Szeged és Vidéke, 1915. március (14. évfolyam, 49-74. szám)

1915-03-08 / 55. szám

1916 március­a SZEGED ÉS VIDÉKE. A magyar lótenyésztés A magyar lótenyésztést még soha nem érte olyan dicsőség, mint ebben a háborúban. A magunk szükségletén kívül pótoltuk Német­ország hiányait, észrevehető fogyat­kozását még­sem érezzük a ló­­állománynak. Méneseink kifogyhatatlanok, lóra alapított közlekedési forgalmunk nem akad fönn, jóllehet ezrével vonultak hadba fuvarosgazdák is, hajtva az otthoni állományt. Szinte csodálatos volna, hogy honnan kerül elő ennyi állat, ha nem ismernék a magyar természe­tet, amely a jószágfa érdekeit akárhányszor fölébe helyezi az emberi érdekeknek. Az ember nél­külözhet, de a jószág szolgálatot tevő társ, nélkülözhetetlen, az dé­­delgetésre szorul, kíméletet kíván, különben megakad az egész kis élet gépezete. Az állatszeretetnek ekkora mér­tékéhez járult aztán a minőség föl­­javítása, az okszerű tenyésztés. Egész tudomány ez, apostolai van­nak , szobrot érdemeinek a nem­zettől, mert fáradozásuk révén vált híressé a magyar ló. Nem tudta kipusztítani, még csak nélkülözhetlenné sem tenni a gép. A gépnek lehet jövője, de a magyar lótenyésztés ezután vesz csak igazán hatalmas lendületet. Külön históriája van a háborúban, ez fog lelkesíteni a jövő gazdasági munkájában. Meg tudjuk azt is érteni, mi­csoda hatása van a tenyésztésre a lóversenyeknek. Győzzön kitartás­ban, erőben a jobbik, nagy össze­gekért, sokszor olyan vagyonért, amilyenhez a néptanító éppen száz­húsz esztendei működés után jutna. De valahogy — túlzottan ideális formában — úgy képzeljük el, hogy a lóverseny legyen igazán nemzeti ügy, ne látványos, belépő­díjas komédia s szigorú törvény tiltsa el a vele kapcsolatos sze­rencsejátékot. A lovaknak teljesen mindegy, hogy­ pénzért nézik-e őket, vagy ingyen s hogy tönkre megy-e a fogadások révén egy sereg ember, vagy meggazdagszik a másik. A ló azért épp úgy fut, kivéve ha csalfaság van a játék­ban s a trénerek pakliztak. Magyarországon most aktuálisak a lóverseny-kérdések. Mi tudni­illik mindenből kérdést csinálunk, hijjávall annak az egységes nagy megnyilatkozásnak, aminek nem volna szabad elmaradnia válságos időkben. Az űrlovasok már lemondtak a tavaszi versenyekről, de a lovar­­egyesület még tűnődik. Igaz ugyan, hogy csak a zabkészlet lefoglalása volt az akadály, de hogy most a földmivelésügyi miniszter a ver­senyistállók részére húszezer mé­ter mázsa zabot föloldott a foglalás alól, senki se legyen meglepve, ha egyszerre csak szemben találja magát a versenyföltételekkel. A cirkuszra minden időben kész hajlandósága van a népnek. Megkapja hozzá a kukoricaliszt­ből készült kenyerét s reszketve hajlik a könnyelműségbe sodró alkalom felé, amely elfeledteti vele, hogy csupa gyász minden második hajlék, aggódó szoron­gás, kínos bizonytalanság minden első. Hogy a mosoly eltorzul az arcon és megszaporodnak a hom­lok redői. Hogy imádkozni tanul a pogány és látható seb nélkül is nyomorék a katona, aki békés polgári életében kidüllesztett mel­lel állt ellent időjárásnak, beteg­ségnek. Hogy véres harcot kell folytatnunk egész környezetünk­kel s megváltozik a Miatyánk szövege, mert magasabb érdekek azt kívánják, hogy elégedjünk meg a minden másodnapi kenyerünkkel. Hát járja a bolondját, akinek kedve van hozzá, akinek szerencse­­csillagát derítette föl még ez a sátán-tobzódásnál is kegyetlenebb idő, de dobjuk el a farizeuskodás erkölcstelen álarcát. Hagyjuk a lótenyésztési vizsgákat arra az időre, amikor igazi kedv jön a mulatsághoz. De lóversenyt ren­dezni koldus­időben, belekergetni a született könnyelműséget abba a szerencsejátékba, amely normális körülmények között is csak a csa­lók, sikkasztók, bűnben teljessé kiformálódók számát növeli, — olyan dolog, hogy ... ... Ki sem merjük mondani. Csak a legelkeseredettebb szó volna rá méltó s érzékenyen érin­tene előkelő urakat, akik bőrka­­rosszékekből, vastag szivar füstje mögül hallottak valamit a hábo­rúról, de maguk nem vesznek benne részt. Sem abban, amelyik a csatatereken dúl, sem a másik­ban, amelyik itt folyik körülöt­tünk. (/) Seből olcsóbban Egyedüli képvise­letem van a katonai fegyvergyár kerék­­páraiból. Ugyan­csak nálam kap­hatók a világhírű drezdai valódi német gyártmányú karika­hajós és családi varrógépek. Gim­mikat és kerékpár alkatrészeket dacára a nagy olcsón árusítok. SZÁNTÓ SÁNDOR régi ismert cég, főraktára kizárólag a Kiss D.