Szeged és Vidéke, 1915. december (14. évfolyam, 280-304. szám)

1915-12-09 / 287. szám

1915 december 10 SZEGED ÉS VIDÉKE. Bethmann-Hollweg a békéről. BERLIN, december 9. Scheidemann szociáldemokrata képviselő a német birodalmi gyűlésen elmondotta nagy érdeklődéssel várt indokolását bejelentett interpellációjának, hogy Németország mily feltételek mellett volna hajlandó békét kötni. Azt mondotta többek közt, ki van zárva, hogy az egész Európára kiterjedő háborúban teljesen le lehetne nyűgözni, térdre szorítani az egyik vagy másik félt. De az erősebbnek mi bizonyultunk, márpedig békéről az beszélhet, akinek ereje megengedi, hogy minden félremagyarázást ereje tudatában nyugodtan elvisel. A hosszan megokolt interpellációra Bethmann Hollweg birodalmi kancellár a lényegben ezeket válaszolta : Addig, amíg az ellenség vezérférfiainál nem szűnik meg a megrögzöttség és tudatlanság, amíg az ellenséges népek mai gondolkodása nem változik, balgaság volna részünkről minden békeajánlat, amely különben sem rövidítené meg a háború tartamát, hanem azt inkább meghosszabbítaná. Előbb le kell hullania az álarcnak. Ma még a megsemmisítő hadjáratot viselik ellenünk. Nekünk számolnunk kell ezzel. A mi részünkről nyilvánított teóriákkal, a békére való hajlandóság kinyilatkoztatásával nem jutunk előre és főleg nem jutunk el a háború végéhez. Ha ellenségeink maguk állanak elő olyan békejavaslatokkal, amelyek megfelelnek Németország méltóságának és érdekei biztonságának, úgy mi bizonyára mindenkor készek vagyunk azoknak megvitatására. Teljes tudatában az elért és megrendíthetetlen eredményeknek, elhárítjuk magunkról a felelősséget ama borzalmak folytatásáért, amelyek Európát és az egész viláát eltöltik. Ne mondják azt: mi fölösleges módon hoztuk a háborút, mert ezt, vagy azt a területet akartuk még meghódítani. Régebbi beszédeimben körvonalaztam a háború általános célját. Részletekre ma sem térhetek ki, nem mondhatom meg, minő garanciákat követelne a császári kormány példának okáért a belga kérdésben, minő hatalmi alapot tartana szükségesnek e garanciák szempontjából. Egyet azonban maguknak ellenségeinknek is el kell ismerniök: minél hosszabb ideig, minél nagyobb elkeseredettséggel folytatják ellenünk a harcot, annál nagyobbaknak kell majd lenniök a szükséges garanciáknak. Ha ellenségeink egyszer és mindenkorra szakadékot akarnak teremteni Németország és a nagyvilág között, úgy nem szabad csodálkozniok, ha mi is ennek megfelelően készítjük elő jövőnket. Mai ellenségeinknek nem engedhetünk sem Keleten, sem Nyugaton olyan nyílt kapukat, amelyeken keresztül betörhetnek, amelyeknél holnaptól kezdve újból és még nagyobb mértékben fenyegethet, nének. Hiszen ismeretes dolog, hogy Franciaország csak oly fél tétel mellett adott Oroszországnak kölcsönt, hogy az mi ellenünk irányuló várakat és azokat összekötő vasutakat épít. Ugyanígy tudott dolog az is, hogy Anglia és Franciaország Belgiumban látta fölvonulási területét. Ezzel szemben szükséges, hogy úgy politikailag, mint katonailag megtegyük biztosító intézkedéseinket. Ezenfelül biztosítanunk kell gazdasági fejlődésünket is. Ami ezek szempontjából szükséges, azt el kell érnünk és úgy vélem, nincsen a német hazában senki, aki ne törekednék erre a célra. Ami az ezen célt szolgáló eszközöket és módokat illeti, meg kell óvnunk elhatározásaink teljes szabadságát. Már augusztus tizenkilencedikén mondottam: nem mi vagyunk azok, akik a kicsiny népeket fenyegetik. Nem azért küzdünk, hogy idegen népeket leigázzunk, nem azért vívjuk meg ezt a ránk kényszerített háborút, hanem életünk, szabadságunk védelméért küzdünk. A német kormány szempontjából ez a háború mindeddig megmaradt annak, ami kezdettől fogva volt és amit minden kijelentésünkben leszögeztünk: a német népnek és jövőjének védelmi háborúja. Ennek a háborúnak csak olyan béke vethet véget, amely emberi mérlegelés szerint biztosít bennünket egy ilyen háború megismétlődése ellen. Ebben mindnyájan egyetértünk, ez a mi erősségünk és az is maradjon. Az ántánt-műveletek a Balkánon. ATHÉN, december 10. A Havas-ügynökség jelenti: Szkuludisz miniszterelnök fogadta az olasz és orosz követeket, akik