Szeged és Vidéke, 1912. július (11. évfolyam, 149-175. szám)

1912-07-04 / 152. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE. Cseh Gergely hagyatéka. Elhalasztott Ítélethirdetés. Saját tudósítónktól.) Abban a nevezetes bűnperben, amelylyel két napon át foglalkozott Rigó Endre dr. elnöklete alatt a szegedi királyi törvényszék harmadik büntető tanácsa, szerdán délután a királyi ügyész és a védők mondották el perbeszédeiket. Ezt megelőzőleg Balassa Ármin dr. védő kérelmére fölolvasta az elnök a szegedi királyi ügyészségnek azt a megszüntető határozatát, amelyet a Cseh Gergelyné panaszára ugyancsak Iritz Mór dr. és Nagygyörgy József ellen folytatott ügyben hozott az ügyészség , amelyet a főügyészség helybenhagyott. Az első- és másodfokú vádhatóság ezekben a határozatokban kimondotta, hogy a cselekményt mindkét gyanúsítottra nézve magánindítványi cselekménynek tekinti, de az eljárás nem folytatható, mert a magánindítványra jogosult Cseh Anna Mária részéről magánindítvány elő nem terjesztetett. A védő azért kívánta a vádhatóságoknak ezt a fontos vádelvi álláspontját konstatálni, mert az igazságszolgáltatás szempontjából aggályos jelenségnek tartja azt, hogy a most folyó perben, amidőn kétségtelen, hogy a magánindítvány elkésése miatt a bűnvádi eljárás nem lenne folytatható, ugyanaz a vádhatóság ugyanazt a bűncselekményt hivatalból üldözendő minősített csalásnak állítja. Az iratok fölolvasása után elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek jelentvén ki, fölhívta a királyi ügyészt vádindítványának előterjesztésére. Hubay László királyi ügyész mindkét vádlottat bűnösnek tartja és elitéltetésüket kéri. Bebizonyitottnak látja, hogy Szabó Ferenc utján tervszerüleg kelepcébe csalták Cseh Anna Máriát s hogy maguknak jogtalanul nagy vagyoni hasznot biztosítsanak, rávették arra, hogy 22.300 koronát kitevő perös követelését 3000 koronáért Nagygyörgy Józsefnek eladja, akkor, amikor szerinte vádlottak már tudták, hogy sértett a királyi kúria előtt megnyerte a perét. A cselekmény Iritz Mórra nézve ügyvédi minőségében elkövetett csalásnak tekinthető, mert a szerződés megkötésekor sértettnek is megbízottja volt. Ezeknek az állításoknak bizonyítása végett egyes tanúvallomásokból levonható benyomásokra és következtetésekre alapította okoskodását, vitatva, hogy a magáninditvány sem évült el. Balassa Ármin dr. a királyi ügyész vádbeszéde után Iritz Mór dr. érdekében főbb vonásokban a következő védőbeszédet mondotta: — Magáninditvány cselekményről van szó, de az indítvány elkésett, mert sértett már 1907 november 25 én, december 15 én és 17-én tudott a sérelmére állítólag elkövetett bűncselekményről és annak tetteseiről, tehát mindarról, aminek tudomásra jutása napjától a btkv. 112. § a értelmében az indítvány három hónap alatt előterjesztendő. A törvény nem kívánja, hogy csalás esetén az okozott kár összegét is tudja a magánindítványra jogosított, ámbár a sértett a jelen esetben ezt is tudta a fenti időpontokban. Tudomásán nem változtat az, hogy sem Molnár Aladárnak, sem Kuliner Sándornak, sem Rósa Izsó dr.-nak, hanem csak Szőke Gyula dr.