Szeged és Vidéke, 1912. augusztus (11. évfolyam, 176-200. szám)

1912-08-01 / 176. szám

2 lom. A világ klasszikusairól, én, saj­nos, csak futólag hallok egyet-mást. Azonban elérkezik a nyár, hat heti pihenőre a kertembe vonulok, reggel­től estig az ujságokká mélyedek és — nevetni fognak, kérem — minden­nel tisztába jövök, amit mulasztottam. Élvezetes riportban most tudom meg, mi a lényege Rómeó és Juliá­nak ? A drámán esetleg nehezen enném magamat keresztül, de itt könnyebb élvezhetőség okából Tápió-Süly a szín­hely, a szereplők részint a segéd­­jegyző, részint a postáskiasszony, ami a tragédiát sokkal értelmesebbé teszi. Igaz ugyan, hogy másnap megcáfol­ják az egész hírt, de ki törődik már akkor a tápió-sülyi Júliával, amikor a Háború és béke ügyesen kiszedett néhány jelenete izgatja aktualizált formában a közvéleményt, esetleg a Quo vadis nyomán megjelenik álruhá­ban Jézus és ócska nadrággombokat nyújt át a fanatikus hiszterikáknak ! Nincs nap, hogy meg ne kapnék ri­portban valamely közismert regényt, esetleg drámát. A legboldogabb mégis augusztus elején vagyok, mert ilyen­kor jelentkeznek azok a derék férfiak, akik még látták Napóleont. Pár év előtt hölgyek voltak a jelentkezők, de nyilván a feminizmus lassú előretöré­sének kell tulajdonítanom, hogy el­vették a szerepüket. Nevezetes, hogy a szemtanúk mindjobban szaporodnak. Az idei jelentkező már 126 éves, h istenem, várjon meddig akar élni. Nincs tehát igazuk azoknak, akik panaszo­san emlegetik, hogy minden évben átlag száznegyvennyolcezer új hon­véd születik. Micsoda piti idő a sza­badságharc Napóleon korához képest A szerbek egyházi autonómiáját a TV tudvalevőleg fölfüggesztették. Ezzel a szerb hitközségek auto­nómiája is szünetel. Fölfüggesztődött tehát a szegedi szerb hitközség auto­ HERCZEL MANÓ BÁRÓ. írta Szerb Zsigmond dr., kórházi főorvos. Ide­s­tova vagy 25 esztendeje lehet, hogy a bécsi Allgemeine Krankenhaus udvarán egy torzon­­borz, zömök, fekete fiúra mutattak akkori magyar diáktársaim azzal, hogy ez a szegedi Herczel doktor fia, a Nothnagel professzor leg­szorgalmasabb gyakornoka. Apja is híres orvos, de a fia — mond­ták a diákok — még apjánál is többre fogja vinni. Húsz éve lehet, hogy Kovács tanár, a magyar sebészet zord atyamestere vad filippikát dörgött előttünk, kezdőorvosok előtt, arról a fiatal sebészről, aki akkor került haza Heidelbergből a Czerny kli­nikájáról és Budapesten vakmerő sebészi mutatványokat végzett, például egész veséket kiirtott és egyéb ilyen szörnyűségeket mivelt. A vakmerő fiatal sebész pedig ment tovább a maga útján. A heidelbergi docensből nagynehezen budapesti magántanár lett, pár év­vel később — a fakultás akarata ellenére — rendkívüli tanár. Köz­ben, erős küzdelmek árán, köz­kórházi főorvossá is kinevezték. A felsőerdősori ideiglenes operációs helyiség örökébe a városligeti Fa­sorban monumentális szanatórium lépett és Herczel Manó haladt egyre előre. Vagdalkozva, riposz­­tírozva jobbra-balra, néha nagyo­kat káromkodva, de mindig jó­kedvűen, munkakedvét és ember­­szeretetét el nem veszítve, küzdve és bátorítva, lassan kint a magyar sebészek élére került és a húsz év előtti külföldi „indigéna“ az idei magyar sebész-kongresszuson az elnöki széket töltötte be. Lekszikonba való volna, ha föl­sorolnám mindazt a töméntelen elméleti és gyakorlati munkát, amelylyel Herczel e küzdelmes negyedszázad alatt szakmáját gaz­dagította. Hiszen alig van a modern sebészetnek olyan