új ülésszakát. Hangsúlyozta a mikádó, hogy a nagyhatalmak részéről Nip­pon fokozott barátságnak örvend s hogy szükséges lesz a rendkívüli hadi kölcsön megszavazása. Csapataink­­— úgymond — az elmúlt hóban győzedelmesen harczoltak s uj bizonyítékait adták hűségüknek és vi­tézségüknek. Bizton lehet számítani rá, hogy a háború a mi előnyünkre fog bevégződni. Fölhívja a parlament két házát, hogy hű­séggel teljesítse kötelességét. TÁVIRATOK. Konstantinápoly, november 30. A florinai (monasztiri vilajet) görög metropolita jelenti az ökumenikus patriarchátusnak, hogy a bolgár bizottságok négyszer követtek el ellene eredménytelenül merényletet. Konstantinápoly, november 30. A porta igen föl van háborodva a görög bandák üzel­­mein, mert eddig állítólag nyolc­ mohamedánt is megöltek. Hír szerint Athénban újabb sür­gető lépéseket tettek. Bécs, november 30. Az utóbbi napokban több ízben fölmerült hírekkel szemben, hogy Péter király, Ferdinánd fejedelem és Nikita találkozni fognak. Nisben, a bécsi Pol. Corr. Czettinjéből értesül, hogy ez a híresztelés min­den alap nélkül való. Konstantinápoly, november 30. Az adeni és jemeni belvidék határszabályozása miatt keletkezett angol-török konfliktusra vonatkozó tárgyalások folynak. Remélik, hogy a megoldás jön létre angol kényszerintézkedések nélkül is. A háború. Fort-Artúr ostroma, Csifu, november 30. A hideg tél nagy­ban meggátolja a japánokat az ostromban való előhaladásban. Különösen az utászok SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 1904. csütörtök, deczember 1. Meghiúsult kereskedelmi szerződés, Budapest, november 30. A Magyarország és Ausztria és Németország közt folyt tár­gyalások a kereskedelmi szerződés megkötése dolgában ha nem is végleg, de nagyjában meghiúsultnak tekinthetők. Ha a felek közt lehetséges­ még a közeledés, úgy azt most már Magyarország és Ausztriának kell kez­deményeznie, még­pedig úgy, hogy kiküldöt­tei megjelennek Berlinben és ott megteszik újabb ajánlataikat. Ha a szerződés megkötése nem sikerül, Magyarország és Ausztria és Németország január 1-től kezdve szerződésen­­kívüli állapotban lesz egymással. Kettős öngyilkosság. Budapest, november 30. A Szövetség­­utczai Zöldkoszoru-fogadóban ma agyonlőtték magukat Kassai László és Barabás Sándor iparoslegények. Tettük oka, hogy egy leányt szerettek s az nem akart köztük választani. A szegedi kormánypárt gyűlése. — Újjászervezés. — Bizalom Tiszáéknak. —­­Saját tudósítónktól.) A szegedi szabadelvű párt ma délután nagygyűlést tartott, melyet a végrehajtó­ bizottság hívott össze abból a czélból, hogy a párt tisztikarát újjá­szervezze és a Tisza-kormánynak bizalmat szavazzon. Napirenden kívül olvasta föl az elnök Pilsch Kálmánnak az alelnöki tisztség­ről való lemondását és kilépését a kormány­pártból. Kétszer is megolvastuk a Tisza-szálló nagytermében megjelent kormánypártiak számát. Százhetvenkét embert olvastunk össze. Nagyon tárgyilagosak akarunk lenni, hogy senki bennünket elfogultsággal ne illethessen. Mikor konstatáljuk, hogy a kor­mánypárt „nagygyűlése“ egyhangú bizalmat szavazott Tisza november 18 iki cselekedetéért, rámutatunk arra a körülményre, hogy a szegedi Tiszapártiak fősúlyt a formára helye­zik : az újjáalakulásra, míg a lényeggel: a választók többségének akaratával nem törőd­nek. Pedig az első kerület választópolgárai elfordultak a kormánypárttól és az új választás során meggyőződést szerezhet az újjászervezett kormánypárt, hogy az ő mai bizalmi határo­zatával a választók túlnyomó többsége nem ért egyet. A vasárnapi népgyűlésnek tízezer részt­vevője volt. Nem kétséges tehát, hol, melyik