Szeged és Vidéke, 1908. július (7. évfolyam, 149-175. szám)

1908-07-22 / 167. szám

4­­. folyamát­, amelyben kétemeletes ház építé­sére kérnek engedélyt. Szilgyi János az engedély­kérő, aki Párisi­ körút 44. szám alatt akar építeni kétemeletes bérpalotát. — A telefonkábelek fölülvizsgálata. A telefonkábeleket kedden vizsgálta fölül egy bizottság, amelynek tagjai voltak Tóth Mihály főmérnök, Farkas Árpád mérnök, Jalbencz Miklós, a posta- és táviró-igazgatóságtól ki­küldött mérnök, egy számtiszt és Kiss József, a kábeleket fektető részvénytársaság kép­viselője. A bizottság a munkákat most már teljesen rendben és átvehetőknek találta. A VÁROSI KIS hírek. A kereskedelemügyi miniszter tudatta a várossal, hogy legközelebb beküldi a felső ipariskola építési programját és kérte a várost, hogy a felső ipariskola helyéül szolgáló telket minél előbb kapcsolja be a város vízvezetéki, csatornázási és világítási hálózatába. Hajahács Károlynnak felsőközponti kántorrá tör­tént megválasztását megfölebbezték. Jászai Géza apátplébános arról értesítette a várost, hogy a fölebbezés elintézéséig Hajahácsot helyettesítette felsőközponti kántornak.­­ Lázár György dr. polgármester kedden Mezőhegyesre utazott az ottani szeszgyár tanulmányozására. Vele utazott Lusztig Lajos törvényhatósági bizottsági tag is. Mezőhegyesről még kedden este hazaérkeztek. 9 KOSSUTH-H9VÉH97 kerthelyiségében szenzációs, érdekfeszitő mozgófénykép előadás tartatik, hetenkint kétszeri új műsorral. Minden kedden K­atonaZ@110.­­— Az új műsor: ......... Almabor-készités. — Kinematográf. — Falusi jól­­tevő. — Szerencsés lóverseny-játékos. — Táncoló üvegek. — A farmer leánya. — A hamis pezsgő hatása. — Mesterséges tojásköltés. Rabok merész szökése. Számos látogatásért esedez kiváló tisztelettel DÁVID SÁNDOR, 191­5—20 kávéház-tulajdonos. Legkitűnőbb kerékpárok és varrógépek lényegesen olcsóbban, mint bárhol 1495 kaphatók GOLDMANN IGNÁC varrógép- és kerék­pár-üzletél­En Jerney-házban, a városi gőzfürdő mellett. Figyelem!­s Szegszárdy József bőrönd és bőrdíszműves SZEGED, Iskola­ utca 25. szám alatt. Ajánlja saját készítésű raktárát mindennemű bőr­­díszmó-árukban. Utazó bőröndök, kézitáskák, uri-szivarka és szivar-tácák, pénzeszények, női kézi­táskák pazar kiállításban. Legdivatosabb derékévek és mindennemű szakbavágó díszmunkák. Megrendeléseket terv szerint foganatosítok. 1422/6 Figyeljen a címre! SZSGSD ÉS VIDÉKE. 1908 VII/22 LELEPLEZETT IMKOGNITÓ. A TRÓNÖRÖKÖS KÄRLSBÄPBAN. (Saját tudósítónktól) A karlsbadi Papp­­szálloda éttermének fejedelmi vendégei vol­tak . Ferenc Ferdinand trónörökös, aki a nyarat családjával együtt Marienbadban tölti, vasárnap egy automobilkirándulásról visszatérve, útba ejtette Karlsbadot s szolgá­lattevő kamarása és Trauttmannsdorf Ernő gróf vezérkari őrnagy társaságában betért ebédelni a Papp-féle vendéglőbe. Ez úgy egy óra tájban történt, amikor az étteremb­en legzajosabb az élet. Csak igy magyarázható meg, hogy a polgári ruhába öltözött vendégek jóformán végig inkognitó­ban költhették el az ebédjüket. Az elősiető pincér a szokásos udvariassággal fogadta az érkezőket s mivel az étterem zsúfolva volt, olyan asztalt ajánlott fel a társaság számára, amelynél már javában ebédelt két becsületes, gyomorbajos polgár. A trónörökös már-már elfogadta az ajánlatot, amikor hirtelen megüresedett egy asztal s az etikett csorbátlanságát remegve féltő kamarás is megmenekült a szörnyű nyomástól. — Parancsolnak az urak ? — kérdezte azután a felszolgáló pincér, egyenesen Fe­renc Ferdinánd felé fordulva. Őfensége ta­lán még soha sem volt olyan zavarban, mint ebben a pillanatban. Tétovázva nézett hol az őrnagyra, hol a kamarásra, végre azután csak ennyit mondott: — Ebédelni akarunk ! A kamarás, aki mégis jártasabb ezen a téren, nagy­ nehezen összeállította az ételek sorrendjét: Ragout leves. Marhasült. Kacsa. Szilvás gombóc. Sajt. Fekete kávé. A meglehetősen polgári menüt pompás hangulatban fogyasztották el az előkelő ven­dégek. A szomszéd asztaloknál közben csö­römpöltek a tányérok, villák és kések, egy­néhány éhes vendég türelmetlenül reklamálta a megrendelt sültet. A kamarzás és az őrnagy feszengett is egy kissé a széken: a szokat­lan miliővel nem akartak sehogy sem meg­barátkozni, de Ferenc Ferdinánd kitünően érezte magát, vidáman beszélgetett s igen jó étvággyal