Szeged és Vidéke, 1908. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1908-02-01 / 27. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE, 1908 II/1 Szeged egyetemet kap. * Az 1909. évi állami költségvetésbe fölvették a szegedi egyetemre szükséges összeget. Tóth Lajos dr. miniszteri tanácsos Szegeden járt. Az egyetemnek három fakultása lesz. (Saját tudósítónktól.) Jelentjük a közönségnek a Szegedre, Délmagyarországra és a magyar kultúrára nézve legjelentősebb eseményt: Szeged egyetemet kap, ezer jussa alapján 1909-ben egyetemi város lesz. Ami hosszú évtizedek óta Szegednek leginkább vágya, a magyar közvéleménynek óhajtása volt, beteljesedik : a nemzeti fővárosban a magyar tudomány új várat kap. Nincsen és nem lehet ennek az országnak nagyobb és jelentősebb kérdése ennél, hiszen a magyar közművelődés, a nemzeti fejlődés, a kulturális haladás, a faji gondolat erősödése , minden nagy érdek hozzá fűződik ahhoz, hogy a magyar tudományegyetemek száma szaporodjék. 1909-ben egyszerre három helyen nyitik meg új egyetem: Szegeden, Pozsonyban és Kassán, a negyedik helyen, a magyar ipar fejlődő gócpontjában , Temesvárott pedig műegyetem. Az egyetemek közül kettő: a kassai és a pozsonyi tisztán tudományos jellegű lesz, a szegedi jelentőségére és arányára a legnagyobb, a tudomány- és reálegyetem. A Szeged és Vidéke írta meg először, hogy a minisztertanácsban véglegesen elhatározták az új egyetemek létesítését. A létszámemelésért kapja cserébe ezeket az ország. A Szeged és Vidéke ez értesülése után Takács Menyhért dr. jászóvárosi prépost erősítette meg a Budapesti Hírlap cikkében értesülésünket. Ezeknek a híreknek hitelességéhez most már nem férhet kétség . Tóth Lajos dr. miniszteri tanácsos, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium IV. (egyetemi) ügyosztályának vezetője két napig Szegeden időzött és mindenben megerősítette értesülésünket. Tóth Lajos dr. azért járt Szegeden, hogy az egyetem fölépítésére vonatkozó kérdésekről tájékozódjék. A miniszteri tanácsosnak ez az útja összefüggésben van a szegedi egyetem építésével. Tíj egyetemen. A közoktatásügyi minisztériumban Apponyi Albert gróf miniszter utasítására hónapokon át foglalkoztak az új egyetemek fölállításának kérdésével. A minisztériumban megállapították, hogy az egyetemek közül a pozsonyi fölállítása lehetséges leghamarabb, mert ott jogi fakultás, bölcsészeti tanfolyam és nagyarányú országos kórház van. Ezzel egyszerre létesíthető a szegedi egyetem, amelynek építése a város nagyarányú hatmilliós hozzájárulása folytán nem ütközik akadályokba és a kassai, ahol a jogi fakultás alapja a jogakadémiában megvan. A szegedi egyetem létesítése mellett a legfontosabb érv az volt, hogy a budapesti egyetem zsúfoltságát csakis a szegedi egyetem létesítése szüntetheti meg. Míg ugyanis a pozsonyi és kassai egyetem létesítése esetén az északi megyék és a Dunántúl jórészéhez még mindig közelebb lesz Budapest, mint Pozsony, vagy Kassa, addig Szeged tizenegy vármegye ifjúságát vonzaná el és éppen azokét a helyekét, ahonnét a budapesti egyetem ifjúságának zöme most is kikerül. Csongrád, Csanád, Arad, Temes, Bácsbodrog, Torontál, Békés, Krassószörény, Pest megye déli része, Szabadka, Hódmezővásárhely, Baja, Nagybecskerek, Arad, Makó, Szentes, Pancsova, Újvidék, Zombor, Versec és Szeged magukban véve olyan tömegét az ifjúságnak biztosítanák a szegedi egyetemnek, hogy itt a jogi fakultás hallgatóinak száma a kétezret, az orvostudományi — amelyre főleg a délvidéki sváb ifjak mennének — az öt-hatszázat könnyen megütné. A harmadik fakultáson , a mezőgazdaságin valósítanák meg azt a régi agrártervet, hogy a földmivelő országban az agrártudományoknak is legyen főiskolája, legyenek osztrák mintára agrárdoktorai: Tóth Lajos dr. Szegeden. Az egyetemek létesítésével kapcsolatban jelentős az egyes városokban lévő intézményeknek az egyetem céljaira való felhasználása is. Ebben a dologban Tóth Lajos dr., az egyetemi ügyosztály vezetője az összes kiszemelt