Szeged és Vidéke, 1908. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1908-02-01 / 27. szám

SZE­GED ÉS VIDÉKE, 1908 II/1 Szeged egyetemet kap. * Az 1909. évi állami költségvetésbe föl­vették a szegedi egyetemre szükséges összeget. Tóth Lajos dr. miniszteri ta­nácsos Szegeden járt. Az egyetemnek három fakultása lesz. (Saját tudósítónktól.) Jelentjük a közönségnek a Szegedre, Délmagyar­­országra és a magyar kultúrára nézve legjelentősebb eseményt: Szeged egyete­met kap, ezer jussa alapján 1909-ben egyetemi város lesz. Ami hosszú évtize­dek óta Szegednek leginkább vágya, a magyar közvéleménynek óhajtása volt, beteljesedik : a nemzeti fővárosban a ma­gyar tudomány új várat kap. Nincsen és nem lehet ennek az országnak nagyobb és jelentősebb kérdése ennél, hiszen a magyar közművelődés, a nemzeti fejlő­dés, a kulturális haladás, a faji gondolat erősödése ,­­ minden nagy érdek hozzá fűződik ahhoz, hogy a magyar tudomány­­egyetemek száma szaporodjék. 1909-ben egyszerre három helyen nyitik meg új egyetem: Szegeden, Pozsonyban és Kassán, a negyedik helyen, a magyar ipar fejlődő gócpontjában , Tem­esvárott pedig műegyetem. Az egyetemek közül kettő: a kassai és a pozsonyi tisztán tudományos jellegű lesz, a szegedi­­ jelentőségére és arányára a legnagyobb, a tudomány- és reálegyetem. A Szeged és Vidéke írta meg elő­ször, hogy a minisztertanácsban véglegesen elhatározták az új egyetemek létesítését. A létszámemelésért kapja cserébe eze­ket az ország. A Szeged és Vidéke ez értesülése után Takács Menyhért dr. jászóvárosi prépost erősítette meg a Budapesti Hírlap cikkében értesülésün­ket. Ezeknek a híreknek hitelességéhez most már nem férhet kétség . Tóth La­jos dr. miniszteri tanácsos, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium IV. (egye­temi) ügyosztályának vezetője két napig Szegeden időzött és mindenben megerő­­sítette értesülésünket. Tóth Lajos dr. azért járt Szegeden, hogy az egyetem fölépítésére vonatkozó kérdésekről tájéko­zódjék. A miniszteri tanácsosnak ez az útja összefüggésben van a szegedi egye­tem építésével. Tíj egyetemen. A közoktatásügyi minisztériumban Appo­­nyi Albert gróf miniszter utasítására hóna­pokon át foglalkoztak az új egyetemek föl­­állításának kérdésével. A minisztériumban megállapították, hogy az egyetemek közül a pozsonyi fölállítása lehetséges leghamarabb, mert ott jogi fakultás, bölcsészeti tanfolyam és nagyarányú országos kórház van. Ezzel egyszerre létesíthető a szegedi egyetem, amelynek építése a város nagyarányú hat­milliós hozzájárulása folytán nem ütközik akadályokba és a kassai, ahol a jogi fakul­tás alapja a jogakadémiában megvan. A szegedi egyetem létesítése mellett a legfontosabb érv az volt, hogy a budapesti egyetem zsúfoltságát csakis a szegedi egye­tem létesítése szüntetheti meg. Míg ugyanis a pozsonyi és kassai egyetem létesítése ese­tén az északi megyék és a Dunántúl jóré­széhez még mindig közelebb lesz Budapest, mint Pozsony, vagy Kassa, addig Szeged tizenegy vármegye ifjúságát vonzaná el és éppen azokét a helyekét, ahonnét a buda­pesti egyetem ifjúságának zöme most is ki­kerül. Csongrád, Csanád, Arad, Temes, Bács­­bodrog, Torontál, Békés, Krassószörény, Pest megye déli része, Szabadka, Hódmező­vásárhely, Baja, Nagybecskerek, Arad, Makó, Szentes, Pancsova, Újvidék, Zombor, Versec és Szeged magukban véve olyan tömegét az ifjúságnak biztosítanák a szegedi egyetemnek, hogy itt a jogi fakultás hallgatóinak száma a kétezret, az orvostudományi — amelyre főleg a délvidéki sváb ifjak mennének — az öt-hatszázat könnyen megütné. A harma­dik fakultáson , a mezőgazdaságin valósíta­nák meg azt a régi agrár­tervet, hogy a földmivelő országban az agrártudományoknak is legyen főiskolája, legyenek osztrák mintára agrár­doktorai: Tóth Lajos dr. Szegeden. Az egyetemek létesítésével kapcsolatban jelentős az egyes városokban lévő intézmé­nyeknek az egyetem céljaira való felhaszná­lása is. Ebben a dologban Tóth Lajos dr., az egyetemi ügyosztály vezetője az összes kiszemelt városokban