Szeged és Vidéke, 1910. július (9. évfolyam, 147-173. szám)

1910-07-01 / 147. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP. IX. évfolyam, 147. (2645.) SZ. SZEGED, 1910.­­ Julius l.,,Mek. Politikai napilap. .. Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény­­társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény­­társaság könyvnyomdája, Berger és Wirth budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária­ utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Minden közérdekű közlést, kérést panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona ; vidéken : egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér, külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot ingyen küld a­z adóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidé­ken minden hirlapirodában. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária­ utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára negyven fillér. Csak előleges kész­­pénzfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadó­­hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny­­nyen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egyszer három koronába kerül. A k­épviselőház csütörtökön választotta meg új tisztikarát, az elnöki székbe ültetvén Ber­­zeviczy Albertet, míg a Ház alelnökeinek Kabos Ferencet és Návay Lajost választotta meg. A Ház többsége szinte lelkese­déssel ültette az országgyűlés nagy méltóságaiba a munkapárt három kiváló politikusát. Az út Gál Sándortól Berze­­viczy Albertig hosszú. A koa­­líció és az új korszak között való különbséget semmi sem jellemzi jobban, mint az a kü­lönbség, amely Justh Gyula, avagy Gál Sándor politikai ér­téke és Berzeviczyé között van. Amíg Justh a pártpolitikai tusa­kodások mesterkedő helyévé tette az elnöki széket, amíg Gál Sándor a kis falusi kupak­tanácsok elnökének tehetségével került a legnagyobb közjogi méltóságok közé, addig Berze­­viczy Albert mögött egy ragyogó politikai pálya és egy nagy­­értékű tudományos működés van. A magyar politika és a ma­gyar irodalom kölcsönhatása mindenkor jelentős volt. Valljuk be őszintén, mindig a politika volt a nyertes, ha az irodalom­mal jutott összeköttetésbe. Most is a parlament tekintélyének növekedését jelenti, amikor az Akadémia elnöke ül a Ház el­nökének székébe. Berzeviczyt komoly tudós érdemeiért válasz­totta elnökéül a Magyar Tudós Társaság. A művészettörténelem kiváló ismerője és a pompás esszéíző tudását méltatta benne. Berzeviczy múltjához fűződik a magyar közoktatási politika egyik legszerencsésebb korszaka és sajnos, hogy utána a klerikális és elvakult Apponyi mindent elrontott. Az alelnöki székben nem tobzódik többé a sötétség, a tu­datlanság és a politikai rossz­akarat Rakovszky István képé­ben. A néppártnak többé nem­hogy elnökség, de még jegyző­­ség se jut. Ez a kisded komé­diáscsoport eljátszotta kis játé­kait s magának Rakovszkynak mandátumáról még a Kúria fog őszinte véleményt mondani. He­lyébe Kabos Ferenc jut, a kle­rikális mesterkedő, a bajkeverő és szerencsétlen kezű Rakovszky helyére az erdélyi liberalizmus, a becsületes őszinteség és a nemes szerénység politikusa. Kabos Ferenc tehetségét, tudá­sát és mély éleslátását nemcsak nagyrabecsülték, de mindenkor csodálták is az őt ismerők. Ő az alelnöki állásnak is vissza­adja régi díszét és méltóságát. A másik alelnök, Návay Lajos képviselte a koalíció ide­jén is a Ház elnökségében a törvényt, a tudást és a hozzá­értést, legkivált pedig a liberaliz­­must. Návayt mindenkor értékes Belzovíciy elnök. (A Szeged és Vidéke buda­pesti tudósítójának telefonjelen­­tése.) A képviselőház tisztikarát választották meg csütörtökön. El­nök Berzeviczy Albert lett, alelnök Kadós Ferenc és Návay Lajos. Az az érdeklődés, amely ilyen al­kalmakkor máskor megnyilatkozni szokott, ma nem mutatkozott. Fel­tűnően sokan hiányoztak minden pártból. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy csak háromszázan szavaz­tak, holott a horvátokkal együtt négyszázötvenhárom tagja van a Háznak. A jelöltekre az ellenzéki pártok paktumot kötöttek s eszerint is szavaztak. Ülés előtt a folyosón hangos az élet. Apponyi még mindig a trón­beszédről vitatkozik. A koalícióban annak idején vezérszerepet vitt 48-as államférfin, aki még a mi­niszterséget is megpróbálta, a mos­tani érában csak mint szerény kép­viselő boldogítja a hazát. Termé­szetesen ő is megjelent a trónbe­­széd megtartásánál. Díszmagyarban volt. A trónbeszéd után élénk vi­tatkozásba bocsátkozott az ellen­zék tagjaival, akik agyba-főbe tá­madták a szegény trónbeszédet. — Van egy-két passzus, amelyet én is aláírok, — mondotta. Tovább nem is folytathatta, mert rátámadtak : — Hogy mondhatsz ilyet? . . . No, szépen vagyunk ! Nem hagyta magát s igy véde­kezett : — Most nem jó a trónbeszéd, de majd ha mi kormányra jutunk embernek kellett tartani, akinek pályáján az alelnökség csupán pihenőhely. Mindenesetre azon­ban ezen a helyen is kiveszi részét a munkából. A Ház megválasztotta új tiszti­karát, Apponyi, Meskó és Ra­kovszky: ez a klerikális három­levél kisebbségben maradt. Sze­rencséje az országnak, hogy ezeket a lehetetlen, sötét neve­ket Berzeviczy, Kabos és Návay értékes tehetségével cserélhette föl. Kabos, Návay alelnökök, jó lesz. De azért két pontot mégis nyugodtan aláírhatunk. — Melyiket? — kérdezték ijed­ten az ellenzékiek. — A „kedvelt híveinket“ és a „fogadják királyi üdvözletünket“ pontokat. Közben az elnökválasztásról is megindul a beszélgetés. Az új elnökség tagjairól beszélnek. Lip­­csey Ádám meséli ezt az esetet Kabos Ferencről. — Rettegett ember hírében állt Bethlen Bálint gróf kisküküllő vár­megye főispánja. Különösen az in­telligenciával állt hadilábon. De azért megválasztatását holt­biztosra vette. Nem félt senkitől, de még egy­­ ellenjelölttől sem. Kapott is egyet a javából. Kabos Feren­cet, akit annak idején szolgabiró volt a vármegyében, az intelli­gencia rábeszélésére vállalt jelölést szabadelvű programmal. Kabós Fe­renc dúsgazdag ember volt, még­sem költött egy fillért sem a vá­lasztásra. Mégis kis hijja, hogy politikai ellenfelét már akkor le nem verte. Kabós Ferenc négy szavazattal megbukott. Lám, ha szíve lett volna egy kis pénzt meg­ereszteni, talán már akkor is be­jutott volna a t. Házba, ahová csak később, Bánay alatt jutott be ez a nagytehetségű politikus. Az ülést 10 órakor nyitotta meg Neusziedler Károly korelnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének föl­olvasása után azonnal áttértek az elnökválasztásra. A munkapárt jelöltje Berzeviczy Albert, az ellenzéki pártoké Apponyi Albert Az elnökségi­ A Ház tisztikara. a Szegedi­ Polgári Tahapáhpénztár SzifDBtllBZet Szegeden, Széchenyi-tér 17. (I. emelet) működésit megkezdte. Fölhívjuk a t. közönség, különösen a kis­iparosok, kereskedők, gazdák és vállalkozók b. figy­elnét intézetünkre,amely a bank- és takarékpénztári üzlet körébe tartozó összes ága­zatokkal foglalkozik. — A szövetkezet tagjai sorába bárki beléphet, aki legalább egy üzletrészt jegyez. — Minden egyes üzletrészre havi 5 korona fizetendő be az intézet pénztárába minden hó elején, amely­­lyel a kölcsön is törleszt­­hető. — Üzletrészeket a szövetkezet helyiségében a hivatalos órák alatt bár­mikor lehet jegyezni. ::: 1805

Next