Szeged és Vidéke, 1915. május (14. évfolyam, 103-124. szám)

1915-05-07 / 108. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XIV. utfolyama, 105 (4119) SZ. SZEGED, 1816.Május 7. péntek mi NAPOL Magyar földről fut az ellen­ség. Oh, hogy föléledzünk erre a hírre! Hónapokon át szálltak a suttogó rémhírek, sötét, alan­tas szárnyalással, mint az éjjeli madarak, szálltak titokzatosan, mégis nyíltan, mindenkinek hall­hatóan. Azt huhogták, hogy az orosz előtt­ nincs megállás. Be­felé közeleg már a kárpáti ha­tárról, a fogyhatatlan muszka hadak m­indent legázoló vas­kolosszusa. Közeleg lassan az Irtózatos tömeg, de annál biz­tosabban. Sárost, Zemplént — mondták a gyászhírnökök — el­árasztotta már a tenger, amely­nek minden tajtékzó hulláma egy kisebb hadsereg. Aztán, ki tudná, melyik fészekből, fölszáll­tak egyéb vészhírek, sokkal fe­ketébbek, amelyek még csak tetézték azt az aggodalmat, amit súlyos valóságok is keltettek a gyöngébb hítűek, a sötéten látók szívében. Oh, milyen be­tegségből üdítő most a gonosz hírekre hatalmasan rácsapó cá­folat, amely mint ékes öltözékű herold ezüst harsonával csen­díti lelkeinkbe : nincs ellenség magyar földön, aki van még, az is menekül! Üszkös, kifosztott, sivárrá nyo­­morgatott falvakat hagyott el az ellenség , a keskeny határszélen, ahová csak befurakodhatott. S azoknak az otthon melegéből kiszórt határszélieknek közeleg már a visszatérés napja, amikor szeretettel a régi föld iránt, csüg­­gedetlenül foghatnak az újjá­építéshez. A futó ellenséget pedig diadalmasan üldözi véres csa­tákban a hadseregünk. Dukla, Jaslo, Tarnow dicső állomásai a győzelemnek. Hogyne simulnának el a ke­mény gondok, a lélekbeszántó aggodalmak homlokráncai, ami­kor úgy hömpölyög ránk a föl­­frissítő öröm áradata, mint egy tavaszi fényben dagadó tiszta­­vizű folyó! Ez az öröm ott csillog minden szemben, ame­lyek most jóremény­től ragyogva mosolyognak boldogan egymásra. S a jó remény jogosult ma. A győzelmet nem laikusok, de a haditudomány kiválóságai mondják olyan méretűnek,­amely­­hez nem volt fogható egy sem e világháború folyamán. Nem lehetetlen, hogy ott, a nyugatgaliciai síkságon fog el­dőlni végleg e legvéresebb, ará­nyaiban leghatalmasabb háború sorsa. Adja a Gondviselés, — ez mindannyiunk forró és alá­zatos imádsága — hogy a hadi­szerencse továbbra is hiven ki­tartson mellettünk. Vajha e nagy napok, amelyek a mi földünket szabadítják meg az ellenségtől, közel vinnének már bennünket a sóvárgott végső diadalhoz ! Galicia lángokban. Az oroszok veresége. A jaszloszmigrodi vonalon újabb előtörés most keletre a duklai orosz seregek visszavonulási útját zárta el, elzárja annál is inkább, mert a Dimitriev-sereget már har­madik védelmi vonalán is túl ker­gettük, nagyobb ellentállási ereje tehát nem lévén, új állomásokba legfölebb a przemysli magasságban csoportosulhat és így nem várhatja be és nem szívhatja föl a kelet felé menekülni kénytelen orosz Beszkid-hadsereget. A helyzet képe az, hogy a Mackensen-hadsereggel már érintkező és együtt előre­nyomuló Boroevics-hadsereg el­vágással fenyegeti a duklai orosz seregek visszavonulási vonalát s igy itt az oroszok katasztrofális bekerítés elé kerülhetnek. Egy pont volt, amelyen kissé megakadt előnyomulásunk, a na­gyon megerősített, mert orosz mu­níció és élelmiraktárakkal túlzsú­folt Tarnow, de tegnap délelőtt Tarnow is a mi birtokunkba ke­rült. Előnyomulásunk egész vona­lának Tarnow a legfontosabb pontja, mert innen ágaznak szét azok a fővonalak, amelyeken élelmet és muníciópótlásokat lehetett az oro­szoknak szállítani. Fontos vasúti csomópont, amelynek csapateltolá­sok, erősítés-szállítások szempont­jából rendkívül nagy a