Szeged és Vidéke, 1907. július (6. évfolyam, 148-173. szám)
1907-07-02 / 148. szám
Szeged, 1907. július 2., kedd, SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged város közgyűlése. — Iskolák államosítása. — Az illemhelyek. — Új utak. — (Saját tudósitónktól.) Hétfőn fejezték be alig egy órai tanácskozás után a júniusi közgyűlést. Egy-kettő kivételével sorra elfogadták a tanács javaslatait. Nagyobb érdeklődést csak az uj polgári leányiskola ügye s ezzel kapcsolatban az 1. kerületi polgári és a felsőkereskedelmi iskola szétválasztása tudott kelteni a gyér számmal megjelent bizottsági tagok sorában. A közgyűlésen dr. Lázár György polgármester elnökölt. A jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző, dr. Tóth Mihály és Balogh József aljegyzők vezették. Az elnök délután négy órakor nyitotta meg a folytatólagos közgyűlést. Taschler Endre főjegyző fölolvasta a pénteki közgyűlés jegyzőkönyvét, amelyet tudomásul vettek. Következett a napirend. Dr. Gaál Endre adta elő a nőipariskola-egyesület azon kérését, hogy a város pártoló föliratot intézzen a kereskedelemügyi miniszterhez az intézetnek az államosítást illető kérvényét illetőleg. A közgyűlés pártoló fölirat küldését határozta el. Bokor Pál tanácsnok jelentette be ezután a közgyűlésnek, hogy az illemhelyek építésének eddigi vállalkozója, Pálfy testvérek cég, az anyag és munka időközi megdrágulását hozván föl akul, június 6-ikán visszalépett a vállalkozástól, egyben pedig javasolta, hogy a visszalépés tudomásul vételével egyidejűleg László Ferenc budapesti vállalkozót bízza meg a város az illemhelyek fölépítésével, aki erre a mai napon ugyanazon árért vállalkozott, mint eredetileg a Pálfy testvérek. A közgyűlés így határozott. Bokor Pál tanácsnok javaslatára Kótay Pál indítványát a vízórák kötelező beállítására vonatkozólag a szervezeti szabályrendeletet tárgyaló decemberi közgyűlésre halasztották. Ugyancsak Bokor Pál előadói javaslatára fogadta el a közgyűlés dr. Kószó István indítványát két új szemétlerakodó hely létesítésére vonatkozólag és vetette el dr. Falta Marcell indítványát a szemétkihordásnak új szabályrendelettel történendő szabályozását illetőleg. Ezután Németh Gyulának, a dorozsmai vasúti összeütközésnél szerencsétlenül járt lovasrendőrnek 200 korona segélyt engedélyeztek. Dr. Gaál Endre tanácsnok ezután azt a szerződést mutatta be, amelyet a város az állammal a polgári leányiskola államosítására, ezzel kapcsolatban női kéziminka tanfolyam létesítésére, az I. kerületi polgári fiú és felsőkereskedelmi iskola elválasztására vonatkozólag kötni akar. Ezen szerződés értelmében a város az általa föntartott és államilag segélyezett községi polgári leányiskolát állami kezelésbe adja, a belvárosban az állami polgári leányiskolának új palotát épít, két év múlva még egy második polgári leányiskola számára hasonló palotát létesít, az állam mindkét palotát föntartja. Az állami felsőkereskedelmi és első kerületi polgári fiúiskola épülete a jövőben csak a kereskedelmi iskola céljaira fog szolgálni, a város új polgári fiúiskolát épít. Tóth Antal népiskolai felügyelő arra hívta föl a tanács figyelmét, hogy a polgári fiúiskolának értékes természetrajzi múzeuma az adományozó Tóth János, volt népiskolai felügyelő akarata értelmében csak a város tulajdonában maradhat. Dr. Rósa Izsó az állammal olyan szeződés kötését óhajtotta, hogy az új polgári lányiskolával párhuzamosan létesítendő női kézimunka tanfolyamba a mostani nőipariskola beolvasztassék. Dr. Gaál Endre válaszában kijelentette, hogy a természetrajzi múzeum a város tulajdonában marad, a nőipariskolát illetőleg pedig tárgyalásba bocsátkozik majd a hatóság az állammal. A közgyűlés ezután az előadói javaslatnak megfelelően a polgármestert a szerződés megkötésére és aláírására felhatalmazta. Dr. Tóth Mihály aljegyző azt javasolta, hogy a királyhalmi állomáshoz és alsóközponttól a tanyákig terjedő szikföldi út készítését elrendelendő törvényhatósági határozatot megsemmisítő miniszteri leirattal szemben azoknak helybenhagyását újból kérje a város más és bővebb indokolással. A közgyűlés így határozott. Végül Balogh Károly tanácsnok előadásában az 1906. évi gyámpénztári javaslatot hagyták jóvá és adták meg a fölmentvényt a főpénztárosnak és az ellenőrnek. A közgyűlés ezután délután 5 órakor véget ért. TÍZ év után. — Iskolatársak találkozója. — (Saját tudósítónktól.) Megkapóan szép, emlékezetes ünnepe volt vasárnap, junius 30-ikán a szegedi kegyesrendi főgimnázium 1897-ben érettségizett volt növendékeinek. Tíz éves találkozójukon kerültek össze az egykori osztálytársak, akik közül ma már többen jelentős helyet foglalnak el a társadalmi életben. Az egybesereglett iskolatársak névsora a következő: Rózsa Antal adótiszt (Szeged), Csányi Károly mérnök-vállalkozó (Szeged), dr. Csonka Nándor ügyvéd (Szeged), dr. Eisenstein Rezső közjegyző-helyettes (Makó), Farka Kálmán törvényszéki aljegyző (Szeged), Kátay Nándor földbirtokos (Szeged), Kordás Mihály földbirtokos (Szeged), Mayer János községi jegyző (Grabác, Torontál megye), Marschang József börtöntisztviselő (Szeged), dr. Mezőffy Ágoston központi mértékügyi felügyelő (Budapest), dr. Molnár Jenő író, és hírlapíró (Budapest), dr. Motika Adolf MÁV. fogalmazó, ügyvéd (Szeged), dr. Parassin József sebészorvos (Budapest), Szombathelyi Béla határrendőrségi fogalmazó (Királyhida), dr. Tauber Rezső ügyvéd (Budapest), Urbán János római katolikus lelkész, koadjutor (Dolác, Torontál megye), Weinstein Samu magántisztviselő (Szeged), dr. Winkler Sándor ügyvéd, gyáros (Szeged), Zimányi Gyula kegyesrendi tanár (Kecskemét), Zombory István adótiszt (Szeged), Zubán Rezső pénzügyigazgatósági számtiszt (Makó). A volt osztálytársak közül négyen meghaltak és tizenheten akadályozva voltak a megjelenésben. Először Szinger Kornél kegyesrendi főgimnáziumi igazgatónál tisztelgett a társaság, amelynek hálás köszönetét volt kitűnő tanárával szemben Zimányi Gyula tolmácsolta. Az igazgató meghatottan válaszolt. Délben a Kass-vigadóban bankett volt, amelyen dr. Molnár Jenő köszöntötte föl a jelenvolt tanárokat : Szinger igazgatót és Timina Ödön tornatanárt. Dr. Tauber Rezső a baráti összetartozásra ürített poharat, Szinger Kornél igazgató volt derék tanítványaira mondott lendületes, meleghangú pohárköszöntőt. Dr. Parassin József orvos Zimányi Gyulát, Csányi Károly mérnök dr. Molnár Jenőt köszöntötte föl. Timina Ödön lelkes szavakban utalt a tesztedzés szükségességére. Az iskolatársak táviratilag üdvözölték volt tanáraikat: Magyar Gábor kegyesrendi főnököt, Várady Károly székesfehérvári tankerületi főigazgatót, Sáfrán József temesvári kegyesrendi tanárt stb. Majd újabb tíz évre megújították a fogadalmukat és a szegedi főgimnázium szegénysorsú tanulói javára alapítványt tettek. Az állami felsőkereskedelmi iskolát 1897- ben végzett ifjak is a két ünnepnapon találkoztak. Az iskolában Dobó Adolf üdvözölte a tanári kart, akiknek nevében Vészits Lajos nyugalmazott igazgató válaszolt. A végzett iskolatársak vasárnap délben a Kassban tartottak közös ebédet. Állami tisztviselisi szemcse. — A szegedi nagygyűlés. — Az országos központ ellen. — A szegedi kör közgyűlése. — (Saját tudósítónktól.) Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete szegedi körének választmánya vasárnap délelőtt az Otthon nagytermében Somlyódy István és Homor István elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés egyik legfontosabb tárgya a kongresszusi szegedi előkészítő bizottságnak a megalakítása volt. Az országos központ ugyanis megkereste a szegedi kört, hogy a bizottságot alakítsa meg és a tagok neveit közölje a központtal. A választmány úgy határozott, hogy a bizottságot a július 5-ére összehívandó rendkívüli közgyűlésen választja meg. Javaslatot tesz ugyanakkor a fogadó és elszállásoló bizottsági elnökök személyére nézve és föl fogja hívni a kör tagjait, hogy a bizottságban való részvételeket már a közgyűlésen jelentsék be. Javasolni fogja a választmány a közgyűlésnek, hogy a szolgálati pragmatika, nyugdíjtörvény, státusrendezési, fizetésrendezési, lakbérkérdési, életszükségleti cikkek, társadalmi feladatok, tisztviselői közalap létesítése és az indítványok bizottságba is küldjön ki tagokat, akik a kör nevében és megbízásából fognak részt venni a javaslatok tárgyalásában. Ezeket a bizottsági tagokat is az önként jelentkezett egyesületi tagok sorából kívánja a választmány a közgyűlés által kiküldetni. Jelentkezett eddig a pragmatikabizottságba Somlyódy István, a nyugdíjbizottságba Veszprémy Vilmos, a status rendezőbizottságba Vakihara István, a tisztviselői közalap létesítésének bizottságába Striegl József. Kiemelkedő pontja volt a választmányi ülésnek Veszprémy Vilmos, főreáliskolai tanár nagyszabású fölszólalása. Éles kritikát mondott az országos központnak a kongresszus előkészítése körül eddig követett eljárásáról. A többek között szóvá tette azt is, hogy a központ kizárólag a saját javaslatait viszi a kongresszus elé. A javaslatokban nem jut kifejezésre a tisztviselők minden jogos kívánsága. Az albizottságokba a vidékről csak egy-két tisztviselőt hívott meg a központ, a szegedi kört pedig teljesen mellőzte. A központnak ez az eljárása nem a tisztviselők érdekeit istápolja. Amin nem is csodálkozik, mert a rendezőség élén ma is ugyanazok a személyek állnak, akik az 1901 évi meddő kongresszust rendezték és vezették. Három indítványt terjesztett elő és kérte a választmányt, hogy a javaslatokat elfogadásuk esetén a közgyűlés útján a kongresszus elé terjeszsze. Az első indítvány a tisztviselők teljes politikai függetlenségét célozza, második a nyugdíjtörvénynek oly módon való revízióját sürgeti, hogy az elhalt tisztviselő családja a férj viselt rangjának és társadalmi állásának megfelelő ellátásban részesíttessék, a harmadik pedig az, hogy az összes állami tisztviselők bevonásával országos házépítőszövetség létesíttessék. Ternovszky Alajos, Somlyódy István és Valihora István hozzászólalása után a választmány Veszprémy Vilmos előterjesztését elfogadta és megbízta, hogy indítványát részletesen, a rendkívüli közgyűlésen terjeszsze elő. AZ ARANY GOLYÓHOZ A SZÉCHENYI-TÉR. HGYELEH1* ARANY PILLÉHEZ * »^ **^*«***” ■ KLAUZÁL-TÉR. 3199-2041*ACZ áruházaiban a raktáron levő összes áruk— (Cégtulajdonos: Grosz Henrik) - feltűnő olcsó árban árusittatnak el