Szeged és Vidéke, 1907. július (6. évfolyam, 148-173. szám)
1907-07-16 / 160. szám
Szeged júniusban. — A közigazgatási bizottság ülése. — Saját tudósítónktól.) A szegedi közigazgatási állapotokat föltüntető jelentéseket mutatták be hétfőn a közigazgatási bizottság ülésén. A száraz, unalmas jelentések előadásai most is a szokásos unalmat keltették. A közigazgatási bizottság Kelemen Béla dr. főispán elnöklete alatt hétfő délután 4 órakor tartotta júliusi ülését. Az ülés első tárgya a polgármester havi jelentése volt, amelyet Tóth Mihály dr. aljegyző olvasott föl. A jelentés az egyes ügyosztályokhoz érkezett ügydarabok mennyiségéről, elintézéséről és a pénztár múlt havi forgalmáról számolt be. Tűzeset nyolc volt a város területén, lopásokért, lopási kísérletért és jogtalan elsajátításért 120, becsületsértésért 30, vagyonrongálásért 17, sikkasztásért 16, testi sértésért 11, közcsend elleni kihágásért 9, hamis pénz kiadásáért 8, okirathamisítás, tiltott szerencsejátékért 3—3, hatóság elleni erőszak és csalásért 2—2, személyes szabadság megsértése, rablás, zsarolásért 1—1 esetben merült föl panasz, illetve tettek följelentés. Scossa Dezső kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy június hóban a záróvizsgálatokat megtartották, a tanulókat kellőképpen osztályozták, az üresedésben levő tanítói és tanítónői állomások betöltésére szabályszerű pályázatot hirdettek. Kálnoky Ferenc tanító özvegye 640, kiskorú gyermekei 213, összesen 853 korona segélyt, illetve gyámpénzt kapott az országos tanítói nyugdíjalapból. A kir. katolikus tanítóképzőben 28 jelölt közül 21, a katolikus tanítónőképezdében 42 jelölt közül 40 jelöltet képesítettek. Végül jelentette a tanfelügyelő, hogy a belügyminiszter jóváhagyván a tanyai iskolák államosítására vonatkozó szerződést, a tanítói kinevezések és tíz új iskola építése iránt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban intézkedett. A közigazgatási bizottság ezután utasította a tanácsot a rókusi iskolának még az idén leendő kibővítése iránt. Gönczy Lajos, Gerhardt József, Hauserné Vass Jolán tanítóknak pedig szabadságidőt engedélyezett. Faragó Ödön dr. tiszti főorvos jelentette, hogy a múlt hónapban a közegészségi viszonyok elég kedvezőek voltak. Hevenyragályos betegség csak szórványosan, a kanyaró azonban mindig megszaporodott számban lépett föl. Iskola- és óvóbezárás is volt emiatt. Egyéb megbetegedések között a légzőszervek gümőkóros bántalmai uralkodtak leginkább s 45 esetben okoztak halált. Ismét kiáltó bizonyítéka annak, hogy a törvényhatóság a sokszor sürgetett közegészségügyi intézmények létesítése, elsősorban munkáslakások építése elől ki nem térhet. Jung Péter főállatorvos jelentette, hogy hivatalból nem jelentendő betegségben a múlt hónapban elhullott 12 darab ló, 11 szarvasmarha, 145 sertés és 2 juh. Közfogyasztásra levágtak 368 szarvasmarhát, 98 növendékmarhát, 555 szopós borjút, 1458 sertést, 17 juhot, 1566 bárányt. Kényszerágatás volt 5 szarvasmarha, 61 sertés. Hússzékben pároltak 4 szarvasmarhát, 3 sertést, és 2 juhot. Bel- és külföldre elszállítottak 28 szarvasmarhát, 254 sertést. Szapár József dr. kir. ügyész előterjesztette jelentését a kerületi börtönről, ahol rend és tisztaság uralkodik, szökési eset a múlt hónapban nem történt és semmi sem zavarta meg a börtön rendjét és nyugalmát. Dögl Adolf pénzügyigazgató-helyettes és Krusper Pál, az államépítészeti hivatal főnöke jelentéseit is tudomásul vették. TÁRSADALMI ÉLET. (*) Kormánypárti gyűlés. A