Szeged és Vidéke, 1910. július (9. évfolyam, 147-173. szám)

1910-07-29 / 171. szám

1910 VII/29 azzal védekezett, hogy nagy csa­ládja nyomorgott a télen s más­kép nem tudott kenyeret szerezni gyermekeinek. A biróság három napi fogházra ítélte. SZEGED VÁROS ÜGYEI. A polgármester elrendelte, hogy az építkezési alap tulajdonában levő tel­keket újra fölbecsüljék. A telkek becslésére kiküldettek : Biró Benő főmérnök-helyettes, Fajka János fő­számvevő, Csernovics Agenor ármen­­tesítő­ társulati főmérnök, Matina Gyula királyi főmérnök, a középítészeti tanács tagjai közül Kiss Gyula, Sáry János, Csáky Vencel, Horváth Mihály, mint törvényhatósági bizottsági tagok.­­ A villamosvasúti részvénytársaság öt iparvágány­ra kapott köztér használati engedélyt. A közgy­űlés idevonatkozó határozatát a miniszterhez küldik föl jóváhagyás végett. — Az állami fő­gimnázium igazgatósága azt kérdezte a tanácstól, mikor fogja rendeztetni a Gedó mellett levő gyermekjátszóhelyet. A tanács azt válaszolja, hogy a fel­töltési munkát az őszszel végezteti.— A Mis­kó Vilmos és fiai cég ipar­vágányt szándékozik létesíteni a fa­telepére. A köztérhasználati engedélyt már megkapta. Az iparvasút közigaz­gatási bejárását Simkó Elemér dr. városi alügyész közbenjöttével csü­törtökön délelőtt tartották meg.­­ A tanács fölírt a kereskedelemügyi mi­niszterhez, hogy a szegedi automobil­­felügyelő kerület felügyelőjét nevez­zék ki. Rohonyi Gyula felső ipariskolai tanár lesz a felügyelő. — A Klotild királyi hercegnő védnöksége alatt álló László-gyermekotthonba Tóth Irma és Szögi Irma szegedi illetőségű lány­kákat fölvették. — Az újszegedi Er­­zsébet-templomban csütörtökön dél­előtt tartották a harangpróbát, amelyen a tanács is képviselteti magát. — A Korb Flóris műépítész által adomá­nyozott és szorgalmas és törekvő segéd- és kezelőszemélyzet tagjai közt fölosztandó 400 koronából Kaszó Elek pénztártisztnek 100, Gácsér György kórházgondnoknak 100,Csárjai János könyvvivőnek 75, Barna György írnoknak 75 és Szendrey Jenő napi­­díjasnak 50 koronát adott a polgár­­mester. RENDŐRI KRÓNIKA. Török Károly szücssegéd az éjjel betört elváltan élő felesége lakására s ott föltörte a szekrényeket. Két gyű­rűt s egy aranyláncot vett magához, de a zsákmányt nem értékesíthette, mert a rendőrök elcsípték. Kajtár János algyői uradalmi mun­kás szerdán este ittasan hajtott haza­felé a városból. A felsővárosi temető mellett elaludt s igy nem vette észre, hogy a lovak letértek az útról. Óriási zökkenésre ébredt föl, de már akkor a földön találta magát. A kocsi ugyanis belefordult egy árokba s Kajtár messze kiesett az ülésből. A fején és lábán szenvedett súlyos, de nem veszedel­mes sérüléseket. — A harmadik közjegyzőség. A sze­gedi királyi közjegyzői kamara" a Szegeden ujonan rendszeresitett har­madik királyi közjegyzői állásra augusztus 10-iki lejárattal irta ki a pályázatot. — A rendőrségről. Szalay József dr. helyettes főkapitány, kihágást biró csütörtökön visszatért szabadságáról s elfoglalta hivatalát. Szalay József helyettes főkapitány szabadságát Svájc­ban töltötte s néhány, tudományos szempontból is érdekes turisztikai ki­ránduláson vett részt. A Belvárosban első emeleten, két nagy utcai szoba előszobával, bútor nélkül, irodának is alkalmas, kiadó, Cim Békey-féle hirlapirodá­­ban. A hirdető közönséget kérjük hir­detéseit lehetőleg délelőtt 11 óráig beküldeni. Elcsábított cselédlányok. Kosarasnéni a Stefánián. (A rendőrség jelentése.) Szer­dán este a Stefánia-parkban cirkáló rendőrnek feltűnt, hogy egy ötven év körüli asszony hosszan, suttogva tárgyal fiatal, csinos képű cseléd­lányokkal. Amikor már nagyon gyanússá vált a dolog, a rendőrök közbeléptek s kérdőre