Szeged és Vidéke, 1912. május (11. évfolyam, 101-124. szám)

1912-05-01 / 101. szám

Alapszabályszerű kötelességünk, hogy a bábom esetére tett ajánla­tokat a hadi rendre vonatkozó nyil­vántartás helyességének szempont­jából időszakonként fölülvizsgálja. Ebből kifolyólag tisztelettel kérjük nagyságodat, hogy velünk közölni szíveskedjék, hogy váljon az aján­lat jövőre is fönnáll-e és abban nem fordult e elő valamely vál­tozás ? Ebből az alkalomból nagyságod nagybecsű figyelmét arra a körül­ményre irányítjuk, hogy a harc­téren megsebesült és megbetege­dett katonák sorsának enyhítését célzó előgondoskodásunk állandó fejlesztést igényel. Ezért azt a kér­dést vetjük föl, vájjon a Szeged szabad királyi városi közkórházban háború esetén nem volna-e a fent­­említettnél több sebesült és beteg harcos elhelyezhető és ápolható. A hadi igazgatás újabb intézke­dés szerint hajlandó a sebesült és beteg harcosok ellátásáért és ápo­lásáért személyenként napi 2 ko­rona átalányösszegben nyújtandó kárpótlást megtéríteni. Tisztelettel kérjük nagyságodat, hogy a szóban forgó sebesült és beteg harcosok számának föleme­lése érdekében közbenjárni és a tekintetes tanácsnak erre vonatko­zólag hozott határozatáról minket a fentiekkel egyidejűleg értesíteni szíveskedjék. A tanács valószínűleg teljesíteni fogja az átiratban foglalt kérelmet. A húsz, vagy több sebesült harcos szükségszerű ellátására, remélhe­tőleg nagyon sokáig nem kerül a sor. Legjobb volna persze, ha egyáltalában fölöslegesnek bizo­nyulna a Vöröskereszt intézkedése. A szép utazónő hamis megrendelései. Följelentett szegedi lány. ARAD, május 2.­­Telefonjelen­tés:) Csiky Ödön dr. aradi ügyvéd az aradi rendőrségen följelentést tett, amelyben elmondotta, hogy egy Szőke Mici nevű utazónő visszaélt a nevével. Ugyanis a makói Excelsior Papírgyár veze­tőségétől levelet kapott, amelyben megköszönik azt a megrendelést, amelyet Szőke Mici utazónőjük közbenjárására föladott a cégnek. Csiky dr. azonban senkinek sem adott föl papírmegrendelést, s így az utazónő ellen, aki bizonyára ráhamisította a nevét a megren­delő lapra, hogy a províziót meg­kapja,­­ megtette a följelentést A rendőrség megállapította, hogy az utazónő más aradi emberek nevével is visszaélt. Erről értesí­teni fogják a gyárat. Az utazónő szegedi lány, s szegedi üzletembe­rek szerint tévedés lehet a dolog­ban, mert nehezen tehető föl, hogy hamis megrendeléseket gyártott volna. ISKOLÁK. Az állami főgimnázium önképző­köre vasárnap délután 5 órakor az intézet tornacsarnokában hangversenyt rendez. A hangversenyen Papp Osz­kár, Deutsch Sándor, Tem­mer Ferenc, Perényi Andor zeneszámokkal szere­pelnek, Knaner Dezső és Temmer Antal szavalnak, Nagy László verseit olvassa föl, Bródy István, Bródy Sán­dor fia, pedig novellet. Végül elő­adják a fiuk Molnár Ferenc Hitt­­egyesület című karcolatát. SZEGED ÉS VIDÉKE. SZEGED VIDiIS ÜGYEI A városi főgimnásiu­m a közoktatásügyi minisztertől 8000 korona évi segélyt kap. A tanács kérte ennek a segélynek 12.000 koronára való fölemelését. A mi­niszter hajlandó teljesíteni a kérel­met, de csak úgy, ha a város a gimnáziumi világi tanárok fizetését és pótlékát rendezi és egy második rajztanári állást szervez. A tanács sokallja azt, hogy a rajztanár fizetését egészen a város adja és ez ellen újból fölér a miniszterhez. Nagyobb szabású vasúti mű­hely építését ígérte meg Szeged­nek néhai Hieronymi Károly ke­reskedelemügyi miniszter. A város az intézményre való igényét fön­­tartotta s számára­­megfelelő in­gyenes telket ígért. A