Szeged és Vidéke, 1907. július (6. évfolyam, 148-173. szám)

1907-07-02 / 148. szám

Szeged, 1907. július 2., kedd, SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged város közgyűlése. — Iskolák államosítása. — Az illemhelyek. — Új utak. — (Saját tudósitónktól.) Hétfőn fejezték be alig egy órai tanácskozás után a júniusi köz­gyűlést. Egy-kettő kivételével sorra elfogad­ták a tanács javaslatait. Nagyobb érdeklődést csak az uj polgári leányiskola ügye s ezzel kapcsolatban az 1. kerületi polgári és a felső­kereskedelmi iskola szétválasztása tudott kel­teni a gyér számmal megjelent bizottsági ta­gok sorában. A közgyűlésen dr. Lázár György pol­gármester elnökölt. A jegyzőkönyvet Tasch­­ler Endre főjegyző, dr. Tóth Mihály és Ba­logh József aljegyzők vezették. Az elnök délután négy órakor nyitotta meg a folytatólagos közgyűlést. Taschler Endre főjegyző fölolvasta a pénteki közgyű­lés jegyzőkönyvét, amelyet tudomásul vettek. Következett a napirend. Dr. Gaál Endre adta elő a nőipariskola-egyesület azon kéré­sét, hogy a város pártoló föliratot intézzen a kereskedelemügyi miniszterhez az intézetnek az államosítást illető kérvényét illetőleg. A közgyűlés pártoló fölirat küldését határozta el. Bokor Pál tanácsnok jelentette be ez­után a közgyűlésnek, hogy az illemhelyek építésének eddigi vállalkozója, Pálfy testvé­rek cég, az anyag és munka időközi meg­drágulását hozván föl akul, június 6-ikán visszalépett a vállalkozástól, egyben pedig javasolta, hogy a visszalépés tudomásul vételével egyidejűleg László Ferenc buda­pesti vállalkozót bízza meg a város az illemhelyek fölépítésével, aki erre a mai napon ugyanazon árért vállalkozott, mint eredetileg a Pálfy testvérek. A közgyűlés így határozott. Bokor Pál tanácsnok javaslatára Kótay Pál indítványát a vízórák kötelező beállítá­sára vonatkozólag a szervezeti szabályren­deletet tárgyaló decemberi közgyűlésre ha­lasztották. Ugyancsak Bokor Pál előadói javaslatára fogadta el a közgyűlés dr. Kószó István in­dítványát két új szemétlerakodó hely léte­sítésére vonatkozólag és vetette el dr. Falta Marcell indítványát a szemétkihordás­nak új szabályrendelettel történendő sza­bályozását illetőleg. Ezután Németh Gyulának, a dorozsmai vasúti összeütközésnél szerencsétlenül járt lovasrendőrnek 200 korona segélyt engedé­lyeztek. Dr. Gaál Endre tanácsnok ezután azt a szerződést mutatta be, amelyet a város az állammal a polgári leányiskola államosítására, ezzel kapcsolatban női kéziminka tanfolyam létesítésére, az I. kerületi polgári fiú és felső­kereskedelmi iskola elválasztására vonatkozó­lag kötni akar. Ezen szerződés értelmében a város az általa föntartott és államilag segé­lyezett községi polgári leányiskolát állami kezelésbe adja, a belvárosban az állami pol­gári leányiskolának új palotát épít, két év múlva még egy második polgári leányiskola számára hasonló palotát létesít, az állam mindkét palotát föntartja. Az állami felső­kereskedelmi és első kerületi polgári fiú­iskola épülete a jövőben csak a kereskedelmi iskola céljaira fog szolgálni, a város új pol­gári fiúiskolát épít. Tóth Antal népiskolai felügyelő arra hívta föl a tanács figyelmét, hogy a polgári fiúiskolának értékes természetrajzi múzeuma az adományozó Tóth János, volt népiskolai felügyelő akarata értelmében csak a város tulajdonában maradhat. Dr. Rósa Izsó az állammal olyan szez­­ődés kötését óhajtotta, hogy az új polgári lányiskolával párhuzamosan létesítendő női kézimunka