Szeged és Vidéke, 1915. március (14. évfolyam, 49-74. szám)
1915-03-27 / 71. szám
1915 március 27 SZEGED ÉS VIDÉKE. Két királyi levél I I. Ferenc József Mária Adelheidnak és Vilma királynőnek. A királyok leveleiket nem bizzák a postára. Külön futárok viszik azokat a címzetteknek. A régi időben rendesen nagy államtitkokat tartalmaztak a fejedelmek és az országok koronás urainak levelei. Ma már kevésbé, elvétve ha olykor kiküldenek egy-egy harisnyás udvari futárt, aki egyik nemzet országából a másikba viszi személyesen a felséges üzeneteket. A titkos fejedelmi levélváltást nem bízták a postára, amely ellenséges országokon megy át, mert az előkelő diplomaták finom kiváncsiságától tartottak, akik fölbontanák a leveleket s kifürkésznék elrejtett titkait. Egy előkelő amerikai lap fényképmásolatban közli királyunk két levelét. A királyi leveleket a nagy angol lap egy Szegedre került példányából, másolatban módunkban van a nagyközönség részére kiadni. A két levél közül — mint az amerikai lap írja — egyik sem tartalmaz fontos államtitkot. Az egyiket a luxemburgi nagyhercegnőnek, a másikat pedig a holland királynőnek, Vilmának szánta I. Ferenc József, a magyarok királya és az osztrákok császárja. A levelek azonban nem jutottak el rendeltetési helyükre a címzetteknek, hanem kikerültek Amerikába s most egy dúsgazdag newyorki levélgyűjtő tulajdonát képezik. Mindkét levelet augusztus másodikén irta öreg királyunk a trónörökös meggyilkolásáról. Kiönti bennük szive minden keserűségét ama borzalmasan aljas politikai gyilkosság miatt, amelynek nyomán a világháború minden rettenetessége tört rá az emberiségre. A futárnak, akire a két levelet egyszerre bízta rá a bécsi udvarnagyi hivatal, előbb a luxemburgi nagyhercegnő kezéhez kellett volna eljuttatni a király üzenetét, azután pedig Vilma hollandi királynő udvarát meglátogatnia. A háború már kitört s küszöbön állott a német-francia-orosz konfliktus. A futár, mialatt küldetésének akart eleget tenni, francia hadifogságba került. A királyi leveleket természetesen a futártól, mint értékes és érdekes dokumentumokat elvették így kerültek azok valahogyan Amerikába. Hogy miként és mily utakon, azt nem lehet pontosan megállapítani. Valószínűleg valaki, akinek pénzre volt sürgősen szüksége, áruba bocsátotta őket. Az egyik levél, amelyet a király és császár a luxemburgi nagyhercegnőhöz intéz, ki egyik közeli rokona, mélységes fájdalmat és szenvedést mutat. Megtörve és nehéz szívvel értesíti az uralkodó Mária Adelheidet, hogy a szeretett trónörököst, unokaöccsét kötelességének teljesítése alkalmával, egyik útja közben aljasan, orozva megöltek. Végeztek egyúttal a trónörökös feleségével, Hohenberg Zsófiával is, aki utolsó percéig híven ragaszkodott urához. Azt is megírja a király a nagypecsétes levélben, hogy a gyilkosság június 28-án történt. Reméli I. FerencJózsef, hogy a nagyhercegnő is erősen fogadja azt a megpróbáltatást, amelyet az isten rája mért. Nagyrabecsülésének kifejezésével zárja be levelét, amely 1914 augusztus másodikán kelt Bécsben. Az aláírás egyszerű: „Ferenc József.” Ez az egész. Semmi cím, semmi cafrang, csak ahogyan a közönséges polgári emberek szoktak levelezni. A másik levél, amely a holland királynőnek, Vilmának szól, majdnem szóról-szóra ugyanaz, megegyezik a luxemburgi nagyhercegnőnek küldött levélnek tartalmával. Ebben is a trónörökösnek és feleségének halálát adja tudtul a királyi rokonnak. Értesíti Hollandia uralkodónőjét, hogy a trónörökös-család egy borzalmas gyilkosságnak esett áldozatul s azt hiszi, hogy Vilma királynő is osztozik nagy bánatában. Amíg az első levelet német nyelven irta a király, addig a holland királynőnek írott levél gyönyörű latin betűkkel van odarajzolva a papirosra. Mindkét levél nagy családi pecséttel volt lezárva, amelyen a magyar korona látható. Hogy valódiak-e a levelek, vagy apokrifok s ha nem hamisítottak, miként jutott hozzá az amerikai lap, azt nem tudjuk. Teljes szövegében így szólnak a levelek : Dór durohleuohtigsten Frau Marie Adelheid Grossherzogin von Luxemburg, Herzogin von Nassau, meiner besonders lieben Base und Schwester. Durchleuchtigste Grossherzogin, besonders liebe Base und Schwester! Tiefgebeugt und schmerzei’füllten Herzens teile Ich Eurer königlichen Hoheit mit, dass Mein innig geliebter Neffe, der durchleuchtigste Herr Erzherzog Franz Ferdinand von Österreich-Este, kaiserliche und