Szeged és Vidéke, 1912. június (11. évfolyam, 125-148. szám)
1912-06-01 / 125. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XI Molyam, 125 (3222) sz. SZEGED, 1912. Junius I. számy. Politikai napilap :: Magjelen minden déhrtin. Filazarkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvénytársaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvénytársaság könyvnyomdája, Lorilleux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (Interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken : egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a címszó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges készpénfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján mondható a cím a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apróhirdetéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könynyen elfér. Apróhirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegyzés, házasság, születés, haláleset) közlése egyszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Az új koalíció nevében Kossuth Ferenc a képviselőház szombati ülésén előterjesztette azt a bizonyos határozatot, amelyet oly nagy egyezséggel szültek és amelyet szívük mélyén mindnyájan fölborítani szándékoznak. Lukács László miniszterelnök meg is kezdte az ellenzékkel a tanácskozásokat — a béke felől. Az ellenzék választójogi javaslatát a nemzeti munkapárt nem tekintheti ultimátumnak, mert van valami, amit a munkapártnak és a kormánynak kell megvédelmeznie az új koalícióval szemben. Ha nézzük ugyanis ezt a javaslatot, egyszerre kiderül, hogy nyoma sincs benne a polgárság szerepének, a polgári érdek hatásának, a polgári szempont érvényesülésének. Mintha ebben az országban polgárság nem is találtatnék, olyan a blokkterv, az új koalíció választójogi platformja. Amily kevéssé bizonyos, hogy ebből a javaslatból, így ahogy van, valaha törvény lesz, olyan bizonyos, hogy így nem is szabad törvénynyé lennie, mert valóságos arculcsapása a városi polgári elemnek. Még csak azt sem lehet mondani, hogy összetervelői megfeledkeztek volna arról, hogy városi polgárság is van a világon. Dehogy, gondoltak rá és nyilvánvaló szándékkal rövidítették meg és semmizték ki. Látnivaló igyekvéssel és föltűnő örömmel osztozkodtak mintegy a bőrén — s kiki ebből a bőrből szabott a másiknak, hogy a magáénak épségét megmentse. A dolog egyszerű: minálunk minden rend és foglalkozás szervezve van már, csak a polgárság nincsen. Mindnek van hát szava és befolyása, csak a polgárságnak nincsen. Mindnek érdeke kielégül hát valamely fokig, csak a polgárságé marad éhkoppon. Mert nélküle döntenek róla. A választójogi reform megalkotása elkerülhetetlen, de hogy miért éppen a polgárság mellőztessék, annak okát nem tudjuk megérteni. Ámde ez nem először történik így, csak jellemző, hogy éppen a választójog demokratikus kiterjesztése kapcsán történik. Ugyanez történt a koalíciós adóreformnál is, amely, méltóztatnak rá emlékezni, szintén demokratikus volt. A polgárság az, amelyet nálunk pofoznak fölülről, rúgnak alulról és szipolyoznak mindenfelől, úgy a konzervativizmus, mint a demokrácia nevében. Az ember azt hinné, hogy ennél gyöngébb és kisebb számú osztály nincs az egész országban, hogy így lehet vele bánni. Ha idegennek elmondanék, azt hinné, hogy ebben az országban talán város sincsen és intelligenciája nem alakult. Ha (Saját tudósítónktól.) Június 30-án Győrött tartja évi rendes közgyűlését a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége. A közgyűlés iránt nagy az érdeklődés. Az idén tisztújítás lesz, továbbá tárgyalják a sajtójog reformjának ügyét. A tisztújítás előtt. Anélkül, hogy a vidéki újságírók belső ügyeit a nagy nyilvánosság elé akarnék vinni, följegyezzük, hogy az idén a tisztújítás harcot fog jelenteni. Az elnökségben és az