ága, amelyet ő munkájával ne fejlesztett volna. Kedvenc szakmája azonban a hasi sebészet és bízvást mondhat­juk, hogy alig találunk ma Euró­pában orvost, aki a gyomor- és béloperációkban az ő biztonságát megközelítené. Herczel Manónak abban áll az ereje, hogy tökéletes sebészi tech­­nikája abszolút diagnosztikai tu­dással párosul, amit kitűnő isko­lájának és folytonos továbbképzé­sének köszönhet. Mert bámulatos, hogy ez a nagy sebész mennyire érdeklődik az orvostudomány minden ága, de fő­leg a belgyógyászat iránt és míg a régi sebészek a belgyógyászat­ban némileg vetélytársat, sőt ellen­lábast láttak, addig Herczel, ez a mindenképpen modern gondolko­­zású operatőr a belgyógyászatban keresi segítőtársait, sebészi mun­kájában támogatóit. Különös éleslátásra vall, hogy már annyi idővel ezelőtt, mikor még a belső szervek sebészete igazán fejlődésének legkezdetén volt, ő már megérezte, hogy ez az az út, amelyen haladnia kell, a sebészetnek egy akkoriban még alig sejtett fényes evolúciója felé. A szegedi kisdiákból budapesti professzor, udvari tanácsos, sőt magyar báró lett. Az egykori bécsi gyakornok ma már főherce­geket operál, a külföld legelőke­lőbb tudományos testületét a leg­magasabb kitüntetésekben részesí­tik. Neve egybeforrott azokéval, akiket a modern kirurgia oszlopai­nak tekintenek. Torzomborz fekete haja helyett ma már őszbe csava­rodott üstöke alól világítanak ki okos fekete szemet. De világítanak a régi tűzzel és ragyogással. Mélységes belátás, leszűrődött élettapasztalat sugárzanak ki e szemekből. Bennük van az egész ember. A betegágy mellett a részt­vevő orvos, a műtőasztalnál a sebész, akinek nincsenek idegei, a laboratóriumban a nagy elméleti tudású búvár, a fehér asztal mel­lett pedig a jókedélyű, örökké friss, örökké fiatal heidelbergi diák. Egyikünk ezt, másikunk azt szereti benne, de mindegyikünk talál sok-sok szeretni valót ezen az emberen, akinek annyi a ra­gyogó facetteje. Ha eltűnődöm­ azon a csodálatos karrieren, amelyet Herczel Manó befutott és ha elgondolkozom azon a komplikált lelki mechanizmuson, amely őt egyre magasabbra vitte, ha magam elé varázslom azt az aranyos meleg kedélyt, amely élete munkáját a folytonos küz­delmek közepette is bearanyozta, ha felvillanni látom két okos sze­mét, amely minden szép, jó és nemes iránt érdeklődik, mindig eszembe jut Scheffel régi diák­nótája : Nie rasten und nie rosten, Schönheit und Weisheit kosten, Durst löschen wenn es brennt, Sorgen versingen mit Scherzen, Wer’s kann, der bleibt im Herzen Zeitlebens ein Student... A heidelbergí diák ő ma is, amikor a király a legnagyobb ki­tüntetések egyikét juttatja neki I... SZEGED ÉS VIDÉEE. nómiája is. A vasárnapra hirdetett községi gyűlés is ezért marad el. St Kovács Lili, a szegedi szárma­­zású fiatal szubrett már több mint két hete súlyos betegen fekszik Baján, ahol most Krémer Sán­dor színtársulata játszik. A bájos pri­madonna már túl van a veszélyen, de augusztus közepe előtt aligha fog föl­lépni Baján S­chwartz H. és társa bejegyzett cég ellen a szegedi törvényszék­nél vagyonfölosztás miatt a cső­döt megszüntették.