Szeged és Vidéke, 1907. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1907-03-01 / 50. szám
vádját hajigálják fejéhez a sajtó vagy a munkáskérdésben. Negyvennyolcban a jobbágyok felszabadulása folytán a gazdákat megfosztották a munkáskéztől s ezen még most sincs segítség. A középbirtokos osztály és a kisgazdák most is munkáskalamitásokkal küzdenek. Az ő ügyüket divatos jelszavak kedvéért nem ejti el. Zakariás János: De zsandársegítséget se veszek igénybe! Nagy Emil: Akár zsandárt is, ha kell ! (Zaj.) Európa minden államában a gazdák segítése megelőzte a munkásosztály segítését. Nekünk nem szabad a nyugati államokat utánozni, mert csak nemrégen kerültünk ki egy nagy szabadságharcból s az osztályoknak össze kell tartani. Nálunk az úri osztály a nemzetföntartó elem s ennek gavallériája garanciája annak, hogy a munkásosztály ügye mindig jó kézben van, ő bízik ebben az úri osztályban s elfogadja Mérey Lajos indítványával együtt a gazdák kérvényét. (Élénk helyeslés az alkotmánypárt és a néppárt egy részén.) . Bozóky Árpád: Az Alföldön lakik és tud a munkásbajokról. Természetes, hogy ez a Ház is kötelességének tartja mindig segíteni a gazdák nyomorságán. Ennek dacára azonban nem fogadhatja el a gazdák kérvényét, mert abban a függetlenségi párt alapvető elvei ellen intéznek támadást. Holló Lajos: Tisztelettel hajlik meg a magyar gazdatársadalom előtt, de nem hiszi, hogy érdekeiért hajlandó volna nagy, alkotmányos elveket megdönteni. Ha a gazdák szabadon szervezkedhetnek, ezt a jogot a munkásoktól sem szabad elvonni. A szabadság szent elvét sérelem nem érheti, csak azokat kell ártalmatlanná tenni, akik azzal visszaélnek. Az útlevél kiadásának korlátozása jogtalanság. Megjegyzi különben, hogy nálunk a megélhetés feltételei dúsan megvannak, aminek bizonysága, hogy egy idegenből ideszakadt elem el tudja foglalni a tereket s megbir jól élni. Az bizonyos, hogy itt cserekereskedés folyik, melynek célja az, hogy a fajmagyar elem kiszoruljon az országból s helyét a beözönlő idegenek foglalják el. (Nagy helyeslés a függetlenségi párton. Taps a jobboldalon.) A sajtó dolgában megjegyzi, hogy az esküdtszékek hatáskörének megbénítása esetleg valamikor a saját halálos ítéletünk lehet. Ellenben gyors és energikus eljárással ki kell irtani a sajtó kinövéseit. A szociális bajokat a gazdasági önállósággal lehet megszüntetni. Zakariás János indítványát teszi a magáévá. (Helyeslés.) Farkasházy Zsigmond: Egy minapi megjegyzését félremagyarázzák. Mikor nemrégiben a Házban a sajtó preventív cenzúrájáról volt szó, csak tíz-tizenkét függetlenségi képviselő és a nemzetiségi képviselők foglaltak az ellen állást. A külföldi lapok akkor azt írták, hogy Magyarországon a sajtószabadságot a nemzetiségiek védik. Bakonyi Samu: Ezzel ne törődjék! Ez lényegtelen. Farkasházy Zsigmond: Erre célozva, mondta ő, hogy a függetlenségi pártnak meg kell mutatni, hogy ő képviseli Magyarországon a liberális ideákat. Örömmel látja, hogy a preventív cenzúra dolgában ma már az egész ház az ő véleményén van. (Zaj.) Gróf Dessewffy Emil: A kérvény intencióit leghelyesebben Buday Barna fejtette ki. (Derültség a függetlenségi párton.) Hédrváry Lehel: Ezt mindjárt gondoltam! Samassa János és Bernáth István érdekes felszólalásai után az elnök szünetet adott. Szünet után Emődy József és Kovács Ernő beszéltek még, mire az elnök a vitát bezárta. A sajtójog reformja. Miután gróf Teleki Géza előadó kijelentette, hogy Zakariás János indítványát fogadja el, szólásra emelkedett Günther Antal igazságügyminiszter. Osztja azokat az aggodalmakat, amelyek a gazdatársadalomban vannak, azonban