Szeged és Vidéke, 1912. június (11. évfolyam, 125-148. szám)

1912-06-01 / 125. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XI Molyam, 125 (3222) sz. SZEGED, 1912. Junius I. számy. Politikai napilap :: Magjelen minden déhrtin. Filazarkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény­­társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény­társaság könyvnyomdája, Lorilleux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária­ utca 6. szám. Telefon (Interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: eg­ész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken : egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fér, egy hónapra 1 ko­rona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újsá­­gosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária­ utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a cím­­szó, valamint minden vastagabb betű­ből szedett szó kétszeresen számító­dik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges kész­­pénfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján mondható a cím a kiadó­­hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró­hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny­­nyen elfér. Apró­hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egyszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Az új koalíció nevében Kos­suth Ferenc a képviselőház szombati ülésén előterjesztette azt a bizonyos határozatot, ame­lyet oly nagy egyezséggel szül­tek és amelyet szívük mélyén mindnyájan fölborítani szándé­koznak. Lukács László minisz­terelnök meg is kezdte az ellen­zékkel a tanácskozásokat — a béke felől. Az ellenzék választójogi ja­vaslatát a nemzeti munkapárt nem tekintheti ultimátumnak, mert van valami, amit a munka­pártnak és a kormánynak kell megvédelmeznie az új koalíció­val szemben. Ha nézzük ugyanis ezt a javaslatot, egyszerre kide­rül, hogy nyoma sincs benne a polgárság szerepének, a pol­gári érdek hatásának, a pol­gári szempont érvényesülésének. Mintha ebben az országban pol­gárság nem is találtatnék, olyan a blokkterv, az új koalíció vá­lasztójogi platformja. Amily ke­véssé bizonyos, hogy ebből a javaslatból, így ahogy van, va­laha törvény lesz, olyan bizo­nyos, hogy így nem is szabad törvénynyé lennie, mert való­ságos arculcsapása a városi polgári elemnek. Még csak azt sem lehet mondani, hogy össze­­tervelői megfeledkeztek volna arról, hogy városi polgárság is van a világon. Dehogy, gon­­doltak rá és nyilvánvaló szán­dékkal rövidítették meg és sem­­mizték ki. Látnivaló igyekvés­­sel és föltűnő örömmel osztoz­kodtak mintegy a bőrén — s kiki ebből a bőrből szabott a másiknak, hogy a magáénak épségét megmentse. A dolog egyszerű: minálunk minden rend és foglalkozás szervezve van már, csak a polgárság nincsen. Mindnek van hát szava és befolyása, csak a polgárság­nak nincsen. Mindnek érdeke kielégül hát valamely fokig, csak a polgárságé marad éhkoppon. Mert nélküle döntenek róla. A választójogi reform megal­kotása elkerülhetetlen, de hogy miért éppen a polgárság mel­­lőztessék, annak okát nem tud­juk megérteni. Ámde ez nem először történik így, csak jel­lemző, hogy éppen a választó­jog demokratikus kiterjesztése kapcsán történik. Ugyanez tör­tént a koalíciós adóreformnál is, amely, méltóztatnak rá em­lékezni, szintén demokratikus volt. A polgárság az, amelyet nálunk pofoznak fölülről, rúg­nak alulról és szipolyoznak mindenfelől, úgy a konzervati­vizmus, mint a demokrácia nevé­ben. Az ember azt hinné, hogy ennél gyöngébb és kisebb számú osztály nincs az egész ország­ban, hogy így lehet vele bánni. Ha idegennek elmondanék, azt hinné, hogy ebben az ország­ban talán város sincsen és in­telligenciája nem alakult. Ha (Saját tudósítónktól.) Június 30-án Győrött tartja évi rendes közgyűlését a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége. A közgyűlés iránt nagy az érdeklődés. Az idén tisztújítás lesz, továbbá tárgyalják a sajtójog reformjának ügyét. A tisztújítás előtt. Anélkül, hogy a vidéki