Szeged és Vidéke, 1915. március (14. évfolyam, 49-74. szám)

1915-03-30 / 73. szám

1915 március 30 SZEGED ÉS VIDÉKE. látja, hogy ennek a népszellemnek vezére békességes időkben is az a Rákóczi, aki megírta önmagáról, hogy munkára született és munka az ő gyönyörűsége, és aki — sa­ját nyilatkozata szerint — abban kereste egész dicsőségét és gyö­nyörűségét, hogy az ifjúságot ha­zája szolgálatára nevelhesse. Kövessék tehát és Isten meg­áldja önöket. Hét méter a Tisza állása. Szegedet nem fenyegeti árvízveszedelem. (Saját tudósítónktól.) A temes­vári hadtestparancsnokság tegnap délelőtt, mint a Szeged és Vidéke megírta, átiratot küldött Somogyi Szilveszter dr. polgármesterhez, amelyben figyelmeztette a polgári hatóságot, hogy saját körében te­gyen intézkedést a Tisza áradása miatt, mivel katonai segítségre az idén nem lehet számítani. Bokor Pál polgármester-helyet­tes erre felkérte a szegedi, marosi és a felsőtorontáli ármentesítő tár­sulatokat, hogy a szükséges védő­vonali előkészületeket tegyék meg. Érdeklődésünkre, hogy várjon a Tisza áradása veszélyezteti-e a védővonalakat, Somogyi Szilvesz­ter dr. polgármester a következő­ket jelentette ki: , , A temesvári hadtestparancs­nok átiratával a tegnapi tanács­ülésen foglalkozott a város ható­sága. A közönségnek nincs semmi oka aggodalomra, annál kevébé, mivel úgy a hatóság, mint a véd­vonalak erősítésével kormányható­­ságilag megbízott ármentesítő tár­sulatok szükség esetén megtesznek minden intézkedést. A katonai pa­rancsnokság átirata, minden már­ciusban, a tavaszi áradások alkal­mával megérkezik a hatóságokhoz. Az idén az tette sürgősebbé az előkészületekre való felhívást, hogy az esetleges védgázi munkálatokra olyan arányokban nem vehetjük igénybe a katonaságot, mint más­kor. Bokor Pál mint gazdasági tanácsnok a hatóság megbízásából megteszi a sürgős lépéseket, hogy polgári munkaerőket szervezzenek. Ma még oly alacsony Szeged alatt a Tisza, hogy a magas körtöltés­vonal alatt méterekre van. Bokor Pál, a Szegedi Ármente­­sítő Társulat elnöke kijelentette, hogy a szegedi árvonal menti te­rületeket semmi veszély sem fe­nyegeti. A szegedi folyammérnök­­ség mindennap jelentést ad ki a vízállásról. Tegnap értesítést ka­pott a helyettes polgármester, hogy dacára a folyó tavaszi áradásának, az erős havazásoknak, a Tisza folyó felsővidéki részén apadás állott be, ami néhány nap múlva Szegeden is észlelhetővé lesz. Ab­ban az esetben, ha a védővonali részeken fekvő területeket elöntené a víz áradása, a szervezett polgári munkaerőkön kívül a kirendelt katonai helyőrség is segédkeznék a töltésvonal megerősítésénél. Tegnap­­délelőtt ülést tartott a Szegedi Ármentesítő Társulat, ahol Reök Iván országgyűlési képvi­selő, igazgató-főmérnököt fölkér­tük, hogy a védőgát megerősítésére vonatkozólag hatályos intézkedé­seket tegyen. Korántsem áll olyan magasan a víz, hogy Szeged kör­nyékén árvízveszedelemmel fenye­getné a lakosságot. Jezerniczky Ákos királyi mű­szaki tanácsos, a szegedi folyam­mérnöki hivatal vezetője szintén megnyugtató választ adott: " A város hatósága részéről a szükséges előkészítő intézkedéseket a katonai parancsnokság felhívá­sára minden évben megteszik Sze­geden. Az utóbbi napokban az áradás nagyobb arányokat öltött s a várható vízszinemelkedés a védvonalak megerősítését tette szükségessé. A múlt héten még hét méteren alul állott Szegeden a Tisza folyó. Ezen a héten emel­kedett a vízállás. A víz magassága csütörtökön 6‘65, pénteken 6­70, szombaton 6,75, hétfőn 7 méter. A hétméteres vízállás egyáltalán nem fenyegető a magas védővonalak mellett. Ha túlhaladná a nyolc méter magas vízállást, akkor hat­hatós védelmi intézkedések válná­nak