tanfolyamba a mostani nőipar­iskola beolvasztassék. Dr. Gaál Endre válaszában kijelentette, hogy a természetrajzi múzeum a város tulaj­donában marad, a nőipariskolát illetőleg pe­dig tárgyalásba bocsátkozik majd a hatóság az állammal. A közgyűlés ezután az előadói javaslatnak megfelelően a polgármestert a szerződés megkötésére és aláírására fel­­hatalmazta. Dr. Tóth Mihály aljegyző azt javasolta, hogy a királyhalmi állomáshoz és alsóköz­ponttól a tanyákig terjedő szikföldi út készí­­tését elrendelendő törvényhatósági határoza­tot megsemmisítő miniszteri leirattal szem­ben azoknak helybenhagyását újból kérje a város más és bővebb indokolással. A köz­gyűlés így határozott. Végül Balogh Károly tanácsnok előadá­sában az 1906. évi gyámpénztári javaslatot hagyták jóvá és adták meg a fölmentvényt a főpénztárosnak és az ellenőrnek. A köz­gyűlés ezután délután 5 órakor véget ért. TÍZ év után. — Iskolatársak találkozója. — (Saját tudósítónktól.) Megkapóan szép, emlékezetes ünnepe volt vasárnap, junius 30-ikán a szegedi kegyesrendi főgimnázium 1897-ben érettségizett volt növendékeinek. Tíz éves találkozójukon kerültek össze az egykori osztálytársak, akik közül ma már többen jelentős helyet foglalnak el a tár­sadalmi életben. Az egybesereglett iskolatársak névsora a következő: Rózsa Antal adótiszt (Szeged), Csányi Károly mérnök-vállalkozó (Szeged), dr. Csonka Nándor ügyvéd (Szeged), dr. Eisenstein Rezső közjegyző-helyettes (Makó), Farka Kálmán törvényszéki aljegyző (Szeged), Kátay Nándor földbirtokos (Szeged), Kordás Mihály földbirtokos (Szeged), Mayer János községi jegyző (Grabác, Torontál megye), Marschang József börtöntisztviselő (Szeged), dr. Mezőffy Ágoston központi mértékügyi felügyelő (Budapest), dr. Molnár Jenő író, és hírlapíró (Budapest), dr. Motika Adolf MÁV. fogalmazó, ügyvéd (Szeged), dr. Parassin József sebész­orvos (Budapest), Szombathelyi Béla határrendőrségi fogalmazó (Királyhida), dr. Tauber Rezső ügyvéd (Budapest), Urbán János római katolikus lelkész, koadjutor (Dolác, Torontál megye), Weinstein Samu magántisztviselő (Szeged), dr. Winkler Sán­dor ügyvéd, gyáros (Szeged), Zimányi Gyula kegyesrendi tanár (Kecskemét), Zombory István adótiszt (Szeged), Zubán Rezső pénz­ügyigazgatósági számtiszt (Makó). A volt osztálytársak közül négyen meghaltak és tizenheten akadályozva voltak a megjele­nésben. Először Szinger Kornél kegyesrendi fő­gimnáziumi igazgatónál tisztelgett a társaság, amelynek hálás köszönetét volt kitűnő taná­rával szemben Zimányi Gyula tolmácsolta. Az igazgató meghatottan válaszolt. Délben a Kass-vigadóban bankett volt, amelyen dr. Molnár Jenő köszöntötte föl a jelenvolt ta­nárokat : Szinger igazgatót és Timina Ödön tornatanárt. Dr. Tauber Rezső a baráti össze­tartozásra ürített poharat, Szinger Kornél igazgató volt derék tanítványaira mondott lendületes, meleghangú pohárköszöntőt. Dr. Parassin József orvos Zimányi Gyulát, Csá­nyi Károly mérnök dr. Molnár Jenőt köszön­tötte föl. Timina Ödön lelkes szavakban utalt a tesztedzés szükségességére. Az iskolatársak táviratilag üdvözölték volt tanáraikat: Magyar Gábor kegyesrendi főnököt, Várady Károly székesfehérvári tan­kerületi főigazgatót, Sáfrán József temesvári kegyesrendi tanárt stb. Majd újabb tíz évre megújították a fogadalmukat és a szegedi főgimnázium szegénysorsú tanulói javára ala­pítványt tettek. Az állami felsőkereskedelmi iskolát 1897- ben végzett ifjak is a két ünnepnapon talál­koztak. Az iskolában Dobó