vonták a cselédeket is meg az asszonyt is. A fiatal cselédek leplezetlen őszin­teséggel bevallották, hogy a néni a bűn útjára akarta őket csábítani. Azt mondta a lányoknak, hogy van neki valami dúsgazdag öreg ar ismerőse, aki nagyon bőkezű. Fiatal lányoknak drága ruhát, ér­tékes ékszert, sok pénzt szokott adni. Ajánlkozott, hogy az öreg úrral összeismerteti őket. Azoknak a lányoknak viszont, akik az öreg úr szerelmére nem vágyakoztak, kitűnő állást ajánlott. Az egyiket grófi házhoz akarta szerződtetni komornának, a másikat viszont püspöki udvarban akarta elhelyezni. A kompromittáló vallomások után az asszonyt, aki mindent tagadott, bekísérték a rendőrségre. Itt az inspekciós rendőrtiszt újra valla­­tóra fogta, de csak zavart, hazug feleleteket kapott. Például arra a kérdésre, hogy hol lakik, azt fe­lelte : — A Korcsolyázó-tó mellett. — Milyen utcában ? — A Fertő-utcában. A rendőrtiszt fölvilágosította, hogy a Fertő-utca Felsővároson van, mire zavarodottan hallgatott a magát Nagy Rózáinak nevező asszony. — Hát ura van-e ? — érdeklő­dött tovább a rendőrtiszt. — Csak volt. Egy hete halt meg éppen a szegény, — nyugtassa az isten. — Hogy hívták ? — Tóth­nak. — Hát a másik neve ? — Azt nem tudom. Többet aztán nem is vallott a furfangos asszony, akiről a rend­őrség azt hiszi, hogy valami nem­zetközi lánykereskedőbanda tagja. Valószínű, hogy több bűn is ter­heli lelkiismeretét, azért nem akarja kilétét elárulni, mert biztos, hogy hamis nevet mondott. A rendőrség most előélete után kutat. SZEGED ÉS VIDÉKE. Szolid családi szórakozóhely a Kossuth-kávéház kerthelyisége. Minden kedden és pénteken szen­zációs új műsor kerül bemutatásra. .. raUSOR: Arabs kisiparosok. — Tilos a dohányzás. — Az elnök külön­vonatja. — Márton szerencse napja. — Kis barátok. — Me­lyik a kettő közül. — Liebe­­linger. 400 méter hosszú nagyhatású dráma. Tisztelettel Dávid Pál: Kossuth-kavis. Nappal tisztítják a csatornákat. (Saját tudósitónktól) A város csatornahálózatát most tisztittatja a vállalkozó. A szennykotrás nappal is folyt s a csatornanyilásokon ful­­lasztó bűz áradt ki, amely a bezárt ablakokon is áthatott s igy a lakásokból menekülni kellett. A rendőrség erre való tekintettel be­tiltotta a nappali csatornatisztítást. A tanács azonban föloldotta a fő­kapitány határozatát s igy most nappal is mérges, az egészségre ártalmas gázok ülik meg az utcá­kat. Bizony a tanács is tekintettel lehetett volna a városnak amúgy sem nagyon kedvező egészségügyi viszonyaira. MIT MOND A­ KÖZÖNSÉG? A húsdrágaság. (Levél a szerkesztőhöz.) Tekintetes szerkesztő úr, noha a Szeged és Vidéke igazán helyesen sokat foglalkozik a közön­ség érdekeivel és a lakosság meg­élhetésének kérdésével, mégis engedje meg, hogy a húsdrágaság kérdésére újból fölhívjam a figyelmet. Olyan jelentősége van ennek a kérdésnek, amelyről nem lehet eleget beszélni. Valójában belejátszik ez a legtöb­bünknek ekszisztenciális kérdésébe s mint ilyen, természetesen elsősorban érdekli a város egész közönségét. Igaz ugyan, hogy a bajt hírlapi cikkekkel — ha még oly sűrűn jelen­nek is meg azok — nehezen lehet megorvosolni, ámde foglalkoznunk kell azzal mennél gyakrabban, mert így talán mégis csak eljutunk vala­hogy oda, hogy a hivatott tényezők is megmozdulnak s valamelyes ko­moly és sikerrel biztató lépésre ha­tározzák magukat. Ma már ott tartunk, hogy Szeged fogyasztó közönsége nem tud meg­küzdeni a folyton súlyosodó hely­zettel. Mindenki találgatja az okot, azai fölidézte a már tűrhetetlenné vált hely­zetet s a fogyasztó épp úgy nem ké­pes azt megtalálni, mint ahogy a húsárusok is megtudják a magas húsárakat indokolni azzal, hogy ők is drágán szerzik be az állatokat s ennélfogva