Szeged és Vidéke, 1915. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)
1915-08-11 / 185. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE, 1915 augusztus 11 Új nagy akció a Dardanelláknál, BBCS, augusztus 10. A Südslavische Korrespondenz athéni távirata szerint a szövetségesek a lefolyt két hét alatt nagyban készülődtek, hogy Gallipolin általános támadásba fogjanak, egyidejűleg pedig megkísérelték, hogy az ázsiai tengerpart több helyen való kikötéssel kényszerítsék a törököt, hogy a fenyegetett pontokra csapatokat küldjön. Július vége óta nehéz angol hajóágyúkat kezdtek Gallipolira szállítani. A Messager d’Athenea szerint az angolok körülbelül háromszáz nehéz ágyút állítanának föl a félszigeten az erődök lövetésére. Ahibabánál kikötőtöltést kezdtek építeni, hogy odaszállítsák a hadiszert, ami még Mudroszon van. A Szedil Bahr melletti új angol kikötő építkezés befejezéséhez közeledik. Mint a Hesztia jelenti, operációs bázisa lesz a szövetséges flottának. Az újságok részleteket közölnek, amikből kitűnik, hogy a küszöbön álló nagy akcióban olasz szárazföldi és tengerészeti haderők fognak részt venni. (Bud. Tud.) Egy diplomata a Me eshetőségeiről A háború legnagyobb meglepetése: a monarkia ereje. ROTTERDAM, augusztus 10. A JVieuve Rotterdamsche Courant augusztus ötödik számában „Kilátás a békére“ cím alatt egyik külföldi munkatársától cikket közöl, amely diplomáciai helyről kapott értesülések és diplomáciai szempontok alapján mérlegeli a harctéri helyzetet és a béke eshetőségeit. Azt mondja a cikk, hogy a világháborút, amely immár egy éve dühöng, nem egyetlen ember becsvágya idézte föl, a háború lángja már régóta nagy menynyiségben fölhalmozott égési anyagokból táplálkozik, amelyeket tavaly kis sziklácskák gyújtottak föl és melyek azután pompás táplálékot adtak a terjeszkedő tűznek. A diplomata, aki ebben a cikkben nyilatkozik, azon a nézeten van, hogy ha Angliának az utolsó években lett volna olyan politikusa, aki tiszta észtől vagy nemes belátástól vezettetve intézte volna az ország ügyeit, mint ahogy azt lord Salisbury, vagy lord Beaconsfield tette, akkor bizonyára nem ütöttek volna arra a kézre, amelyet Németország sir Edward Greynek annyi barátsággal nyújtott. Bizony kár, hogy ez nem így történt, maguk az angolok is bánhatják, mert ime, veszteségeik csupán Neuvechapellenél nagyobbak voltak, mint a búr háború egész tartama alatt, hiszen oly ütközetekben, amelyeknek még a neveit is elfelejtettük, sokkal véresebb áldozatokat kellett hozni, mint a Waterlooi, königgrätzi, szedáni csatákban. És — veti föl a kérdést a diplomata — vájjon minek hozzák nap-nap után ezeket a véres áldozatokat? Mi a célja ennek a háborúnak? És vájjon van-e célja egyáltalában? A háború kitörésekor Londonban kijelentették, hogy a fegyverek addig nem jutnak pihenéshez, amíg a gburbák Berlinbe be nem vonulnak; az eredmények ugyan mást bizonyítanak. Viszont a tengeralattjáró hajók háborújának kitörésekor egy nagyon előkelő német újság kijelentette, hogy az angol tengeri uralom véget ért. Az egyik fölfogás éppen olyan téves, mint a másik. Ez a háború eddig tele volt meglepetésekkel, amelyek közül bizonyára a legnagyobb mégis csak az volt, hogy a magyar és osztrák monarkia milyen nagy ellenállási képességűnek bizonyult. Bizonyára senki sem akarja elvitatni azt, hogy a központi hatalmak helyzete ma jobb, mint volt valaha. Ez azonban senkit sem jogosít föl annak megállapítására, hogy Oroszországot csakhamar úgy megverik, hogy békéért kell könyörögnie. A háborút csak akkor lehet folytatni, ha olyan végcélja van, amelyet el akarunk vele érni; a végcél itt az, hogy az ellenségnek a béke feltételeit diktálhassák, de lehetséges az is, hogy a háborút folytatják, anélkül, hogy határozott célt akarnának elérni vele. Lehetséges, hogy a jobb belátás mégis csak utat fog törni, ha nem a kormányoknál, úgy a népeknél. Az angolok nem szívesen kötnek rossz üzletet és egyáltalában nem lehetetlen, hogy éppen ez a nép, amelynek hadserege és flottája veretlen, végre mégis csak hallgatni fog arra a hangra, amelyet esze, nem pedig soviniszta érzése diktál neki. Hiszen eddig egyetlen olyan hangot sem hallottunk, amely azt mondta volna, hogy az ellenpárt feltételeit, amelyek a béke lehetőségét elősegítenék, visszautasítaná és a háború tartamát meghosszabbítani kívánná. A különböző országok szociáldemokrata pártjai kívánják, hogy a győztes egyetlen népet, egyetlen fajt, egyetlen nyelvet se kebelezzen be saját államiságába. Ez a fölfogás a jövendő tárgyalások alapja lehet. Az előjelek mindenesetre azt mu tatják, hogy a nemzetközi vonatkozásokban kitört gyűlölködés