königliche Hoheit, mitten in seiner ernstem Pflichterfüllung geweihten Werken, zugleich mit seiner hochherzigen, in der Stunde der Gefahr treu bei ihm ausharrenden Gemahlin, Ihrer Hoheit der Herzogin von Hohenberg, am 28. Juni laufenden Jahres in Sarajevo, einer unseligen Tat zum Opfer gefallen ist. Bei dem bewährten Anteile, welchen Euere Königliche Hoheit an allen Mich und Mein Haus berührenden Ereignissen nehmen, hege Ich die sichere Hoffnung, dass Hochdieselben auch die gegenwärtige Nachricht mit warmem Anteil entgegennehmen und so In Etwas Meine Trauer über diesen Mich schwer treffenden Verlust mildern werden. Ich benütze auch diesen traurigen Anlass zur erneuerten Versicherung Meiner vollkommensten Hochachtung, womit ich bin Wien, den 2. August 1914 Euerer Königlichen Hoheit freund williger Vetter und Bruder Franz Josef. Magyarra fprditva: Marie Adelheid fenséges asszonynak, Luxemburg nagyhercegnőjének és Nassau hercegnőjének, az én különösen szeretett unokanővéremnek és nővéremnek. Fenséges nagyhercegnő, különösen szeretett unokanővérem és nővérem ! Mélyen megtörve és fájdalmas szívvel közlöm királyi fenségeddel, hogy az én különösen szeretett unokaöcsém, Ferenc Ferdinánd, osztrákestei fenséges herceg, császári és királyi fenség, komoly kötelességteljesítésre irányuló munkája közben, nemes szivű és a veszély órájában vele hűségesen kitartó hitvesével, Hohenberg Zsófia hercegnővel folyó évi június hó 28-án, Sarajevóban, egy lelketlen merényletnek áldozatul esett. Azon részvétteljes érdeklődésnél fogva, amelyet királyi fenséged az Engemet és Házamat érdeklő eseményeknél tanúsít, abban reménykedem, hogy a jelen értesítés is a legmelegebb részvétre tarthat számot és némileg enyhíteni fogja az Engem oly szomorúan érintő veszteség érzetét. Ezen szomorú értesítéssel kapcsolatban megújítom legteljesebb nagyrabecsülésemet, amellyel maradtam Bécs, 1914. évi augusztus hó 2-án királyi felségednek baráti nagybátyja és testvére Ferenc József. II. Vilma hollandiai királynőnek az alább következő, a fentebbi levéllel tartalmilag teljesen megegyező, latin nyelvű levelet küldötte: Serenissimae et polintissimae Principi, Dominae Gutilielmae Reginae Hollandiae, Consanguineae e Sorori Meae carissimae. Serenissima et polintissima Princeps Consanguinea et Soror carissima I Gravissimo casn concussus atque infando animi moerore afflictus Maiestatem Vestram participo, nepotum Meum dilectissimum, Celsitndinem Suam Imperialem et Regiam Franciscum Ferdinandum Archiducem Austriae Estensem, dum fortiter strenuus operám daret, simul cum generosa coniuge, Celsitudine Sua Duoissa de Hohenberg, quae nee in mortis periculo maritum deserere vellel, die vigesimo octavo mensis Junii anni labentis in civitate Sarajevo turpissimo scelere Succubuisse. Quae cum ita sint non dubito, quin Majestas Vestra pro prespecta Sua propensioue qua omnibus rebus mihi, Domuique Meae contingentibus movetur, et hunc tristissimum nuncium digna compassione precipiendo, dolorem Meum, quo hac gravarissima iactura officior, aliquantulum mitigatura sit. De cetero uec hanc occasionem praetormittendam censeo sincerissinae amicitiae erga Majestatem Vestram iterum iterumque obtestanda Dabantur Viennae, die mensis 2. Augusti. Majestatis Vestrae consanguineus et Frater Franciscus Josefas. íme a két királyi levél, amelyek még akkor is érdekesek lennének, ha nem tört volna ki a világháború abból a rémséges gyilkosságból, amelynek a trónörököspár áldozatul esett. Érdekes nemcsak abból a szempontból, hogy egy világhistóriai borzalmas esemény alkalmából íródtak, hanem azért is, mert élénk bepillantást engednek abba, hogy miként leveleznek egymással a királyok, országok hatalmas urai. Látjuk, hogy nekik is úgy fáj minden, mint más, egyszerű viskóban lakó polgári embernek, de látjuk, hogy legnagyobb fájdalmukban sem feledkeznek meg arról a hivatalos, hideg, száraz hangról, amelybe a spanyol etikett szabályai belekényszerítik az embereket. Ez a két levél élénk bizonyítéka annak, hogy a nagy világháborúban nemcsak az egyszerű polgáremberek írásai kerülnek el hanem sokszor a királyi futárokkal küldött felséges sorok is elvesznek. K. K. t. BIROSSEM minden vasárnapNAGY HUNGVERSENY a prágai 28. gy.e. házizenekar által Kimérésre kerül a világhírű müncheniDUPLA SPATENBRAU Vilmos császár kedvenc itala. Elsőrendű konyha! ♦ Kitűnő ital! ♦ Pontos kiszolgálás! ♦