városokban megfordult. Szegeden két napig tartózkodott a miniszteri tanácsos és megállapította, hogy az egyetem céljaira fölhasználható : a Somogyi-könyvtár, mint egyetemi könyvtár, a szemkórház és a bábaképző-intézet, mint az orvosi fakultás szemészeti és szülészeti osztályai. Éppen ezért a Somogyi-könyvtárat rövidesen állami kezelésbe veszik, a szemkórház igazgatójául pedig a leendő egyetem szemészet tanárát nevezik ki. Természetesen, hogy az egyetem céljaira hatalmas építkezések szükségesek, így mindenekelőtt rövidesen hivatalosan fölszólítják Szeged várost, hogy az ígért hat millió korona keretében építsék föl az új közkórházat. A kórház terveit a minisztériumban át fogják vizsgálni és a közkórházat olyan nagyszabású klinikai kórházzá építik, amint az kívánatos. A közoktatásügyi minisztérium közelebb megindítja a tárgyalásokat a telkek kijelölése tárgyában. Az egyetem központi épületének építésére az 1909. évi állami költségvetésbe két millió koronát vesznek föl. Hasonlóképpen két-két millió koronát illesztenek az állami költségvetésbe a kassai és pozsonyi egyetemi építkezések céljaira is. Az egyetem központi épületének és jogi fakultásának helyéül valószínűleg a belvárosban keresnek helyet, a mai belvárosi templom környékén. Az orvosi fakultás felsővárosra, a Gedó mellett levő telkekre kerül, míg a mezőgazdasági fakultás céljaira a Kálvária körül az ipari főiskola céljaira kijelölt telkek mellett keresnek helyet. A közoktatásügyi minisztériumban különben nagyon sürgetik az egyetem létesítését, így azután Szegeden is mihamar meg kell kezdeni a munkát, hogy valóra váljék Szeged álma. Az egyetem létesítésével kapcsolatban Szegeden ügyvédvizsgáló bizottságot szerveznek. „Nincs abban a helyzetben'', hogy megszüntesse. (Saját tudósítónktól.) Pénteken tovább mentek a delegációban. Kifogásokat tettek ugyan a hadseregben elharapódzott párbajmánia miatt, a katonák áthelyezgetése ellen, egyik fegyvernemtől a másikig, de végül is — mit csináltak volna ? — belenyugodtak a miniszter úgynevezett fölvilágosításaiba. A hadügyi albizottság 10 órakor kezdte meg a tárgyalását Zichy Tivadar gróf elnöklésével. Okolicsányi László előadó tételfőltételre ismertette a rendes szükségleteknél a múlt évvel szemben mutatkozó eltéréseket. A negyedik tételnél Szabó István sürgeti a katonai becsületügyi reformok mielőbbi életbeléptetését. Nézete szerint ez a reform nincs szoros összefüggésben a katonai perrendtartással, másrészt a hadügyminiszternek azokért a rendeleteiért, amelyeket a párbaj korlátozása tekintetében kiadott és amelyek alkalmasak arra, hogy elejét véve az erőszakosságoknak és visszaéléseknek, a párbajt a lehetőségig visszaszorítsák. Schönaich hadügyminiszter nincs abban a helyzetben, hogy határozott ígéretet tehessen arra, hogy a becsületügyi eljárásra vonatkozó új szabályzat már ez évben életbelép, minthogy az e tárgyban folytatott tanácskozások még nem értek véget és az elintézés nem kizárólag tőle függ. Okolicsányi László előadó, azt látja, hogy hegyi tüzérezredek fognak fölállíttatni. Azt a kérdést intézi tehát a hadügyminiszterhez, várjon Magyarországon is fognak-e hegyi tüzérezredet szervezni és mikor fog fölállíttatni a 35 gépfegyverosztály. Schönaich hadügyminiszter mindenekelőtt a tüzérségnél tervezett szervezeti változásokról ad fölvilágosításokat. Az elvezénylések a lehetőség szerint korlátoztatni fognak. Ezután Krobatin lovag altábornagy a közös hadügyminiszter nevében beható fölvilágosításokat ad az új tüzérségi fölszerelésekről. A tisztek párbaj-mániáját tehát nem lehet megszüntetni az idén, nem lehet bizonyára jövőre sem és azután sem. Hiszen maga a hadügyminiszter sem mer tenni ellene ! A hadügyminiszter a párbaj mellett. „Hirpanischer-SöFcsaFnDliffan“ ma szombaton, azl-ső hódmezővásárhelyi zenekar hangversenyez. Kitűnő magyar konyha, szolid polgári árak. Mindennemű hegyi és homoki fajborok. Külön terem, mely minden mulatságra igen alkalmas. Tisztelettel Roszner Sándor,vendéglős.