felsőközponti függetlenségi kör vasárnap ülést tartott, melyen elhatározták, hogy a szeptember elsején tartandó zászlóavatási ünnepségen zászlóanyáknak fölkérik Kelemen Bélánét és Kádár Mihálynét. (*) Aratóünnep Felsőközponton. A szegedfelsőtanyai központi gazdakör vasárnap Szeged- Felsőközponton arató ünnepélyt rendezett. Délután 6 és fél órakor a felsőközponti templomban hálaadó istentisztelet volt. Az istentisztelet után zeneszó mellett arató ünnepély körmenetet tartottak. A körmenet után a Gazdakör előtt a Himnusz eléneklése után szép alkalmi beszédet tartott Varga Gábor dr. h. plébános, majd Szollá Esztike alkalmi költeményt szavalt. Aztán megjutalmazták az aratókat, majd társasvacsorát és táncmulatságot rendeztek. SZEGED ÉS VIDÉKE.Szeged, 1907. Július 16., kedd. a SZEEEDI KÖZTISZTESBB ÜGYE. (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi időben sűrűn hallatszott erre is, arra is valamelyes panaszoskodás a köztisztasági vállalkozás ellen, mintha a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tenne eleget. Az elégedetlenkedők ugyanis szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy a vállalkozó naponta busz rajttal legyen köteles locsoltatni és miután néhány városatya is tapasztalta, hogy a köztisztasági intézkedések hiányosak, négyük szombaton délután statáriumot csinált a köztisztasági vállalkozónak, Rosenfeld Izidornak a telepén. Horváth Mihály, Kosóczky Pál, Sáry János és Lusztig Lajos törvényhatósági bizottsági tagok — elvtársaikra támaszkodva — szombaton délben betoppantak a telepre és a panaszkönyvben foglalt vádjaik szerint azt tapasztalták, hogy Rosenfeld csak tizenhárom sajtot tart és csupán harminckét alkalmazottat foglalkoztat, holott hetvenre volna kötelezve. Bár az utóbbi időben tapasztalható némi javulás, a szegedi köztisztasági vállalkozás eredményeivel nem vagyunk mi sem megelégedve. Nekünk ugyan teljesen mindegy, hogy mennyit kap a köztisztasági vállalkozó a várostól. Mi csak azt nézzük, hogy magára vállalta Szeged utcáinak a tisztántartását és locsolását, aminek pontos teljesítését mindenkor a legerélyesebben követeltük és követeljük. Hogy Rosenfeld esetleg mily mulasztásokat követhetett el, az egyes egyedül az arra hivatott tényezőre, Baksa Lajos főkapitányra, mint a köztisztaság őrére tartozik és kizárólag ő fogja megállapítani és abban az esetben meg is torolni a kötelesség teljesítésének az elmulasztását. Mert Rosenfeldnek csak kötelességek teljesítése ellenében van joga a vállalkozás anyagi élvezetére. A jog a teljesített kötelesség folyománya. Mint értesülünk, a főkapitány részéről máris történt kezdeményező lépés az állítólagos bajok orvoslására. Nyomban a panasz megtétele után magához hivatta Rosenfeld Izidort és behatóan megvitatta vele, hogy miként lehetne a köztisztaság minden igényét kielégíteni. A reformok nem fognak elmaradni és a panasznak meg lesz az a haszna talán, hogy ezután nem lesz ok a panaszra. Azt reméljük is. közigazgatás. X A polgármester szabadságon. Lázár György dr. polgármester hat heti szabadságát szerdán megkezdi. Távolléte alatt Fodor Károly dr. helyettes polgármester vezeti a város ügyeit. X Az állami tisztviselők hidvámja. Ismeretes, hogy Somlyódi István dr. kir. járásbiró panaszára Koczor János kihágásbiró a várost elmarasztalta és elrendelte,, hogy az államhivatalnokok által fizetett hídvámot a város fizesse vissza. Felebbezés folytán ma tárgyalta ezt az ügyet a tanács és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával kimondta, hogy