Szeged és Vidéke, 1907. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1907-02-02 / 28. szám

10 SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged, 15J07. február 2., szombat. Börhibák, Mitesserek I • és vörös arc ellen legjobb a ■ GERLE-féle ős nappali éjjeli bassnálatra. Ára 1 kar. Viola-pnder, áraikor. Viola-szappan, ára 70 mi. Kapható egyedül a „Kigyó“-gyógyszertárban Szeged, Klaoaál-tár larkin. SZIRTHÁZ. Heti masor; Szombat délután: Milliárdos kisasszony. „ este : A karácsonyi vers. (Bemutató.) Utána Rákoci. Vasárnap délután: A lovag ur. „ este : Az asszony verve jó. Hétfő : A tolvaj. Kedd: Hoffmann meséi. (Sinkovics Erzsi föllépése^. Szerda: A cigánybáró. (Sinkovics Erzsi föl­lépése). Csütörtök: Mirza. Péntek: Bálványok. (Bemutató). Szombat: Bálványok. Vasárnap délután: A sárga csikó. „ este : Báiványok. Hétfő: A koidusgróf. (Turcsányi Olga föl­lépése.) Kedd: A vig özvegy. (Turcsányi Olga föl­lépése). Szerda; A milliárdos kisasszony. (Turcsányi Olga föllépése). Csütörtök: A nőegyesület estélye. Péntek: A harang. (Bemutató). Szombat: A harang. Vasárnap délután: A két pisztoly. „ este : A harang. * A szinügyi bizottság ülése. A szinügyi bizottság pénteken délután öt órakor ülést tartott, amelyen dr. Gaál Endre elnöklésével dr. Gerle Imre, László Gyula, dr. Ujj József, Weiner Miksa, Wimmer Fülöp bizottsági tagok, Makó Lajos igazgató és Bárdoss Béla osztály jegyző voltak jelen. A bizottság ülé­sén Makó Lajos igazgató beterjesztette az uj színtársulat névsorát, amelyet a jövő héten tárgyalják. Egyéb nem történt. * A színház szubrett nélkül. Makó La­jos igazgató, úgy látszik, úgy, ahogy gon­doskodik a Felíiő Rózsi távozása folytán előállott müsorzavarokon segíteni. A Rákóci, amelynek úgy sem volt közönsége, két elő­adás után lekerült a műsorról. Felhő Rózsi legjobb szerepeiben Turcsányi Olga fog vendégszerepelni, aki mellett még Sinkovics Erzsi énekesnő is vendégszerepei. Vendég­szerepei azonfelül egy jótékony egyesület javára Kűry Klára is. Az énekes újdonság­ban Pásztor Árpád A harang cimü daljáté­kéban a vezetőszerepet Aldor Julis fogja játszani. * Dérjfné iSasszony. A Vigszinház jövő hete meghozza az idei színházi szezon legér­dekesebb irodalmi eseményét: Herceg Fe­renc uj darabjának, a „Déryné ifiasszony“ cimü vígjátéknak a bemutatóját, amelynek előkészületeit már hetek óta a legnagyobb buzgalommal folytatják. A nagy magyar Író­nak darabjától most is hatalmas sikert várnak. A táblabiró világ és a fejlődésnek első korát élő magyar színészet érdekes alakjait viszi színpadra Herceg Ferenc, aki nagy erőmüvé- szetével Dérynét állítja be vigjátéka hősnő­jéül. Budapesten a címszerepet Varsányi Irén játsza. * Bálványok. A színház legközelebbi drámaujdonsága a Rálvánj^ok, Farkas Pál uj drámája lesz. * Budapesti bemutatók. Pénteken este ke- i'ült bemutatóra a Király Színházban Pásztor Árpád legendája; „A harang"", melynek női főszerepét Blaha Lujza asszony kreálta. A művésznő hatalmas sikert aratott. Partnere Németh József volt. A darab bájos meséje és földolgozása tetszett a közönségnek — Sardou „La Pite“ cimü 2 felvonásos vigjá- tékának, melyet Martos Ferenc A múlt cí­men fordított, szintén pénteken volt a bemu­tató előadása a Nemzeti Színházban. A da­rabot tavaly márciusban hozták színre elő­ször a párisi Renaissance-szinházban. A víg­játék a budapesti közönségnek eléggé tetszett. IRODALOM. □ A tanyai föidesur. Damó