Szeged és Vidéke, 1915. április (14. évfolyam, 75-99. szám)

1915-04-30 / 99. szám

Humor a h harctéren. Epizódok az ötös honvé­dek harctéri élményeiből. Abból a sok hum­oros apróság­ból, amiket a harctér véletlenjei produkálnak, egy harctérről vissza­tért szegedi úriember elbeszélése után a következőket jegyeztük föl: A szivar. Előőrsi szolgálatban volt egy kis csapatunk. Már este volt és na­gyon sötét, úgy hogy három lépés­nyire sem lehetett látni. Bakáink óvatosan és a legnagyobb rendben haladtak előre. Sem hangosan be­szélni, sem szivarozni nem volt szabad. Különösen a szivarozás volt szigorúan eltiltva, mert az éjjeli sötétben a tűz a legjobb áruló. Mikor az egymástól néhány méternyi távolságban haladó fiúk egy helyen kissé megállapodtak, a vezető rémülten veszi észre, hogy tőle nem messze valakinek a szá­jában szivartűz világít. Így az egész járőr veszélyben forgott és emiatt ingerült hangon utasította a káplárt, hogy az elővigyázatlan szenvedélyes szivarozót hordja le tisztességesen. A káplár azonnal indult a parancsot teljesíteni. Az égő szivar jó útmutatója volt és célját egy perc alatt elérte. Elér­vén, megragadta a füstölőt, meg­­ráznl és rászólt: — Gazember, hogy mersz szi­varozni ! A káplár legnagyobb ámulatára a megrázott legény oroszul vá­laszolt : — Orosz katona vagyok! Egy muszka járőr volt a köze­lükben és annak az egyik katonája volt a szivarozó. Derék káplárunk első zavarából kijutva, az oroszt szépszerével átvitte a mieinkhez. Az elfogott orosz paripa. Katonáink egy hegycsúcson ál­lottak figyelőben és a völgyet kém­lelték. A sziklás szűk völgyben egy három lovasból álló csapatot láttak közeledni. Mikor már any­­nyira közel voltak, hogy célba lehetett őket venni, tüzet adtak rájuk. Az elől haladó lovas holtan bukott le lováról, míg a többiek ijedten visszafelé kezdtek vágtatni. Embereink aztán a gazdája mellett maradt ló után indultak. Az elta­lált orosz egy kapitány volt és kitűnő paripája a fölszereléssel együtt a mi zsákmányunk lett. De úgy látszott, ezt a lovat nem fog­ják tudni semmire fölhasználni, mert nem tűrt meg senkit magán. Hiába volt minden kedveskedés, vagy szigorú eljárás, a lóval nem lehetett boldogulni, vad, makran­cos volt. Végre az az ötlete tá­madt az egyik tisztnek, hogy oroszul kell a lóhoz beszélni, hátha jobban megérti anyanyelvét. És valóban így is volt. Egy fogoly orosz katona megmondta a ló hajtási szavait, melyek a magyar lovaknál használatos szavaktól kü­lönböztek. A paripa végre meg­értette a saját nyelvén hozzá inté­zett parancsokat és a ,zs-zs, brrr" hallatára már mindent pompásan teljesített. Reklamációt, amely a lap késedelmes, vagy nem pontos kézbesítésére vo­natkozik, szíveskedjék akár telefonon, akár levelező­lap útján a kiadóhivatalnak je­­tentani- SZEGED ÉS VIDÉKE, 1916 április 30 A szegedi törvényszék mai lapja. Súlyos testi sértés. Orgazdaság. Királysértés A szegedi királyi törvényszék ma Hevesy Kálmán törvényszéki biró elnöklete alatt a következő ügye­ket tárgyalta. Szavazó birák voltak: Nagy Zoltán dr., Zombori János dr. törvényszéki birók, a vádat Dekleva Dénes dr. királyi ügyész képviselte. Gondatlan anya, Márton Jánosáé született Makra Teréz 19 éves, szegedi lakos múlt év július 20-án lakása folyosóján foglalatoskodott. Egy hónapos gyer­mekét egy asztalra helyezte, az apróság ott játszadozott a nap­fényben. Amíg az anya bement egy pillanatra a lakásba, a kis­gyermek ledöntött egy teás faze­kat, amely ott volt mellette. A forró tea összeégette a csecsemő a­pát és 30 napig gyógyuló súlyos sebeket ejtett rajta. A szegedi királyi törvényszék gondatlanságáért ma vonta felelős­ségre Márton Jánosnét. A csecse­mőt a tárgyaláson Balassa Péter dr. és Gyuricza Sándor dr. törvény­­széki orvosok megvizsgálták és úgy találták, hogy a sérüléseknek nyoma sincs már rajta. A királyi törvényszék az enyhítő körülmé­nyek figyelembevételével Márton Jánosnét az ellene emelt vád kö­vetkezményei alól fölmentette. A szomszéd, mint orgazda. Idősb Bánfy Lajos hódmező­vásárhelyi gazdálkodó hasonnevű fia apjától múlt év szeptemberében búzát lopott. A búzát eladta szom­széduknak, Csuka Ferenc föld­­mivesnek. Idősb Bánffy Lajos a búza hiányát hamar észrevette és jelentést tett a csendőrségen, amely a fenti tényállást derítette ki. A szegedi törvényszék