Szeged és Vidéke, 1907. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1907-02-02 / 28. szám
10 Bőrhibák, Mitesserek I • és vörös arc ellen legjobb a ■ GERLE-féle és nappali éjjeli használatra. Ára 1kar. Viola-púder, áraikor. Viola-szappan, ára 70 ml. Kapható egyedül a „Kigyó“-gyógyszertárban Szeged, Klaonál-tár sarkin. SZIRTHÁZ. Heti műsor. Szombat délután: Milliárdos kisasszony. „ este : A karácsonyi vers. (Bemutató.) Utána Rákóci. Vasárnap délután: A lovag úr. „ este : Az asszony verve jó. Hétfő : A tolvaj. Kedd: Hoffmann meséi. (Sinkovics Erzsi föllépése). Szerda: A cigánybáró. (Sinkovics Erzsi föllépése). Csütörtök: Mirza. Péntek: Bálványok. (Bemutató). Szombat: Bálványok. Vasárnap délután: A sárga csikó. Peste : Bálványok. Hétfő: A koldusgróf. (Turcsányi Olga föllépése.) Kedd: A víg özvegy. (Turcsányi Olga föllépése). Szerda: A milliárdos kisasszony. (Turcsányi Olga föllépése). Csütörtök: A nőegyesület estélye. Péntek: A harang. (Bemutató). Szombat: A harang. Vasárnap délután: A két pisztoly. Peste : A harang. * A szinügyi bizottság ülése. A szinügyi bizottság pénteken délután öt órakor ülést tartott, amelyen dr. Gaál Endre elnöklésével dr. Gerle Imre, László Gyula, dr. Ujj József, Weiner Miksa, Wimmer Fülöp bizottsági tagok, Makó Lajos igazgató és Bárdoss Béla osztályjegyző voltak jelen. A bizottság ülésén Makó Lajos igazgató beterjesztette az új színtársulat névsorát, amelyet a jövő héten tárgyalják. Egyéb nem történt. * A színház szubrett nélkül. Makó Lajos igazgató, úgy látszik, úgy, ahogy gondoskodik a Felhő Rózsi távozása folytán előállott műsorzavarokon segíteni. A Rákóci, amelynek úgy sem volt közönsége, két előadás után lekerült a műsorról. Felhő Rózsi legjobb szerepeiben Turcsányi Olga fog vendégszerepelni, aki mellett még Sinkovics Erzsi énekesnő is vendégszerepel. Vendégszerepel azonfelül egy jótékony egyesület javára Küry Klára is. Az énekes újdonságban Pásztor Árpád A harang című daljátékéban a vezetőszerepet Aldor Julis fogja játszani. * Dérjyné főasszony. A Vígszínház jövő hete meghozza az idei színházi szezon legérdekesebb irodalmi eseményét, Herceg Ferenc új darabjának, a „Déryné ifiasszony“ című vígjátéknak a bemutatóját, amelynek előkészületeit már hetek óta a legnagyobb buzgalommal folytatják. A nagy magyar írónak darabjától most is hatalmas sikert várnak. A táblabíró világ és a fejlődésnek első korát élő magyar színészet érdekes alakjait viszi színpadra Herceg Ferenc, aki nagy erőművészetével Dérynét állítja be vígjátéka hősnőjéül. Budapesten a címszerepet Varsányi Irén játsza. * Bálványok. A színház legközelebbi drámaújdonsága a Bálványok, Farkas Pál új drámája lesz. SZEGED ÉS VIDÉKE, Szeged, 1507. február 2., szombat. * Budapesti bemutatók. Pénteken este került bemutatóra a Király Színházban Pásztor Árpád legendája, „A harang"", melynek női főszerepét Blaha Lujza asszony kreálta. A művésznő hatalmas sikert aratott. Partnere Németh József volt. A darab bájos meséje és földolgozása tetszett a közönségnek a Sardou „La Pite“ című 2 felvonásos vígjátékának, melyet Martos Ferenc A múlt címen fordított, szintén pénteken volt a bemutató előadása a Nemzeti Színházban. A darabot tavaly márciusban hozták színre először a párisi Renaissance-színházban. A vígjáték a budapesti közönségnek eléggé tetszett. IRODALOM. □ A tanyai földesúr, Damó