-nak hitte el, amint ő mondja, 1908 augusztus havában, mert, hogy az előbb nevezetteknek is elhitte, kitűnik abból, hogy az engedmény érvénytelenítése iránti pert már 1907 december 17-én megindította ; minthogy pedig magánindítványát csak 1908 szeptember 12-én terjesztette elő, a vád tárgyává tett cselekmény azonban 1907 április 11-én követtetett el, amikor a csalás még indítványi bűncselekmény volt, mert a b. n. csak 1909 január 1-én lépett életbe, ennélfogva az indítvány elkésetten terjesztetett elő. A cselekmény nem minősíthető a btkv. 381. § 2. pontja szerint, mert ha igaz lenne is az, amit a vádhatározat mond, hogy Iritz Mór dr. a sértettnek is, Nagygyörgy Józsefnek is ügyvédjük volt, mert a közöttük létrejött szerződést ő készítette, ezen közös megbízotti minőségében semmiféle tiltott cselekményt el nem követett. Maga sértett sem állítja, hogy az Iritz Mór dr. által készített szerződés nem híven fejezi ki az ő szerződéskötési akaratát. Nem is az a vád, hogy Iritz Mór dr. nem úgy készítette el a szerződést, mint ahogy azt a szerződő felek tőle kívánták. — A vád az, hogy ő a szerződéskötéskor már tudta a királyi kúria ítéletének rendelkezését s ezt elhallgatta az egyik szerződő fél előtt. Ezzel a váddal kapcsolatban azonban Iritz Mór dr. csak akkor lenne azzal terhelhető, hogy mint ügyvéd megbízása körében követte el a vádbeli csalást, ha sértettől megbízatása lett volna arra, hogy a Kúria döntését tudja meg s ezt megbízatása körében megtudván, ilyen minőségben szerzett tudomását a szerződéskötéskor ügyfele előtt elhallgatta volna. — A vádirat és vádhatározat maga sem mondja, hogy ravasz fondorlat történt volna. Már pedig ebben a perben még az alapbüntetőtörvény alkalmazandó s az egyszerű fondorlattal elkövetett tett nem képez büntetendő csalást. — Cseh Mária Anna nem tekintette magát károsultnak. — Amikor már tudta, hogy megnyerte a pert, 5000 koronáért eladta igényét Cseh Gergelynének. Már pedig a btk. 379. § a értelmében a tévedésbe ejtett és károsított azonossága kívántatik. — Sértett járt el csalási szándékkal, mert olyan követelést adott el, amely, szerinte, őt meg nem illette s tudomása szerint a bíróság neki azt meg nem ítélte, megítélni nem fogja. — Nem olyan tudatlanok, mint amilyen ravaszok a férjével együtt. — Rósa Izsó dr., Kuliner Sándor, Barta László, Rakonczay Istvánné, Berényi Gyuláné és Varga István semmiféle adatot nem szolgáltattak. — Varga István vallomása a főtárgyaláson teljesen semmivé vált s mint rovott multu egyén, hitelt egyébként sem érdemel. — A vád döntő tényállítása, t. i. az, hogy az engedmény létesítésekor Iritz Mór dr. tudott volna a kúria döntéséről, bizonyítást nem nyert, sőt a kir. ügyészség saját bizonyítékával, a postai átadó vevénynyel megcáfoltatott. — Barta Lászlónak előbb önkéntes, majd Dózsa Ferenc biztatásából folyó egyeztetési kísérlete . Kuliner Sándornak kétszínű s kapzsiságból származó próbálkozása Incze Sándornál úgy, amint azt Stegmann Izsák és Perlmutter Izráel bizonyították, egyáltalában nem támogatják, hanem inkább cáfolják a vádat. — Még a sértettnek és férjének vallomásában sincs bizonyíték Iricz Mór dr. ellen, mert az ő vallomásuk szerint sem mondott többet Iritz Mór dr., mint annyit, hogy a per kimenetele kétes. Vincze István viszont bizonyította, hogy Iritz dr. figyelmeztette a feleket arra, hogy délutánig gondolják meg a dolgot. Sértettnek tehát módjában állott volna ügyvédjétől tanácsot kérni. — Szalai György, Jungmayer Mihály bizonyították, hogy 1908. június havában sértett kijelentette, hogy az engedményt hatályosnak tartja és akkor is eladta volna igényét, ha tudta volna, hogy megnyeri a pert, mert a szerződéskötéskor pénzre volt szüksége s Cseh Gergelynén boszút akart állani a vele szemben tanúsított bántó magatartás miatt. Minthogy egyrészt a jogosult magánindítvány elkésetten lett előterjesztve, másrészt a vád nem tudta Iritz Mór dr. bűnösségét bizonyítani, de a vád tárgyává tett cselekmény nem is bűncselekmény, Iritz Mór dr. fölmentendő az ellene emelt vád alól. Barta Dezső