Szeged és Vidéke, 1907. július (6. évfolyam, 148-173. szám)

1907-07-16 / 160. szám

Szeged júniusban. — A közigazgatási bizottság ülése. —­ ­Saját tudósítónktól.) A szegedi köz­­igazgatási állapotokat föltüntető jelentéseket mutatták be hétfőn a közigazgatási bizottság ülésén. A száraz, unalmas jelentések előadá­sai most is a szokásos unalmat keltették. A közigazgatási bizottság Kelemen Béla dr. főispán elnöklete alatt hétfő délután 4 órakor tartotta júliusi ülését. Az ülés első tárgya a polgármester havi je­lentése volt, amelyet Tóth Mihály dr. aljegyző olvasott föl. A jelentés az egyes ügyosztályok­hoz érkezett ügydarabok mennyiségéről, elintézé­séről és a pénztár múlt havi forgalmáról számolt be. Tűzeset nyolc volt a város területén, lopá­sokért, lopási kísérletért és jogtalan elsajátításért 120, becsületsértésért 30, vagyonrongálásért 17, sikkasztásért 16, testi sértésért 11, közcsend el­leni kihágásért 9, hamis pénz kiadásáért 8, ok­­irathamisítás, tiltott szerencsejátékért 3—3, ható­ság elleni erőszak és csalásért 2—2, személyes szabadság megsértése, rablás, zsarolásért 1—1 esetben merült föl panasz, illetve tettek föl­jelentés. Scossa Dezső kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy június hóban a záróvizsgálatokat megtar­tották, a tanulókat kellőképpen osztályozták, az üresedésben levő tanítói és tanítónői állomások betöltésére szabályszerű pályázatot hirdettek. Kálnoky Ferenc tanító özvegye 640, kiskorú gyermekei 213, összesen 853 korona segélyt, illetve gyámpénzt kapott az országos tanítói nyugdíjalapból. A kir. katolikus tanítóképzőben 28 jelölt közül 21, a katolikus tanítónőképezdé­­ben 42 jelölt közül 40 jelöltet képesítettek. Végül jelentette a tanfelügyelő, hogy a belügyminiszter jóváhagyván a tanyai iskolák államosítására vo­natkozó szerződést, a tanítói kinevezések és tíz új iskola építése iránt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban intézkedett. A közigazgatási bi­zottság ezután utasította a tanácsot a rókusi is­kolának még az idén leendő kibővítése iránt. Gönczy Lajos, Gerhardt József, Hauserné Vass Jolán tanítóknak pedig szabadságidőt engedé­lyezett. Faragó Ödön dr. tiszti főorvos jelentette, hogy a múlt hónapban a közegészségi viszo­nyok elég kedvezőek voltak. Hevenyragályos betegség csak szórványosan, a kanyaró azonban mindig megszaporodott számban lépett föl. Iskola- és óvóbezárás is volt emiatt. Egyéb megbetege­dések között a légzőszervek gümőkóros bántal­­mai uralkodtak leginkább s 45 esetben okoztak halált. Ismét kiáltó bizonyítéka annak, hogy a törvényhatóság a sokszor sürgetett közegészség­­ügyi intézmények létesítése, elsősorban munkás­lakások építése elől ki nem térhet. Jung Péter főállatorvos jelentette, hogy hi­vatalból nem jelentendő betegségben a múlt hó­napban elhullott 12 darab ló, 11 szarvasmarha, 145 sertés és 2 juh. Közfogyasztásra levágtak 368 szarvasmarhát, 98 növendékmarhát, 555 szopós borjút, 1458 sertést, 17 juhot, 1566 bárányt. Kényszer­­ágatás volt 5 szarvasmarha, 61 sertés. Hússzékben pároltak 4 szarvasmarhát, 3 sertést, és 2 juhot. Bel- és külföldre elszállítottak 28 szarvas­­marhát, 254 sertést. Szapár József dr. kir. ügyész előterjesztette jelentését a kerületi börtönről, ahol rend és tisztaság uralkodik, szökési eset a múlt hónap­ban nem történt és semmi sem zavarta meg a börtön rendjét és nyugalmát. Dögl Adolf pénzügyigazgató-helyettes és Krusper Pál, az államépítészeti hivatal főnöke jelentéseit is tudomásul vették. TÁRSADALMI ÉLET. (*) Kormánypárti gyűlés. A