Szeged és Vidéke, 1913. május (12. évfolyam, 101-124. szám)

1913-05-02 / 101. szám

1913 május 2 SZEGED ÉS VIDÉKE. Szikita esedékenyebb. 48 óra múlva! (Saját tudósítónktól.) A mon­tenegrói konfliktus ügyében a megoldást újabb negyvennyolc órára elhalasztották, mert Mon­tenegró váratlanul engedékeny­séget tanúsított. Kijelentette, hogy Szkutariról megfelelő területi kárpótlás ellenében hajlandó lemondani. A reunió a monárkia kívánságára fölszó­­lította Nikitát, hogy 48 óra alatt mondja meg, mikor haj­landó kiüríteni Szkutarit és mik volnának cserébe kíván­ságai. A monarkia nem megy bele olyan helyzetbe, amely csak az időt húzná el. Tehát 48 óra múlva­ titkárt, akinek jegyzéket nyúj­tott át. Ebben a jegyzékben Nikita király nevében kije­lentette,­­hogy Montenegró hajlandó kiüríteni Szkutarit, de ennek ellenében joggal tart igényt területi kárpótlá­sokra. Tehát Montenegró csak területi kárpótlásért hajlandó Európa akaratának engedel­meskedni. A jegyzék hatása Bécsben. BÉCS, május 2. (Telefon­jelentés.) Montenegró jegyzéke nem elégíti ki a monarkiát. Nem mondja meg ebben Montenegró, hogy milyen feltételek mellett és mikor volna hajlandó kiüríteni Szkutarit, így a monarkia joggal gondolhat arra, hogy Montenegró csak a tárgyalásokat akarja el­húzni. Ausztria - Magyarország pedig nem mehet bele olyan tárgyalásokba, amelyek még két hétig is elhúzódhatnak. Különben Montenegró kárpót­lási igényei olyanok is lehetnek, amelyek fölött a monarkia pil­lanatig sem tárgyal. Mensdorff osztrák-magyar nagykövet utasí­tást kapott a monarkia állásfog­lalásáról. A bécsi tanácskozások. BÉCS, május 2. (Telefon­jelentés.) A csütörtöki nap ki­hallgatásokkal, tanácskozásokkal telt el Bécsben. Kihallgatások voltak a királynál, a trónörökös­nél s tanácskozások a közös, továbbá a magyar és osztrák miniszterek között. Két magyar miniszter tartózkodott csütörtö­kön Bécsben, Teleszky János pénzügyminiszter és Serényi Béla gróf földmivelésügyi mi­niszter. Teleszky hosszasabban tanácskozott Zalaszki osztrák miniszterrel, majd őfelségénél jelent meg külön kihallgatáson. Déli tizenkét órakor a király együttes kihallgatá­son fogadta Berchtold gróf külügyminisztert, Erobatin hadügyminisztert és Kon­­rád vezérkari főnököt. Az audiencia teljes két óra hosszat tartott. Innen a közös miniszterek Ferenc Ferdinánd trónörökös­höz mentek, majd Berchtold külügyminiszter őfelsége rende­letére péntekre Bécsbe kérette Lukács László miniszterelnö­köt. A király súlyt helyezett arra, hogy a válság komoly óráiban a magyar miniszter­­elnök is oldala mellett legyen. Mihelyt Lukács megérkezik, kö­zös minisztertanács lesz. A rennié ülése: LONDON, május 2. (Távirat.) A nagykövetek tanácsa délután fél ötkor ült össze s a tanácskozás hat órakor ért véget. Az ülés ered­ménytelen maradt, a nagykövetek hétfőn újra összejönnek. Nikita enged. LONDON, május 2. (Táv­irat.) Popovics, Montenegró delegátusa délben fölkereste Gray angol külügyi állam­ ­ontenegró engedménye a konferencián. LONDON, május 2.­­Távirat.) Qray államtitkár a jegyzék tar­talmát közölte a reunió tagjaival. A hármas entente képviselői fel­­szólalásukban kijelentették, hogy Montenegró ezen engedékenysége újabb anyagot nyújt a további tárgyalásokra. Menadora Pouilly osztrák-magyar nagykövet kijelen­tette, hogy nincs fölhatalmazása a változott helyzetben állást foglalni s előbb jelentést kell tennie kor­mányának. Még 48 óra! LONDON, május 2.­­Távirat.) A monarkia nagykövete azzal a javaslattal fordult a reunióhoz, hogy a nagyhatalmak intézzenek kérdést Montenegróhoz, mikor szán­dékozik Szkutarit kiüríteni, mit ért területi kárpótlás alatt. Montenegró­nak erre a kérdésre 48 óra alatt válaszolni kell. A reunió a javas­latot magáévá tette. Ha Monte­negró a kiszabott időre kielégítő választ nem ad, a nagyhatalmak Ausztria-Magyarországnak és Olasz­országnak mandátumot adnak Mon­tenegró és Albánia megszállására. Gyári árban készít női-, térd- és gyermek-fehérneműeket Soós Lajos fehérnemű áruházában. Oroszlán- és Iskola-utca sarok. Telefon 10—77. A politika eseményei.