Szeged és Vidéke, 1915. június (14. évfolyam, 125-149. szám)

1915-06-01 / 125. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XIV. folyam, 125 (4139) sz. SZEGED, 1915. Június 1. kedd Adrágasi. A földmivelésügyi miniszter most tette közzé jelentését a vetések ál­lásáról. A jelentés tele van remény­séggel és bizakodással. Ez a jelen­tés arról szól, hogy a magyar föld az idén sem hagy cserben ben­nünket. Kitesz magáért. Jó köze­pes termést ígér. És bár a bevetett terület négyszázezer katasztrális holddal kisebb, mint két eszten­dővel ezelőtt volt, de azért nem lesz baj. Ha az idő kedvez, még kellemes meglepetésekre lehetünk elkészülve, mert könnyen meges­­hetik, hogy a termés jobb lesz, mint amilyenre számítottunk. Szó­val, a földmivelésügyi miniszter termésjelentése olyan, mint egy fényes győzelem bejelentése, egy „nagyszerű Höfer“, amely arról beszél, hogy ebben az országban mindenki megteszi kötelességét. Az egyik verekszik és vérét ontja; a másik, aki itthon maradt, föl­szántja és beveti a magyar ugart. A föld pedig megtermi a mi min­dennapi kenyerünket. Az élelmiszerkészlettel pedig ki­bírjuk aratásig, csak az a kérdés, hogy rávalóval kibírjuk-e ? Futja-e majd kenyérrevalóra aratásig? Meg tudjuk-e fizetni a kenyeret, a húst és a tejet most, amikor minden drágul. Akinek nincs vagyona, vagy félretett pénze, annak a keresete már most is alig tud lépést tartani az árak emelkedésével. Hol van a határ, ahol megáll a drágulás?! Kiáltás nélkül tűrjük az idők sú­lyát. Elfojtjuk magunkban a pa­naszt és azt gondoljuk, hogy há­ború van és mindennek így kell lennie. Holott jóakarattal a ható­ság igen sokat segíthetne rajtunk. Várjuk a lépéseket, amelyekkel a szegedi hatóság enyhíteni fogja a már elviselhetetlen piaci drága­ságot ! Várjuk, hogy segítségére jön a meggyötört lakosságnak. Hiszen ez most valóban kötelessége. Különös nagy dolgokat nem kívánhatunk tőle, de megkövetel­hetünk olyan negatívumokat, hogy ne legyen vízhiány, ne legyen el­viselhetetlen drágaság. Hiszen az ilyen dolgokon igaz jóakarattal lehet segíteni. De kívánatos persze, hogy a jóakarat csakugyan­­ a legteljesebb mértékben meglegyen. A város utoljára is nem dísznek kívánja a tisztviselőit, hanem a közdolgokon való segítőknek. Ezt a mindnyájunk által érezhető üd­vös segítséget kívánjuk most a hatóságunktól ! A háború eseményei. (Saját tudósn­őnk cenzúrázott táviratai.) Csábítás háborúra. ROMA, junius 1. Az olasz király levelet irt az orosz cárnak, amelyben kéri mindazon álla­mok kivánságának teljesítését, amelyek az an­­tant oldalán beavatkoznak a háborúba. Przemysl ostroma. BUDAPEST, június 1. Az Est-nek jelentik a sajtóhadiszállásról: Przemyslnél hevesen folynak a harcok. A Mosciska felé vezető országutat és a medyka—grodeki országutat tüzérségünk lövi. Bulgária semleges. SZÓFIA, június 1. Radoszlavov bolgár miniszter­elnök az antant közös ajánlatait ismételten vissza­utasította. A miniszterelnök mindannyiszor hangoz­tatta Bulgária semlegességét. Párisban tüntetnek Amerika mellett. STOCKHOLM, június 1. Parisban tüntetéseket rendeznek az Egyesült­ Államok mellett azokért a szolgálatokért, amikkel Amerika segíti az antantot. Szerződés Olaszország és az ántant között. BÉCS, június 1. Diplomáciai forrásból jelen­tik, hogy Olaszország és az ántant között április 21-én Párisban kötötték meg a szerződést. A szerződés szerint Olaszország ötezermillió Ura kölcsönt kap, amit Anglia garantál. A szükséges lőszereket és élelmiszereket Amerikából szállítják Olaszországnak. Franciaország Creusot-ágyuk­­kal tám­ogatja az olasz hadsereget. Az antant garantálja Olaszországnak az ismeretes terüle­teket, amiket kiránt. Ezzel szemben Olaszország másfél millió katonát bocsájt az antant rendel­kezésére. Francia kirohanás Anglia ellen, PÁRIS, június 1. Hervé a Guerre Socialeben he­ves kirohanást intéz Anglia ellen. A cikk szerint Anglia eddig nem igen tűnt ki tengeri túlsúlyával. Az angol flotta passzivitása élénk ellentétben van a német tengerészet hősiességével szemben. Kitche­ner lord hadserege nem felel meg Anglia népessé­gének. Kínos meglepetés, hogy Anglia saját hadse­regét sem tudja ellátni munícióval, holott az antant muníció­ szükségletének fődözésére számítottak. Franciaország polgársága a frontokon küzd, a fran­cia földet ellenség pusztítja, az a­ngolok pedig szi­getük fekvésében bízva, sportolnak. Radomot kiürítették az oroszok. BUDAPEST, június 1. Az orosz csapatok elhagyták Radom várost. Radom kiürítése a német csapatok orosz-lengyelországi előnyomulását jelenti. Bodrom bombázása. BUDAPEST, június 1. Kon­stantinápolyból jelentik. Május 29-én egy francia cirkáló bom­bázta a Smirna-parton Bodrumot. Néhány parti község elpusztult. Emberéletben nem esett kár. Német követ a román­ királynál. BUKAREST, Junius 1. Bu­sche német követet hosszabb kihallgatáson fogadta a ki­­rály. Az olasz kormány. CHIASSO, junius 1. Az olasz kormány tegnap két órás mi­nisztertanácsot tartott. A mi­nisztertanácsból közleményt bocsátottak ki, amelyben a kormány óvja a sajtót a rém­hírek terjesztésétől. Rémnapok Milanóban. LUGANÓ, június 1. A milánói cső­cselék újabban a környékre rándult rabolni. Monzában kifosztottak egy mozit és földúltak gyárakat. A za­vargások miatt a milánói prefektust és Spingardi tábornok városparancs­nokot fölfüggesztették állásától. Papok a harctéren. BUDAPEST, június I. Takács Menyhért jászói prépost az olasz háború alkalmából fölszólítja rend­társait, hogy jelentkezzenek hadi­­szolgálatra. A prépost azt ajánlja, hogy a papok a harctéren levő sebesültek körül foglalatoskodjanak. Három milliárd előleg. PARIS, Június 1. Viviani francia miniszterelnök közölte a hadügyi bizottságban, hogy Franciaország szövetségesei­nek eddig három milliárd készpénzelőleget fizetett­ ki. D’Annunzio — hadnagy. CHIASSO, junius I. D’Annunziot hadnaggyá nevezte ki az olasz király és beosztotta Cadorna vezérkari fő­nök törzskarához. A Tibet kérdés. BUDAPEST, junius I. A Daily Te­legraph jelenti Pekingből. Kína a Tibet-kérdés újra tárgyalására meg­tette az első lépéseket.

Next