Szeged és Vidéke, 1912. augusztus (11. évfolyam, 176-200. szám)
1912-08-01 / 176. szám
TÜRELMI JÁTÉK. Én, kérem, ötven esztendős aggastyán vagyok, a szabadságharcban ellőtték mindkét lábamat s most csekély nyugdijamra támaszkodva ballagok az élet ösvényén, amelyet az őszszel szándékozik makadámmal ellátni a tanács. Egyetlen szórakozásom, hogy pártfogolom a szerelmeseket és előmozdítom javaikat. Éppen ezért ez a méreg már legalább hat hete, ámbátor lelkiismeretes búvárok azt mondják, hogy ugyanazzal a joggal hat hónapja is ehetne. Mindenesetre végtelen nagy idők óta olvasom egyik közkedvelt lapunk apróhirdetéseit, amelyek soraiban dühöng a szerelem. De hát szerelem az, ha nem talál kielégülésre ? Negyvenedszer jelent meg, például ez a pár sor. Egy modern gondolkozású, csinos úriasszony gazdag és csinos barátot keres. Levelet „Szeszélyes, de bájos 54750“ jeligére a kiadóhivatalba kér. Ezennel átadok mindenkit a közmegvetésnek, aki a csinos úriasszonyt (méghozzá modern gondolkozással) ennyire negligálja. Hát város ez, ahol a csinos úriasszony egész vagyont kénytelen elkölteni apróhirdetésre, méghozzá eredménytelenül? Mégis azt hiszem, abban van a hiba, hogy Szegeden nincsenek gazdag barátok. Itt csak szegény szerzeteseket találni, miért is melegen ajánlom a hirdetés szövegének sürgős megváltoztatását. Folytatólagosan megrovás kalanddal vagyok kénytelen sújtani a női nemet. Hetvenkettedszer olvasom ma a következő hirdetést: Szeretni vágyó asszonynak minden kivánságát teljesítené fess egyetemi hallgató. Kor mellékes. Érek kizárva. Választ jelezve, „Nagyon szeretném“ jeligére a kiadóba. Hölgyeim, vegyék figyelembe, hogy még csak egy hónap az élet s a fess egyetemi hallgató visszamegy a fővárosba! Mi lesz akkor? Az esetleg ébredező szerelem gyorsan befagy. Összeboronálási hajlamaimnál fogva egyebekben van egy ötletem. A modern gondolkozású csinos úri asszony, (Nem szédelgés! Igazi uraságoktól levetett úri asszony !) reagáljon a fess egyetemi hallgató ajánlatára. Csodálom is, hogy eddig nem jöttek erre az ötletre! Avagy tán nem olvassák az apró hirdetéseket? Ki a fene olvassa akkor? Mondja meg, nagysád, a lelkére, hogy ki a fene ? — Önök joggal kérdezhetik azt is, hogy meddig terjed Gyula türelme, ha elolvasták ezeket a sorokat. Szerdán délután látott bájos szőke csibészkalapos lányka találkozását kéri „Gyula“ a kiadóhivatalába. Minden tekintélyünk erejével ezennel fölhívjuk a csibészkalapost, hogy nyomban menjen a kiadóhivatalba, ahol Gyula olvadozik részint a melegben, részint a szerelemtől. Egyben koldusnak minősítjük a várost, hogy egy bájos gyermek százhuszadszor kénytelen közreadni eme hirdetést: Uraim ! Ki segítene ki fess foglalkozással biró lánykát sürgősen 30 koronával ? Az Írjon „Édes revans 58756“ jeligére a kiadóba. Kalandorok kíméljenek. Kedves „édes revans“, az istenért, mije volt kegyednek a számtanból ? Egy ilyen apróhirdetés egyszeri közzététele egy korona. Kegyed azonban százhúszszor tette közé, az megannyi korona és csak harminccal kéri magát kisegíttetni ? Legalább kétszázat kérjen, az isten áldja meg, különben ráfizet. Biz isten ráfizet! — Nyolcvanegyedszer találkozom ezzel a hirdetéssel. Örök éjszaka. A szokott jeligén sürgős levél van. Kézcsók. 1-180 Örök éjszaka, a fene a pofádat, vedd már át a sürgős levelet. Mire vársz ? Mondd, mire ? Hogy aranytálcán vigyék el a lakásodra ? És mit gondolnak önök, kedves olvasóim, Apponyi-e leghívebb embere az örök békének ? Ördögöt az. Ennek a hirdetésnek a szerkesztője az: Béke. Megérkeztem és várom találkozásunk végett szives értesítését Szívből üdvözlöm. 