-palotában (Kiss-utca) van, Szegeden. Óvás! Kérem a cégre különösen ügyelni, hogy hasonnevű egyén meg ne tévessze. Hatósági élelem­­­elárusítás Szegeden. (Saját tudóaítónktól.) Szalay József dr. főkapitány ma délelőtt a tanácsülésen bejelentette, hogy a hatósági élelemelárusítás már részben életbe lépett. Az elárusítás módozatai, a szük­séges anyagok időközönkénti be­szerzése fölött érdemileg ma hatá­rozott a tanácsülés. Eszerint, amint azt már megírta a Szeged és Vi­déke, a hatósági élelemboltot a bérházban, a Szántó-féle gépraktár helyiségeiben fogják fölállítani, ahol liszt, zsír, burgonya és árpa­kása kerül elárusításra. Szalay József dr. főkapitány in­dítványára elhatározta a tanács, hogy a hatósági élelmiszerüzlet anyagkészletét kizárólag a fo­­gyasztóközönség számára árusítják. A beszerzett anyagok elsőrendű minőségéről Völgy­essy János gaz­­dász gondoskodik, akit a polgár­­mester küldött ki az egyes anya­gok és nagyobb mennyiségű áruk bevásárlására. A tanács az elárusításra kerülő élelmiszernek nemcsak a minősé­gét szabta meg, hanem a mennyi­ségét is. Határozott korlátokat állapított meg, hogy a fogyasztóközönség egyszerre túlságosan nagy mennyi­séget ne vásárolhasson. A burgo­nyából egyszerre csak 5 kilót, a főzőliaztból 1 kilót, a kenyér­­liaztből 3 kilót, a kenyérből (1 és 2 kilós cipók lesznek) 1 kilótól 5 kilóig lehet vásárolni. A hatósági élelembolt hétköz­napokon reggel 7 órától este 7 óráig, vasárnapon és ünnepnapon délelőtt 7 órától 12 óráig lesz nyitva. Tudvalevő, hogy a napokban a szegedi Felebaráti Szeretet Szövet­ség-egyesület Reck Ivánné elnöknő indítványára elhatározta, hogy az általuk beültetett terményföldek összes termését a hatósági élelem­bolt részére elárusítás végett át­szolgáltatják. Az erről szóló be­jelentést a tanács ma köszönettel tudomásul vette. Balogh Károly tanácsnok indít­ványozta, hogy a városi bérföldek azon részét, amelyet a bérlők be­­ültetlenül és megmiveletlenül hagy­tak, a város felerészben vegye át s azokat burgonyával ültesse be. A hatósági juhhus elárusitását, Koczor János tanácsnok felügye­lete mellett, a két városháza között fölállított árubódéban ezen a héten fogják eszközölni. A sertéshús árusításával Kiss Imre Petőfi Sán­dor-sugárút 77. szám alatti mészá­rosmestert bízták meg. A marha­hús elárusítás megkezdése talán hosszabb időt vesz igénybe, ameny­­nyiben a vágóhídon a hús- és vásárcsarnok részvénytársaság a várossal megkötött szerződés értel­mében még e hét folyamán próba­­vágást eszközöl a főkapitány el­lenőrzése mellett. A próbavágás után a marhahúst a főkapitány és a főállatorvos ármegállapítása alap­ján a két városháza között fölállí­tott sátorban fogják árusítani. Újabb merényletterv a görög király ellen. ATHÉN, március 7. Athéni la­pok jelentése szerint néhány nap előtt észrevették, hogy egy isme­retlen ember állandóan a királyi palota körül csavarog és kémlelő­­dik. Az athéni rendőrség egy ügyes detektívje ismeretséget kötött az idegennel és bizalmát is meg­nyerte. Az idegen, aki Atanáznak nevezte magát, állandóan aziránt érdeklődött, hogy a király melyik kapun szokta elhagyni a palotát. A rejtélyes Atanázt tegnapelőtt letartóztatták és a lakásán meg­ejtett házkutatás alkalmával több mint kétezer drachmát találtak aranyban és nagyszámú angol és francia nyelvű levelet, amelyek a vizsgálatnál nagyon értékesek. Megállapították, hogy a titokzatos Atanáz, aki egy nagyobb banda vezetője, merény­letet akart elkö­vetni a görög király ellen. Atanáz jelenleg az athéni központi fogház­ban van letartóztatva. A nála talált angol és francia levelekből azt a következtetést sem tartják kizárt­nak, hogy a merénylők az antant szolgálatában állottak. Az Elesü­lt­ Államok tiltakozása, BERLIN, március 7. A Tägliche Rundschau jelenti Hágából. Az Egyesült­ Államok kormánya a jövő hét közepén tiltakozni fog Angliá­ban a szövetségeseknek Német­ország elleni bejelentése ellen. Ez a jegyzék­eí­ szerint a többi közt ki fogja jelenteni, hogy Anglia eljárása éppúgy sérti a párisi konvenciót, mint Belgium sem­legességének megsértése, amely­­lyel pedig Anglia a világháborúba való beavatkozását igazolja. Ame­rika ezenkívül össze fogja állítani azoknak az áruknak a lajstromát, amelyeknek Németországból való beszerzésére feltétlen szüksége van, de nem fog beleegyezni abba sem, hogy Németországba való bevite­lét megbénítsák. Vendéglőben, kávéházban, fűszerkereskedésben, csemegeüzletben mindenütt kérjen határozottan: SZT. ISTVÁN duplamaláta sört. Csak ez az eredeti, a valódit Óvakodjunk az utánzatoktól!

Next