Adolf üdvözölte a tanári kart, akiknek nevében Vészits La­jos nyugalmazott igazgató válaszolt. A vég­zett iskolatársak vasárnap délben a Kassban tartottak közös ebédet. Állami tisztviselisi szemcse. — A szegedi nagygyűlés. — Az országos központ ellen. — A szegedi kör közgyűlése. — (Saját tudósítónktól.) Az Állami Tiszt­viselők Országos Egyesülete szegedi körének választmánya vasárnap délelőtt az Otthon nagytermében Somlyódy István és Homor István elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés egyik legfontosabb tárgya a kongresszusi szegedi előkészítő bizottságnak a megalakí­tása volt. Az országos központ ugyanis megkereste a szegedi kört, hogy a bizottságot alakítsa meg és a tagok neveit közölje a központtal. A választmány úgy határozott, hogy a bi­zottságot a július 5-ére összehívandó rend­kívüli közgyűlésen választja meg. Javaslatot tesz ugyanakkor a fogadó és elszállásoló bi­zottsági elnökök személyére nézve és föl fogja hívni a kör tagjait, hogy a bizottság­ban való részvételeket már a közgyűlésen jelentsék be. Javasolni fogja a választmány a közgyűlésnek, hogy a szolgálati pragma­tika, nyugdíjtörvény, státusrendezési, fizetés­rendezési, lakbérkérdési, életszükségleti cikkek, társadalmi feladatok, tisztviselői közalap léte­sítése és az indítványok bizottságba is küld­jön ki tagokat, akik a kör nevében és meg­bízásából fognak részt venni a javaslatok tárgyalásában. Ezeket a bizottsági tagokat is az önként jelentkezett egyesületi tagok sorá­ból kívánja a választmány a közgyűlés által kiküldetni. Jelentkezett eddig a pragmatika­bizottságba Somlyódy István, a nyugdíj­­bizottságba Veszprémy Vilmos, a status ren­dezőbizottságba Vakihara István, a tisztviselői közalap létesítésének bizottságába Striegl József. Kiemelkedő pontja volt a választmányi ülésnek Veszprémy Vilmos, főreáliskolai tanár nagyszabású fölszólalása. Éles kritikát mon­dott az országos központnak a kongresszus előkészítése körül eddig követett eljárásáról. A többek között szóvá tette azt is, hogy a központ kizárólag a saját javaslatait viszi a kongresszus elé. A javaslatokban nem jut kifejezésre a tisztviselők minden jogos kívánsága. Az albizottságokba a vidékről csak egy-két tisztviselőt hívott meg a köz­pont, a szegedi kört pedig teljesen mellőzte. A központnak ez az eljárása nem a tisztvi­selők érdekeit istápolja. Amin nem is cso­dálkozik, mert a rendezőség élén ma is ugyanazok a személyek állnak, akik az 1901 évi meddő kongresszust rendezték és ve­zették. Három indítványt terjesztett elő és kérte a választmányt, hogy a javaslatokat elfoga­dásuk esetén a közgyűlés útján a kongresszus elé terjeszsze. Az első indítvány a tisztviselők teljes politikai függetlenségét célozza, máso­dik a nyugdíjtörvénynek oly módon való revízióját sürgeti, hogy az elhalt tisztviselő családja a férj viselt rangjának és társadalmi állásának megfelelő ellátásban részesíttessék, a harmadik pedig az, hogy az összes állami tisztviselők bevonásával országos házépítő­­szövetség létesíttessék. Ternovszky Alajos, Somlyódy István és Valihora István hozzá­­szólalása után a választmány Veszprémy Vilmos előterjesztését elfogadta és megbízta, hogy indítványát részletesen, a rendkívüli közgyűlésen terjeszsze elő. AZ ARANY GOLYÓHOZ A SZÉCHENYI-TÉR. HGYELEH1* ARANY PILLÉHEZ * »^ **^*«***” ■ KLAUZÁL-TÉR. 3199-204­1*ACZ áruházaiban a raktáron levő összes áruk— (Cégtulajdonos: Grosz Henrik) - feltűnő olcsó árban árusittatnak­ el

Next