Szeged és Vidéke, 1908. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1908-05-01 / 102. szám
Összeférhetetlenség. Andrássy Gyula gróf rendeletben tiltotta el a tisztviselőket az összeférhetetlen állásoktól. (Saját tudósitónktól.) Sokat beszélnek most arról, hogy a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XX. törvény nem szabályozza kellőleg az összeférhetetlenséget. A törvénynek az összeférhetetlenségről való szakaszai tágíthatók, félremagyarázhatók, megkerülhetők és éppen Polónyi Géza pere bizonyítja legjobban, mennyire szükség van arra az új városi törvényre, mely gátat vet az összeférhetetlenséggel való visszaéléseknek. Éppen ezért volna örvendetes, ha Andrássy Gyula gróf belügyminiszter megcsinálná az új városatya összeférhetetlenségről való törvényt. Pedig hogy Andrássy nem nézi tétlenül, ami mostanában közéletünk piacán végigjátszódik, bizonyítja az a körülmény, hogy most rendeletet küldött a polgármesternek a városi tisztviselők összeférhetetlenségéről. Ez a rendelet, amely Szeged városához is megérkezett, fölöttébb érdekes és nagyon aktuális, a következőket mondja: A tisztviselői állásoknak ily állásokkal való összeférhetősége vagy összeférhetetlensége általános érvényű rendelettel részletesen nem szabályozható, mert az helyesen mindig csupán a konkrét eset körülményei szerint esetről-esetre bírálható el. Általános elvként azonban ily kérdések elbírálásánál azt kell elfogadni, hogy összeférhetlenség a következő esetekben áll be: 1. ha a mellékfoglalkozásként tekinthető igazgatósági tagság, vagy más hasonló megítélés alá eső állás a tisztviselő idejét oly mérvben foglalja el, hogy ebből a hivatali ügymenetre akár a hivatalos teendők kellő időben való ellátása, akár a hivatali helyiségben a városi szervezési szabályrendeletben megállapított hivatalos órák betartása tekintetében bármily csekély hátrány is ered, — vagy pedig 2. ha a pénzintézet, illetőleg vállalat üzlete a várossal avagy az illető tisztviselő rendes hivatalos ügykörében előforduló ügyekkel oly összeköttetésben van, hogy a tisztviselő a hivatali ügykörében tartozó teendők s ügyek ellátása tekintetében érdekeltség miatt akadályozva lenne, vagy pedig 3. ha az intézet, illetőleg vállalat szervezete, vagy működésének iránya olyan, ami kizárja azt, hogy annak igazgatásában a város tisztviselője a hivatali állás tekintélyének, az állam érdekeinek, avagy a közérdeknek sérelme nélkül részt vehessen. E szempontok mérlegelése és az összeférhetőség kérdésének elsőfokú eldöntése saját tisztviselőire vonatkozólag a város közönségének hatáskörébe tartozik. Miután pedig nemcsak a közszolgálat érdekei, de a tisztviselői állás reputációjának megóvása szempontjából is kívánatosnak látszik, hogy a tisztviselő ily mellékfoglalkozás elvállalása előtt az összeférhetőség kérdését a városi közgyűlés döntése alá bocsássa, ezért kötelességévé teszem a város tisztviselőinek, hogy mindannyiszor, valahányszor a fönt körülírt igazgatósági tagsági vagy hasonló állásra hivatik meg s ezt elfogadni kívánja, az összeférhetőség kérdését eldöntés végett a város közgyűlése elé terjeszsze és csak ennek kedvező döntése, vagyis az engedély megadása esetén vállalja el az igazgatósági, vagy más hasonló állást. Azok a városi tisztviselők pedig, kik a város közgyűlésének kifejezett engedélye nélkül töltenek be ez időszerint ily álláspokat, ezen körülményt a város törvényhatósági bizottságához haladék nélkül bejelenteni s amennyiben eme mellékfoglalkozás