Oszkár a szegedi irói generáció legifjabb, bár tehet­ségre nézve nem utolsó tagja. Nagyobb hiva- tottsággal kevesen léptek erre a pályára, amely minálunk Magyarországon még kény- szerűségből össze van kötve a zsurnaliszta- sággal. Mi, akik komoly figyelemmel kisér­tük kezdettől fogva Damó szám v bontogatá- sait, szinte félünk tőle, hogy az újságíró benne is megöli az irót, mint annyi másban, akiket kifárasztott a súlyos és sok fizikai fáradtság­gal járó munka. Nagy kár volna érte, mert semmi tekintetben sem tartozik a népies irodalom jeleseinek óriási „utánzó“ táborába. Ez egy undorító tömeg, amely mü-megfigye- lésekkel dolgozik és legföljebb rosszul for­mált erőszakos tájszólásokkal akarja pótolni a lényeget, mig Damónak van szeme és ér­zéke hozzá, hogy megrögzitse a zárkózott alföldi ember lelkének őszinte megnyilvánu­lásait. Fejlődésének örvendetes tanujele a „Tanyai föidesur"" cimü kisregénye, amely­ben mélyebben járó eszmékkel foglalkozik. Azt hisszük azonban, hogy kissé el van ha- markodva a munka, mert markáns, megkapó részletei dacára is mintha vázlatos volna. Aki annyira élethűen tudja beállítani az alak­jait, ilyen nehézkesség nélküli simasággal bonyolítja le a cselekményt, attól joggal re­mélhetünk teljesen tökéletes müvet is. Két­ségtelen, hogy ujságregényben — pláne ami­kor az elfoglalt iró naponta készíti el a fol}’- tatásokat — nem nyújthat olyan dolgot, mint ha egész tevékenységét szenteli a megírandó miinek s ezért hisszük, hogy megírja" még Damó a mostani hosszabb novellát igazi re­génynek. Azért a formás kis könyv igaz gyönyörűséget szerez mindenkinek, aki el­olvassa. Folyékony, színtiszta stílusa is élve­zetes, szociális igazságai pedig gondolkodóba ejtik az embert, hogy lám ni, ez a mi jó szegedi földünk, ahol állítólag nincs semmi változatosság, annyira 1 apályos és lapos min­dene, — mennyi anyagot rejt magában 1 Az öreg Tapodó olyan általános típus, amit ez a fiatal iró-ember fedezett föl s igyekezett meg­rajzolni ósdi szellemével, világfelfogásával együtt. Hiába játszik a regény pár évtizeddel korábbi időben, a típus azért még most is él Gábor alakjával együtt s tán sosem fogy ki, amig tanyák lesznek örökkön kint élő embe­rekkel. Nem akarjuk föleleveniteni a régi sablonos jóslatot, alkalmazva ezúttal Damóra, hogy ő lesz az, aki idővel, ha kiforrott a te­hetsége s irásmüvészete is tökéletesedik, — nagysikerű színdarabban mutatja be az al­földi népet; azt azonban merjük állítani, hogy még sok meglepetést fog szerezni, ha komoly és alapos munka tárgyává teszi azo­kat a megfigyeléseket, amelyek — úgy tet­szik — önkéntelenül kapják meg a fantáziá­ját, tekintetét. □ Pályauyertes szegedi mü. A Budapesti Kereskedelmi Testület ezer korona pályadijat tűzött ki A kereskedelmi iskolák fejlesztése címen. A pályadijat a hattagú biráló-bizott- ság a Szeged jeligéjű műnek ítélte oda. A mü szerzője Szmollény Nándor, a Dugonics- Társaság r. tagja, a szegedi állami felső­kereskedelmi iskola kitűnő tanára, aki iro­dalmi tevékenységével eddig is sok sikert ért el. Könyve a kereskedelmi iskolák hiva­tását tárgyalja és a fejlesztésre vonatkozólag tesz értékes javaslatokat TÖRVÉNTKEZÉS. § Elitéit kuruzsló. Konc Sándorné hód­mezővásárhelyi lakosnak két leánya súlyos betegen feküdt. Ezt megtudta Lakatos Já- nosné koldus cigányasszony s fölkereste Koncnét, hogy majd a leányokat kigyógyitja. Koncné hitelt adott Lakatosné