Szeged és Vidéke, 1916. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1916-01-06 / 4. szám

1916 január 6 SZEGED ÉS VIDÉKE. A kenyérjegy-rendelet végrehajtása. A belügyminiszter a törvényhatóságokhoz. Sándor János belügyminiszter a kenyér- és lisztfogyasztás korláto­zásáról kiadott összminiszteri ren­delet végrehajtása tekintetében körrendeletet intézett az összes tör­vényhatóságokhoz. A belügyminiszter mindenekelőtt megállapítja, hogy a liszttel való takarékoskodás elsősorban a váro­sok érdeke, amelyek mezőgazda­­sági termeléssel nem foglalkoznak. Közli a kenyérjegyek mintáját, megállapítja az időtartamot, amelyre a jegyek kiállítandók. Külön intéz­kedik arról, hogy a már tárgyalt igazolvány­ mintáin kívül csak ke­nyér ellátására szorítkozó igazol­ványok is adassanak ki. Ilyen iga­zolványokra lesz például­­ szükség a nem saját háztartásukban ét­kezők, az átutazó közönség és azon munkásság részére, amely a város területén kívül lakik. Külön igazolványra lesz továbbá szükség azok számára, akiknek a rendelet 240 gramnál magasabb naponkénti és fejenkénti fogyasztást enged meg. Az igazolványok területi érvé­nyességére vonatkozólag megál­lapítja a belügyminiszter, hogy amennyiben valamely város az illető környék liszt- és kenyérfor­­galmának eddig is piaci központja volt, a város saját központjával körletet alapíthat és hatáskörébe bevonhatja az érdekelt környéket. Az idő rövidsége miatt a végrehaj­tásra vonatkozólag megjegyzi a belügyminiszter, hogy január 10-ig legelsősorban a törvényhatóságok­ban és rendezett tanácsú városok­ban kell életbeléptetni a rendeletet és megengedi, hogy az ezeken kívül eső területeken január 10-ike után foganatosítsák a rendeletet. Az igazolványok előállításához szükséges nyomdai munka és papíranyag biztosítására a körren­delet bizonyos rekvirációs jellegű külön intézkedéseket tesz. Meg­engedi, hogy a költségek fedezé­­sére a törvényhatóságok a liszt árához megfelelő bizonyos költség­­hányadot számíthatnak föl, amely azonban a liszt vagy kenyér árának lényeges emelését nem segítheti elő. A belügyminiszter kötelezi a törvényhatóságokat, hogy gabona- és lisztkészleteiket a körrendelet kézhezvétele után azonnal írják össze, úgy hogy január végére az egész országban a munkálatok befejezést nyerjenek. Érdekes ren­delkezése a körrendeletnek az, amely kötelezi a vendéglősöket, kávésokat annak megtűrésére, hogy a vendégek az üzleti helyiségben saját magukkal hozott kenyeret elfogyaszthassák. Az orosz támadás Csernovicért. BUKAREST, január 5. Dorohojból érkező jelentések szerint az oroszok új és új erőket vontak harcba a bukovinai front ellen. Cser­­novic felé utat akarnak maguknak vágni. Itt nagy túlerőket növelve, azt akarják elérni, hogy a szemben álló osztrák-magyar erőket román területre szorítsák és magát Csernovicot veszélyeztessék. LONDON, január 5. Nikolaje­­vics Miklós nagyherceg, Russkij és Bruszilov tábornokok Pétervárra érkeztek, ahol nagy katonai ta­nácskozások folynak. Döntés csak akkor lesz, ha Ivanov tábornok offanzívájának eredményeit is­merik. BÉCS, január 5. Az oroszok folytatják támadásaikat a bukovinai front ellen, de eddig minden erő­feszítésük hiábavaló volt és összes kísérleteiket véres veszteségeik után visszavertük. Orosz holttestek szá­zával feküsznek állásaink előtt. Egy tízkilométeres vonalon közel harmadfélezer orosz holttestet szám­láltunk meg. Bezárják a rosszhírű mu­tatókat Szegeden. A belügyminiszter körrendelete. A belügyminiszter körrendelete­ket intézett valamennyi törvény­­hatóság első tisztviselőjéhez, ame­lyek az egész ország egészség­ügyére fontos