Szeged és Vidéke, 1915. április (14. évfolyam, 75-99. szám)

1915-04-10 / 82. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XIV. érfolyam, 82 (40981 ). SZEGED, 1916. Április 10.,szombat| Anyagkészlet. Ausztriában megtiltották, hogy a parkettát kenyérrel tisztítsák. Minálunk miniszteri rendelet egy­szerre eltörölte a határidőjüzletet. Mondhatják ravasz szóképzéssel másnak, voltaképpen ez az új miniszterelnöki rendelet lényege, amikor megállapítja, hogy tilos a terményeknek előre való eladása, megvétele. A termést közcélokra kell biztosítani, az nem lehet ille­téktelen spekuláció tárgya. Kezdettől fogva ez volt a mi álláspontuunk is. Eléggé szigorú senki sem lehet az életet jelentő készlet és a várható termés meg­óvásánál. Helyeselnie kell min­denkinek a hatóság szigorú intéz­kedéseit. Az összeírást, meg az ellenőrzést. Vannak értesüléseink, hogy gazdag falvak egy-egy utcá­jában százával akadtak elrejtett, liszttel telt zsákokra. Néha a nyil­vánosságra is kerül némely hír büntetésekről, kipellengérezések­­ről. Senkinek sincs most ahhoz jussa, hogy földalatti magtárokat tervezzen, amikor az állam hor­ribilis árakkal ellensúlyozza a rendkívüli idők által diktált erő­szakot, ami voltaképpen hazafias kötelessége. Ne károsodjék az egyes ember, viszont a hatalom­nak rendelkeznie kell mindazon eszközökkel, amelyek nélkül a háború majálissá degradálódik. Van azonban a kérdésnek másik oldala is. Szívesen adjuk oda mindenünket a nagy cél érdeké­ben, lemondunk a tiszta búza­lisztről, hogy a katonáknak jus­son. (A katonakenyér ma olyan kitűnő, hogy polgári péknek se lelke, se módja nincs olyant sütni.) Átadjuk készleteinket hadügyi cé­lokra, azonban szeretnénk valami felül megnyugtató bizonyosságot szerezni. Hirtelenében azt se tudjuk, ki­hez adresszáljuk ezeket a sorokat. Polgári életünk mégis a városi hatósághoz kapcsolja a város fiait , minden időknél jobban kell meg­nyugodnunk a polgármester s a főkapitány intézkedéseiben. Szeretnék, ha ők győződnének meg valamennyiünk nevében, hogy az összehordott anyagkészletből nem megy semmi kárba? Előre kijelentjük, nem ismerjük az el­járást, a védelmi és megóvási in­tézkedéseket. Azt azonban tudjuk, hogy a liszt kényes portéka s apró háztartásokban is, kisebb mennyiségben is, megromlik, ha nem kezelik okszerűen. Ahol száz­ezer méter mázsa elenyésző cse­kélység, ott fölmerülhet a kérdés, hogy hozzáértő emberek állanak-e mellette egészségügyi őrszolgálatot, forgatják-e, kap-e levegőt? A ku­koricaliszt pláne úgy marad meg, ha kiterítik. Különben keserű lesz, mint lassan kint az emberi kedély. Egyetlen oldalszalonnát helyesen felfüstölni is művészet, hát még ahol kondák anyaga kerül füst alá! Fűszer, ami talán ott vénült meg használatba vétele előtt a raktáron, hogy szokik hozzá az új raktárhoz? Az arisztokratiku­san megdrágult hagymatömegek között rontja-e hosszú állásban egy-egy romlott a többit ? Ezek természetszerűen fölmerült ötletek, alaptörvényei minden ház­tartásnak. S ha mindenünket oda­adjuk — magunktól vonva meg —, szeretnénk megnyugvást találni abban a tudatban, hogy jó helyre kerültek, nem esetleges pusztu­lásba. Mert annyira gazdagok még nem vagyunk, hogy romlott liszt­tel töltsük föl elhanyagolt köz­­utainkat. A kárpát harcok. Új offfenziva nyugaton. (Saját tudóajtónktól.) Az Erdős Kárpátokban változatlan hevesség­gel folynak a harcok. Az orosz támadásokat azonban vitézül verik vissza seregeink. A német jelentésből megtetszik, hogy a harmadik, talán az utolsó, mindenesetre a legerősebb francia offenzíva megkezdődött. És pedig ezúttal nem úgy, mint az első és második támadásnál, a harcvonal egy-egy pontján, hanem az egész óriás kiterjedésű harcvonalon, a tengerparttól Elzászig. A támadás­ban nemcsak a franciák vesznek részt, hanem az angolok is, de a szövetségesek eljárása ezúttal egy­séges tervet követ (ebben is külön­bözik