Szeged és Vidéke, 1916. május (15. évfolyam, 100-126. szám)
1916-05-11 / 109. szám
Katonadalok a koporsónál Tisza Imre gróf temetése. NAGYVÁRAD, május 10. A Tisza-család gyönyörű jövővel kecsegtető és nagyra hivatott sarja, Imre gróf, Zisz. Kálmán grófnak, a miniszterelnök öccsének fia, akit olyan váratlanul ragadott el a halál, tegnapelőtt tette meg utolsó útját a csegődi kastélytól a geszti ősi kriptáig. Slarangkongás mellett, a permetes,5 tavaszi esőben, zöldelő búzatáblák között vitte a korán elhunyt fiatal gróf hamvait a halottaskocsi, amely amerre csak elhaladt, mindenütt az őszinte meghalottság és a fájdalom könnyeit fakasztotta a szemekből. A harctérre vágyott egész lelkével a fiatal gróf, de a virágok nem csákója mellé kerültek ékül, hanem koszorúnak koporsójára. Utolsó kívánságának megfelelően az egyes huszárok önkéntes ruhájában temették el .. . A kis gróf lelkére rendkívüli módon hatottak, érzékenyen érintették a háború eseményei. Tizenhét éves létére állandóan azzal a tervvel foglalkozott, hogy önként áll be katonának. Nagy befolyással lehetett gondolkodására az a körülmény, hogy édesapja mint huszárkapitány, nagybátyja, Tisza Lajos gróf és unokafivére, ifjabb Tisza István gróf mint főhadnagyok a harctéren küzdöttek. Kiváló szeretettel foglalkozott a kis gróf a katonanótákkal, a háború poézisének eme kedves termékeivel. Egy nemrégiben lezajlott nagysikerű mulatság alkalmával Nagyszalontán a katonadalokról tartott értékes előadást, amelyet iskolatársai katonadalok eléneklésével illusztráltak. Betegsége alatt is szüntelenül a katonanótákról beszélt és a válságos percekben mindig arra kérte környezetét, hogy katonanótákat énekeljenek. A kis gróf utolsó kívánságához képest Tisza Kálmán gróf hétfőn délután megkérte Tatár Balázs szalontai gimnáziumi igazgatót, hogy a gimnáziumi ifjúság vonuljon ki a csegődi kastélyba és énekeljék el a kis gróf kedvenc nótáit a ravatalánál. A temetés előtti délután az ifjúsági énekkar ki is vonult a csegődi kastélyba. Tisza Kálmán gróf és felesége fogadták a diákokat, akik a kis Imre gróf koporsójánál végső búcsúzóul remegő hangon énekelték el még egyszer a vidám és édes-bús katonanótákat: „Édesanyám ne sirasson, Lesz még nekem rózsás sírom, valahol az orosz határon . . Ez volt a kis gróf legkedvesebb nótája. Könnyes szemekkel, a zokogástól fuldokolva, megrendílten hallgatta a Tisza család a szomorú bucsusást. A kis diákok is mind könnyeztek. Tisza Kálmán gróf kívánságára ezt a katonanótát megismételték. Amikor azonban a Himnuszt akarták elénekelni a diákok, nem tudták visszatartani elérzékenyülésüket, a visszafojtott fájdalmat és a percekig tartó könynyektől alig tudtak belekezdeni a Himnusz eléneklésébe. Brommer, Browning, 1914. steyer pisztolyok Sebük Mihálynál Szeged, Valéria-tér kaphatók. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1916 május 11 Öreg ember nem vén ember. Szilvásy György a bácsmegyei Gátalja község jegyzője volt, vaignem egy katonaszabadítási ügyben megvesztegetés büntette címén a Kúria egyévi fogházra és hivatalvesztésre ítélte. Az öreg, hatvannégy éves jegyző, akinek négy gyermeke van, nagyon szerelmes természetű ember hírében állott a községben. Az asszonyok, akik ügyes bajos dolgaikban fölkeresték, mind azzal a panasszal távoztak el a jegyző hivatalából, hogy Szilvássy György szerelmi ajánlatokkal ostromolta meg őket. A jegyző különösen H. A.-né és H. L.-né községbeli asszonyokat környékezte meg, akikkel szemben, a vád szerint, hivatalos hatalmát is arra használta föl, hogy őket szerelemre kényszerítse. H. Á.-nét 1914 októberében este hat órára hivatalába rendelte a jegyző azzal, hogy ha teljesíti kívánságait, a jogtalanul fölvett 13 korona hadisegélyt nem kell visszafizetnie. H. L.-nének pedig, akit novemberben rendelt magához, azt mondta, hogy magasabb hadisegélyt eszközöl ki a számára, ha teljesíti a kívánságát. . Az eset tudomására jutott Lebur Ádám római katolikus segédlelkésznek, aki hivatalos hatalommal való visszaélés címén feljelentést tett a jegyző ellen. A főtárgyaláson a tanúk mind megerősítették, hogy a jegyző magához rendelte azokat az asszonyokat, akik tetszettek neki és ajánlatokkal ostromolta őket, azt azonban, hogy hivatalos hatalmával élt volna vissza az asszonyokkal szemben, nem igazolták be a tanúvallomások és ezért a szabadkai törvényszék felmentette Szilvássy Györgyöt a vád alól. Az ügyész felebbezésére került az ügy a szegedi tábla elé, amely Ringhoffer Lajos