közölték kormányaik csatlakozását az ántánt-seregre vonatkozó garanciák dolgában az angol és francia követelésekhez. A francia fronton a tevékenység állandóan élénkül. A bolgárok elállottak a szerbeknek Albániába való üldözésétől és tetemes erőket vonnak össze a franciák ellen. Az antant szövetségesek operációs bázisukhoz közelebb fekvő új vonalat foglalnak el. A bolgár vezérkar Istipben van. Az antant-csapatok visszavonulása, ATHÉN, december 10. A Reuter-ügynökség jelenti: Hivatalos görög forrásból eredő hír szerint az angolfrancia balkáni csapatok folytatják visszavonulásukat a görög határ felé. A franciák hátrálása a strumicai vonalról. LUGANO, december 10. A milánói Secolonak jelentik Szalonikiból. A franciák a strumicai pályaudvarról, a demirkapui szorosból minden hadianyagot elszállítottak. Demirkapu vasúti állomását és a közeli hidat elpusztították. A sebesülteket a franciák Ghergeliből Szalonikiba szállították. Wilson üzenete. GENF, december 9. Wilson üzenete, amelyet a kongresszushoz intézett, nem lepte meg a semleges külföldet. Az Unió elnöke támadólag nyilatkozott az amerikai németekről, némileg magát a német kormányt is támadta, de az angolbarát elnöktől nem is várhatott senki egyebet. Az üzenetet olybá tekintik, mint kortesbeszédet, amely a következő választásokra akar hangulatot csinálni a jingo amerikaiak között. De bizonyos, hogy Wilson, aki oly egyoldalúlag fogta föl a semlegességet, soha többé nem lesz a szabad Unió elnöke. Maga a közvélemény ellene fordul. A Comaniparo amerikai gőzösről, amelyet a Földközi-tengeren sülyesztettek el, azt jelentik, hogy a Vacuum Oil Company olajszállítmányát vitte Olaszországnak. Erna Jorena meghódította Budapestet. Szombaton és vasárnap föllép az Orániában Olasz csapatok sztuksa Julániába. BASEL, december 9. A Basler Nachrichten jelenti Milánóból: Bariból nagy buzgalommal folyik olasz csapatoknak Albániába való szállítása. Megbízható magánértesülések szerint az olasz csapatok Santa Quarantában fognak kikötni, ahol előzőleg már francia és angol különiörmények is partraszállottak. 8 A képviselőáz ülése. Szterényi beszéde. BUDAPEST, december 10. A képviselőház ülését Beöthy Pál elnök 11 órakor nyitotta meg. Folytatták az indemnitás tárgyalását. Szterényi József sajnálkozással állapítja meg, hogy a világháború sem szüntette meg a belpolitikai ellentéteket. A hadseregszállításoknál a magyar gazdasági életet sok száz millióval károsították meg a mellőzések folytán. Szociálpolitikai tekintetben semmi sem történt a munkásosztályok érdekében. Rámutat arra, hogy katonai hatóságaink Orosz-Lengyelországból beadványban kérték pénzügyminiszterünktől a bevitel engedélyezését. A kérelmet nem intézték el s ezalatt az osztrák ipar megvetette lábát. A kormány francia tőkével megnyitott két erdélyi rézbányából egyet, azt a háború tizenötödik hónapjában üzembe helyezte s abból havonta tizenöt vagyon rezet bányásznak. A másik bányát még máig sem helyezték üzembe. 17 éve fönnálló gépre___________rakatom a városi bérházban a rendőrség mellett van és marad. Nevemre ügyeljen, meg ne tévesszék. Fiókraktáraim nincsenek. VilághírűPFAFF- varrógépek, Pathephonok,kerékpárok, írógépek és lemezek fölerakata, legolcsóbb és legjobb beszerzési telepe 6, 8 és 10 koronás részletre. Szántó József, gépislotios. Újabb harcok a Doberdón, BÉCS, december 9. Egynapos nyugalom után az olasz tüzérség tegnap ismét akcióba lépett. Az ellenség az Isonzo-vonalnak Görztől délre eső része ellen intézte tüzérségi, majd gyalogsági támadásait. Hajnalhasadtakor már hallhatók voltak az ütegek bömbölései, a kora délutáni órákban pedig az ellenség rohamra indult a doberdói fensik északi része, a Monte San Michele és a San Martino ellen. A harcok ugyanolyan lefolyásúak voltak, mint az eddigi ütközetek. Az olaszokat mindenütt visszavertük, többször kézitusára került a sor, így Monte San Michelen, ahol az ellenség átmenetileg behatolt első árkainkba. Úgy itt, mint a támadások többi szakaszán összes állásaink birtokunkban maradtak. Az ellenség veszteségei ismét igen nagyok voltak, különösen ágyúink pusztító tüzét sínylették meg a hátráló olasz tömegek.