szavainak s megkérte, hogy vizsgálja meg őket. A cigány­asszony hosszan nézegette a beteg leányo­kat, mig végre megszólalt: — Baj, Baj! Bizony, lelkem gyönyörű­sége, a leányai olyanfajta bajban vannak, amin csak az én „tudiísom“ segíthet, majd pedig azt is hozzátette mindjárt, hogy ez a tudás pénzbe kerül. Ilyen módon több Ízben csalt ki pénzt, mintegy 150 koronát, továbbá szalonnát, zsírt s más egyéb élelmiszereket. Egy selyem­kendő is kellett volna a cigányasszonynak a gyógykezeléshez“, ámde ekkor már figyel­messé tették Koncnét, hogy a cigányasszony becsapja. Föl is jelentette. Ma volt a szegedi törvényszéken ebben a bűnügyben a főtár­gyalás. A vádlott és a tanuk vallomása után a törvényszék Lakatos Jánosnét csalásért nyolc hónapi börtönre ítélte. § PŐr egy koporsó fölött. Frankó Vil­mos Csanádi lakos örökbefogadta fivérének Vilma nevű 10 éves leányát. A kis Vilm.a, aki cv. ref. vallásu volt, néhány héttel ez­előtt meghalt, de amikor a temetésre került volna a sor, Fiunkó baptista lévén, nem akarta megengedni, hogy nevelt leányát az evangélikus vallás szertartásai szerint helyez­zék nyugalomra. Mindenáron azt követelte, hogy a kis halottnak a baptisták adják meg a végső tisztességet. Frankó a végsőkig el- lentállt, mire a luformátus pap csendőrök­kel vitette ki a koporsót az utcára és onnan temette el. De amig a temetési szertartás tartott, Frankó baptista énekekkel búcsúz­tatta a halottat, amiért is a pap vallás elleni vétség cimén följelenlette a szegedi járás­bíróságon. Ma volt ebben az ügyben a tár­gyalás, amelyen a bíróság Frankó Vilmost fölmentette. I , § Hat hónap egy borjúért. Csánj^i József szegedi földraivesnek nagyon megtetszett szomszédjának, Veszelka íMrencnek a bi- valyborjuja. Nem is habozott sokáig, hanem áthajtotta a tanyájára. Hogy azután Írás is legyen róla, hogy a borjú az övé, hamis adatokkal jáiíatot váltott. Rájöttek azonban a turpisságra s a törvényszék elé került. Az ügyészség lopásért és közokirathamisitásért emelt Csányi ellen vádat. Ma volt a szegedi törvényszéken ebben a bűnügyben a főtár­gyalás. A törvényszék hat hónapi börtönre Ítélte ('’sányi Józsefet. Az elitéit föllebbezett. fl toloncházban. Zöld kocsi előtt. — Schönberger báróné: Tanácsos ur kérem, nem mehetnék gummikerekün 1... k zöld szin nagyon rosszul illik az arcomhoz . .. TESTIBZES. O „Turul“ labdajáték a szegedi iskolák­ban. Halácsy Antal szegedi származású torna­tanár és vivómester föltalált egy tornajáték­szert és vele kapcsolatos játékot, melyet városunk összes iskoláiban és nevelő intéze­teiben bemutatott. A játék rendkívüli edző, ügyesitő, testfejlesztő, teljesen veszélytelen, nemesen szórakoztató, élesíti a szemeket, jótékonyan hat a tüdőre és gerincoszlopra; egyenletesen foglalkoztatja a végtagokat, könnyen begyakorolható, játszható szobában és szabadban egyenkint, kettőnkint vagy tömegesen, játszhatják kicsinyek, nagyok, fiuk és leányok. Versenyzésre is alkalmas. A vallás- és közoktatásügyi miniszter meg­rendelte a „Turul“ labdajátékszereket 4—4 példányban az ország állami és királyi kö­zépiskolái számára oly célból, hogy a tanuló­ifjúság a „TuruT‘-játékban gyakorolhassa magát. A játékeszközök kizárólag Halácsy Antal feltalálónál kapható Szeged, Bécsi- körűt 21. Teljes fölszerelés gyermekek ré­szére 6 korona, felnőttek részére 7 korona. G :0 bjO <D a a o C "O T3 C Cl

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék