Szeged és Vidéke, 1907. október (6. évfolyam, 224-250. szám)
1907-10-01 / 224. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE, 1907 X/1 ^ -Sec i:oE-i fl. o nát, avagy szobrot ? Hatalmat, vagy szeretetet ? A jövendő titkai mindig megfejthetetlenek. Hiszen a jelen is kifürkészhetetlen. Ki tudja , mire gondolt vasárnap, az avatóünnep reggelén Bécsben a király, akinek felesége szobrot kap. A fehér szobor pedig némán, hallgatagon ott áll a zöldfák között Az út, amely mellett van, csöndes. Főleg magános emberek járnak ott, mint ahogy magános, egyedülvaló volt a királyasszony is. Vasárnap avatták föl Szegeden Erzsébet királyasszony szobrát. Az avatóünnepség ekként ment végbe. Reggel. Mint hetek óta minden vasárnapiba, úgy most is lobogódíszt öltött Szeged városa, hogy a szeptember végi nagy ünnepségen a lelkes hangulat a külsőségeken is érvényesüljön. Kora reggel bejárták az utcákat a katonazenekarok és vidám magyar nótákkal elevenítették föl az ébredő várost. Az utcák megélénkültek, a Szegedre érkezett miniszterek is fölkeltek s Lázár György dr. polgármester kíséretében kimentek a Stefániasétányra, majd reggelire a Tisza-kávéházba. Később Apponyi Albert gróf és Günther Antal dr. igazságügyminiszter a polgármesterrel fölkeresték a belvárosi templomot, ahol Kun László kanonok, pápai prelátus és Jászai Géza apátplébános fogadták őket. Misét hallgattak s azután visszatértek a szállodába, hogy magyar ruhát öltsenek magukra. Kilenc órakor Kelemen Béla dr. főispán lakásán gyűlt össze a miniszterek és előkelőségek társasága. A minisztereken kívül ott voltak: Lázár Györgyné, Recők Ivánné, Rieger Lajosné, Baksa Lajosné, Boros Józsefné, Bánffy Dezső báró, Rónay Jenő, K. Lippich Elek, Becsey Károly dr., Csernovics Agenor, Boros József dr., Rieger Lajos, Návay Lajos, Bolgár Ferenc, Lázár György dr., Baksa Lajos dr. A főispán villásreggelije után a társaság a város kocsijaira ült és Bánffy kivételével kihajtatott a pályaudvarra. Útközben persze néhány éljennel is kedveskedett a kiváncsiak sokasága. A pályaudvaron. Pontban tiz órakor fölvonult a pályaudvar perronjára a 46. gyalogezred összeállított díszszázada, amelyet Balogh István százados vezényelt. Utána megérkezett az ezred zenekara is. A királyi herceg fogadására a pályaudvaron megjelentek: Jahl Gusztáv lovag altábornagy, honvédkerületi parancsnok, Crallert Konrád őrnagy, vezérkari főnök, Pápai István vezérkari százados, Shvay Kálmán vezérkari főhadnagy, továbbá Báni Balázs, a 46. gyalogezred alezredese. Várták Schwitzer Lajos lovag, temesvári hadtestparancsnokot is, aki azonban nem jött meg. A vasút részéről Stelczel Frigyes üzletvezető, Polgár Péter és Tárczay Ferenc főfelügyelők, valamint Bogyós Ottó állomásfőnök jelentek meg a fogadásra. A vasutasok rendes oktatótermét átalakították fogadóteremmé, de ezt a királyi herceg nem vette igénybe. A perronon a katonaság és a vasút képviselőin kívül csupán az újságírók — körülbelül húszan — foglaltak állást. Csak egykét percre jelent meg Baksa Lajos dr. főkapitány díszmagyarruhás alakja, hogy a rend föntartásáról személyesen is meggyőződjék. A rendőrség részéről csak Ferenczy Mátyás rendőrbiztos tartózkodott az állomáson, de hát dolga neki sem akadt. Mindenesetre érdekes kép volt: a közös katonák, a fekete-sárga, kétfejű sasos zászlóval, az állomás apró piros-fehér-zöld, címeres zászlócskákkal, vagy húsz feketeruhás újságíró, aki mind jegyezgetett és a szőnyeggel leterített pályatest, amelyről egyébként kitolattak minden kocsit. A királyi herceg megérkezése. Tíz óra ötven perckor kapta meg Szeged állomás a jelzést, hogy a királyi herceg különvonata közeledik. Néhány perc múlva fel is tűnik a tói kanyarulatnál a vonat, amely mindössze három kocsiból állott. Elől a mozdony után a csomagos kocsi, utána a a termeskocsi s végül az első osztályú személyszállító kocsi. 10 óra 55 perckor robogott be a fenséges úr különvonata. A vonatot Marsofszky József főfelügyelő és Braun József felügyelő vezették. Megperegtek a dobok, a díszszázad tisztelgő állásba helyezkedett és felzendült a Gotterhalte, amelyet a tisztek tisztelegve, vigyázz állásban hallgattak végig. József királyi herceg ugrott ki elsőnek a termes kocsiból s nyomban Jahl Gusztáv altábornagyhoz sietett, akitől átvette a szokásos jelentést. Honvédhuszár ezredesi egyenruhát viselt és első pillanatra nagyon is komolynak, rosszkedvűnek, szigorúnak látszott, ami talán a katonai formaságoknak tulajdonítható. A herceg azután a díszszázad felett tartott szemlét és fogadta Balogh István százados jelentését, amelyet megköszönt. A Gotterhaltét ezalatt szüntelenül fújták, sőt még negyedszer is bele kellett kezdeni, mert egyszeri eljátszása nem futotta az egész ceremóniára. De már negyedszer csak félig játszották el, mert közben a katonai parádé „forszifmeszig"* véget ért. Erre Fráter Nándor huszárszázados, a királyi herceg kamarása jelentette, hogy a polgári hatóságok vezetői óhajtanak a fenség elé járulni. A pályaudvaron erre megjelent Kelemen Béla dr. főispán és Lázár György dr. polgármester. Mindketten díszmagyarban. Először Kelemen lépett a királyi herceg elé. Szalutálva emelte kezét a kucsmájához s katonásan jelentette . — Kelemen Béla dr., Csongrád vármegye és Szeged város főispánja, tartalékos főhadnagy. József kir. herceg kezet nyújtott a főispánnak, aki azután bemutatta a polgármestert. — Lázár György dr., királyi tanácsos, Szeged szabad királyi város polgármestere. A herceg vele is kezet szoritott s azután a polgármester és a főispán kiséretében lehaladt a pályaudvar lépcsőin. A fogadtatás. Lent az Indóház-téren gyülekeztek a miniszterek, az előkelőségek és a hatóságok képviselői. Balról bársonyból készült díszsátort állítottak föl, e körül csoportosultak a notabilitások. A legfrissebb közöttük Apponyi Albert volt, aki a hölgyeket mulattatta a várakozás hosszan tartó ideje alatt. Nagyon jól érthet a szórakoztatáshoz, mert a hölgyek ezüstösen csengő kacagását állandósítani tudta. Természetes, hogy a díszmagyarok pompásan érvényesültek s a reprezentációs gárdában csak Simkó József képviselő (ő volt az országos függetlenségi párt és a képviselőház „küldöttségei’) viselt frakkot. Egyébként ott voltak: Apponyi Albert gróf, Günther Antal dr., Josipovich Géza és Zichy Aladár gróf miniszterek. Bolgár Ferenc államtitkár, Návay Lajos, a képviselőház alelnöke, Kelemen Béla dr. főispán, Lázár György dr. polgármester, Kállay Albert és Rónay Jenő nyug. főispánok, Manassy-Bartha György báró, Seyfried József táblai elnök, Hamza Géza törvényszéki elnök, K. Lippich Elek min. tanácsos, Kun László kanonok, Jászai Géza apátplébános, Becsey Károly, Reök Iván és Simkó József országgyűlési képviselők, Balogh Károly, Gaál Endre dr. tanácsnokok, Turóczy Mihály főügyész, Szalay József dr., Hódmezővásárhely főkapitánya, Baksa Lajos dr. főkapitány, Koczor János h. főkapitány. A térséget teljesen elzárták a közönség elől, de maga a közönség sem kívánkozhatott valami nagyon a Gotterhalt és parádé közelébe, mert a távolban is alig tűnt föl egykét kiváncsi alakja. Pontban tizenegy órakor lépett ki a királyi herceg a pályaudvarból és az egybegyült hölgyek és urak harsány éljennel fogadták. A király képviselője elfoglalta a díszsátorban a helyét. Balról a miniszterek, jobbról a főrendiház és a képviselőház küldöttei, szemben a vendégek foglaltak