igazgatóságban egy nagy és tekintélyes csoport változást akar, nem annyira forradalommal, mint inkább fölfrissítéssel és természetesen az újabb újságíró gárda bevonásával. A VHOSZ vezetősége húsz év óta szinte ugyanaz, holott húsz esztendő alatt mégis csak fölnövekedett egymás, talán nem tehetségesebb, de érdemes nemzedék. A mozgalom nagy erővel indult meg és közelebb e felől értekezletek is lesznek a nagyobb sajtóközpontokon. A hivatásos újságírók e végből tömegesen lépnek be a szövetségbe. El a hivatásos? A szövetség most húsz éves és ez alkalommal Palócz László, a szövetség érdemes titkára, nagyobb jelentést írt, amelynek bevezetése az újságírói hivatásosság kérdésével foglalkozik. Palócz László erről ezeket mondja: megmondanék neki, hogy ennek az országnak virágzó ipari és kereskedő városai vannak, s mindegyben főforrásai az anynyira féltett magyar hegemóniának: hanyatt esnek a csodálkozástól. Már megint a városok polgársága ellen megy a harc! Várjon kell-e mondani, hogy a nemzeti munkapárt és a kormány a tervvel szemben tudni fogja a kötelességét? A polgári rend a mai Magyarország erőssége és aki ez ellen vét, bátorul cselekszik. — A győri közgyűlésen tölti be a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége fönnállásának tizenötödik évét. A szövetség vezetői lemondanak állásaikról, uj választás lesz. — Mielőtt megválnék attól a pozíciótól, amelyet a szövetség vezetésében elfoglaltam, ezen utolsó jelentésemben egy fontos kérdést szeretnék tisztázni. Az újságírói hivatásosság kérdése ez, amely tizenöt év alatt nagyon sok vitára adott alkalmat s amely miatt a mi szövetségünk sok kíméletlen és célzatos támadásoknak volt kitéve. Akinek valamely lapvállalat tulajdonosa újságírói szerződést adott, az kétségtelenül újságíró. A laptulajdonosnak természetes érdeke az volna, hogy ilyen újságírói szerződést csak talentumos egyéniségeknek adjon. Viszont a laptulajdonosnak az is természetes érdeke, hogy az újságíró-szerződésekkel a saját vagyoni erejét túl ne terhelje. Ez a két érdek ad kvalifikációt az újságírásra, így és ezért nincs kizárva az, hogy a hírlapírók között olyan alkalmazottak is lehetnek, akikben erre a foglalkozásra nincs elég hivatás.A sajtó szellemi munkásai azonban nemcsak ily módon kvalifikált hírlapírókból állanak. A lapok vezércikkeit publicisták és politikusok írják, a tárcákat rendszerint a lap kötelékében nem álló írók írják. A nagy társadalmi kérdésekről a szociológusok elmélkednek. A szenzációs aktualitásokról szakemberek mondanak a sajtóban véleményt. Közgazdasági kérdésekben, külön ezen kérdésekkel foglalkozó hírlapírók nyilatkoztatják meg a sajtót és mindazok a hírlapírók túlnyomó részben olyanok. Már megint. Újságírók mozgalmai. Tisztújítás a VHOSZ-ben. ÜZENETEK. Gazda. Meteor szerint június változási napjai 3., 4., 13., 14., 16., 17., 18., 21., 27. és 29-ére esnek. Legerősebb hatásúak: 3-án a változó hőmérséklet mellett inkább száraz jellegű, 13-án viharos vagy zivataros jelleggel, 16-án meleg, közben kiadóbb csapadék, esetleg szeles idő, majd állandóbb meleg, 27-én zivatar vagy viharos szél, inkább száraz jelleggel, amely júliusra is átmegy. Diák. A kolozsvári magyar királyi gazdasági akadémiánál a tanév végével több erdélyi alapítványi és állami ösztöndíjas hely üresedik meg. Az erdélyi alapítványi ösztöndíjas helyek, amelyekre csak erdélyi származású ifjak vétetnek föl, július hóban kerülnek betöltés alá. Pályázni óhajtók folyamodványaikat július 15-ig adhatják be fönt nevezett akadémiai igazgatóságnál. Az állami ösztöndíjas helyek, amelyekre nem erdélyi származású ifjak is pályázhatnak, csak a jövő tanév elején lesznek betöltve. E. M. A fiúnak kezdetben mint istállófiúnak kell kezdenie a pályát. Ha a fiúnak van kedve és tehetsége, akkor adják be valamelyik nagyobb istállóba.