sürgőssé. A folyammérnökségi hivatal napról-napra ad ki jelenté­seket, hogy ma még mindig víz­­emelkedés van, a délelőtt folyamán ismét három centiméter, de már a felszívidékről erős apadást jelen­tenek. Az aggódó anya. (Saját tudósitónktól.) Susák Mihályné battonyai gazdálkodó­asszonynak három fia van s mind a hármat elvitték a háborúba. Susákné szívbajban szenved és időnkint kedélyzavarok észlelhetők nála. A szerencsétlen asszony csak ritkán kapott fiaitól értesítést. He­tek is elteltek, amíg néha egy tábori levelezőlap érkezett hozzá. Az amúgy is fölzaklatott anya sokat aggódott fiaiért. Múlt év októberében Susákné nagyon rossz hírt hallott legidő­sebb fiáról. Valaki azt mondta neki, hogy fia elesett, golyót ka­pott a fejébe s ahogy a golyó érte, megtántorodott és még a puskája után kapott. A kitűnő informátor e hírt állítólag kato­náktól hallotta. Susákné a hír hallatára annyira fölindult, hogy­ sértő nyilatkozatot tett a királyra.­ Emiatt került ma a szegedi kir. törvényszék Pokay­­tanácsa elé. A tárgyaláson az asszony föl­indult állapotával védekezett. Azt mondta, hogy ő a sértő nyilatko­zatot nem a mi királyunkra ér­tette, hanem a szerb királyra, aki előidézte a háborút. Mivel előzetes momentumok me­rültek föl, hogy Susákné nem egészen épelméjű, Balassa Péter dr. és Berger Mór dr. orvosszak­értők terjesztették elő ezek után véleményüket. A vélemények kon­­cedálták Susákné időleges lelki­zavarait, a törvényszéki orvosok azonban csak igen kis mértékben találták befolyásoltnak a vádlott elhatározási képességét. A kir. törvényszék Susáknét 25 napi fogházra ítélte, a büntetést azonban a vizsgálati fogsággal ki­­töltöttnek mondta ki. A SZEGED ÉS VIDÉKÉNEK mindenki munkatársa. Mindenkit meghallgatunk, mindent elolvasunk, mindennek utána járunk. MŰVÉSZET színház. A színház műsora: Kedden Tímár Liza­, színmű. Var­sányi Irén föllépte. Rendes helyárak­kal. (Páros 2 harmados.) Szerdán Délibáb-utca 7, vígjáték. Bemutató. Varsányi Irén föllépte. Rendes­ helyárakkal. (Páratlan 3 har­mados.) Csütörtökön Délibáb-utca 7, vígjá­ték. Varsányi Irén búcsuföllépte. Rendes helyárakkal. (Páros 1 har­mados) Pénteken szünet. Szombaton A papa kedvence, éne­kes bohózat. Bemutató. Leszállított helyárakkal. (Páratlan 2 harmados.) Vasárnap délután Mozitündér, ope­rett. Félhelyárakkal. Vasárnap este A papa kedvence, énekes bohózat. Leszállított helyárak­kal. (Páros 3 harmados.) Hétfőn délután Belén, énekes víg­játék. Félhelyárakkal. IRODALOM­ * Háborús gazdasági füzetek. Az élel­mezés biztosításának kérdése az egész társadalmat, tehát a gazdasági iro­dalmat is élénken foglalkoztatja. En­nek az eredménye, hogy Papp Vik­tornak, a Néplap szerkesztőjének szerkesztésében és a Wodianer F. és Fiai kiadásában „Háborús gazdasági füzetek” cím alatt hézagpótló és igen praktikus vállalat indult meg. A soro­zatos vállalatnak első három füzete most jelent meg. 1. Hogyan kell főzni háborús időben ? 2. Mezőgaz­dasági teendők a háborús időben. 3. Konyhakertészeti teendők a háborús időben. Az első füzetben nem a mostanában szokásos kivihetetlen étel­recepteket kapja a közönség, hanem azokat a gyakorlatilag kipróbált mó­dokat, amelyek alapján a legtakaréko­sabban és a most rendelkezésünkre álló anyagok legcélszerűbb fölhasz­nálásával rendezhetjük be háztartá­sainkat. A második füzet, a háborús mezőgazdasági termelés módozatairól és gyakorlati teendőiről szól. A har­madik füzetben a korai növények, a konyhakertészet s általában a zöldség­termesztés nagyjelentőségű kérdése nyer praktikus megoldást. A háborús gazdasági füzeteknek egyenként 40 fillér az ára. Kapható: Wodianer F. és Fiai kiadóvállalatnál (Budapest, IV., Sarkantyus­ utca 3.) és minden lapelárusító helyen. A füzetek ára bélyegekben is beküldhető. 