hivatali állásukkal összeférhetetlennek mondatnék ki, a vonatkozó határozat jogerőre emelkedésével attól nyomban megválni tartoznak. A város közönsége ezen szempontok figyelembevételével az összeférhetetlenséget később is bármikor megállapíthatja, minek következtében a már megadott engedély is SZEGED ÉS VIDÉKE. mindenkor csak a visszavonásig terjedő érvénynyel bírhat. Szegeden a közgyűlés engedélye nélkül többen töltenek be ilyen állásokat. Ennek az állapotnak megszüntetését szigorúan parancsolja a belügyminiszter. Remélhetőleg meg is fog ez történni. ROVÁSOK. * modern leányok. Budapesten a héten letartóztattak lopásért egy Gally Mária nevű leányt. Az eset egymagában nem föltűnő. Sajnos, bűnös útra tévedt leány sok akad manapság. Az újságok azonban azt közölték erről a leányról, hogy előkelő, gazdag családból származott, beszél franciául kitűnően, zongorázik, szóval kitűnően nevelt leány. Kétségtelen, hogy a bűnre való hajlam nem egyedül az alsóbb néposztályhoz tartozók sajátsága, amint az is bizonyos, hogy a szegényebb, az éhező, a nyomorgó emberekben a hajlamot az alkalom gyakrabban fejleszti ki sajnálatos ténynyé, szomorú valósággá. Gally Mária eltévelyedésében is a hajlam mellett más okokat kell keresnünk és találnunk, amelyek fokozatos bukását és bűnözését előidézték. Ezek között kiáltóan első helyen van a magyar középosztálynak nagyzolása, külsőségeknek keresése és hajszolása a lényeg helyett; pazar fényűzés a hasznos, szükséges és életrevaló dolgok pártolása és elsajátítása helyett. Tele van közéletünk jelszavakkal ; beszélnek a természettudományi igazságokról; a feminizmus elveinek szükségességét hirdetik, miközben a társadalmi, közpolitikai és álladalmi élet teljes és tökéletes megváltozása mellett a nők, a leányok nevelése csak egyben változott, abban, hogy fényűzőbb, sivárabb, könnyebbűbb és léhább lett. Franciául mindenhol tanulnak, de nem az esetleges gyakorlati haszna, hanem a vele való fényűzés, hencegés ralatt. És nagyon gyakran megtörténik, hogy délutánokat ellenniszeznek olyan leányok, akik a tűt ölteni alig tudják, szobájukat soha ki nem takarították és a főzésről még azt sem tudják, hogy a víznek forrni kell, mielőtt a tésztát belefőzik. Pedig ezeknek a dolgoknak hiánya a vérmérséklet minősége, az élet által sokszor szolgáltatott szomorú alkalmak mellett a nők bukásának nagyon gyakran tényezői, előidézői és okai. Az öntudatos és gyakorlati téren is érvényesülni tudó és képes nő, mindenképpen biztosabb és erősebb alapon áll, mint akár az a bizonyos középkori virágszál, akár a modern, de csak fölvilágosultságában újkori, egyébként dologtalan és fényűző leány. Bizonyos, hogy ma még a társadalmi élet formája a háztartás és anyaság különös munkakörét rója a nőre. Azonban az életszámban mindig növekvő és folytonos kivétele könyörtelen és föltétlen szükséggé teszi a nő gyakorlati kiképeztetését is. A leányok és asszonyok s általuk sok tekintetben az egész társadalom is csak ezen az uton javulhat meg. Két irányban kell a nőket a gyakorlati életre nevelni, hogy jó háziasszonyok és anyák, meg jó kenyérkeresők legyenek. Akkor nem fognak oly gyakran a bűnös útra térni, sem a társadalom erkölcsi, sem az állam büntetőjogi törvényeivel összeütközésbe jönni. pl. 1908 V/1 Hihetetlen: befejezték — Szeffed, város közgyűlése. — (Saját tudósítónktól.) Éppen tizenöt ember volt a tanács tagjain kívül a közgyűlési teremben, amikor Lázár György polgármester a közgyűlést megnyitotta. Csendes