a harmadik offenzíva az előzőitől). Még a belga hadsereg romjait is belevonták a közös of­­fenzívába, hogy ekképpen minden erejüket megfeszítve együttesen vessék ki a németeket Belgiumból és Franciaország északkeleti me­gyéiből. Egészen nyilvánvaló, hogy a szövetségesek ettől az új offen­­zívától várják a megváltást: ha ez is kudarcot vall, akkor a harcolók sorából Franciaország kidől. Ami itt döntő és szinte megváltozha­tatlan, megmerevedett igazság, az a németek rendszeresen kiépített védekezése a megszállott területen Flandriától Belfortig. Ezért nem jósolhat a legvérmesebb francia optimista sem sikert a harmadik vállalkozásnak. Szünetel a Dardallák ostroma. BUDAPEST, április 10. (Saját tudósítónk cenzúrázott távirata.) A „Daily Chronicle“ tenedesi tudósítója szerint a Dardanellák ostroma szünetel. A szünet után döntő támadás következik. Nyolcszáz galíciai menekült Svédországban. BUDAPEST, április 10. (Saját tudósítónk cen­zúrázott távirata.) Stockholmból jelentik s Nyolc­­száz galíciai menekült paraszt májusban Svéd­országba jön. A menekültekkel földmunkákat fognak végeztetni. Az oroszok nem törekednek Budapest és Bécs felé? BUDAPEST, április 10. (Saját tudósítónk cenzúrázott távirata.) A „Baseler Nachrichten”" szerint lehetetlen, hogy az oroszok a kárpáti offenzívával Bécsbe vagy Budapestre törekednének, amíg Lengyelországban fenye­getve vannak. Inkább a német haderők egy részét akar­ják vele lekötni. Hivatalos jelentések. Vezérkarunk jelentése. BUDAPEST, április 9. (Távirat.) (A miniszterelnöki sajtóirodától.) A keleti Beszkidek arcvonalán ál­talában nyugalom van. Erdős-Kárpátokban az ellenség arcvonaltámadásait, emberanyagá­nak legkíméletlenebb kihasználása mellett, állandóan rohamokkal foly­tatja; a holttesteknek és sebesül­teknek valóságos halmai jelzik az orosz támadásokat az ágyúink és géppuskáink leghatásosabb tüze alatt álló területen. A tegnapi harcokban 1600 sebe­­sületlen orosz katonát elfogtunk. A többi arcvonalak egyikén sem fordult elő különös esemény. Hofer altábornagy. Német hivatalos jelentés: BERLIN, április 9. (Távirat.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszintér: A teljesen rommá lőtt Drie Grachten és Apremont helységből a belgákat ismét elűztük; két belga tiszt, száz főnyi legénység és két géppuska került eközben kezünkre. Válaszul arra, hogy az ellenség állásaink mögött lévő helységeket bombázott, Reims vá­rosát, amelyben csapatok és üte­gek nagy csoportosulását észlel­tük, gyújtó gránátokkal bombáztuk. Beau Sejour majortól északra, Lemesuiltől északnyugatra, tegnap este a franciáktól több lövészárkot elragadtunk és két géppuskát zsák­mányoltunk. A franciáknak két éjjeli vissza­foglalási kísérlete sikertelen ma­radt. Az argonnei erdőségben meg­hiúsult francia gyalogsági táma­dás, amelynek alkalmával a fran­ciák ismételten bódító gázokat fej­lesztő bombákat használtak. A Maas és Mosel közti harcok szokott hevességgel folytak tovább. A franciák ismételt teljesen siker­telen támadása alkalmával a leg­súlyosabb veszteségeket szenved­ték. Veuvre síkon délelőtt és este eredménytelenül támadtak. A Com­­bres mögötti Maas magaslat elfog­lalása céljából állandóan újabb erőket küldtek harcba. Selouse erdőből és St. Michieltől északra ellenünk törő támadás állá­saink előtt összeomlott. Aily erdőben lassan előrenyo­­mulóban vagyunk. Apremonttól nyugatra a franciák egy előretörése kudarcot vallott. Flireytől nygatra francia táma­dások tüzérségi tüzünkben megtör­tek. A helységtől északra és észak­keletre azonban a harc elkeseredett kézi­tusára vezetett, am­elyben a mi csapataink kerekedtek fölül és az ellenséget visszaverté­k. A fran­ciáknak itt ellenünk intézett előre­törései sikertelenek voltak. Bois de Pierreben sem nyertek a franciák tért. Az ellenségnek egy kísérlete, hogy általunk elfoglalt Bezange la Grande falut Chateau

Next