Szeged és Vidéke, 1913. március (12. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-01 / 50. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XII. folyam. 50 (3448/1 2.­­ SZEGED, 1913. Március 1. szenilist. Ptlltikti Bipilip :: (MtgjuleB bIihim «Mán. Ftezirkmtö: BALASSA ÁRMIN dr. Fil­los KtrkMzM: BALASSA JÓZSEF. A a Dugoniet-nyomda részvény­ . Hyd­aja a Dagonles-nyomda részvény­­tanaaág könyvnyomdája, Lorilleux Ch. ét Tárta budaparti festékgyárot festékével. SzarkuztStég, kiadóhivatal és nyomda: RAlvAria-u­toa 6. szám. Telefon (int*'^a­ t­án *t helyi) 84. — A fflazerkaazti ttitfenja S. — A felelős­­tarkaazti talafenja 828. ElMzatial árak: 1Szegeden: egien Arra 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapa 8 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken : egész évre 18 ko­­pima, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 ko­rona 50 fillér; kölnidre a postai ■aállitáaaal drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyan küld a kiadóhivatal. Egyaa szám ára 4 fillér. Kapható­an mi­iden dohánytőzsdében, ujsá­­gosboltban és rikkancsoknál, vidéken paviden hirlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­­ssokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdatésnkat díjszabás szerint vesz fi­l a kiadóhivatal (Kálvária­ utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hirlapiroda. Apróhirdeténak rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a cim­­saó, valamint minden vastagabb betű­ből szedett szó kétszeresen számító­dik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges kész­­pénfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján mo­ndható a cím a kiadó­­hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró­hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny­­nyen elfér. Apró­hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt Családi értesítő (eljej­­­zés, házasság, születés, haláleset) ké­rése egyszer őt kor­­é­­szti. ÜZEHETEK. Tartalékos. Cikke nem közölhető. Ép­penséggel nem kell politikát belekeverni Szekeres László hadnagy tragikus esetébe. A hadbíróság előtt a szolgá­lati szabályzat szigorú megállapításai az irányadók. Ezek a megállapítások pedig ellenkeznek a hadnagy eljárá­sával. Az ítélet éppen azért szokatla­nul enyhe, mert a hadbíróság bizo­nyára az enyhítő körülményeket is tekintetbe vette. Mérnök. A közös hadügyi kormány erősen szervezi a dróttalan távírót. E célból nagy magasságú vastornyokra van szüksége, aminőket sem Ausztriá­ban, sem Magyarországon eddig nem gyártottak. A megrendelés azonnali keresztülvitelére csupán egy buda­pesti cég vállalkozott, amely a meg­bízást meg is kapta, így a modern technika nagyszerű eszközének, a drót­­talan távirónak toronyszerkezetét a monarkia területén első­sorban Buda­pesten készítik. író. Tény, hogy Kisfaludy Sándor katonáskodása alatt nagyon szerelmes volt egy klagenfurti grófnőbe, aki nagy hévvel viszonozta is szerelmét. A szerelmesek levélváltásából nem maradt meg semmi. Tavaszi ünnep. A szociáldemokrata párt a jövő héten tavaszi ünnepet ren­dez: megállítja a munkát, pi­henésre készteti a dolgozó ke­zeket s a tavasz első napsuga­rai elöl a lakásokba záratja a gyermekeket. Tavaszi ünnep készül: a tömegsztrájk, amelyet az általános, egyenlő és titkos választójog diadalma érdekében rendez a munkásság pártja. Ahogy folynak a készülődé­sek a tömegsztrájkra, amely azon a napon kezdődik, ame­lyiken a képviselőház hozzáfog a javaslat tárgyalásához, még bizonytalan, hogy mekkora tö­meg áll meg a sztrájkba hívásra munkájában. Csak egy bizonyos sztájkoló elem van máris: a parlamenti ellenzék, ők semmi­esetre sem fognak dolgozni a tavasz ünnepén, ők ugyan nem lépnek sztrájkba, mert a sztrájkba­­lépés a munka abbahagyását jelenti, már­pedig ők ugyan semmiféle munkát nem hagy­hatnak abba, de nem is dol­goznak és nem is teljesítik az ellenzék parlamentáris köteles­ségét. A tavaszi ünnep a szociál­demokrata munkásság szem­pontjából nagyszerű erőpróba lehetne, ha az általános sztrájk­nak nem volna két nagy szép­séghibája. Az egyik, hogy nem javítja, hanem még súlyosítja a gazdasági helyzetet és még in­kább fokozza a drágaságot, a másik, hogy éppenséggel nem