Oszkár a szegedi írói generáció legifjabb, bár tehetségre nézve nem utolsó tagja. Nagyobb hivatottsággal kevesen léptek erre a pályára, amely minálunk Magyarországon még kényszerűségből össze van kötve a zsurnalisztasággal. Mi, akik komoly figyelemmel kísértük kezdettől fogva Damó számú bontogatásait, szinte félünk tőle, hogy az újságíró benne is megöli az írót, mint annyi másban, akiket kifárasztott a súlyos és sok fizikai fáradtsággal járó munka. Nagy kár volna érte, mert semmi tekintetben sem tartozik a népies irodalom jeleseinek óriási „utánzó“ táborába. Ez egy undorító tömeg, amely ma megfigyelésekkel dolgozik és legföljebb rosszul formált erőszakos tájszólásokkal akarja pótolni a lényeget, míg Damónak van szeme és érzéke hozzá, hogy megrögzítse a zárkózott alföldi ember lelkének őszinte megnyilvánulásait. Fejlődésének örvendetes tanújele a „Tanyai földesur"" című kisregénye, amelyben mélyebben járó eszmékkel foglalkozik. Azt hisszük azonban, hogy kissé el van hamarkodva a munka, mert markáns, megkapó részletei dacára is mintha vázlatos volna. Aki annyira élethűen tudja beállítani az alakjait, ilyen nehézkesség nélküli simasággal bonyolítja le a cselekményt, attól joggal remélhetünk teljesen tökéletes művet is. Kétségtelen, hogy újságregényben — pláne amikor az elfoglalt íó naponta készíti el a foltatásokat — nem nyújthat olyan dolgot, mint ha egész tevékenységét szenteli a megírandó műnek s ezért hisszük, hogy megírja" még Damó a mostani hosszabb novellát igazi regénynek. Azért a formás kis könyv igaz gyönyörűséget szerez mindenkinek, aki elolvassa. Folyékony, színtiszta stílusa is élvezetes, szociális igazságai pedig gondolkodóba ejtik az embert, hogy lám ni, ez a mi jó szegedi földünk, ahol állítólag nincs semmi változatosság, annyira lapályos és lapos mindene, amennyi anyagot rejt magában ! Az öreg Tapodó olyan általános típus, amit ez a fiatal író-ember fedezett föl s igyekezett megrajzolni ósdi szellemével, világfelfogásával együtt. Hiába játszik a regény pár évtizeddel korábbi időben, a típus azért még most is él Gábor alakjával együtt s tán sosem fogy ki, amig tanyák lesznek örökkön kint élő emberekkel. Nem akarjuk föleleveníteni a régi sablonos jóslatot, alkalmazva ezúttal Damóra, hogy ő lesz az, aki idővel, ha kiforrott a tehetsége s írásművészete is tökéletesedik, nagysikerű színdarabban mutatja be az alföldi népet; azt azonban merjük állítani, hogy még sok meglepetést fog szerezni, ha komoly és alapos munka tárgyává teszi azokat a megfigyeléseket, amelyek — úgy tetszik — önkéntelenül kapják meg a fantáziáját, tekintetét. □ Pályanyertes szegedi mű. A Budapesti Kereskedelmi Testület ezer korona pályadíjat tűzött ki A kereskedelmi iskolák fejlesztése címen. A pályadíjat a hattagú bírálóbizottság a Szeged jeligéjű műnek ítélte oda. A mű szerzője Szmollény Nándor, a Dugonics- Társaság r. tagja, a szegedi állami felsőkereskedelmi iskola kitűnő tanára, aki irodalmi tevékenységével eddig is sok sikert ért el. Könyve a kereskedelmi iskolák hivatását tárgyalja és a fejlesztésre vonatkozólag tesz értékes javaslatokat TÖRVÉNTKEZÉS. § Elitélt kuruzsló. Konc Sándorné hódmezővásárhelyi lakosnak két leánya súlyos betegen feküdt. Ezt megtudta Lakatos Jánosné koldus cigányasszony s fölkereste Koncnét, hogy majd a leányokat kigyógyitja. Koncné hitelt