Szeged és Vidéke, 1908. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1908-05-01 / 102. szám

Összeférhetetlenség. Andrássy Gyula gróf rendeletben tiltotta el a tisztviselőket az összeférhetetlen állásoktól. (Saját tudósitónktól.) Sokat beszélnek most arról, hogy a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XX. törvény nem szabályozza kellő­leg az összeférhetetlenséget. A törvénynek az összeférhetetlenségről való szakaszai tágítha­­tók, félremagyarázhatók, megkerülhetők és éppen Polónyi Géza pere bizonyítja legjob­ban, mennyire szükség van arra az új városi törvényre, mely gátat vet az összeférhetetlen­séggel való visszaéléseknek. Éppen ezért volna örvendetes, ha Andrássy Gyula gróf belügyminiszter megcsinálná az új városatya összeférhetetlenségről való tör­vényt. Pedig hogy Andrássy nem nézi tétle­nül, ami mostanában közéletünk piacán vé­gigjátszódik, bizonyítja az a körülmény, hogy most rendeletet küldött a polgármesternek a városi tisztviselők összeférhetetlenségéről. Ez a rendelet, amely Szeged városához is meg­érkezett, fölöttébb érdekes és nagyon aktuá­lis, a következőket mondja: A tisztviselői állásoknak ily állásokkal való összeférhetősége vagy összeférhetetlen­sége általános érvényű rendelettel rész­letesen nem szabályozható, mert az helye­sen mindig csupán a konkrét eset körül­ményei szerint esetről-esetre bírálható el. Általános elvként azonban ily kérdések el­bírálásánál azt kell elfogadni, hogy össze­­férhetlenség a következő esetekben áll be: 1. ha a mellékfoglalkozásként tekinthető igazgatósági tagság, vagy más hasonló megítélés alá eső állás a tisztviselő idejét oly mérvben foglalja el, hogy ebből a hiva­tali ügymenetre akár a hivatalos teendők kellő időben való ellátása, akár a hivatali helyiségben a városi szervezési szabályren­deletben megállapított hivatalos órák betar­tása tekintetében bármily csekély hátrány is ered, — vagy pedig 2. ha a pénzintézet, ille­tőleg vállalat üzlete a várossal avagy az illető tisztviselő rendes hivatalos ügyköré­ben előforduló ügyekkel oly összeköttetés­ben van, hogy a tisztviselő a hivatali ügy­körében tartozó teendők s ügyek ellátása tekintetében érdekeltség miatt akadályozva lenne, vagy pedig 3. ha az intézet, illetőleg vállalat szervezete, vagy működésének iránya olyan, ami kizárja azt, hogy annak igazgatá­sában a város tisztviselője a hivatali állás te­kintélyének, az állam érdekeinek, avagy a közérdeknek sérelme nélkül részt vehessen. E szempontok mérlegelése és az összefér­­hetőség kérdésének elsőfokú eldöntése saját tisztviselőire vonatkozólag a vá­ros közönségének hatáskörébe tartozik. Miután pedig nemcsak a közszolgálat ér­dekei, de a tisztviselői állás reputációjá­nak megóvása szempontjából is kívánatos­­nak látszik, hogy a tisztviselő ily mellék­foglalkozás elvállalása előtt az összeférhe­­tőség kérdését a városi közgyűlés döntése alá bocsássa, ezért kötelességévé teszem a város tisztviselőinek, hogy mindannyiszor, valahányszor a fönt körülírt igazgatósági tag­sági vagy hasonló állásra hivatik meg s ezt elfogadni kívánja, az összeférhetőség kérdé­sét eldöntés végett a város közgyűlése elé terjeszsze és csak ennek kedvező döntése, vagyis az engedély megadása esetén vállalja el az igazgatósági, vagy más hasonló állást. Azok a városi tisztviselők pedig, kik a város közgyűlésének kifejezett engedélye nélkül töltenek be ez időszerint ily állásp­o­kat, ezen körülményt a város törvényha­tósági bizottságához haladék nélkül beje­lenteni s