érhet el politikai eredményeket. Hiszen a párt céljait nem sztrájkkal lehet elérni, hanem cselekvéssel. Azzal, ha a parla­mentben benn igyekeznek dia­dalra juttatni mindazokat a tö­rekvéseket, amelyek a kormány tervezetében nem érvényesül­hettek. Igen ám, de az ellenzék kí­vül marad a parlament kapuin s a kormány javaslatából tör­vény lesz. A szociáldemokrata párt nagy taktikai hibát követ el akkor, amikor az általános sztrájkkal a polgárságot sújtja. Higgyék el, csak a munkás és a polgár fogja érezni a tömeg­­sztrájkot A gróf urak nem szenvednek majd semmiben se hiányt s nincsenek jelentések arról sem, hogy a Nemzeti Kaszinó lakásai sztrájkolnának. De a káposzta ára majdnem megkétszereződött, a kenyéré is fölment s ezt a gróf urak nem érzik. Ezt a laternet érzi, a kereskedő érzi, a munkás érzi. Mi célja van annak, hogy ezeket az embereket megnyo­morítsa a politika, azt igazán nem tudjuk. A választási javaslatból tör­vény lesz és ezzel kezdődik meg a politikai pártoknak igazi szerepe. A nemzeti munkapárt előtt áll a legnagyobb feladat: teljesen a polgárság és a demokrácia pártjának kell lennie, hogy erejét meg ne gyöngíthessék, diadalát ne ve­szélyeztethessék. Bizonyos, hogy az ellenzéki pártok, elsősorban a szociáldemokrata párt, min­dent elkövetnek az új szavazó­elemek meghódítására. A szocia­­listák azonban rosszul kezdik, mindjárt élőhangnak sztrájkkal büntetik a közönséget. A nem­­zeti munkapártnak a maga demokrata és liberális poli­tikája számára kell meg­nyernie a választó­közönség új rétegeit, elsősorban a városi polgárságot, amelynek állásfog­lalása szinte döntő az ország politikai fölfogása szempontjából. A tavasz a sztrájkon kívül meghozza az új választási tör­vényt, közel egy millió ember számára választói jogosultságot. Ezeknek mégis csak ünnep lesz a tavasz. Milyen lesz a választójogi via a képviselőházban?­ ­Budapesti tudósítónk telefon­jelentése.) A választójogi tör­vényjavaslat tárgyalása nem hét­főn, hanem valószínűleg kedden vagy szerdán kerül sorra, mint­hogy a tanítók űzetésrendezésé­­ről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sával előreláthatólag csak hétfőn, esetleg kedden végez a Ház. A szövetkezeti ellenzék intéző bizottsága szombaton délelőtt 11 órakor értekezletet tartott Kossuth Ferenc lakásán. A hétfői taktiká­ról tárgyaltak. Hosszú vitatkozás volt arról, hogy részt vegyen-e az ellenzék a választójogi javaslat tárgyalásán, vagy nem. Návay Lajostól került ki a gon­dolat, hogy az egész ellenzéknek részt kellene vennie a választójogi javaslat tárgyalásán, mert ezzel talán eredményeket is érhetnének el. Návay fölfogásának — kivált a Kossuth-pártban — sok híve akadt. Hosszú vitatkozás után azonban úgy határoztak, hogy to­vábbra sem vesznek részt a Ház ülésein. Hogy Návay Lajos és társai fölszólalnak-e a vita során, az kérdés. Hír szerint Sándor Pál és Bródy Ernő beszédre készülnek. Lesznek ezenfelül fölszólalások az általános választójog mellett: Diesswein Sándor és Szabó Ist­ván, továbbá beszédet mondanak Lengyel Zoltán és Paizs Gyula is, de már nem a radikális állás-'­pont mellett. A munkapárt tagjai közül Antal Géza, Blanár Béla és Hencz Ká­roly a biztos szónokai a vitának. Elment a zászlóalj. Az áthelyezett honvédek.­ ­Saját tudósítónktól.) Katona­banda szavával kisérve ment el szombaton Szegedről a Budapestre helyezett honvédzászlóalj. A sze­gedi 5. honvéd gyalogezred 4. zászlóalját Budapestre helyezték, ahol a 30. honvéd gyalogezred egyik zászlóalja lett. A zászlóalj szombaton reggel indult el a vá­rosból Márky István őrnagy, zászlóaljparancsnok vezetésével. A Berlini­ körúti kaszárnyából na­gyobb kerülővel ment ki a távozó zászlóalj az állomásra a honvéd­­zenekar kíséretében. Az állomáson megjelentek távozó baj­társaiktól elbúcsúzni az ezred összes tisztjét. Az áthelyezéssel megüresedett a Berlini­ körúti kaszárnya, amelyet a honvédkerületi parancsnokság gazdasági célokra használ föl majd. Az 5. honvéd gyalogezrednek most már csak két zászlóalja van Sze­geden, egy ezután is Nagybecske­­reken marad. A szegedi helyőrség veszteségét majd a honvédtüzérség pótolja, amelynek idehelyezése iránt még a kaszárnyakérdés miatt függőben vannak a tárgyalások.

Next