dr. ügyvéd, mint Nagygyörgy József védője következett ezután szólásra. Védőbeszéde kezdetén csatlakozott azokhoz az általános jogi és ténybeli fejtegetésekhez, melyeket Balassa dr. az ügyre vonatkozólag kifejtett. Kiemelte, hogy a bűnvádi perrendtartás szelleme és rendelkezései értelmében Nagygyörgy József nem is kerülhetett volna a vádlottak padjára, mert vele szemben, aki csak magánindítványra üldözendő közönséges csalással van vádolva, az elévülés az okiratok tanúságaként kétségtelenül fönnforog és ez már az előzetes eljárás során megállapítandó lett volna. Az ügy érdemében kifejtette, hogy bűncselekmény egyáltalán nem forog fönnn és a vádnak semminemű pozitív bizonyítéka nincs. Nagygyörgy Józsefre nézve pedig még különösen is akként áll a dolog, hogy vele szemben egyáltalán semmiféle adat nem merült föl, amely az igazolná, hogy a sértettek állítólagos megtévesztésében tudatosan közreműködött volna. Nagygyörgy Józsefnek nagy vagyona, intelligenciája és ügyvédjében való bizalma kellő ma 1912 VII'4 gyarázatát adják annak, hogy ezt a némileg kockázatos ügyletet hajlandó volt megkötni. Védő ezután még bírálta a vád által az ügy általánosságában produkált állítólagos bizonyítékokat s azokat megfelelő értékükre szállította le. Végül hivatkozván arra, hogy a büntetlen előéletű vádlott nagy vagyonát becsületes és szorgalmas munkával szerezte s igy föl sem tételezhető róla, hogy aránylag nem nagy összegű vagyoni előnyért ilyen meghurcoltatásnak és esetleg súlyos büntetésnek tegye ki magát, kérte Nagygyörgy József teljes fölmentését. A perbeszédek késő este fejeződvén be. Rigó Endre dr. elnök az ítélet kihirdetését július tizedikére halasztotta. Beszélik. •. . rövidke félórára eléég borult a nyári kék ég, sőt a sűrűn gomolygó fekete felhőkből egy kis eső permetezte nedvessé az utcaköveket. Utána mintha egy kicsit lehűlt volna a levegő. Csakhogy ezzel a lehűléssel úgy voltunk, mint a nyári tussal és a fagylaltevéssel: amíg a fejünkre csurog a hideg vizsugár s amig a szánkat elégeti a jeges fagylalt, addig tényleg úgy érezzük, mintha lehűtene, de alig zártuk el a csapot és alig tettük le a kanalat, már megint kiüt rajtunk a gyöngyöző verejték, biztos jele a kánikulának. Az esti esőt ma megint hőség váltotta föl s ha csak egy komolyabb és hosszabban tartó eső nem határoz másképpen, bizony sok forró napunk lesz. .."Lendvai Sándort az Első Magyar Biztosító Társaság igazgatósága a szegedi főügynökség vezértitkárává nevezte ki. Állását 1-én elfoglalta. Most arra kéri a polgármestert és a tanácsot, hogy intézkedjenek a város polgárai sorába való fölvétele iránt.•Most ért véget az igazságügyi cí a kezelőtiszti tanfolyam, amely hat hétig tartott. A tanfolyamon a szegedi királyi ítélőtábla területéről 66 hivatalnok jelentkezett. A vizsga Marschalkó János igazságügyminiszteri miniszteri tanácsos elnöklése alatt 7 napig tartott. Az eredmény a következő : 4 visszalépett, 5 kitüntetéssel, 50 megfelelően vizsgázott, 7 visszautasíttatott. A jövő évben a kurzust megismétlik. A Nagy Endre kedden Szegedre isjön és ezenkívül még tizenkét vidéki városban tart előadást. A körút tiszta jövedelmének egyharmad részét Nagy Endre Cholnoky Viktor, a nemrég meghalt tüneményes tehetségű író özvegyének és árvájának ajánlotta föl. A jövedelem kétharmad részét pedig az általános választójog agitációs alapjára adja az illusztris igazgató, szabó iparosifjak önképző szakrégköre, valamint az alsóvárosi iparoskör egyesült vigalmibizottsága július 14-én, a Gedó-féle kerthelyiségben népünnepélylyel egybekötött nagyszabású nyári táncestélyt rendez.