1283 Aki harminckilencedszer jelzi, hogy megérkezett és várja az értesítést, annak vagy példátlanul nagy a türelme, vagy sok a bőr a pofáján. Aki azonban nem reagál erre, nem érdemli meg, hogy szívből üdvözöljék. — Az ember nem mindig fogja föl gyorsan a jelenségeket. Tűnődik, meditál, mint az, aki ötvenharmadszor mondja a nevezett lapban: Nem értem? Játszik velem az élet, nyitogatva kapuját? vagy megint káprázom ? 1838 Ennek már van teteje, hiszen valószínű, hogy amit először nem ért meg az ember, azt nem érti ötvenharmadszor sem. Ami pedig a kaput illeti, idézzük a hátbérszabályok megfelelő paragrafusát, mely szerint Szent György naptól kezdve Szent Mihályig a kapukat este tízkor zárják. Bővebbet a házmesternél. Igaz is! Tán pofont kaptál te is, hogy káprázol? Egyelőre abba kell hagynunk, mert a szedők kéziratért türelmetlenkednek, ámbátor meg szerettük volna mosni a fejét az Iskola utcai vis á visnak, megkérdezve tőle, várjon miért hagyja hónapokon át kérdezősködni Juventutist, hogy szabad-e bemutatkoznia? De hát nem lehetetlen, hogy a találkozás ma délután meglesz és mi hasztalan kérdezősködünk. SZEGED ÉS VIDÉKE. 1912 VI/1 Reklamációt, amely a lap késedelmes, vagy nem pontos kézbesítésére vonatkozik, szívenkedjék akár telefonon, akár levelezőlap útján a kiadóhivatalnak jelenteni. ELHORVlÍLflSZTlíS ELVTT. NEWYORK, Julius 20. (Newyorki levél.) Az 1912-iki esztendő túlszárnyalja az összes hazafias rekordokat. Newyorkban 96 Fahrenheit-fokos melegesen alakult meg a Roosevelt által alapított progresszív párt newyorki fiókja és ezzel az új párt olyan tényező lett, amelylyel az optmista ellenfeleknek is számolniok kell. Roosevelt emberei minden államban serényen dolgoznak az új párt szervezésén és augusztus elején az új párt konventje gyűl össze Csikágóba, hogy kibontsa ott a meginduló harc zászlaját. Amióta Roosevelt hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy kandidáltatja magát, ha a republikánus párt úgy kívánja, az egész ország ég a politikai láztól. De az eddig föleresztett politikai rakéták ártatlan gyermekjáték számba mennek azokkal az eseményekkel szemben, amelyek még a novemberi döntő csatáig le fognak zajlani. Amikor a demokraták a tudós Woodrow Wilsont emelték pajzsukra, Roosevelt hívei is kijelentették, hogy most már fölösleges a Roosevelt-féle progresszív párt, mert e párt hívei nyugodtan sorakozhatnak Wilson zászlaja alá, aki maga is a progresszív irány híve. Azt mondták, hogy Wilson választása most már egészen bizonyos, mert a demokrata párt szertehúzó elemeit, elsősorban Bryan híveit senki sem tudná úgy egyesíteni és egyesítve úgy magához láncolni a Taft jelöltsége ellen harcoló progresszív elemeket. Az Egyesült Államokban mindenütt lelkesen üdvözölték tehát Wilson jelöltségét. Bizonyos, hogy Wilson kandidálása nagy csapás Rooseveltre nézve. Híveinek egész serege azonnal kijelentette, mint Osborne kormányzó, hogy Wilsonra fognak szavazni. Azóta sem halványult el az a kedvező benyomás, amelyet Wilson választása gyakorolt. De Roosevelt ambícióján és elnöki tervein az se tudott semmit sem változtatni. Amikor Roosevelt meghallotta, hogy Osborne kormányzó, egyike annak a két kormányzónak, akiket Roosevelt annak idején felszólított a jelöltség elfogadására, Wilsonra fogja leadni szavazatát és hogy Hadley misszouri kormányzó, aki Csikágóban oly lelkes zászlóvivője volt, Taftra fog szavazni, mert nem tartja lelkiismeretével összeegyeztethetőnek, hogy mint republikánus a republikánus párt ellen szavazzon. Roosevelt azt mondotta, hogy az ily