jelentősége. Tudták ezt jól az oroszok, azért védelmezték oly kétségbeesett erő­feszítéssel. Tarnow elestével az észak felé való orosz visszavonu­lás és esetleges áttöréssel a mi insztulamenti csapatainknak ol­dalba támadása is teljesen lehetet­lenné vált. Az oroszok üldözése BUDAPEST, május 7. (Saját tudósítónk cen­zúrázott távirata.) A sajtóhadiszállásról jelen­tik : Az oroszok üldözése folyamatban van. Északi szárnyunk túlhaladta Tarnowot, középső csoportunk bevonult Jaslóba, áttörő szárnyunk elérte Dukla községet. A Kárpátok lábánál gyor­san haladunk, katasztrófát jelentve a sárosi és beszkidi oroszokra. Gallipoli a szövetségesek kezén? BUDAPEST, május 7. (Saját tudósítónk cenzúrázott távirata.) A Secolonak jelentik Párisból: Gallipoli félszi­get fővárosa a szövetségesek kezében van. A monarkia 42-esei. BUDAPEST, május 7. (Saját tudósítónk cen­zúrázott távirata.) Molnár Ferenc jelenti „Az EsPO-nek. Azok a negyvenkettes mozsarak, amelyekkel Tarnowot bombázták, a monárkia tulajdonai. Tüntetés Frigyes főh­erceg palotája előtt. BUDAPEST, május 7. (Saját tudósítónk cenzúrázott távirata.) Pozsonyból jelentik: A galíciai nagy győzelem hírére tüntetést rendez­tek Frigyes főherceg pozsonyi palotája előtt. A főhercegasszony család­jával megjelent az erkélyen. A lelkes ovációt Albrecht főherceg köszönte meg. Hivatalos Jelentések. Tarnovot elfoglaltuk. — Vezérkarunk jelentése. — BUDAPEST, május 6. (Távirat.) (A miniszterelnöki sajtóirodától.) Csapataink Dunajectől és Bialá­­tól keletre levő magaslatokon a legutolsó orosz állásokat is el­foglalták. Ma délelőtt 10 óra óta Tarnov újra birtokunkban van. Hofer, altábornagy. A németek sikerei. — Német hivatalos jelentés. — BERLIN, május 6. (Távirat.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszintér. Csaknem az egész arcvonalon heves tüzérségi harc volt. Iparnnél úgy a Van Hütte-major elfoglalásával, mint a Messines— Spern közti vasút mentén előbbre­­haladtunk, néhány száz embert foglyul ejtettünk és 15 géppuskát zsákmányoltunk. Combrestől nyugatra fekvő erdő vidékén egy előretörés alkalmával 4 francia tiszt, 135 főnyi legény­ség, 4 géppuska, 1 aknavető ke­zünkben maradt. A tegnapi támadásunk az Ailly-i erdőben a kivánt sikerekkel járt. Az ellenséget állásaiból kivertük, több mint 2000 francia, köztük 21 tiszt, továbbá 2 ágyú, valamint több géppuska és aknavető a zsák­mányunk. A franciák véres vesztesége Fü­réstől északra is súlyos volt. Groix des Charnesnál az ellen­ség támadott és az előbb említett helységtől északra egyik lövész­­árkunkba hatolt, egy kis darabért még harcolunk. Valamennyi többi helyen a franciákat visszavertük. A Vogézekben egy Steinebrück­­től északa fekvő állásunk ellen intézett előretörést visszautasítot­­tunk. Keleti hadszíntér: Mittautól délnyugatra, Szadovtól délre és Rossiensetől keletre a harc még tart. Kalvariától délkeletre és dél­nyugatra nagyobb orosz erők a tegnapi nap folyamán több ízben megtámadták állásainkat; az ellen­ségnek valamennyi támadása igen nagy veszteségei mellett meghiú­sult. Épp oly kevés sikerrel jártak az ellenség előretörései a Pilipa menti hídfőink ellen. Délkeleti hadszíntér: Nyugat-Galiciában a menekülő ellenség utóvédjei megkísérelték, hogy Mackensen vezérezredes pa­rancsnoksága alatt álló szövetsé­ges csapatok ellen kétségbeesett védekezést fejtsenek ki; ellenállá­suk azonban a Wisloka balpartjá­­nak magaslatain, úgy a Rop­a tor­kolata fölött, mint az alatt is, súlyos csapsatuk alatt megtörött. A Wislokán át való átkelést nem­csak még tegnap este kierőszakol­tuk, hanem Dukla község elfogla­lásával a Dukla-szoros útját is biztos hatalmunkba kerítettük. Tarnovtól keletre fekvő vidéken

Next