Szeged és Vidéke, 1915. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

1915-09-11 / 211. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XIV. évfolyam, 211 (4225) SZ. SZEGED, 1816 Szeptember II szombat A Balkán. A Balkán-államok magatartása az, ami most mindennél jobban érdekel bennünket. Megmarad­nak-e semlegességükben, ellen­ségeinkhez csatlakoznak-e, vagy a mi oldalunkhoz szegődnek? Érdekeik persze nem egyformák . Így azt is föl lehet tenni, hogy nem lesz egyforma a maguktar­­tása sem. Szeretünk bizonyosak lenni Bulgáriának irántunk való rokonérzésében. Ehhez a roha­mossággal fejlődő államhoz kü­lönös szimpátia fűz bennünket, ami megmutatkozott már a balkáni háború idejében. Bulgá­riát érdekei is közelebb hozzák mifelénk. Neki is csak ártal­mára lehetne, ha valóra válnék a régi orosz ábránd, amely Bizáncnak, a Fekete- és az Égei-tenger bejáratának birtoká­ról álmodik és amiért most­ama véres harcok folynak a Darda­nellák kitűnően erősített szorosa mellett. De emellett minekünk hasonlíthatatlanul kedvesebb egy erős Bulgária, mint egy túlhatal­­mas Szerbia s ha Bulgárián megesett az a jogtalanság, hogy egykori szövetségesei, a szerbek elragadták tőle a bolgár lakos­ságú Macedóniát, mi örvende­nénk legjobban e területnek Bulgáriához való visszacsato­lásán. Romániát is a mi oldalunkra utalják jól fölfogott érdekei, bár, sajnos, az antant mesterkedései, áldazatiak hangos frázisai — akik között talán legvérmesebbek, leghangosabbak a Goga Oktavián­­féle erdélyi renegátok — el akar­ják homályosítani az igazi ro­mán érdekek tiszta látását. Hogy a román politika mostani inté­zőjének, Bratianu miniszter­­elnöknek van-e megállapodása az antanttal, azt persze nem le­het tudni. De ma még teljes joggal föltételezhető a románok politikai okosságáról, hogy nem követik Olaszország példáját s legalább is jóakaratu semleges­séget tartanak fönn velünk szem­ben. Hiszen nyilvánvaló érdekük­ inkább a barátság azokkal a ha­talmakkal, amelyek állami létük kedvező kiépítését mindig kész­séggel támogatták, mint uszály­hordás szolgálata Oroszország iránt, amely őket Besszarábiával hűtlenül megrövidítette, amely, ha ar volna Bizáncban, nyo­masztó fölényét velük is érez­tetné. Görögország épp most nyil­vánította ki, hogy semlegességét meg akarja tartani. Persze az antantnak hol édesgető, hol fe­nyegető próbálkozásai ezután sem szűnnek meg, hogy ezt az államot ellenünk fegyvereztessék. Ámde a mi és szövetségesünk fényes haditettei olyan impo­nálóak, hogy éppen nem mu­tatják kilátásosnak egy Balkán állam számára sem az ellensé­geinkhez való csatlakozást. A háború eseményei. (Saját tudósítónk cenzúrázott táviratai.) A németek támadása Riga elleni BUDAPEST, szeptember 11. Az Est-nek jelentik Ber­linből ! Riga ostroma azért késik, mert a város csak keletről támadható meg. Délről és nyugatról mocsa­rak védik Rigát, át kell jutni a Diina folyón, ami nehéz feladat, mert a folyó nagyon széles. Azonkívül Rusz­­kij tábornok Riga körül erős hadsereget koncentrált. A németek legutóbb átkeltek a Dina folyón, de mielőtt megtámadnák Rigát, megerősítést várnak. Rovno ostroma, BUDAPEST, szeptember 11. A sajtóhadiszál­­lásról jelentik: Bovno ostroma napok kérdése. Északnyugatról és nyugatról erős oszlopok nyo­mulnak Bovno vára ellen. Bovnonak az a jelen­tősége, hogy elzárja a kievi vasútvonalat. Böhm-Ermolli hadseregének győzelmes előnyomulása. BUDAPEST, szeptember II. A sajtóhadiszállásról jelentik: Böhm-Ermolli tábornok hadserege a zlota-lipai áttörés óta száz­kilométeres fronton nyolcvan kilométeres területet visszaszerzett. Repülőrajunk bombázta az olasz csapatokat. LUGANO, szeptember II. Cadorna jelenti, hogy alsó Isonzónál az osztrák-magyar repülő­­raj harminchét bombát dobott az olasz csa­patokra. Új kormányzási politikát követelnek Oroszországban. PÁRIS, szeptember 11. A Temps-nek jelentik Pétervárról. Az orosz liberális blokk tizenegy pontban új kormányzási politikát követel. Köve­teli a koalíciós kabinet megalakítását, a társa­dalmi és nemzetiségi viszályok megszüntetését, barátságos politikát Finnországgal, politikai és felekezeti bűnösök amnesztiáját, Lengyelország autonómiáját, a zsidók tartózkodási tilalmának megszüntetését, parasztok jogegyenlőségét és az alkohol­tilalmat. Pétervárról Bulgáriába nem érkezik posta. SZÓFIA, szeptember II. Péter­várról már két hete nem ér­kezik posta. Grey megrövidítette szabadságát. LONDON, szeptember 11. Sir Eduard Grey szerdán részt vett az angol mi­nisztertanácson, a külügyminisztérium­­ban azonban még nem jelent meg. Grey megrövidítette szabadságát. Az orosz flottabázis bombázása. BERLIN, szeptember 11. Wolff-ügynökség jelenti: A szeptember 9-ről 10-re vir­radó éjjelen tengerészeti lég­hajóink egyike Baltisch-Port orosz flottatámaszpontra és vasúti telepeire számos bom­bát dobott jó eredménnyel. A léghajó, amelyre az ellen­ség több ízben hevesen, de eredménytelenül lövöldö­zött, sértetlenül tért vissza. Behncke, a tengerészeti vezér­kar főnöke. Az orosz háborúspárt bukása. PARIS, szeptember II. A Temps írja, hogy a vereségek miatt az orosz háborúspárt megoszlott. Az orosz békepárt, nyíltan föllépve, követeli a békekötést. Pétervárott a bekövetkez­hető népuralomtól tartanak. A „Hesperián“ ágyúi: KOPENHÁGA, szeptember II. A Progress jelenti, hogy a Hesperián közösön, amikor Liverpoolt elhagyta, ágyú is volt, amely kizárólag védelmi célokra szolgált. Hivatalos jelentések. Vezérkarunk jelentése. BUDAPEST, szept.10. (Távirat.) (A miniszterelnöki sajtóirodától.) Orosz hadszíntér: A Rovnótól nyugatra terjedő te­rületen küzdő orosz haderőket a Szubiel szakaszon túl vetettük vissza. Zalesce elől előtörő csapa­taink az ellenséget Zbaraz irányá­ban szorították vissza. Tarnopol­­nál osztrák-magyar és német zászlóaljak több orosz támadást vertek vissza. Szövetségeseink elfoglalták Buchiov falut. A Sze­­reth középső folyásától nyugatra újabb ellenséges erősítések léptek harcba. A harc ott hevesen fo­lyik. A Szereth torkolatától ke­letre és a besszarábiai határon csend uralkodik. A Litvániában

Next