enyhül és alaptalan az a várakozás, amely a gyűlölködés növekedésére vonatkozik. Lehetséges, hogy nem is nagyon sokára Európa népei egyhangúan fogják kiáltani: Quousque tandem? (Meddig még?) Egy rendőr piaci jelentése Leközöljük egy szegedi rendőr piaci jelentését, amely érdekes dokumentuma a piacon uralkodó lehetetlen állapotoknak. Mint fogalmazás is rendkívül érdekes a rendőr jelentése, amelyben egyébként dicséretes önállósága is megnyilvánul. íme a jelentés szó szerint: Hivatalos Jelentés. Alulírott tisztelettel jelentem, hogy Markovlyev Dusánné szül. Stefáncsev Danica oroszlámosi lakos, 39 éves, görög katolikus vallásu és Markovlyev Alexáné szül. Csircsisen Miléna szintén oroszlámosi lakos a mai hetipiacra egypár kacsát hoztak be, amely kettőjüknek képezte tulajdonát és kilenc koronára tartogatva árusították. Figyelmeztettem a Szegeden hatóságilag megállapított árakra, mire előbbi kezével kicsinylőleg legyintve azzal válaszolt, hogy te nekem nem parancsolsz, mert férjem kisbiró, nagyobb ur, mint te, míg utóbbi lábával nagyot dobbantva szintén azzal felelt: nekem sem parancsolsz, mert férjem vasúti málházó, aki szintén nagyobb úr, mint te. Lármáztak, kiabáltak, miáltal piaci botrányt idéztek elő. Igazolás után szabadon bocsájtottam. A kacsákat pedig makszimális áron eladattam. Szeged, 1915. év augusztus 11-ikén, Bökös Mózes, rendőrörsvezető. A rendőr jelentése a kihágási bíróság elé kerül, amely a közeli napokban ítélkezik majd ebben az ügyben. A szökevény tiszt könyve, BUDAPEST, augusztus 11. Taslaunau Oktavián román nemzetiségű magyar tartalékos hadnagy a harctérről sebesülten visszaérkezve, Bukarestbe szökött s ott erős russzofil propagandát folytat. Taslaunau az északi harctéren a Signum Laudist is megkapta. Román nyelven könyvet irt három hónap a harctéren címen, amely a napokban elhagyta a sajtót. A könyv a legaljasabb írásmű, amely valaha nyomtatásban megjelent. Taslauau otromba hazugságokat irt rólunk. Sebet olcsóbban! A katonai fegyvergyári kerékpárok egyedüli képviselete. Valódi drezdai német gyártmányú varrógépek nálam kaphatók. — Beszélőgépek minden rendszerben, csekély részletre. SZÁNTÓ SÁNDOR régi ismert cég, főraktára kizárólag a Kiss D.-palotában (Kiss-utca) van, Szegeden. Óvás ! Kérem a cégre különösen ügyelni, hogy hasonnevű egyén meg ne tévessze. "Wm Az északi harapófogó. Az itthonmaradottaknak a térkép nyújtja ma azt az izgalmat, amelyet a nagy küzdelem vezetőinek és résztvevőinek maga a harc nyújt. A térkép ma a legizgalmasabb olvasmány, csupa érdekesség és csupa rejtély, csupa kérdés, amelyre az elkövetkező napok fogják meghozni a feleletet. Ahogy a térkép ma mutatja, Varsó a centruma az északi harctér hadműveleteinek, a harapófogó hát ága, amely összecsukódni készül, Varsóban ölelkezik, innen húzódik Viszkovon és Osztrovon át Lomzáig és a lublin—varsói út mentén egészen a Bugig keleti hajlással. A Bugvonal a legközelebbi célja a hadműveleteknek, a harapófogó két ágának körülbelől Breszt-Litovszkban kellene összehajolnia, hogy megsemmisüljön minden, ami ellenséges erő és érték ezen a területen marad. Ez természetesen csak az itthonlévők logikájának következtetése, hogy mit akar a mi hadvezetőségünk és mit akar Hindenburg, azt nehéz volna kitalálni és nem is lehetne megmondani, az események iránya ezt a kifejlődési lehetőséget mutatja. Északon Kovná és Lomza sorsa várja a döntést, a német csapatok mindkét várhoz közelebb jutottak, sőt a tegnap reggelre kiadott orosz hivatalos jelentés még többet ismer be, mint amit a németek állítanak, az orosz jelentés szavaiból kitűnik Kovno erősen fenyegetett volta is. A Narev és a Bug közötti terület már csaknem teljesen német megszállás alatt van, hasonlóképpen egész Varsó, összes külvárosaival együtt és Varsótól fölfelé a Visztula egész keleti partja. Novogeorgievszk pedig minden oldalról körül van zárva és az orosz lapok teljes joggal készítik már elő közvéleményüket a vár elestére. Mackensen, József Ferdinánd királyi herceg, Woyrsch vezérezredes szövetséges és Hindenbug német csapatai egyformán állandó sikerrel nyomulnak előre a megszabott irányban és vonalon folytonosan győzelmes harcok között, már ebben a hónapban is több mint ötvenezer foglyot ejtve a lépésről-lépésre hátráló, de egyes helyeken futva menekülő orosz erőből. Nevezetes eseménye még a tegnapi napnak, hogy megélénkült a harctérnek az a része is, ahol már hetek óta nem történt semmi esemény. A Dnyeszter mentén a Zlota—Lipa torkolata körül az oroszok ismét támadásokat kíséreltek meg, csapataink azonban visszaverték őket és ezerhatszáz oroszt elfogtak és öt géppuskát zsákmányoltak.