az orvoslás módját illetőleg eltér. Meggyőződése, hogy az esküdtbíróságot legkevésbbé sajtóügyekben lehet korlátozni. A sajtószabadságot esküdtbíróság nélkül nem tudja elképzelni. Szükséges az eljárás gyorsítása, a büntetések szigorítása, az esküdtbíráskodás hatályossá tétele és minden befolyás ellen való biztosítása , továbbá hogy a büntetés a valódi bűnöst érje s ne lehessen strokmanokat állítani. A miniszter bejelentette még, hogy a sajtó hivatott képviselőivel akarja megbeszélni az e téren szükséges törvényhozási intézkedéseket. Ez az ankét március végén vagy április közepén lesz s azután nyomban megteszi a Háznak erre vonatkozó előterjesztéseit. Andrássy beszéde. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a gazdákat vette védelmébe, majd kijelentette, hogy Magyarországon nem is fogadható el az, hogy itt osztálypolitika uralkodik, bennünket itt a Házban nem vezethet más, csak a nagy nemzeti közérdek. Az összeség érdekeit kell felkarolni, nem engedhető meg, hogy itt osztályok és érdekek harca legyen. A kivándorlás kérdéséről nyilatkozott ezután, amelyet egyszerű tilalommal megakadályozni nem lehet. A kormány egyik fő gondját kell,hogy képezze a kivándorlás lehető akadályozása, ez pedig gazdasági föllendülés útján történhetik. Közállapotainkat javítani kell, az összes kivándorló társaságokat arra kell bírni, hogy kötelezzék magukat, hogy útlevél nélkül nem szállítanak senkit s ügynököket nem tartanak az országban. Az ügynököket törvényileg el kell törülni, a meghatalmazási rendszerrel szakítani kell, a titkos ügynököket pedig szigorúbban ellenőrizni. Egy másik rendszabály, hogy megerősítik a határrendőrséget. Izgalom van a munkások közt, — mondotta a miniszter — de ennek az oka nem anynyira a szakszervezetek, mint a Fejérvárykormány regimeje. Az alapszabályellenesen működő, bűnre, vétségre izgató, terrorizáló szervezeteket föltétlenül föl fogja oszlatni, a legszigorúbb ellenőrzésre is utasította e tekintetben közegeit, másrészt azonban nem engedi meg, hogy a hatóságok különböző ürügyek alatt föloszlassák a szervezeteket. Az állam egyenes feladata a szegényt és gyengét támogatni s csak a bérharc eredménytelensége józaníthatja ki a népet túlzott követeléseiből. Ha a nép széles rétegeit be akarjuk venni az alkotmány sáncaiba s az általános választójogot behozni s ugyanakkor erőszakos, rendőri intézkedésekkel akarunk kormányozni, ez öngyilkos politika volna. Miután két óra elmúlt, az elnök nem bocsátotta ma már szavazás alá a kérdést, hanem az ülést berekesztette, szerbektől tanult így beszélni. Amikor a szónok az országgyűlésnek és a bánnak a horvátországi németek lojalitását és hűségét bizonyítja, Elegovics közbeszól: Miért vette le ön a horvát zászlót? Szónok esküszik, hogy ő nem tette ezt s hogy ilyent ő reá senki sem bizonyíthat. Szónok a bánra hivatkozik, aki minden nemzetiség kulturális és szabad fejlődését megígérte. Azután a Ház áttér a költségvetés részletes tárgyalására. Gróf Kulmer Miroszláv emelkedik szólásra és foglalkozik Persics József képviselő fejtegetéseivel. Blegovics képviselő nem fogadja el a költségvetés tárgyalás alatt álló pontját, mert a kon volens volens a magyarok akaratát kénytelen keresztülvinni. SZEGED ÉS VIDÉKK. Szeged, 1304. március 1. péntek. POLITIKA. A tanítók fizetésrendezése. A közoktatásügyi bizottság ma folytatólagosan tárgyalta a tanítók fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot. Az állami tanítókról szóló javaslatba azt a fontos újítást vitték bele, hogy az állami tanítók fegyelmi ügyeikben védőt vallhatnak, aki nemcsak ügyvéd lehet. A javaslatot