Szeged és Vidéke, 1908. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1908-09-01 / 200. szám

4 szegedi társadalomnak, még pedig értékes tagja. Az új üzletvezető, Felszeghy Ferenc, aránylag fiatalember. Erdélyi származású, mérnöki oklevele van. Iparfelügyelő volt és ebből az állásából nevezték ki 1890-ban az államvasutak budapest-bal parti üzletvezető­­séghez üzletvezető-helyettessé. Néhány évvel ezelőtt, amikor Steiczel Frigyes üzletvezető lett, őt nevezték ki szegedi üzletvezető­­helyettessé. A szegedi társadalom életében eddig nem vitt szerepet. Az üzletvezető-helyettes Uray Zoltán lett, aki most a vasúti és hajózási felügyelőség­­nél főfelügyelő. Eddig még nem volt Sze­geden. Mire jó a civillista? Bécsben a császári udvar­tartásban hét millió ko­rona hiányt fedeztek föl. (Saját tudósítónktól.) A bécsi császári udvartartás költségei körül bajok vannak. Hét millió korona hiányt fedeztek föl, mely összegről magas és még magasabb udvari méltóságok sehogy sem tudnak elszámolni. Érdekes, hogy a hiány éppen most, vagyis olyan időben támad, amikor a Burg körül a legszigorúbb takarékosság az uralkodó elv. Régebben, amikor a király egészségi állapota jobb volt, a bécsi udvar egyike volt a legköltekezőbb és legpazarlóbb európai udvartartásoknak. Volt is olyan dolguk az udvari embereknek, hogy jobbat képzelni sem lehet. Számlálatlan ezrekben dúskáltak s ün­nepély ünnepélyt követett. Néhány év óta azonban nem kis megrökönyödésére az ud­varoncoknak, az eddig pazarló főudvarmesteri hivatal magától a kir­álytól személyesen uta­sítást kapott a takarékosságra. Ezzel együtt járt az is, hogy a kiadások pontosabban és szorgalmasabban revidiáltattak, aminek ered­ménye a hét milliónyi hiány fölfedezése. A felelősség elsősorban Wetzel udvari tanácsost terheli, aki az udvartartási kiadá­sok ellenőrzésével van megbízva a főudvar­mester részéről. Beavatott udvari körökben biztosra veszik, hogy a hiány miatt megren­dült Wetzel állása és már legközelebb a jól megérdemelt nyugalmat­ fogja élvezni. A hét millió korona hiányról elterjedt híreket ezideig sem a bécsi hivatalos sajtó­iroda, sem pedig a főudvarmesteri hivatal meg nem cáfolta s igy a konkrét formában elterjedt hír alighanem teljesen hiteles alap­pal bir. A nyájas alattvalók mindenesetre képet alkothatnak maguknak arról, hogy a polgárok véres verejtékéből származó civil­­lista körül mily könnyelmű gazdálkodás folyik. Magyar államtitkár Londonban. Molnár Viktor közoktatásügyi miniszter Londonban beszélgetést folytatott a Standard munka­társával. Pedagógiáról volt szó és az állam­titkár nem habozott kijelenteni, hogy a magyar oktatás és nevelés nem praktikus. Ezzel szemben Anglia minden látogatóját meglepi a gyakorlatias irányú angol oktatás. Magyarországon nem mozdítja elő a pedagógia az egyéni jellemet és az iniciálé erőt. Ellen­ben van rendszer és szervezet. Az államtitkár bátran és őszintén beszélt. Beismerte, hogy a magyar oktatásügy hideg mechanizmus. A tanulók be vannak kaszárnyázva s ez a katonai merevség megbénítja a jellem és a tetterő szabad kifejlődését. Liberális, fölvilá­gosul­t beszéd ez s épp ezért nagyon is két­séges, hogy Apponyi, aki vajmi keveset ért a padegógiához, megszívleli-e. Mindenesetre kívánatosabb volna, ha Molnár Viktor a saját ministériumában érvényesítené befolyását. Kezdje meg a kitűnő Molnár a jellemfejlesztő munkát, a tetterő nemes és magyar poltikáját a tulajdon miniszterén. SZEGED ÉS VIDÉKE. ROVÁSOK. Forel Ágoston. Az apostolok sorsa többé már nem a vértanúság. .Jézus Krisztus élete és a huszadik század között nagy idő telt el, amelynek tanúságai alapján a pozitív alapokon álló társadalomtudomány megállapítja az egyes állami és társadalmi intézmények tendenciáját. Jézus az ábrándozó, fellegekbe járó nagy metafizikus. A huszadik század apostolai a nagy természettudományi igazságok, bölcsel­mek és gondolatok hősei, vértanúi, boldog vagy boldogtalan, de mindig nagyszivü és nagyelznéjű terjesztői. A metafizika fetünőben. Elméletei és alkotásai hihetetlenül nagy időket foglaltak le az emberiség történetében. Megteremtették a sötét, az elvakult középkort, amely még ma is kísért és akadálya a legtöbb ember erkölcsi és anyagi boldogulhatásának. A termés­zettudományi igazságok egyre való hódítása a huszadik század legnagyobb oidala és dicsősége. Jó is, hogy a fölvilágo­­sodásnak ebben a valóban sötét századában legalább dereng már a világosság. Látszik a hajnal. Különben mi lenne a kétségbeesők­ből, a lánglelkű apostolokból, az emberiség boldogabb jövendőjébe vetett hitből. Hatvan évvel ezelőtt nagy­on messze tőlünk, Nyugaton, megszületett az új emberi­ség egyik legnagyobb apostola, Forel Ágoston. Harminc éves korában még a pszichiatria egyetemi tanára s elmegyógyintézeti igazgató a későbbi apostol, de már akkor való irodalmi