­­ Hogyan szabadságolják az öreg tartalékosokat? (Saját tudoritónktól.) A 11-ik és 12-ik évfolyambeli tartalékos katonáknak, mint már megírtuk, az idén nem kell bevonulniuk fegy­vergyakorlatra. A behívó jegyeket azonban még nem vették vissza, de közelebb az is megtörténik. Erre vonatkozólag, illetékes helyről ezeket mondják: — Július 24 én kapták meg a hadkiegészítő parancsnokságok azt a miniszteri rendeletet, amely sze­rint az utolsó évfolyamukat szol­gáló tartalékosok közül csak azok hívandók be fegyvergyakorlatra, akik a közösöknél szolgálva há­rom, illetve a honvédeknél négy fegyvergyakorlaton még nem vet­tek részt. Csak természetes, hogy ebben a kedvezményben nem ré­szesülnek azok, akik korábbi fegy­vergyakorlataik közül egyet, vagy kettőt elszalasztottak.­­ E rendelet alapján a had­kiegészítő parancsnokságok most állítják össze azoknak a névsorát, akik az első három, illetve négy fegyvergyakorlati kötelezettségeik­ nek eleget téve, az utolsó alól föl­mentést élveznek. Azok, akik ebbe a kontingensbe tartoznak s esetleg már korábban kaptak volna behí­vót az augusztusi gyakorlatokra, most újólag értesítést fognak kapni arról, hogy nem kell be­vonulniok. Amennyiben pedig ez az értesítés egyeseknek már nem volna idejében kézbesíthető, úgy azok bevonulásuk után közvetlenül a csapattesttől küldetnek majd haza. Öngyilkos fékező. Fölakasztotta magát.­ ­Saját tudoaitónktól.) Balogh István 31 éves, szegedi Pálfy­ utca 83. számú házban lakó segédfékező reggel hat óra tájban szobájában a mestergerendára fölakasztotta magát. Tettét felesége nyolc óra után vette észre, aki akkor jött haza a piacról. A házbeliek segít­ségével az ajtót befeszítette s ő maga a kötélről levágta, de már élet nem volt benne. A hullát Andrássy Ferenc dr. kerületi tiszti orvos megvizsgálta, azon külerőszak nyoma nem látszik s Így kétségtelen az öngyilkosság. A morfium. — Tragikusan elhunyt uriasszony. — N­AG­Y VÁR­A­D, augusztus 1. ( Te­­lefonjelentés.) Gronz Menyhért dr. törvényszéki orvos felesége az éj­szaka hirtelen meghalt. Az uri­­asszony idegessége miatt morfium­­csöppeket szedett. Lehetséges, hogy néhány csöppet többet vett be és ez okozta halálát. Az urine igen előkelő családból származik és ha­lála az egész városban nagy rész­vétet keltett. 1912 Win/1 SZEGED VINOL­OGIS Az elmebetegek elhelyezése körül meglehetős nehézségek fo­rognak fönn. A betegek száma igen nagy, ellenben az elmegyógyinté­zeteké igen kevés. Fejér megye föl­ért a kormányhoz, hogy e tekintet­ben jobb viszonyokat teremtsen. A h­atot Szeged is támogatta. A bel­ügyminiszter most azt válaszolja, hogy új állami elmekórházat szán­dékozik létesíteni, ezenkívül gondja lesz arra, hogy az új törvényható­sági kórházakban nagyobb elme­gy­ógyító-osztály legyen. Sok köny­­nyebbséget okozott egyébként az elmebetegek elhelyezésében a be­tegeknek családokhoz, egyes tele­pekre való internálása. A fogadalmi templomot már építeni kellene, de még mindig messzire vagyunk attól, hogy az építést megkezdjék. A nagy épület­tömböt, tehát a Demeter-templomot, a régi gimnáziumot, a plébániát, zeneiskolát le kell bontani s úgy ezt a két utóbbit, mint a régi gim­náziumban elhelyezett hivatalokat ki kell telepíteni. A tanács föl­hívta a mérnökséget, hogy tegyen részletes javaslatot, miként történ­jék a lebontás s hogy erre vonat­kozó árlejtési tervet készítsen. Nem valószínű persze, hogy még ezen a nyáron kezdjék meg a lebontást, annál kevésbbé az építkezést. Két gyermektragédia. — Vásárhelyi krónika. — HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, aug. 1. (Telefonjelentés.) Lugosi Imre 14 éves kanászfiu, mert atyja foly­ton szidalmazta, fölakasztotta ma­gát és meghalt. — Berta Sándor 12 éves gyermeknek hintázás köz­ben a hinta nyaklója a nyaka köré került és megfojtotta.

Next