­ ­Budapesti tudósítónktól.) A kép­viselőház nagyirodájából már széj­jel ment az értesítés: május ötö­dikén délelőtt tíz órakor ülést tart a képviselőház. Csak két­­három ülés tartamára váltja föl a politika hét teljes hétig tartott csöndjét elevenség és mozgalmas­ság, mert a megalakulás nehéz­ségein áteső Háznak újból el kell napolnia üléseit, hogy a bizott­ságok parlamenti tárgyalásra elő­készíthessék a benyújtásra váró törvényjavaslatokat. Politikai kö­rökben a­ május ötödiki ülés iránt fokozott érdeklődés nyilvánul meg, nem annyira az ellenzék maga­tartása, hanem a parlamenti őrség első debüt­je miatt. Május 5-én délután az új ülés­szakot megnyitó királyi kézirat kihirdetése és az alakulás forma­litásainak elintézése céljából a fő­rendiház is ülést tart. Az ellenzék a szombatra össze­hívott intéző­bizottsági ülésen és az ezt követő együttes értekezleten állapítja meg magatartását. A par­lament munkaképességének és a képviselőház munkájának folyto­nossága szempontjából tökéletesen közömbös, mit határoz az ellenzék. Akár bejön, akár a passzív rezisz­tencia folytatását mondja ki, nem lehet kétséges, hogy a képviselő­ház, amely eddig is ezer nehézsé­gen oldotta meg feladatait, módját fogja ejteni, hogy munkájának hátralevő részét is elvégezhesse. Ma már megállapítható, bár Károlyi Mihály akciója még nem végződött, hogy az úgynevezett „választójogi blokk“ létesítésére irányuló törekvés eredménytelen maradt. A koalíciós pártok egy­máshoz való viszonyára rikítóan jellemző ez a kudarc. A választó­jogi blokk egyáltalában nem jelent erősebb köteléket, mint a koalíció, mert hiszen az is az egyes pártok programjának érintetlenségét föl­tételezi. Jóformán tehát csak a név változott volna meg, ha Károlyi gróf terve sikerül, a lényeg ugyanaz maradt volna. S hogy még a név­cserébe se mentek bele, azt jelenti, hogy leküzdhetetlen az idegenke­désük — egymás iránt. Mi lesz a sorsa ilyen körülmények között az új pártalakulás tervének, amelyről Andrássy Gyula Gróf ma sem tett még le? Justh Gyulának nem kell a blokk. Justh Gyula pénteken érkezett Budapestre. Fogadására nagy számban jelentek meg a függet­lenségi képviselők Apponyi Albert gróf vezetésével, aki Justhot né­hány szóval üdvözölte. Justh Gyula egy újságíró előtt nyilatkozott a tervezett ellenzéki blokkról, amelynek létrehozásán Károlyi Mihály gróf fáradozik. — A blokkot, mondotta, nem kell megalakítani, mert az már úgyis megvan. Tavaly július óta működik együtt az ellenzék­i ma­gatartásában két eszme irányítja: a radikális választójog és a munka­párt kormányzását és törvényeit illetőleg a restitució in integrum. Arra a kérdésre, hogy milyen magatartást tanúsít az ellenzék a május 5-iki ülésen, így felelt Justh Gyula ! — Valóban nem tudom még, de ha tudnám sem mondanám el. Az elutasított meghívás. A munkapárt konciliáns előzé­kenységgel levélben hívta föl az ellenzéki pártokat, hogy jelöljék ki azokat a tagjaikat, akiket a bizottságokba akarnak kiküldeni. Justh Gyula fölbontás nélkül küldte vissza a hozzá intézett levelet. Kossuth Ferenc sem válaszolt a hozzá intézett fölhívásra. Ezzel az eljárásukkal most mint valami büszke érdemmel hivalkodnak a lapokban. 3 BRAVURA BŰNTÁRSA. BUDAPEST, május 2.­­Telefon­­jelentés.) A budapesti rendőrség pénteken letartóztatta Veressy Ödön közjegyzői írnokot, akiről kiderült, hogy Bravura orosz kém bűntársa. A rendőrség már hetek­kel ezelőtt figyelte az Írnokot, amíg most végre sikerült megállapítani, hogy Bravura és a kémkedési ügyben súlyosan kompromittált vezérkari százados között üzene­teket közvetített. A harcolkopás. (Saját tudósítónktól.) Verőfényes ragyogásban virradt ránk május el­seje, a Tavasz és Munka ünnepnapja. S mégis csak a kirándulóhelyeken: Újszegeden, Kamaráson volt ünnepi hangulat. A városban délig minden üzlet nyitva volt s reggeltől estig ne­héz társzekerek dübörögtek az utcá­kon. Aki tehette, hurcolkodott a dupla ünnep dacára is. Május elsején föl­tűnően sok lakás cserélt gazdát, de még több maradt üresen. Ennyi üres lakás sohasem volt még a városban. Csak a modern lakások voltak kelen­dők s ezekért csinos béreket is fizet­nek. Az ósdi, modern kényelem nél­küli lakásokat alig keresték, pedig bérük 25—40 százalékkal is esett. Sok furfangos házigazda idejekorán föl­ismerte a közönség gusztusát s laká­sát modernné alakíttatta át, vagyis a spájzból fürdőszobát csináltatott. És nem is csalatkoztak. Ám az ilyen la­kásokat is szívesen kivették, mert modern lakásban még mindig nagy a hiány. A lakó inkább nélkülözi a spájzot, mint a fürdőszobát, még akkor is, ha a fürdőszobában­­ nem lehet fürdeni. (Ami sokszor megesik.) Jól teszik a háztulajdonosok, ha al­kalmazkodnak a közönség ízléséhez s az üresen maradt lakásoktól nem sajnálják az átalakítást.

Next