evett. Még az sem zavarta, hogy a pincér egy ízben — rövid bocsánatkérés után — éppen az orra elől kapta el a mustáros porcellán csészét. Úgy a sajtnál tarthatott a jövendő csá­szár és király, mikor egy budapesti ügyvéd, aki egyik közeli asztalnál ült, magához vn­tette a fizetőpincért. — Nézze kérem, szólt hozzá érdeklődve, nem ismeri azt a társaságot? S a trónörökös asztala felé mutatott. A főpincér is arra fordította a tekintetét, s ekkor hirtelen kimeredt szemmel bámult a kérdezőre: — Jesszusom, hiszen az egyik f­erenc Ferdinánd őfensége, — szólt majdnem da­dogva a meglepetéstől. — Magam is azt hiszem, — felelte az ügyvéd. Csupán azért kérdeztem, mert nem voltam benne bizonyos. A főpincér villámgyorsan eltűnt, s né­hány perc múlva már ott forgolódott a feje­delmi asztal körül. Úgy látszik nem is akart hinni a szemeinek. Mikor azonban a kama­rás ajkáról egy suttogó Hoheit-megszólítást hallott, nyílsebesen röpült ki a teremből, hogy a tulajdonost a nagy megtiszteltetésről értesítse. A gazda azonban késett. Az étteremben közben értesültek néhá­­nyan a ritka eseményről, s természetesen minden szem a főherceg felé fordult. Már­­már fölhallatszott az első halk hoch-kiáltás is, amikor a kamarás odaintette a mélyen hajlongó főpincért, s kiegyenlítette a számlát. Egyúttal tíz forint borravalót is odamellékelt a fizetség mellé. A vendégek erre sietve eltávoztak, s éppen kifordultak az utcára, amikor Pupp úr, a tulajdonos, lélekzet nélkül közeledett. hogy a fönséges urat üdvözölje. De fájda­lom, későn jött. A főherceg automobilja a kamarással s a vezérkari őrnaggyal akkor már­ javában száguldott a Marienbad felé vezető úton. Gromon Dezső jobban van. — 430,000 korona adósság­. — (Saját tudósítónktól.) Gromon Dezső báró nyugalmazott államtitkár állapotában, aki vasárnap öngyilkossági kísérletet követett el, kedden nem állott be változás. Ez elég jó jel, mert azt bizonyítja, hogy eddig komplikáció nincs és mert remélni engedi, hogy a hetven éves öreg úr megküzd a betegséggel. A beteg a múlt éjjel nagy ré­szét álomban töltötte. Úgy két óra után föl­­ébredt és igen ébernek látszott, de nem­sokára újra elaludt. Reggel hideg teát adott az orvos a betegnek, aki állandóan eszméle­tén volt. Nyolc óra tájban megérkezett Farkas László dr. főorvos s az orvosi vizs­gálat után a következő jelentést adták ki: Érverés 88, hőmérséklet 36.1. A köz­érzés jó. A beteg az éjjelt igen jól töltötte. A konzilium után Farkas László dr. el­távozott s csak helyettese és két ápolónő maradt a sebesült mellett, aki ilyen mó­don állandóan orvosi felügyelet alatt van. Déli tizenkét óra felé újra meglátogatta betegét Farkas László dr., aki konstatálta, hogy reggel óta a helyzet nem változott. A főorvos a déli látogatása után azt mon­dotta, hogy kedden este vagy szerdán dél­előtt lesz a krízis. Ha a betegnek nem lesz láza, akkor megmentik. Kedden sokan ér­deklődtek a beteg állapota iránt. Közvetlenül az öngyilkosság megtörténte után Zichy Aladár gróf, a király személye körüli miniszter táviratban értesítette a ka­binetirodát Gromon öngyilkosságáról. A ka­binetiroda azonnal továbbította a hírt Ischlbe. A királyt nagyon meghatotta elegáns és ga­vallér titkos tanácsosának szomorú tragé­diája. Gromont nagyon szerette a király és több alkalommal meg is mutatta, hogy nagy rokonszenvvel van iránta. Érdekes, de telje­sen ellenőrizhetetlen a hír, — elég jellemző, hogy föl is merülhetett — hogy a király, ha Gromon fölgyógyul, rendeztetni fogja Gro­mon Dezső zilált és rossz anyagi viszonyait. A király különben a kabinetiroda útján több ízben kérdezősködött a beteg hogyléte felől. Kétségtelen, hogy Gromon Dezső báró az adósságai miatt akart az élettől megválni. Május óta nem kevesebb, mint hatvanegy biztosítási végrehajtást vezettettek ellene, összesen négyszázötvenezer korona erejéig. Az adósságokban érdekelve van Gromon több barátja is, akik neki váltókat zsiráltak, Gromon báró csak úgy tudta magát az utóbbi időben a folytonos szorongatások között fön­­tartani, hogy a szövetkezeteknél 100—200— 300 koronás részlettörlesztéseket teljesített. A csőd elől pedig csak azzal menekült meg, hogy a múlt hónapban letette a vagyontalan­sági esküt. Aki nyaralni megy, rendelje meg két koronáért egy hónapra a SZEGED ÉS VIDÉKE politikai napilapot, amelyet kívánatra bár­hova utána küldenek.

Next