vasúti mű­hely fölépítésével ugyanis sok család telepednék meg a városban. A tárgyalások régóta húzódnak már. Most az ügyet utóbbi négy hónapra vette nyilvántartásba a tanács. Az iskolaszék fölvilágosítást kért a tanácstól három új községi iskola építésének a mibenállásáról. A tanácsnak azonban csak kettőről van tudomása. Nevezetesen tervez­nek iskolát a Kolozsvári­ térre és Újszegedre. Arról, hogy — mint az iskolaszék emnti — a Hunyadi­­téren is kellene új iskola, a tanács mit sem tud eddig. A Hunyadi­téri iskoláról most hát a tanács kér majd fölvilágosítást az iskola­széktől. Az újszegedi temetőhöz vivő utak gödrösek, noha a tanács már 1910-ben elrendelte a javításokat. A temető­bizottság most sürgeti a javítást. A tanács a mérnökségtől kér költségvetést. A második pótlóavató bi­zottságot visszahelyezik Szegedre. A közgyűlés a katonai intézmény épületeinek létesítésére előirányzott 170.000 koronát, de az összeget még nem szavazta meg. Az épü­letek részletes terveinek kidolgo­zására most költség kell. A tanács ezt a pénztári­ készletből előlegezi. A rókusi vasúti pályaudvart kibővítik. A közigazgatási bejárást május 7-én tartják meg. A város részéről jelen lesz Balogh Károly tanácsos, Turóczy Mihály dr. fő­ügyész és Tóth Mihály főmérnök. A vízpazarlásról lesz még szó a nyáron, amikor majd a lakosság arról panaszkodik, hogy nincs víz. A pa­zarlók mindig a fogyasztók szoktak persze lenni. De a csütörtöki tanács­ülésen azt hozták szóba, hogy a víz­pazarlást már a nyári szezon bevá­rása előtt megkezdték a hivatalból. Tasebler Endre főjegyző mondotta, hogy a locsolólajtokba lyukas tömlő­kön át eresztik a vizet. A tömlőkből legalább annyi víz folyik ki a lyuka­kon, mint amennyi a lajtokba jut. Hát nehogy majd a nyáron a magán­­pazarlók mellett hivatalosan is fecsé­reljék azt a nagyon drága vizet, jó volna a tömlőket talán megfoltoztatni. Az alsótanyai tavak halászatát bérbeadja a város. Az erre vonatkozó árlejtést május 14-én tartják meg. MÁJUS 1. Valamikor régen, amikor még di­vatban volt az egyes hónapokat kü­lönféle diszítő jelzőkkel ékesíteni, májust elnevezték rügyfakasztó má­jusnak. Azóta egy kicsit megfogyott a hitele a rügyfakasztónak nevezett hónapnak. A természet valami cso­dás szeszélye úgy hozta magával, hogy amikor rügyező fákat, illatozó virágokat lestünk és madárdalt vár­tunk, ál-ibolyásemberek kínálgatták portékájukat és verklisek húzták fü­lünkbe a tavalyelőtti orfeumslágere­ket. Van ebben valami bús, valami szomorú, különösen a városi ember számára. Ugyan kinek volt kedve, vastag felöltőben dideregve átvirrasz­tani a május elsejére virradó éjsza­kát zöld ligetekben, holottan minden egyében kívül a szerelem is virult szebb időkben. Május elsején csak a munkások ünnepeltek, akik helyes érzékkel választották ki a mai napot a maguk külön hitvallásának. Fölvo­nultak szépen, vörös zászlók alatt, rendben, talán nem minden burzsoá­­józanság nélkül és ünnepeltek. Bi­zony, hideg nap volt ez a május elseje . . . A háziúr meg a lakó. Pofonok az Iskola-utcáb­an.