megfor­dult. Szegeden két napig tartózkodott a miniszteri tanácsos és megállapította, hogy az egyetem céljaira fölhasználható : a Somogyi-könyvtár, mint egyetemi könyvtár, a szemkórház és a bábaképző-intézet, mint az orvosi fakultás szemészeti és szülé­szeti osztályai. Éppen ezért a Somogyi-könyv­tárat rövidesen állami kezelésbe veszik, a szemkórház igazgatójául pedig a leendő egye­tem szemészet­ tanárát nevezik ki. Természetesen, hogy az egyetem céljaira hatalmas építkezések szükségesek, így min­denekelőtt rövidesen hivatalosan fölszólítják Szeged várost, hogy az ígért hat millió ko­rona keretében építsék föl az új közkórházat. A kórház terveit a minisztériumban át fogják vizsgálni és a közkórházat olyan nagysza­bású klinikai kórházzá építik, amint az kí­vánatos. A közoktatásügyi minisztérium közelebb megindítja a tárgyalásokat a telkek kijelölése tárgyában. Az egyetem központi épületének építésére az 1909. évi állami költségvetésbe két millió koronát vesznek föl. Hasonló­képpen két-két millió koronát illesztenek az állami költségvetésbe a kassai és pozsonyi egyetemi építkezések céljaira is. Az egyetem központi épületének és jogi fakultásának helyéül valószínűleg a belvárosban keresnek helyet, a mai belvárosi templom környékén. Az orvosi fakultás felsővárosra, a Gedó mellett levő telkekre kerül, míg a mezőgazdasági fakultás cél­jaira a Kálvária körül az ipari főiskola cél­jaira kijelölt telkek mellett keresnek helyet. A közoktatásügyi minisztériumban kü­lönben nagyon sürgetik az egyetem létesíté­sét, így azután Szegeden is mihamar meg kell kezdeni a munkát, hogy valóra váljék Szeged álma. Az egyetem létesítésével kapcsolatban Szegeden ügyvédvizsgáló bizottságot szer­veznek. „Nincs abban a helyzetben'', hogy megszüntesse. (Saját tudósítónktól.) Pénteken tovább mentek a delegációban. Kifogásokat tettek ugyan a hadseregben elharapódzott párbaj­mánia miatt, a katonák áthelyezgetése ellen, egyik fegyvernemtől a másikig, de végül is — mit csináltak volna ? — belenyu­godtak a miniszter úgynevezett fölvilágo­­sításaiba. A hadügyi albizottság 10 órakor kezdte meg a tárgyalását Zichy Tivadar gróf elnök­lésével. Okolicsányi László előadó tételfől­­tételre ismertette a rendes szükségleteknél a múlt évvel szemben mutatkozó eltéréseket. A negyedik tételnél Szabó István sürgeti a katonai becsületügyi reformok mielőbbi életbeléptetését. Nézete szerint ez a reform nincs szoros összefüggésben a katonai per­­rendtartással, másrészt a hadügyminiszternek azokért a rendeleteiért, amelyeket a párbaj korlátozása tekintetében kiadott és amelyek alkalmasak arra, hogy elejét véve az erő­szakosságoknak és visszaéléseknek, a párbajt a lehetőségig visszaszorítsák. Schönaich hadügyminiszter nincs abban a helyzetben, hogy határozott ígéretet te­hessen arra, hogy a becsületügyi eljárásra vonatkozó új szabályzat már ez évben életbe­lép, minthogy az e tárgyban folytatott tanács­kozások még nem értek véget és az elintézés nem kizárólag tőle függ. Okolicsányi László előadó, azt látja, hogy hegyi tüzérezredek fognak fölállíttatni. Azt a kérdést intézi tehát a hadügyminisz­terhez, várjon Magyarországon is fognak-e hegyi tüzérezredet szervezni és mikor fog fölállíttatni a 35 gépfegyverosztály. Schönaich hadügyminiszter mindenek­előtt a tüzérségnél tervezett szervezeti válto­zásokról ad fölvilágosításokat. Az elvezény­­lések a lehetőség szerint korlátoztatni fognak. Ezután Krobatin lovag altábornagy a közös hadügyminiszter nevében beható föl­világosításokat ad az új tüzérségi fölszere­lésekről. A tisztek párbaj-mániáját tehát nem lehet megszüntetni az idén, nem lehet bizo­nyára jövőre sem és azután sem. Hiszen maga a hadügyminiszter sem mer tenni ellene ! A hadügyminiszter a párbaj mellett. „Hirpanischer-SöFcsaFnDliffan“ ma szombaton, az­l-ső hódmezővásárhelyi zenekar hangversenyez. Kitűnő magyar konyha, szolid polgári árak. Mindennemű hegyi és homoki fajborok. Külön terem, mely minden mulatságra igen alkalmas. Tisztelettel Roszner Sándor,vendéglős.

Next