veszteségek elkerülhetetlenek. Terveinket — mondotta akkor Roosevelt — ezek az esetek nem befolyásolják, a harcot ő föl nem adja, mert miként a republikánus pártnak, a demokratáknak sincs érzékük az égető szociális és politikai kérdések iránt. Harcba fog szállni az általános drágulás elleni küzdelem jegyében és barátait főképp a munkásoknál és a farmereknél fogja keresni. Roosevelt eddigi választási küzdelme állítólag már egy millió dollárt emésztett föl. A newyorki primarválasztásoknál Roosevelték 70,0(X) dollárt adtak ki és csak 15 ezer szavazatra tudtak szert tenni. A kampánynak az eddigi arányban való vezetése még egy milliót követel és ezért joggal vetették föl a kérdést, ki finanszírozza ezt a harcot. Roosevelt azt hiszi, hogy a hadjárat ezentúl nem fog sokba kerülni, a gyakorlati politikusok azonban egészen más véleményen vannak. Roosevelt nemsokára elindul kortesútjára, minden államba el fog látogatni és több emberhez fog beszélni, mint az eddigi jelöltek bármelyike. Mindenekelőtt azokat az államokat fogja fölkeresni, ahol primar választások lesznek a köztársasági elektorokra. Tudvalevőleg a nép az elnökválasztásnál csak elektorokat választ, akik aztán megválasztják az elnököt. A 48 állam 531 elektort választ; az a jelölt lesz az elnök, akire 266 elektor szavazott. A republikánus jelöltekre nézve már több államban sajátságos helyzet állt be. Roosevelt ugyanis azt állítja, hogy mivel az övé volt a népszavazatok többsége, amennyiben primárválasztások voltak, tulajdonképpen ő a köztársasági párt jelöltje és hogy Taftot csak csalással és becstelenül megválasztott delegátusokkal kandidálták, aminek következtében a Roosevelt-delegátusok tekintendők a republikánus párt igazi képviselőinek. Az Outlookban Roosevelt két cikkben világosította meg azt a felfogását és kimutatta, hogy Taft csak egy maroknyi delegátussal rendelkezett. Roosevelt hívei a különböző államokban most azon fáradoznak, hogy a republikánus párt által szabályszerűen állított elektor-jelölteket Taft elnöktől elcsábítsák. Ezek a választóférfiak megválasztásuk esetén Rooseveltre adhatják szavazatukat, amennyiben azon az állásponton lehetnek, hogy Roosevelt képviseli a reguláris köztársasági pártot és Csikágóban egy nagy árulás történt. A pennsylvaniai 38 választóférfi például mind Roosevelt híve, pedig a reguláris republikánus párt állította föl őket. Előáll tehát olyan kényes helyzet, amely Taftnak sok gondot okoz. Taft hívei tehát szemébe vágják Rooseveltnek a saját mondását: „Ne lopj!“ Be akarják várni a Roosevelt-párt további kialakulását. Lehetséges, hogy Roosevelték külön elektorokat állítanak föl. Ez esetben mindazokat az elektorokat, akiket az anyapárt állított föl, de akik mégsem akarnak Taftra szavazni, megválasztásuk esetére egyszerűen másokkal cserélnek föl. Az is lehetséges, hogy a Roosevelt-párt a már kiszemelt republikánus elektorokat szintén fölveszi a saját listájára, ebben az esetben a republikánus párt nyilvánosan ki fogja jelenteni, hogy ezeknek az elektoroknak, ha a republikánus listán több szavazatot kapnak, mint a Roosevelt - listán, Taftra kell szavazniok. Már fölmerült a kérdés, vájjon három elnökjelölt közül egyáltalán megkapja-e az egyik az elektorok többségének szavazatait. Ha nem kapná meg egyik sem a többséget, a harcot a képviselőház döntené el, amennyiben az választaná ez esetben az új elnököt. Kiszámították, hogy a képviselőházban is könnyen meddő maradhat a szavazás. TESTEDZÉS. A Szegedi Atlétikai Klub fehér csapata vasárnap Zentán mérkőzik a Zentai Atlétikai Klub labdarúgó csapatával.