az állami tisztviselő is űzet hidvámot. Közigazgatási jogunknak nagy ferdesége, amelynek reformálását már régóta sürgetik, ami a mai tanácsülésen is történt. Érdekes, hogy a tanács saját ügyében ítélt. Az utak föntartása. A számvevőség és mérnöttség együttes átszámítása alapján az útügyi bizottság hétfőn délelőtt tartott ülésén elhatározta, hogy Roheim Károly és fia ajánlatát fogadja el, mert ennek a cégnek ajánlata a leg olcsóbb. Az összes törvényhatósági utak fentartására szükséges kőanyag szállítására 35,326 koronáért vállalkozott. A közigazgatási bizottság hétfő délutáni ülésén a polgármester ily irányú javaslatára a Roheim cég ajánlatát el is fogadták. A NYÁRI SZEREP. Horvát izgatás Szegeden. A horvát forradalom immár Szegeden is fenyegető veszedelemmé tornyosul. Mialatt Zágrábban egymást pofozzák a koalíciós betegségben nyavalygó horvátok, szerbek, dalmátok, bosnyákok és a többi magyarbarátok, addig Szegeden, az Alföld úgynevezett metropolisában egy horvát pártonkívüli, de annál csinosabb fehérnépecske izgat. A szó legszorosabb értelmében izgat, úgy hogy már a kedélyek is a legnagyobb mértékben föl vannak tüzelve. A hallatlan izgatásról legfürgébb házi riporterünk a következőket zokogja: Immár két hete tartózkodik városunk nem létező falai között Lyon Charlotte kisasszony, akit, dacára annak, hogy minden este leplezetlenül mutatkozik be az orfeum szó szoros értelemben vett deszkáin, mindeddig nem lehetett megközelíteni. Még a legvakmerőbb Kaszanovák is bevallják ebben a tekintetben a kudarcaikat. A kis nő azonban nem annyira az erény, mint inkább az ismert horvát-magyar barátság miatt obstruál, mert minden magyarban (ő legalább azt mondja) egy-egy Polónyit lát. . . Pedig minden este nagyon sok olajat önt a magyar férfiasság és magánérzet tüzére . . . Eltekintve attól, hogy úgy ruházkodik, mintha nem is ruházkodna, minden este horvát nemzeti dalokat énekel és az izgatást rendszerint ezzel az ismert hazaáruló nótával kezdi: — Jedni brach, jedni brach, potom bugyem zaplatyi. (Csak egy pénzt, csak egy pénzt, aztán én is fizetek.) Miután ez nyílt bejelentése annak, hogy jó, finom magyar pénzre vágyik, melyet azután a horvát tulipánszövetségnek ad, nyilvánvaló, hogy titkos politikai céljai vannak. A kudarcot vallott szegedi Zoltánok pedig a legnyíltabban hirdetik, hogy Lyon Charlotte kisasszony Supilóék trikóba bujtatott kéme, aki tagja annak a furfangos mozgalomnak, amely el akarja horvátosítani Magyarországot és legelőször is annak szívét , Szegedet! Sőt — ezt is mondják a ma izgatott hazafiak — a kis horvát nölke neve Supiló Kresko és csak belügyminiszteri engedély nélkül magyarosította meg a nevét Lyon Charlottere. Essőtébb: a kis horvát izgató minden este a legékesebb horvátszerb koalíciós nyelven (nagyon jól érti a nyelvet!) danolja a Szép Károly című nótát, amely a szegedi ortodoksz zsidó hitközség érdemes főkántorának hitetlen tanúsága szerint Lueger Károlyról, a szintén magyarbarát bécsi polgármesterről szól . . . íme idevezetett jó politika. Nem elég, hogy föladták a negyvennyolcat, nem elég, hogy hatvanhetesebbek a hatvanheteseknél, nem elég, hogy a kultuszminisztérium is immár néppárti lett, nem elég, hogy életre, de inkább halálra szövetkezetek Supilóékkal, nem elég, hogy fölemelik a létszámot, az adót és nem csinálják meg sem a magyar kommandót, sem az önálló vámterületet, hanem megengedik, hogy Szegeden horvátul izgasson egy illír nőcske, akinek megadják azt a jogot is, amelyet a nemzet sohasem