újság­­írók belső ügyeit a nagy nyilvá­nosság elé akarnék vinni, föl­jegyezzük, hogy az idén a tiszt­újítás harcot fog jelenteni. Az elnökségben és az igazgatóságban egy nagy és tekintélyes csoport vál­tozást akar, nem annyira forrada­lommal, mint inkább fölfrissítéssel és természetesen az újabb újságíró gárda bevonásával. A VHOSZ ve­zetősége húsz év óta szinte ugyanaz, holott húsz esztendő alatt mégis csak fölnövekedett egy­más, talán nem tehetségesebb, de érdemes nemzedék. A mozgalom nagy erővel indult meg és közelebb e felől értekezle­tek is lesznek a nagyobb sajtó­­központokon. A hivatásos újság­írók e végből tömegesen lépnek be a szövetségbe. El a hivatásos? A szövetség most húsz éves és ez alkalommal Palócz László, a szövetség érdemes titkára, nagyobb jelentést írt, amelynek bevezetése az újságírói hivatásosság kérdé­sével foglalkozik. Palócz László erről ezeket mondja: megmondanék neki, hogy ennek az országnak virágzó ipari és kereskedő városai vannak, s mind­egyben főforrásai az any­­nyira féltett magyar hegemóniá­nak: hanyatt esnek a csodál­kozástól. Már megint a városok pol­gársága ellen megy a harc! Várjon kell-e mondani, hogy a nemzeti munkapárt és a kor­mány a tervvel szemben tudni fogja a kötelességét? A polgári rend a mai Magyarország erős­sége és aki ez ellen vét, báto­rul cselekszik. — A győri közgyűlésen tölti be a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége fönnállásának tizen­ötödik évét. A szövetség vezetői lemondanak állásaikról, uj válasz­tás lesz. — Mielőtt megválnék attól a po­zíciótól, amelyet a szövetség veze­tésében elfoglaltam, ezen utolsó jelentésemben egy fontos kérdést szeretnék tisztázni. Az újságírói hivatásosság kérdése ez, amely tizenöt év alatt nagyon sok vitára adott alkalmat s amely miatt a mi szövetségünk sok kíméletlen és célzatos támadásoknak volt kitéve.­­ Akinek valamely lapvállalat tu­lajdonosa újságírói szerződést adott, az kétségtelenül újságíró. A lap­tulajdonosnak természetes érdeke az volna, hogy ilyen újságírói szer­ződést csak talentumos egyénisé­geknek adjon. Viszont a laptulaj­donosnak az is természetes érdeke, hogy az újságíró-szerződésekkel a saját vagyoni erejét túl ne terhelje. Ez a két érdek ad kvalifikációt az újságírásra, így és ezért nincs ki­zárva az, hogy a hírlapírók között olyan­ alkalmazottak is lehetnek, akikben erre a foglalkozásra nincs elég hivatás.­­A sajtó szellemi munkásai azon­ban nemcsak ily módon kvalifikált hírlapírókból állanak. A lapok vezércikkeit publicisták és politi­kusok írják, a tárcákat rendszerint a lap kötelékében nem álló írók írják. A nagy társadalmi kérdé­sekről a szociológusok elmélked­nek. A szenzációs aktualitásokról szakemberek mondanak a sajtóban véleményt. Közgazdasági kérdések­ben, külön ezen kérdésekkel fog­lalkozó hírlapírók nyilatkoztatják meg a sajtót és mindazok a hír­lapírók túlnyomó részben olyanok. Már megint. Újságírók mozgalmai. Tisztújítás a VHOSZ-ben. ÜZENETEK. Gazda. Meteor szerint június válto­zási napjai 3., 4., 13., 14., 16., 17., 18., 21., 27. és 29-ére esnek. Legerősebb hatásúak: 3-án a változó hőmérséklet mellett inkább száraz jellegű, 13-án viharos vagy zivataros jelleggel, 16-án meleg, közben kiadóbb csapadék, esetleg szeles idő, majd állandóbb meleg, 27-én zivatar vagy viharos szél, inkább száraz jelleggel, amely júliusra is átmegy. Diák. A kolozsvári magyar királyi gazdasági akadémiánál a tanév végé­vel több erdélyi alapítványi és állami ösztöndíjas hely üresedik meg. Az erdélyi alapítványi ösztöndíjas helyek, amelyekre csak erdélyi származású ifjak vétetnek föl, július hóban kerül­nek betöltés alá. Pályázni óhajtók folyamodványaikat július 15-ig adhat­ják be fönt nevezett akadémiai igaz­gatóságnál. Az állami ösztöndíjas he­lyek, amelyekre nem erdélyi szárma­zású ifjak is pályázhatnak, csak a jövő tanév elején lesznek betöltve. E. M. A fiúnak kezdetben mint istállófiúnak kell kezdenie a pályát. Ha a fiúnak van kedve és tehetsége, akkor adják be valamelyik nagyobb istállóba.

Next