gyülekezeten nyilatkozott meg Szeged város polgárságának igazi akarata ? Az a száz­hetvenkét szavazat, mely a Tisza-kormány alkotmánysértését támogatja, elenyésző mino­ritás a vasárnapi impozáns sokadalom mellett, melynek legalább is felerésze választópolgá­rokból alakult. Perjéssy László beszéde volt az egyetlen, amely a nemzet minden rétegét foglalkoztató nagy kérdés érdemével foglalkozott. Szavai hatással voltak az egybegyűltekre. De két fallá­­cziája volt a Perjéssy érdekes okfejtésének. .Az egyik az, mikor a nemzetiségi veszedelemre utalt, melyet az ellenzék obstrukcziója nö­velni fog, hiszen a nemzetiségek — szerinte — óhajtva lesik a pillanatot, mikor a ma­gyar parlamentarizmus összeomlik. Ezzel szemben ismételten hivatkozunk a nemzetisé­gek állásfoglalására éppen a föntforgó nagy kérdésben. A nemzetiségek Tisza oldalán sorakoznak, segítik őt a nemzeti ellentállás leverésében. Perjéssy László érve kétélű fegy­ver. Később azt mondta a szónok, hogy „az önérdek útját állja, hogy a nemzeti fel­adatok megoldassanak“. Igen, ezt mondjuk mi is. Az önérdek, a kormány hatalmi ér­deke, a többség haszonelve, ez állja útját a nemzeti föladatok teljesítésének. Örülünk, hogy a szegedi kormánypárt Perjéssynek ezt az érvét helyeselte. Közöttünk és a kormány­párt között tehát az a különbség, hogy mi ezt az érdekpolitikát támadjuk, a szabadelvű párt pedig tapsol neki. A gyűlés lefolyásáról az alábbi tudósí­tást adjuk : Kósa Izsó dr. alelnök nyitotta meg a nagygyűlést. A parlamentnek — úgymond — esetről-esetre összeverődő kisebbsége évek óta zavart okoz s a törvényhozást komolyabb munka végzésére alkalmatlanná teszi. Az a kísérlet, hogy ezt az állapotot megszüntessék, sokáig sikertelen, meddő maradt. Most sike­rült. (Éljenzés.) A többség akc­iója ellentál­­lást szült. Az egyesült ellenzék is, Tisza is a választók ítéletére apellált. Azért gyűltünk össze, hogy ezt a bírálati jogot gyakoroljuk. Az a­ kérdés, hogy a kormány a november 18 iki tettével eljátszotta-e bizalmunkat (nem !) és számíthat-e a szegedi kormánypárt további támogatására. (Igen !) A következő határozati javaslatot terjeszti elő : .Aggodalommal kísértük azt az ádáz harczot, melyet a képviselőház kisebbségé­nek esetről-esetre összeverődött töredéke évek óta amiatt folytat, hogy akaratát a parlamenti többség jogszerű hatalma fölé helyezze. Távol áll tőlünk kicsinyleni a parla­menti ellenzék hivatásának fontosságát, sőt elismeréssel adózunk mindazon törek­vésének, melyet a közérdek sugall s ame­lyeknek végczélja az ország javára s pol­gárainak boldogulására irányul. De amíg egyrészt a szólásszabadság jogát minden körülmény között megóvni kívánjuk, másrészt határozottan elítéljük azt a frivolitást, mely e joggal való vissza­élésekben nyilvánul, mely a parlament tekintélyét lealacsonyítja, a törvényhozás működését megbénítja, az országot törvé­­nyen kívüli állapotba sodorja, az állam hite­lét lerontja és polgárainak jólétét, iparát és keresk­edelmét alapfeltételeiben támadja meg. Ezekből a szempontokból bíráljuk az országgyűlés képviselőházának folyó hó 18 án hozott határozatát, melylyel a par­lamenti többség a rákényszerített helyzet súlya alatt a kisebbség féktelen terroriz­musával szembeszállt s abban a tudatban, hogy ez a határozat, mely az ország mai állapotában annak javára, elodázhatlan szükséget van hivatva pótolni,­­ ideigle­nes jelentőségénél fogva az alkotmányos jogok csorbítására c­élzó rendeltetéssel nem bírhat — biztosítjuk a miniszterelnök urat, a kir. kormányt és az országos szabadelvű pártot továbbra is támogatásunkról és bizalmunkról.

Next