adott Lakatosné szavainak s megkérte, hogy vizsgálja meg őket. A cigányasszony hosszan nézegette a beteg leányokat, mig végre megszólalt: — Baj, Baj! Bizony, lelkem gyönyörűsége, a leányai olyanfajta bajban vannak, amin csak az én „tudiásom“ segíthet, majd pedig azt is hozzátette mindjárt, hogy ez a tudás pénzbe kerül. Ilyen módon több ízben csalt ki pénzt, mintegy 150 koronát, továbbá szalonnát, zsírt s más egyéb élelmiszereket. Egy selyemkendő is kellett volna a cigányasszonynak a gyógykezeléshez“, ámde ekkor már figyelmessé tették Koncnét, hogy a cigányasszony becsapja. Föl is jelentette. Ma volt a szegedi törvényszéken ebben a bűnügyben a főtárgyalás. A vádlott és a tanúk vallomása után a törvényszék Lakatos Jánosnét csalásért nyolc hónapi börtönre ítélte. Por egy koporsó fölött. Frankó Vilmos Csanádi lakos örökbefogadta fivérének Vilma nevű 10 éves leányát. A kis Vilma, aki ev. ref. vallású volt, néhány héttel ezelőtt meghalt, de amikor a temetésre került volna a sor, Frankó baptista lévén, nem akarta megengedni, hogy nevelt leányát az evangélikus vallás szertartásai szerint helyezzék nyugalomra. Mindenáron azt követelte, hogy a kis halottnak a baptisták adják meg a végső tisztességet. Frankó a végsőkig ellentállt, mire a rnformátus pap csendőrökkel vitette ki a koporsót az utcára és onnan temette el. De amíg a temetési szertartás tartott, Frankó baptista énekekkel búcsúztatta a halottat, amiért is a pap vallás elleni vétség címén följelentette a szegedi járásbíróságon. Ma volt ebben az ügyben a tárgyalás, amelyen a bíróság Frankó Vilmost fölmentette. I . Hat hónap egy borjúért. Csányi József szegedi földrajvesnek nagyon megtetszett szomszédjának, Veszelka Ferencnek a bivalyborjúja. Nem is habozott sokáig, hanem áthajtotta a tanyájára. Hogy azután írás is legyen róla, hogy a borjú az övé, hamis adatokkal jáslatot váltott. Rájöttek azonban a turpisságra s a törvényszék elé került. Az ügyészség lopásért és közokirathamisításért emelt Csányi ellen vádat. Ma volt a szegedi törvényszéken ebben a bűnügyben a főtárgyalás. A törvényszék hat hónapi börtönre ítélte'Csányi Józsefet. Az elitélt fellebbezett. bjO ,D a no C "O T3C Cl fi toloncházban. Zöld kocsi előtt. — Schönberger báróné: Tanácsos ur kérem, nem mehetnék gummikerekünk... A zöld szin nagyon rosszul illik az arcomhoz . .. TESTIEZÉS. O „Turul“ labdajáték a szegedi iskolákban. Halácsy Antal szegedi származású tornatanár és vívómester feltalált egy tornajátékszert és vele kapcsolatos játékot, melyet városunk összes iskoláiban és nevelő intézeteiben bemutatott. A játék rendkívüli edző, ügyesítő, testfejlesztő, teljesen veszélytelen, nemesen szórakoztató, élesíti a szemeket, jótékonyan hat a tüdőre és gerincoszlopra, egyenletesen foglalkoztatja a végtagokat, könnyen begyakorolható, játszható szobában és szabadban egyenként, kettőnkint vagy tömegesen, játszhatják kicsinyek, nagyok, fiúk és leányok. Versenyzésre is alkalmas. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megrendelte a „Turul“ labdajátékszereket 4—4 példányban az ország állami és királyi középiskolái számára oly célból, hogy a tanulóifjúság a „Turul‘-játékban gyakorolhassa magát. A játékeszközök kizárólag Halácsy Antal feltalálónál kapható Szeged, Bécsikörút 21. Teljes felszerelés gyermekek részére 6 korona, felnőttek részére 7 korona. 6:0