is volt ez a közgyűlés, de olyan csendes. Csak a polgármester és tanácsosok hangja volt hallható. A városatyák csak annyit mondtak : helyes, elfogadjuk. Egyetlen egy fölszólaló volt: Bokor Adolf, az is öt percig beszélt. A közgyűlés befejezéséről ez a részletes tudósításunk . A közgyűlésen Lázár György dr. polgármester elnökölt, a jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző, Tóth Mihály dr. és Balogh József aljegyzők vezették. A rókusi templom belső berendezésére vonatkozó javaslatot Gaál Endre dr. tanácsnok terjesztette elő. A famunkákra, oltárokra, padokra, az oltár korlátjára 68,980, az orgonára 15,000, a világító berendezésekre 7000, órára 2100, fűtési berendezésre 2920, az oltárképre külön 2000, kisebb kiadásokra 900 koronát s így a rókusi templomra összesen 100,000 koronát kért a tanács. A közgyűlés a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta. A rókusi iskola tornatermének kibővítésére 3000, az Erzsébet-szobor leplezési költségeire utólagosan 214 449 koronát, a felsővárosi toronyóra beszerzésére 2000, a szegedi leányegyesületnek segélykép 200 koronát szavazott meg egyhangúlag a közgyűlés. A szegedi közúti vaspálya részvénytársaságnak a rókusi állomásnál csatorna építésére a közgyűlés Balogh Károly tanácsnok javaslatára köztérhasználati engedélyt adott. Balogh Károly terjesztette elő az államvasúti műhely kibővítése tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez küldendő feliratot. Az ügy 1894-ben indítódott meg, amikor is a város először írt föl a kormányhoz nagyobb szabású műhely építése, vagy a mostaninak kibővítése iránt. Azóta a beruházási kölcsönben 400,000 koronát biztosítottak a szegedi államvasúti műhely kibővítésére, az építkezések azonban ismételt sürgetés ellenére sem kezdődtek meg. Azért javasolta a tanács új felirat küldését ebben a tárgyban. A közgyűlés a tanács által előterjesztett felirathoz egyhangúlag hozzájárult. A közgyűlés özvegy' Bauer Károlynénak 868, özvegy' T Pálfy Istvánnénak 435 korona 60 fillér nyugdíjat szavazott meg. Az 1906. évi házipénztári rovatszámadást, az 1907. évi szegényalapi számadást, az irvaházi és egyéb segélyezések céljaira szolgáló alapítványok 1907. évi számadását, az elhagyott gyermekek segélyalapja 1907. évi számadását és az 1907. évi vegyvizsgálati számadást a közgyűlés tudomásul vette, a szokásos fölmentvényt megadta és a számadásoknak megerősítés végett a belügyminisztériumba leendő fölküldésére a tanácsot utasította. Kálmán Julianna részére segélyül 10, a rókusi iskola gázlámpáinak Auer-égővel történt fölszerelési költségeire 130, a körös— tisza—marosi ármentesítő-társulat hozzájárulási költségeire további 818 24, a szárazéri ármentesítő- és belvízszabályozó-társulat 1907. évi hátralékos hozzájárulási költségeire 1550'27, a régi csapatkórháznál eszközölt javításokra 1800, a Holló- és Vár-utcákban fölállított kőolajlámpa költségeire 85, a királyhalmi városi tanyán levő kút kitisztítása és tatarozási költségeire 120, a honvédcsapatkórház fürdőszoba-menyezetének javítására 932, a főispáni huszár részére beszerzett dolmányra 150 korona utalványozását a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. A polgármester előterjesztésére Garai Lajos kórházgondnoknak három havi,lovai Antalnak három havi, Kalapis Antalnak nyolc heti, Trényi Lajosnak hat heti, Nyiri Bálintnak két havi szabadságidőt engedélyezett a közgyűlés. Taschler Endre főjegyző terjesztette elő eztán a belügyminiszternek a fizetésrendet