mai tár­gyalásán ifjabb Bánffy Lajos nem jelent meg, mert édesatyja be­mondása szerint a háborúban van. Csuka Ferenc beismerte, hogy a búzát — amelyről sejtette, hogy nem igaz után került ifjabb Bánffy­­hoz — megvette, azt hozta föl mentségéül, hogy nagyon szüksége volt rá. Idősb Bánffy Lajos Csuka Ferenc megbüntetését nem kívánja, mert Csuka nyolc gyermekes család­apa s ő, hogy a búzát visszaadták neki, kárt nem szenvedett. A le­folytatott eljárás után a királyi törvényszék C­ Duka Ferencet nyolc napi fogházra ítélte. Az ítélet jog­erős. Királysértő szerb asszony. Sztankov Mladenne józseffalvai idősebb asszony, négy gyermek anyja, február 21-ikén délután Józseffalván többek jelenlétében Őfelsége a királyra szerb nyelven súlyosan sértő nyilatkozatot tett. A nyilatkozatban a szerb nemzeti­ségűeket a magyarok ellen is izgatta. A tanúk: Pálinkás János szobafestő, Jenei Vicce kőműves, Feiszmann József halász és több falusi ember a vádlott tagadásával szemben az április 1-én megtartott tárgyaláson igazolták a vádat. A szegedi királyi törvényszék tettéért április 1-én nyolc hónapi börtönre ítélte Sztan­kov Mladennét. Sztankovné, aki előzetes letartóztatásban volt, ez ítélet ellen felebbezett. Ma hirdette ki Sztankov Mladenné előtt a sze­gedi tábla ítéletét, amely helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. Ennélfogva Sztankov Mladenné nyolc hónapi börtönbüntetését meg­kezdette. Óvási Szántó Lajos gépáruházát a városi bérház­­ból a Zsótér-ház, most Korzó­mozi házába helyezte át. (A Rákóczi-szoborral szemben.) Varrógépek, kerékpárok, eredeti Pathé beszélőgé­pek előnyös részletre. Orosz Kár­iós Gal­ciábanm KRAKÓ, április 29. Szentpéter­várról érkezett jelentések szerint eddig negyvenezer embert térítet­tek át az oroszok hitére és számos ortodoksz plébániát állítottak föl. Az új hitre áttérteket szentképek­kel, iratokkal és sokat közülök ruhával és élelmiszerekkel látnak el. A lembergi orosz parancsnok­ság eddigi hivatalos lapját betil­tották, mert szerkesztője, egy ve­zérkari kapitány nem volt haj­landó, hogy lapjában brutális esz­közökkel harcoljon a galíciai nép ellen. A lap politikai irányzata nem tetszett és ezért megszün­tették. Lázba fogja hozni az égész várost az új­­ STUART WEBES film,­­ páncélszoba. Pénteken, szombaton és vasárnap, három napon át az DRáNLIBáN. Hazamehetnek a felsőmagyarországi menekültek. NAGYVÁRAD, április 29. Teg­nap Máramaros, Sáros, Zemplén és Bereg vármegyék főispánjai értesí­tést küldtek Nagyváradra, hogy az alább felsorolt helységekbe az onnan elmenekültek visszatérhet­nek : Máramaros vármegye: Petrova- Bistra, Szaplonca, Fekoróna, Borsa, Nagybocskó, Alsókalinfalva, Mára­­marossád, Kövesliget, Felsőapsa, Rahó, Majorín és Felsőfeles. Sáros vármegye: Bártfa. Zemplén vármegye: Nagymi­hály. Bereg vármegye: Alsóverecke és Volóc. E rendelkezések mutat­ják, hogy milyen győzedelmes harcok folytak fönt az északi vár­megyékben, amelyek megtörték az orosz offenzivát és teljes bizton­ságba juttatták a lakosságot. (Magy. Tud.) Fü­sztelen nap. Május 2. Adakozzunk a rokkantak alapjára. Nacsa Illés hagyatéka. Nacsa Illés egyszerű póttartalé­kosa volt a 46. gyalogezred 3. menet­századának. Mikor hívták, elment ő is, nem nézett az utca járókelőire, hanem dalolta — szinte komoran — bajtársaival együtt ama dalla­mokat, amikben tengernyi szomorú­ság van, ha minden szavukat ele­mezni akarnák. A lelke mélyén nem volt bánat, a dalhoz azonban szigorú arckife­jezés illik, mert ez nem tréfa, nem komázás, hanem ténybeli komoly­ság. Nacsa Illésről aztán nem hallot­tunk semmit, valamiként sok ezer Nacsa Illések élnek és éltek, szen­vedtek, hősieskedtek hazánk hatá­rán, amíg meg nem haltak mind­nyájunkért. írás is most jött róla a városhoz. Rövid pár szó, katonáék nem érnek rá a betűvetésre, mikor panganét­­tal vésik az ellenségbe a világtör­ténelmet. Nacsa Illés meghalt,­­ így szólt az üzenet — hagyatékában 50 ko­rona és 80 fillér maradt. Adják azt oda annak, aki átvenni illetékes. A szegény illetékest most keresi a rendőrség. Lehet, hogy édesanya lesz, lehet, hogy elmaradott özvegy. Bizonyos, hogy váratlan pénzhez keservesebb szívbéli fájdalommal még sosem jutottak. A SZEGED ÉS VIDÉKÉNEK mindenki munkatársa. Mindenkit meghallgatunk, mindent elolvasunk, mindennek utána járunk.

Next