működésében benne van nagy tehetségének eredetisége, ereje, közvetlensége és lángja. Ké­sőbb újra meg újra beutazta Európát és min­denütt megindította az alkohol ellen való küz­delmet, tudományos mozgalmat. Magyarorszá­gon is többször járt. Megteremtette nálunk is az antialkoholista küzdelmet, amelynek tudomá­nyos tartalmat, komoly jelleget és nagy­­­arányosságot egész Európában az ő irodalmi és szervező működése adott. Ismerik tengeren innen, tengeren túl. Neve valósággal ideál, amelyben benne van az apostoloknak az emberiség erkölcsi, anyagi és faji nagyságáért való minden rajongása, vágy­akozása és ideálja. Az emberek — már a tudós emberek — eddig is sokat vitatkoztak az államok céljá­ról. Elméletet elmélet után állítottak föl, amelyek között a legigazibb Bentham föl­tétlenül nagy és eredeti boldogsági elmélete. Az államok céljául a minél nagyobb­­számú ember minél nagyobb boldogsá­gát jelöli meg Bentham. Igaza van. Ez az államcél meghatározás a legigazibb, a legáltalánosabb, az igazán nagy látkörű. Ennek szolgálatában állanak, tehát a köz­boldogságért küzdenek, a természettudomány s az emberiség új apostolai Darwintól kezdve. Sorban és nagy lélekben egyaránt nem az utolsó köztük Forel. Bizonyára jönnek még sokan utána, aminthogy megelőzték sokan. Forelnek azonban mindenha megmarad a glóriája. Az emberi egész szervezetnek egyik legnagyobb orvosa ő. Önzetlen, öreg­ségében is lelkes apostola a mi boldogságunk­nak. Akinek köpenyén osztozkodhatnak a latrok, a hóhérok, szelleme, elvei, nagy igaz­ságai azonban csak terjedhetnek, erősödhet­nek, hódíthatnak, nőhetnek. Mert bennük van a haladás, az általános emberi boldogulás, a világosság, az igazság derengése. S ez jelenti ennek az öreg, nagy és boldog apos­tolnak hosszú, emberi értelemben örök életét. Kézai Simon: SZEGED ÉS VIDÉKE. Hét esztendei komoly, fáradságos munka után a közönség elé állunk és kérjük támogatását. A Szeged és Vidéke büszke elvégzett munkájára és még in­kább arra a szeretetteljes támogatásra,­­amellyel a közönség mindenkor méltatta. A munka jelentőségét nem lehet le­tagadni. Szegednek különálló hivatása van a magyarság életében. A nemzeti szellem központjának szeretjük nevezni ezt a vá­rost, amely a magyar kultúrának máso­dik székhelye lett. Szegednek ebben a kialakulásában a jövendő haladásnak zálo­gát találjuk és a város fejlődése körül való munkálkodásban a Szeged és Vidéke kötelességében állónak tartja a küzdel­met, a harcot. Fennállása óta küzdött és dolgozott a Szeged és Vidéke Szeged érdekeiért. A magyar közélet nagyságait szólaltatta meg a város fejlesztése körül teljesítendő állami feladatok tárgyában. A közigaz­gatás, az irodalom, a művészet, az ipar és a kereskedelem szegedi fejlődése kö­rül mindennap harcbaszállott a Szeged és Vidéke gárdája és a lap minden egyes száma a hivatás átérzésének bélyegét hordozta magán. A Szeged jövendőjéért való rajongó lelkesedéssel folytatott küzdelem mellett a reális nemzeti politika eszméjéért küzd és harcol ez az újság. A magyar nemzet független egyéniségének kialakulása, nyel­vének szuverenitása, gazdasági önállósága, társadalmi rendjének a tiszta szabadelvű­­ség alapján való fölépítése és a tiszta magyar irodalom és művészet, ezek azok az eszményi célok, amelyeket a Szeged és Vidéke szolgál. Nagy célok ezek és kötelességünknek tartjuk ezekért az esz­mékért a napról-napra való harcot. Szeged a természetes központja Dél­­magyarországnak. Eddig elé is legjobb hírforrása volt a Délvidék eseményeinek, ezentúl azonban fokozottan igyekezik szolgálni a Délvidék közönségének érde­keit. A Délvidéken mindenütt jóval meg­előzi a budapesti lapokat és noha hír­adásai ugyanazok, vidéki tudósításai sokszorta gyorsabbak és bővebbek. Az újság egyéb feladataink teljesíté­sében , a napi eseményekről való hű és pontos értesítésben, azoknak tárgyilagos bírálatában teljesítjük a kötelességünket. Politikai és irodalmi cikkeink mindenkor önállóak és értékesek, helyi hírszolgála­­tunk pontos, országos és külföldi ese­ményekről budapesti tudósítónk útján a legfrissebb értesítéseket közölhetjük. Kü­lönös súlyt helyezünk a tisztviselők ügyeire, a kereskedelmi és ipari érdekekre. Ezért a munkásságért eddig is kitün­tetett bennünket az olvasóközönség. Ez lelkesít és buzdít bennünket a további küzdelemre. Az eddigi támogatásban to­vábbra is bízunk és a közönség irántunk való jóindulatát megköszönve, kérjük azt továbbra is. Ez a támogatás valójában igen kevés. A Szeged és Vidéke a leg­olcsóbb és legterjedelmesebb vidéki új­ság. Egy esztendőre 18 korona, fél­évre 9 korona, negyedévre 4 korona 59 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér. Vidékre hónaponként 50 fillér postadíjjal drágább. Egyes száma 6 fillér s kapható minden dohánytőzsdé­ben, szivarosboltban, újságárusítónál. JOO.S­IX 1

Next