felsőközponti függet­lenségi kör vasárnap ülést tartott, melyen elha­tározták, hogy a szeptember elsején tartandó zászlóavatási ünnepségen zászlóanyáknak fölkérik Kelemen Bélánét és Kádár Mihálynét. (*) Aratóünnep Felsőközponton. A szeged­­felsőtanyai központi gazdakör vasárnap Szeged- Felsőközponton arató ünnepélyt rendezett. Délután 6 és fél órakor a felsőközponti templomban hálaadó istentisztelet volt. Az istentisztelet után zeneszó mellett arató ün­nepély­ körmenetet tartottak. A körmenet után a Gazdakör előtt a Himnusz elének­lése után szép alkalmi beszédet tartott Varga Gábor dr. h. plébános, majd Szollá Esztike alkalmi költeményt szavalt. Aztán megjutal­mazták az aratókat, majd társasvacsorát és táncmulatságot rendeztek. SZEGED ÉS VIDÉKE.­­Szeged, 1907. Július 16., kedd. a SZEEEDI KÖZTISZTESBB ÜGYE. (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben sűrűn hallatszott erre is, arra is valamelyes panaszoskodás a köztisztasági vállalkozás ellen, mintha a szerződésben vállalt kötele­zettségének nem tenne eleget. Az elégedet­lenkedők ugyanis szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy a vállalkozó naponta busz rajt­­tal legyen köteles locsoltatni és miután né­hány városatya is tapasztalta, hogy a köz­­tisztasági intézkedések hiányosak, négyük szombaton délután statáriumot csinált a köz­­tisztasági vállalkozónak, Rosenfeld Izidornak a telepén. Horváth Mihály, Kosóczky Pál, Sáry János és Lusztig Lajos törvényhatósági bi­zottsági tagok — elvtársaikra támaszkodva —­ szombaton délben betoppantak a telepre és a panaszkönyvben foglalt vádjaik szerint azt tapasztalták, hogy Rosenfeld csak tizen­három sajtot tart és csupán harminckét alkalmazottat foglalkoztat, holott hetvenre volna kötelezve. Bár az utóbbi időben tapasztalható némi javulás, a szegedi köztisztasági vállalkozás eredményeivel nem vagyunk mi sem meg­elégedve. Nekünk ugyan teljesen mindegy, hogy mennyit kap a köztisztasági vállalkozó a várostól. Mi csak azt nézzük, hogy magára vállalta Szeged utcáinak a tisztántartását és locsolását, aminek pontos teljesítését minden­kor a legerélyesebben követeltük és köve­teljük. Hogy Rosenfeld esetleg mily mulasztá­sokat követhetett el, az egyes egyedül az arra hivatott tényezőre, Baksa Lajos főkapitányra, mint a köztisztaság őrére tartozik és kizáró­lag ő fogja megállapítani és abban az eset­ben meg is torolni a kötelesség teljesítésének az elmulasztását. Mert Rosenfeldnek csak kötelességek teljesítése ellenében van joga a vállalkozás anyagi élvezetére. A jog a telje­sített kötelesség folyománya. Mint értesülünk, a főkapitány részéről már­is történt kezdeményező lépés az állító­lagos bajok orvoslására. Nyomban a panasz megtétele után magához hivatta Rosenfeld Izidort és behatóan megvitatta vele, hogy miként lehetne a köztisztaság minden igényét kielégíteni. A reformok nem fognak elma­radni és a panasznak meg lesz az a haszna talán, hogy ezután nem lesz ok a panaszra. Azt reméljük is. közigazgatás. X A polgármester szabadságon. Lázár György dr. polgármester hat heti szabad­ságát szerdán megkezdi. Távolléte alatt Fodor Károly dr. helyettes polgármester vezeti a város ügyeit. X Az állami tisztviselők hidvámja. Isme­retes, hogy Somlyódi István dr. kir. járás­­biró panaszára Koczor János kihágás­­biró a várost elmarasztalta és elrendelte,, hogy az államhivatalnokok által fizetett hídvámot a város fizesse vissza. Felebbezés folytán ma tárgyalta ezt az ügyet a tanács és az első­fokú ítélet megváltoztatásával kimondta, hogy az állami tisztviselő is űzet hidvámot. Köz­­igazgatási jogunknak nagy ferdesége, amely­nek reformálását már régóta sürgetik, ami a mai tanácsülésen is történt. Érdekes, hogy a tanács saját ügyében ítélt.