intézkedéseket tar­talmaznak. Az egyik rendelet meg­tiltja, hogy a gyógyszerészek még orvosi vény ellenében is készítse­nek és kiadjanak magánfelek szá­mára pikrinsavat tartalmazó szere­ket, a másik pedig értesíti a tör­vényhatóságok közönségét, hogy a kipróbált vérhasgyógyító szérum már forgalomban van és utasítással ellátva, husz köbcentiméteres ada­gokban 4 koronába kerül. Legérdekesebb azonban a har­madik körrendelet, amely a hábo­rús élet éjszakai kicsapongásai­nak akar gátat vetni. Általánosan ismert tény, hogy a legjobb idők­ben, a legiigabb pénzbőség korá­ban sem volt olyan tomboló éj­szakai élet sehol sem, mint most a háború világban. Érthető is ez, mert egyrészt olyan egszisztenciá­­kat vetettek fölszínre a háború gazdasági konjunktúrái, amelyek azelőtt a szürkék egyszerű életét élték, másfelől sokan olyanok, akiknek élete hajszálon függ, itt­­hon tartózkodásuk alkalmával foko­zott mértékben, valósággal kapzsi módon igyekeznek végig élvezni az élet gyönyörűségeit. Ez a jelenség mindenfelé, Sze­geden is, számtalan kisebb-na­­gyobb mulatóhelyet teremtett. Se szeri, se száma azoknak a csár­dáknak, lebujoknak, ahol úgy itthon maradottak, mint a szabad­ságolt katonák mulatnak harctérre való visszatérésük előtt. Mivel pe­dig az egészségügyi statisztika na­gyon szomorú tényként konsta­tálja, hogy venereás betegségek sohasem voltak annyira elterjedve, mint most a háború kitörése óta, Sándor János belügyminiszter erős kézzel látott hozzá a betegségek kiirtásához. Közrendeletében hivatkozik arra, hogy a venereás betegségek nem­csak a családi érdekeket sértik, hanem súlyosan megkárosítják az állami véderőt is. Éppen ezért föl­hívja a törvényhatóságok első tisztviselőinek figyelmét a prosti­túcióra, meghagyván, hogy a szo­kott felügyeletet és vizsgálato­kat a legszigorúbban tartassák meg. Elrendeli egyben, hogy a hatóságok kísérjék fokozott figye­lemmel a háború idején fölszapo­rodott éjszakai mulatóhelyeket, amelyek között sok a kétes és rosszhirű. A rosszhirű mulatókat, korcsmákat, lebujokat, amelyek fölött amúgy is lehetetlen gondos felügyeletet gyakorolni, be kell csukni. A kéteshirűeknél pedig korai záróra elrendelésével lehet célt érni. Valószínű, hogy a rendelet kö­vetkeztében nagy tisztogatás lesz Szegeden is. Ifjabb Tisza István vaskeresztje. A Tisza-család két tagját, a harc­téren megsebesült Tisza Kálmán és Lajos grófokat már régebben vaskereszttel tüntette ki a német császár. Most ifj. Tisza István gróf­nak, a miniszterelnök fiának adomá­nyozta Vilmos császár a vaskereszt I. osztályát azokért a szolgála­tokért, amelyeket mint a Vilmos­­huszárezred vitéz hadnagya egy német hadseregcsoport keretében teljesített. A király megengedte, hogy ifj. Tisza István a német ki­tüntetést elfogadja és viselje. Ifj. Tisza István grófnak ez már a második kitüntetése. Első ízben Signum laudissal tüntette ki a király. Csak a kard tehet igazságot. BERN, januáár 5. A Bemer Tagblatt írja, hogy a szaloonika eseményekkel kapcsolatban Görög­ország a dolgok legújabb fordulata által igen kellemetlen helyzetbe került. A semleges Görögországgal barátságban levő államok konzul­jainak Görögországban való letar­tóztatása olyan túlkapás a görög felségjogba, hogy azt lehetne föl­tenni, hogy immár csak a kard tehet igazságot. Igazgató: TAS SÁRDORKORZO-mOZI Telefon: 11—85. szám Csü­törtökön, január 6-án: Henry Porten­♦♦ sorozat IV. film. ♦♦ Az utolsó Imádság. Dráma négy fölvonásban. Szenzációs detektívdráma: A fekete báró. Három fölvonásban. Valamint az új mű­sor! 4 Előadások délután 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor. 4

Next