állást. Erre előlépett Kelemen Béla dr. főispán és a következő beszéddel fordult József királyi herceghez: Császári és királyi Fenség! Szeged szabad királyi város törvényhatósága és összes lakossága nevében mély hódolattal és legteljesebb tisztelettel üdvözlöm Fenségedet, amidőn ezen ősmagyar város falai között először van szerencsénk örömteljesen tisztelhetni. Az apostoli magyar király iránt hűséges érzelmekkel viseltető ezen municipiumnak alkotmány és törvénytisztelő szinmagyar lakossága szobrot emelt Erzsébet királyasszony, a mi nagyasszonyunk iránt érzett kegyelete élő kifejezéséül és igaz benső örömmel fogadta a császári és alsoszoli királyi Felségének, a mi legkegyelmesebb urunknak és királyunknak azon magas elhatározását, hogy a szobor leleplezésének lélekemelő ünnepségén képviseltetésével Fenségedet méltóztatott legkegyelnesebben megbízni. Alattvalói hódolattal s tisztelettel és a mindannyiunk lelkében élő hagyományos hűségérzettel mondok köszönetet felséges urunknak és királyunknak ezen elhatározásáért és Fenségednek körünkben megjelenéséért és a város polgárságának igaz bensőséggel átérzett azon óhaját tolmácsolom, hogy császári és királyi Fenséged itt tartózkodásának ideje alatt, a nagy magyar Alföld metropolisában magát kellemesen érezze. Isten hozta, Isten éltesse Fenségedet! A királyi herceg könnyed meghajlással köszönte meg a tiszteltető szavakat s azután a következőképpen válaszolt: Nagyon megtisztelt felséges urunknak ama határozata, hogy e lélekemelő szép ünnepélyre éppen engem szemelt és küldött ki. Nagyon köszönöm, igazán köszönöm e valóban szép fogadást, amelyben engem részesítettek és nem fogom elmulasztani felséges urunk előtt szeretetüknek ezen újabb megnyilvánulását tolmácsolni. Megvagyok róla győződve, hogy a nagy Alföld eme színmagyar metropolisában jól fogom magamat érezni és a legszebb emlékekkel fogok távozni. A beszédet éljenzéssel fogadták s azután a királyi herceg kezet fogott a kormány tagjaival, elsősorban pedig Apponyi Albert gróffal. Azután a főispán lépett hozzá és megkérdezte, várjon megengedi-e, hogy néhány urat bemutathasson. A királyi herceg fejbiccentéssel felelt, mire Kelemen Béla dr. legelőször Kállay Albert v. k. t. t., nyug. főispánt mutatta be a királyi hercegnek, aki föltűnő hosszan beszélgetett vele. Bemutatták még Seyfried Józsefet, a tábla elnökét, Kun László kanonokot, Becsey Károly, Beck Iván és Simkó József képviselőket. József királyi herceg a főispánnal a város díszkocsijába ült és erre az egész társaság elhelyezkedett a díszes hintókon, amelyek a megállapított sorrendben követték a hercegi díszfogatot. Az útvonalon a vasárnapi sétáló közönség néhányszor meg is éljenezte a királyi herceget, de nagyobb csoportosulás csak a Széchenyi-téren volt, ahol a korzó népe rendezett ovációt. Negyedtizenkettőkor érkezett a menet a Stefániasétány diadalkapuja elé, ahol Gyuricza Sándor dr. és Erdélyi Béla fogadták a király képviselőjét, aki nyomban elfoglalta helyét a számára készített díszsátorban. Körülötte helyezkedtek el a kormány tagjai, továbbá Návay Lajos képviselőházi alelnök és Jahl Gusztáv altábornagy. Míg az ünnep elkezdődött, a királyi herceg Apponyi Albert gróffal társalgót és azt mondta, hogy a Stefánia-kert nagyon szép és nagy örömére szolgál, hogy oly sok urat látott díszmagyarban. A szoboravatás. Az ünnepi közönség példás rendben és gyorsan helyezkedett el. Ott volt a közönség soraiban Burián István báró közös pénzügyminiszter, Bánffy Dezső báró, Gerliczy ferenc báró, Kiss, János dr. egyetemi tanár, dékán, Feszty Árpád, az Országos Képzőművészeti Egyesület, Bálint Zoltán az Építőművészek Szövetsége küldötte. Balla Béla