részleteiben is elfogadták. Azután áttértek a nem állami tanítókról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Apponyi kijelentette, hogy a kántortanítók teljes fizetésrendezése újabb három millióba került volna. Apponyi javaslatait megobstruálják. Politikai körökben azt beszélik, hogy gróf Apponyi Albert javaslatait felekezeti és nemzetiségi sérelmek miatt megobstruálták. A javaslat letárgyalása alighanem hónapokig fog eltartani. A horvát országgyűlés Zágrábból jelentik: Dr. Medakovics elnök 10 óra 30 perckor nyitja meg az ülést. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után napirend előtt kér szót személyes kérdésben Riester Nándor képviselő, aki Supirónak a pangermanizmus elleni fejtegetéseit teszi szóvá. Visszautasítja Frank Vladimírnak egy közbeszólását, amely a Schulverein pénzbeli támogatására vonatkozott. Ha valahol fitűzik a véres-feketearanyszínű zászlót, ez nem a pangermanizmus jele, hanem csak annyit jelent, hogy ott németek vannak. Ez a zászló nem állami zászló. (Felkiáltások baloldalt: Ez nem igaz!) Dr. Elegovics: Le a német zászlóval! A „női szörnyetegek“ ellen. El az egyetemről! Kmety Károly nyilatkozata. (Saját tudósítónktól.) Kmety Károly országgyűlési képviselő és egyetemi tanár tegnap javaslatot terjesztett az egyetemi tanács elé, amelyben az egyetemi szabályzat ama pontjának módosítását kérte, amely a nőhallgatók szabad felvételére vonatkozik. A budapesti tudományegyetem tanácsa dr. Ajtai K. Sándor rektor elnöklete alatt tegnap este ülést tartott, amelynek napirendjére ki volt tűzve dr. Kmety Károly jogkari dékánnak a nőhallgatókra vonatkozó indítványa. Az egyetemi tanácsot azonban a folyó ügyek tárgyalása annyira elfoglalta, hogy Kmety indítványának megvitatására nem térhettek rá és így annak tárgyalását a legközelebbi folytatólagos ülésre halasztották. Kmety tanár benyújtott javaslatára vonatkozólag egy újságíró előtt a következő nyilatkozatot tette: — Az én konkrét javaslatom arra irányul, hogy az egyetemen a női hallgatók rohamos elszaporodásának idejében gátat vessünk, mégpedig maguknak a nőknek az érdekében, mert rohamos szaporodásuk a magyar társadalomban maholnap új proletikkiátust teremt. Ezt a jó szándékot reakciósnak nevezni a legliberálisabb szempontból sem lehet. Az én javaslatom egészséges óvórendszabály kíván lenni a női hallgatók túltengése ellen. Meglepődve olvasom, hogy egyesek mennyire félremagyarázzák intenciómat, akárcsak képviselőházi beszédemet, amelyben a női szörnyeteg kifejezés a legtávolabbról sem vonatkozott az egyetem női hallgatóira, hanem csakis az ultra-modern nevelésű és túlzott feminista irányú hölgyekre. Az egyetemi tanács különben Kmety indítványát, mielőtt végleg döntene a fontos kérdésben, tanulmányozás és előkészítés végett egy albizottságnak adja ki. TÁVIRATOK. A braunschweigi trónutódlás. Berlin, február 28. A szövetségi tanács ma fogja a braunschweigi trónutódlás kérdését végleg eldönteni. A tanácskozáson, amely ma délben kezdődött, Bülow kancellár elnököl. Tizenhét forradalmár kivégzése. Riga, február 28. Azt a tizenhét lett forradalmárt, akiket a haditörvényszék a tukumi felkelésben való részvétel és húsz dragonyos lemészárlása és kegyetlen megcsonkítása miatt halálra ítélt, tegnap a rigai homokdombokon agyonlőtték. Az elítéltek közül — akiknek a legfiatalabbja 15, a legidősebbje 37 éves — csak egy utasította vissza az egyház vigasztalását. A kivégzést 187 emberből álló katonai csapat hajtotta végre. Az elitéltek a legutolsó percig nyugodtan viselkedtek. A holttesteket azonnal közös sírba hántolták, amelyet fegyencekkel ásattak.