­ ­Saját tudosítónktól.) A májusi költözködések nem mindig folynak le zavartalanul. Sok min­denféle csetepaté jár velök. Olyan eset azonban ritka, amilyenben csütör­tökön dél felé volt részük az Iskola­utcában járó-kelőknek. Az Iskola-, Bajza- és Oroszlán­utcák sarkán van Politzer Sándor kétemeletes bérháza. A ház egyik lakója, Török László dr. most hurcolkodik. A hurcolkodás meg­kezdődött, de délelőtt jelentkezett Politzer és követelte a lakás át­adását. Törökné arra hivatkozott, hogy a lakásbérleti szabályrende­let szerint a lakás egy részéhez még jussa van s azokat nem nyitja ki. Politzer erre lakatost akart hivatni és állítólag durván lépett volna föl az úriasszonynyal szem­ben. Amikor Török László dr. az esetet felesége előadásából meg­tudta, fölboszankodott. Uj lakása felé sietett,, amikor az Iskola- és Oroszlán­ utcák sarkán találkozott Politzer Sándorral. Egy röpke pillanat csupán és a haragos fogorvos pofonütötte a háziurat. Alapos kis kavarodás tá­madt az utcán és a járókelők előtt inzultálta Török László dr. Po­litzer Sándort. Közben természete­sen alaposan meg is mondták egy­másról a magukét. Politzer Sándor becsületsértés és könnyű testi sértés. Török László dr. becsületsértés miatt tesz föl­jelentést. Megégett plébános. A körösbökényi pap tragikus halála. (Aradi tudósítónktól.) Körös­­bökény község mély részvéttel vette körül egy tragikus halállal elmúlott férfiú koporsóját. A köz­ség siratja Szilágyi Miklós plébá­nost, aki két napi rettentő kínlódás után halt meg. Szilágyi Miklós plébános égési sebek következté­ben hunyt el. A télen, amikor Körösbökénytől egy messze fekvő tanyára hívták el egy beteg öreg asszonyhoz, meghalt és influ­nzát kapott. Hatalmas szál ember volt, egészséges, erős szervezetében bí­zott és nem hallgatott barátai ta­nácsára, akik minden áron le akar­ták beszélni arról, hogy a bor­zasztó februári este kocsira üljön és hózivatarban a másfél órányira fekvő beteghez menjen. — Megyek, mert a szenvedőnek vigasztalás lesz a megjelenésem. Betegen tért vissza a paraszt kunyhóból és a végzetes éjszaka óta influenzában szenvedett. Járt több orvosnál is és valamennyi azt ajánlotta neki, hogy utazzék délvidékre. Szomorúan hallotta a tanácsot, de nem követhette, mert szegény ember volt. Az áprilisi hűvös éjszakákon sokat szenvedett a negyven esz­tendős pap, aki egész nap úgy végezte teendőit, mintha semmi baja sem lenne. Senki sem volt mellette, egyedül lakott a parókián és éjszakánkint maga kelt föl, hogy a kályhát sűtse, így tett az este is. Nagyon rosszul érezte ma­gát és ezért meghagyta a kocsisá­nak, hogy mielőtt haza menne, jól rakja meg a kályhát, mert úgy érzi, hogy ismét láza lesz az éj­szaka. — Akkor itt maradok a főúr mellett, — szólott a hűséges cse­léd. — Csak menj haza és feküdj le, a kályha mellé azonban készü­l be fát, mert az éjszaka megint nem fogok aludni, fűtenem kell. A plébános éjféltájban fölkelt és fát akart rakni a kályhára. A ret­tenetes szélvihar azonban abban a pillanatban csapta ki a lángot a kályha nyitott ajtaján, amikor Szi­lágyi ott állt hálóingben, hogy egy tuskót tegyen a tűzre A könnyű gyolcs ing tüzet fogott, meg­­gyuladt és a plébános néhány pillanat alatt súlyos égési sebek­től borítva eszméletlenül terült el a padlón. Különösen kezei és felső teste szenvedték meg a lán­gok pusztítását. A kocsis találta reggel a padlón, de még volt élet benne. Azonnal orvost hivattak, de semmiféle tudomány nem segített. Két napi szenvedés után belehalt sebeibe. Szerdán temették el a község és a környék óriási rész­véte mellett. 1912 V 2 RENDŐRI KRÓNIKA. Babinszki Anna 17 éves cselédlány a Kálvária-kertben öngyilkos szán­dékból ecetsavat ivott. Tettét ideje­korán észrevették s a jajveszékelő lányt kórházba szállították. Sérülése jelentéktelen. Életf­ntságának oka sze­relmi csalódás. Kovács Lajos rovott múltú csavar­gót a rendőrség letartóztatta, mert mások nevében pénzeket csalt ki egyes hiszékeny emberektől. Kovácsot különben csalások miatt több bíróság is körözte.

Next