3 Délibáb-utca 7. Hajó Sándor 3 fölvonásos vígjátéka, Hajó Sándor éles szeme körül­nézett ebben a háborúban elmerült világban és valami fonákságot ke­resve, a Délibáb-utca 7. számot pillantotta meg. Itt laknak Ladányi méltóságosok, az újdonsült báró­­család, amely már megunta a pre­mierek, autó meg ékszer hóbortját és valami új, lehetőleg aktuális passzióra vágyik. Kapóra jön a hadikórházak létesítése és a beteg­ápolás. Az ápolónősködés az, ami­ben most divat versenyezni. A vagyonok nagy urai közt ma nem a toalettek száma szerint mérik az embereket. Nemes vetélkedés tá­mad az ismerősök között, hogy ki alakítja több ágyas hadikórházzá a szalonját. A hölgyek pedig, még a testvérek is, valósággal verse­nyeznek abban, ki tudja jobban ellátni a rábízott sebesültet. Találó vonásokkal karrikírozza Hajó a jóakaratú, de hivatásukhoz nem értő ápolókisasszonyokat, akik tulajdonképpen maguk sem veszik komolyan a betegápolást, inkább csak tetszelegnek maguknak ebben a szerepben, szórakozást vagy leg­alább is időtöltést keresnek vele. Persze a sebesülteknek éppen nem irigylésreméltó a helyzetük a buzgó ápolónők miatt. Már aludni sem tudnak tőlük, kérdésekkel ostro­molják őket, érdekes háborús él­ményeket meséltetnek velük s köz­ben elfelejtenek t ételt adni nekik. Mindezt rokonszenves hangon, szó­rakoztató modorban adja elő Hajó. A szatíra sehol sem válik bántóvá, mert élét letompítja a szerző me­leg kedélye. Hajó Sándor mindig kényes témákat visz a színpadra és most sem végzett könnyű mun­kát. A vígjáték tendenciája világért sem bántja a vöröskeresztes höl­gyek nemesen dolgozó seregét és Hajó óvatosan vigyáz, nehogy vé­letlenül is ilyen színben tűnjék föl. A szerző vígjátéknak nevezi a darabját. Nem nehéz fölfedezni ennek a „vígjátéknak“ azt a leg­­szembeszökőbb hibáját, hogy kicsi a cselekménye, sovány a szöve­vénye, de mint szatíra pompás. A témát ügyes krokinak vagy egy­­felvonásosnak is bátran megírhatta volna a szerző és hogy mindamel­lett ez a háromfölvonásos vígjáték is rokonszenves, mulatságos, iro­dalmi munka, az első sorban a szerző színpadi rutinjának és szel­lemes dialógusainak köszönhető. Mindenütt szórakoztató, egy pilla­natra sem unalmas a „Délibáb­ utca 7.“ és föltétlenül kellemes szín­házi estét jelent a közönség szá­mára. Varsányi Irén vendégszerep­lése persze a különben is kedves darabnak még fokozottabb sikerét jelenti a szegedi színpadon. (b. r.) * Délibáb­ utca 7. A színházi iroda jelenti: Varsányi Irénnel a fősze­repben ma és holnap kerül színre a kitűnő vígjátéki írónak, Hajó Sándornak, a Lakájok nagyhírű szerzőjének legújabb darabja, a Délibáb-utca 7. Csupa derű, báj, poézis, lenge fehérség ez a darab, amely három lány szerelmi törté­netét adja elő rendkívül mulatsá­gosan s finoman gúnyolva a se­besülteket ápoló lányok túlzásait és ferdeségeit. Varsányi, Nagy Erzsi, Kohári Klári lesz a három lány. Körmendi, Almássy, Matány az ideálok. Szeghő és Bande ját­szanak még fontosabb szerepeket. * A papa kedvence. A színházi iroda jelenti: A Magyar Színház idei slágere, A papa kedvence című kitűnő énekes bohózat kerül szombaton először színre a szín­házban. Budapesten Fedák Sári, Rákosi Szidi, Hegedűs vitték nagy sikerre a pompás darabot, amely hatás és vigság dolgában még a Jó éjt Mukit is fölülmúlja. Ná­lunk Déri Rózsi, Miklósi Margit és Solymosi játsszák és éneklik a főszerepeket. Azonkívül Körmendy, Nagy Erzsi, Kohári, Szeghő, Sü­megi, Békési, Matány, Szilágyi, Bende játsszák a kitűnő szerepe­ket. A mulatságos darab második előadása vasárnap este, húsvét első napján lesz. Jegyek előre válthatók.

Next