kénytelenek magas árakon árusítani. Az állattenyésztők ugyanezt az indokot hangoztatják. Utalnak a ma­gas munkabérekre, a takarmányra, a szállítási díjtételekre, meg egyebekre, szóval mindenki hivatkozik valamire, mindenki igyekszik ráutalni holmi kényszerítő körülményekre, csak éppen a fogyasztó közönségnek nem adatott meg, hogy ő is hivatkozhas­­sék valami komoly okra, ami azután azt eredményezte, hogy a mészáro­sok méltányosabb árakon szolgálják ki a vevőiket. A húsbojkott, a sztrájk és ehhez hasonlatos védelmi eszközök a fo­gyasztó közönség részéről, úgy lát­szik, nem vezetnek a kívánt eredmé­nyekhez, mert ahol ezeket az eszkö­zöket igénybe vették, nem érték el vele a kitűzött célt. Az adott helyzetben tehát aligha van egyelőre más kivezető út, mint az, hogy ha ezen nevezetes kérdés kezelésénél azok a tényezők, akik ebben közvetlenül érdekelve vannak, nem egyoldalúlag, hanem kölcsönös megértéssel igyekeznek az ellentétes érdekek áthidalására valamely célra­vezető módot alkalmazásba venni. De mert fogyasztó és elárusító kö­zött kell valamely érdekközösségnek kifejlődnie, egyelőre az volna a kívá­ natos, ha kísérlet tétetnék az illetéke­sek részéről arra, hogy valamely ponton a fogyasztó és elárusító ér­dekei között valami kapcsolat terem­tessék. Ennek a műveletnek keresztülvite­lénél a hatóságnak kellene a kezde­ményező lépést megtenni. Nem le­hetne-e ezen a téren a hatóságtól valamit elvárni ? Mi, asszonyok, iga­zán hálásak lennénk érte. A szer­kesztő úr hivő B. M.-né dr.-né. AZ ORSÁGBÓL Közbeszólásból párbaj. — Képviselő és főszolgabiró. — BUDAPEST, július 28. (Telefon­jelentés.) A képviselőház szerdai ülésén Lovászi Márton Justh-párti képviselő interpellációt terjesztett be a zempléni főispán ügyében. Beszédében elmondta, hogy a fő­ispán veje, Gortvay Sándor fő­szolgabíró Búza Barna volt kép­viselőt, lapszerkesztőt a szerkesz­tőségben akarta inzultálni. Az interpelláció ezen részénél Nagy Sándor kormánypárti képviselő közbekiáltott: — Gyáva fráter a főszolgabíró! A közbeszólás óriási föltűnést és fölháborodást keltett a kormány­­párti padsorokban és sokan rá akarták venni Nagy Sándort, hogy magyarázza ki szavainak értelmét. Nagy Sándor azonban kijelentette, hogy állítását az utolsó szóig fön­­tartja. Gortvay főszolgabírót barátai még az est folyamán értesítették a sértő közbeszólásra), mire a főszolgabíró Budapestre utazott s provokáltatta Nagy Sándort. A segédek egyszeri golyóváltásból álló párbajban álla­podtak meg. A párbaj csütörtökön késő délután lesz. Végzetes fürdés. — Belefulladt a tóba. — KAPOSVÁR, julius 28. (Táv­irat.) Henriquez Henrik Nagy­atádon nyaraló huszárezredesnek vendége volt Boroszlóból egy poroszországi vagyonos és magas­­rangú család lánya, Gorisch Erzsé­bet. A család szerdán Ozorára ment át Bassler Rudolf ezredes­hez s estefelé fürödni mentek a kert alatt elfolyó Sióra, ahol az ezredesnek fürdőkabinja is van. A lányt azonban nem elégítette ki a kabinfürdő s mint jó úszó, ki­ment a Sióra s azt át is úszta, a túlpartról visszajövet azonban való­színűleg görcsöt kapott, mert a fürdőkabintól egy-két méternyire a víz alá merült. A vele volt hölgyek hasztalan nyújtották kar­jaikat utána, többé föl sem vető­dött. A nagy sikoltozásra oda­rohant a kertből sashalmi Hager Ottó, a 2. huszárezred hadnagya is, aki kitűnő úszó­s ruhástól a vízbe vetette magát, de ő sem tudott nyomára akadni az el­tűntnek. A Janga százados szabad. Janga Sebő honvédszázadost, aki a múlt évi augusztus 24-én postadobozba rejtett pokolgépet küldött Mátyássy Zoltán kassai százados-hadbíró cí­mére, szabadlábra helyezte a szé­kesfehérvári hadbíróság. A száza­dost csapatszolgálatra osztják be.

Next