­­ Az utak föntartása. A számvevőség és mérnöttség együttes átszámítása alapján az út­ügyi bizottság hétfőn délelőtt tartott ülésén el­határozta, hogy Roheim Károly és fia ajánlatát fogadja el, mert ennek a cégnek ajánlata a leg­ olcsóbb. Az összes törvényhatósági utak fen­­tartására szükséges kőanyag szállítására 35,326 koronáért vállalkozott. A közigazgatási bizottság hétfő délutáni ülésén a polgármester ily irányú javaslatára a Roheim cég ajánlatát el is fogadták. A NYÁRI SZEREP. Horvát izgatás Szegeden. A horvát forradalom immár Szegeden is fenyegető veszedelemmé tornyosul. Mialatt Zágrábban egymást pofozzák a koalíciós be­tegségben nyavalygó horvátok, szerbek, dal­mátok, bosnyákok és a többi­­ magyar­barátok, addig Szegeden, az Alföld úgyneve­zett metropolisában egy horvát pártonkívüli, de annál csinosabb fehérnépecske izgat. A szó legszorosabb értelmében izgat, úgy hogy már a kedélyek is a legnagyobb mértékben föl vannak tüzelve. A hallatlan izgatásról legfürgébb házi riporterünk a következőket zokogja: Immár két hete tartózkodik városunk nem létező falai között Lyon Charlotte kis­asszony, akit, dacára annak, hogy minden este leplezetlenül mutatkozik be az orfeum szó szoros értelemben vett deszkáin, mind­eddig nem lehetett megközelíteni. Még a leg­vakmerőbb Kaszanovák is bevallják ebben a tekintetben a kudarcaikat. A kis nő azonban nem annyira az erény, mint inkább az ismert ho­rvát-magyar barátság miatt obstruál, mert minden magyarban (ő legalább azt mondja) egy-egy Polónyit lát. . . Pedig minden este nagyon sok olajat önt a magyar férfiasság és magánérzet tü­zére . . . Eltekintve attól, hogy úgy ruházko­­dik, mintha nem is ruházkodna, minden este horvát nemzeti dalokat énekel és az izgatást rendszerint ezzel az ismert hazaáruló nótával kezdi: — Jedni brach, jedni brach, potom bugyem zaplatyi. (Csak egy pénzt, csak egy pénzt, aztán én is fizetek.) Miután ez nyílt bejelentése annak, hogy jó, finom magyar pénzre vágyik, melyet azután a horvát tulipánszövetségnek ad, nyilvánvaló, hogy titkos politikai céljai van­nak. A kudarcot vallott szegedi Zoltánok pedig a legnyíltabban hirdetik, hogy Lyon Charlotte kisasszony Supilóék trikóba bujta­tott kéme, aki tagja annak a furfangos moz­galomnak, amely el akarja horvátosítani Magyarországot és legelőször is annak szí­vét , Szegedet! Sőt — ezt is mondják a ma izgatott hazafiak — a kis horvát nölke neve Supiló Kresko és csak belügyminiszteri engedély nélkül magyarosította meg a nevét Lyon Charlottere. Es­sőtébb: a kis horvát izgató minden este a legékesebb horvát­­szerb koalíciós nyelven (nagyon jól érti a nyelvet!) danolja a Szép Károly című nótát, amely a szegedi ortodoksz zsidó hitközség érdemes főkántorának hitetlen tanúsága sze­rint Lueger Károlyról, a szintén magyar­barát bécsi polgármesterről szól . . . íme idevezetett jó politika. Nem elég, hogy föladták a negyvennyolcat, nem elég, hogy hatvanhetesebbek a hatvanheteseknél, nem elég, hogy a kultuszminisztérium is immár néppárti lett, nem elég, hogy életre, de inkább halálra szövetkezetek Supilóékkal, nem elég, hogy fölemelik a létszámot, az adót és nem csinálják meg sem a magyar kommandót, sem az önálló vámterületet, hanem megengedik, hogy Szegeden horvátul izgasson egy illír nőcske, akinek megadják azt a jogot is, amelyet a nemzet sohasem

Next