amennyiben eme mellékfoglalkozás hivatali állásukkal összeférhetetlennek mon­datnék ki, a vonatkozó határozat jogerőre emelkedésével attól nyomban megválni tar­toznak. A város közönsége ezen szempontok figyelembevételével az összeférhetetlenséget később is bármikor megállapíthatja, minek következtében a már megadott engedély is SZEGED ÉS VIDÉKE. mindenkor csak a visszavonásig terjedő ér­vénynyel bírhat. Szegeden a közgyűlés engedélye nélkül többen töltenek be ilyen állásokat. Ennek az állapotnak megszüntetését szigorúan paran­csolja a belügyminiszter. Remélhetőleg meg is fog ez történni. ROVÁSOK. * modern leányok. Budapesten a héten letartóztattak lopás­ért egy Gally Mária nevű leányt. Az eset egymagában nem föltűnő. Sajnos, bűnös útra tévedt leány sok akad manapság. Az újsá­gok azonban azt közölték erről a leányról, hogy előkelő, gazdag családból származott, beszél franciául kitűnően, zongorázik, szóval kitűnően nevelt leány. Kétségtelen, hogy a bűnre való hajlam nem egyedül az alsóbb néposztályhoz tarto­zók sajátsága, amint az is bizonyo­s, hogy a szegényebb, az éhező, a nyomorgó emberek­ben a hajlamot az alkalom gyakrabban fej­leszti ki sajnálatos ténynyé, szomorú való­sággá. Gally Mária eltévelyedésében is a hajlam mellett más okokat kell keresnünk és találnunk, amelyek fokozatos bukását és bűnözését előidézték. Ezek között kiáltóan első helyen van a magyar középosztálynak nagyzolása, külső­ségeknek keresése és hajszolása a lényeg helyett; pazar fényűzés a hasznos, szüksé­ges és életrevaló dolgok pártolása és elsajá­títása helyett. Tele van közéletünk jelsza­vakkal ; beszélnek a természettudományi igazságokról; a feminizmus elveinek szüksé­gességét hirdetik, miközben a társadalmi, közpolitikai és álladalmi élet teljes és töké­letes megváltozása mellett a nők, a leányok nevelése csak egyben változott, abban, hogy fényűzőbb, sivárabb, könnyeb­bűbb és lé­hább lett. Franciául mindenhol tanulnak, de nem az esetleges gyakorlati haszna, hanem a vele való fényűzés, hencegés ralatt. És nagyon gyakran megtörténik, hogy délutánokat el­­lenniszeznek olyan leányok, akik a tűt ölteni alig tudják, szobájukat soha ki nem takarí­tották és a főzésről még azt sem tudják, hogy a víznek forrni kell, mielőtt a tésztát belefőzik. Pedig ezeknek a dolgoknak hiánya a vérmérséklet minősége, az élet által sokszor szolgáltatott szomorú alkalmak mellett a nők bukásának nagyon gyakran tényezői, elő­idézői és okai. Az öntudatos és gyakorlati téren is ér­vényesülni tudó és képes nő, mindenképpen biztosabb és erősebb alapon áll, mint akár az a bizonyos középkori virágszál, akár a mo­dern, de csak fölvilágosultságában újkori, egyébként dologtalan és fényűző leány. Bizonyos, hogy ma még a társadalmi élet formája a háztartás és anyaság különös munkakörét rója a nőre. Azonban az élet­számban mindig növekvő és folytonos kivé­tele könyörtelen és föltétlen szükséggé teszi a nő gyakorlati kiképeztetését is. A leányok és asszonyok s általuk sok tekintetben az egész társadalom is csak ezen az uton javulhat meg. Két irányban kell a nőket a gyakorlati életre nevelni, hogy jó háziasszonyok és anyák, meg jó kenyér­­keresők legyenek. Akkor nem fognak oly gyakran a bűnös útra térni, sem a társada­lom erkölcsi, sem az állam büntetőjogi tör­vényeivel összeütközésbe jönni. pl. 1908 V/1 Hihetetlen: befejezték — Szeffed, város közgyűlése. — (Saját tudósítónktól.) Éppen tizenöt ember volt a tanács tagjain kívül a közgyű­lési teremben, amikor Lázár György polgár­­mester a közgyűlést megnyitotta. Csendes is volt ez a közgyűlés, de olyan csendes. Csak a polgármester és tanácsosok hangja volt hallható. A városatyák csak annyit mondtak : helyes, elfogadjuk. Egyetlen egy fölszólaló volt: Bokor Adolf, az is öt percig beszélt. A közgyűlés befejezéséről ez a részletes tudósításunk . A közgyűlésen Lázár György dr. pol­gármester elnökölt, a jegyzőkönyvet Taschler Endre főjegyző, Tóth Mihály dr. és Balogh József aljegyzők vezették. A rókusi templom belső berendezésére vonatkozó javaslatot Gaál Endre dr. tanács­nok terjesztette elő. A famunkákra, oltá­rokra, padokra, az oltár korlátjára 68,980, az orgonára 15,000, a világító berendezésekre 7000, órára 2100, fűtési berendezésre 2920, az oltárképre külön 2000, kisebb kiadásokra 900 koronát s így a rókusi templomra össze­sen 100,000 koronát kért a tanács. A köz­gyűlés a tanács javaslatát egyhangúlag el­fogadta. A rókusi iskola tornatermének kibőví­tésére 3000, az Erzsébet-szobor leplezési költségeire utólagosan 214 449 koronát, a felsővárosi toronyóra beszerzésére 2000, a szegedi leányegyesületnek segélykép 200 koronát szavazott meg egyhangúlag a köz­gyűlés. A szegedi közúti vaspálya részvénytár­saságnak a rókusi állomásnál csatorna épí­tésére a közgyűlés Balogh Károly tanácsnok javaslatára köztérhasználati engedélyt adott. Balogh Károly­ terjesztette elő az államvasúti műhely kibővítése tárgyában a kereskede­lemügyi miniszterhez küldendő feliratot. Az ügy 1894-ben indítódott meg, amikor is a város először írt föl a kormányhoz nagyobb szabású műhely építése, vagy a mostaninak kibővítése iránt. Azóta a beruházási kölcsön­ben 400,000 koronát biztosítottak a szegedi államvasúti műhely kibővítésére, az építke­zések azonban ismételt sürgetés ellenére sem kezdődtek meg. Azért javasolta a tanács új felirat küldését ebben a tárgyban. A közgyű­lés a tanács által előterjesztett felirathoz egyhangúlag hozzájárult. A közgyűlés özvegy' Bauer Károlynénak 868, özvegy' T­ Pálfy Istvánnénak 435 korona 60 fillér nyugdíjat szavazott meg. Az 1906. évi házipénztári rovatszám­adást, az 1907. évi szegényalapi számadást, az i­rvaházi és egyéb segélyezések céljaira szolgáló alapítványok 1907. évi számadását, az elhagyott gyermekek segélyalapja 1907. évi számadását és az 1907. évi vegyvizsgá­­lati számadást a közgyűlés tudomásul vette, a szokásos fölmentvényt megadta és a szám­adásoknak megerősítés végett a belügy­minisztériumba leendő fölküldésére a taná­csot utasította. Kálmán Julianna részére segélyül 10, a rókusi iskola gázlámpáinak Auer-égővel tör­tént fölszerelési költségeire 130, a körös— tisza—marosi ármentesítő-társulat hozzájáru­­lási költségeire további 818­ 24, a szárazéri ármentesítő- és belvízszabályozó-társulat 1907. évi hátralékos hozzájárulási költségeire 1550'27, a régi csapatkórháznál eszközölt javításokra 1800, a Holló- és Vár-utcákban fölállított kőolajlámpa költségeire 85, a királyhalmi városi tany­án levő kút kitisztítása és tataro­­zási költségeire 120, a honvédcsapatkórház fürdőszoba-menyezetének javítására 932, a főispáni huszár részére beszerzett dolmányra 150 korona utalványozását a közgyűlés utó­lagosan jóváhagyta. A polgármester előterjesztésére Garai Lajos kórházgondnoknak három havi,­­lovai Antalnak három havi, Kalapis Antalnak nyolc heti, Trényi Lajosnak hat heti, Nyiri Bálintnak két havi szabadságidőt engedélye­zett a közgyűlés. Taschler Endre főjegyző terjesztette elő eztán a belügyminiszternek a fizetésrendet

Next