dr. elnöklésével ma foglalkozott az üggyel. A vádat Hubay László dr. kir. főügyész képviselte. A tábla a törvényszék ítéletét indokainál fogva helybenhagyta és így Szilvásy György fölmentése jogerős. A 18 éve fönnálló gépiekJWMat ■ rasatom a városi bérházban a rendőrség mellett van és marad. Nevemre ügyeljen, meg ne tévesszék. Fiókraktáraim nincsenek. Világhírű PFAFF- varrógépek, Pathephonok,kerékpárok, írógépek és lemezek fölerakata, legolcsóbb és legjobb beszerzési telepe 6, 8 és 10 koronás részletre, a Sigárító Jórsefy féirbithoz. A NAP ESEMÉNYEI. Hevesy Kálmán táblabíró. A hivatalos Budapesti Közlöny mai száma közli, hogy a király az igazságügyminiszter előterjesztésére Sevesy Kálmán szegedi törvényszéki bírónak az ítélőtáblás biró clmet és jelleget adományozta. Hevesy a szegedi bírói kar egyik legérdemesebb, a jogászvilág nagyrabecsült tagja. A kinevezés méltó érdemeket jutalmazott. Kinevezések a szegedi helyőrségben. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy a király Genzinger Ferenc 40. gyalogezredbeli alezredest ezredessé nevezte ki, Gödel Pál 5. honvédgyalogezredbeli őrnagy előlépett ezredessé. Haszlinger Ferenc és Gindele Sándor 3. honvédhuszárezredbeli főhadnagyokat századossá, Gittler Aladár 3. honvédhuszárezredbeli hadnagyot főhadnaggyá nevezték ki. Vaskó Pál, 1. honvéd-lovastüzér osztagbeli hadnagy előlépett főhadnaggyá. Kálmán Gyula, 3. honvédhuszárezredbeli főhadnagy gazdászati tisztet százados gazdasági tisztté nevezték ki. A tartalékban főhadnaggyá nevezték ki Maláráik Árpád, Turner Alajos, Szegő Izidor és Petrovics Emil 5. honvédgyalogezredbeli tartalékos hadnagyokat. Tartalékos hadnaggyá nevezték ki Lencse Jenő 5. honvédgyalogezredbeli tisztjelöltet. A hivatalos lap legújabb száma folytatólagosan a következő katonai kinevezéseket közli: A tartalékban hadnagyokká nevezték ki a következő zászlósokat: Vior Szilárdot és Nováky Istvánt a 46. gyalogezrednél, Krupár Györgyöt és Zsanda Antalt a 7. árkászzászlóaljnál, Fellner Györgyöt az 1. honvédlovastüzér-osztagnál. Főhadnaggyá nevezték ki a tartalékban vizeki Tallián Tibor dr.-t a 3. honvéd huszárezrednél, Czibur Sándort, Jurka Fláviust, Kunz Gusztávot és Galgóczi Heteéa Alfrédet az 1. honvéd lovastüzérosztagnál. Ezredorvossá nevezték ki Matejin Simon dr. 5. honvéd gyalogesredbeli tartalékos főorvost, az ősszel közkerti padokat engedett át a város a hadikórházak udvaraira és folyosóira. Tekintettel arra, hogy a nyárias idő következtében ezekre a padokra egyre nagyobb szükség van, a váma a padok visszaadását is kérelmezte a temesvári katonai parancsnokságtól. Az önálló vámterületért. Arad szabad királyi város törvényhatósága , amit év októberében tartott közgyűlésén elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányhoz, amelyben az önálló vámterület biztosítását kéri a kormánytól abból az alkalomból, hogy jövőre lejár az Ausztriával kötött vámszerződés. Az aradi törvényhatóság ezt a határozatát megküldte az összes magyarországi törvényhatóságoknak azzal, hogy a határozatot feliratilag támogassák a kormánynál. Szeged város tanácsa mai ülésén foglalkozott az aradi átirattal és elhatározta, hogy az átiratot tudomásul veszi, de nem terjeszti a közgyűlés elé. Pályaválasztási értekezlet. A Feministák Szegedi Egyesülete május 14-ikén, vasárnap délután négy órakor a városháza közgyűlési termében pályaválasztási értekezletet tart. Kiváló szakelőadók fogják ismertetni mindazokat a pályákat és az azokhoz szükséges előképzettséget, amelyek egyrészt a modern nő szellemének és hajlamának legjobban megfelelnek, másrészt neki élethivatásul is szolgálhatnak. A női munkaerő különösen korunkban nélkülözhetetlen és pótolhatatlan, ami által mindig tágabb és nagyobb tér nyílik a női tehetségek érvényesítéséhez. Ezeknek helyes irányban való felhasználását célozza a pályaválasztási értekezlet úgyegyéni, mint szociális szempontból. Tájékoztatást nyújt a szülőknek és az ifjúságnak a pályaválasztásnak az egész életre kiható fontos kérdésében. Előadók: Fass Flóra polgári iskolai tanárnő; a pályaválasztás kérdésének jelentősége; Kováts József dr. felsőkereskedelmi iskolai tanár: a tudományos pályák; Balla Jenő, a Délmagyarország munkatársa: a művészeti pályák; Pataki Rózsika rajztanárnő: az iparművészeti pályák; Herusch Artur felső ipariskolai tanár: az ipari pályák; Berger Vilma, a Magbank tisztviselője: a nőtisztviselési pályák; Szűcs Mihály nyugalmazott gazdasági akadémiai igazgató: a gazdasági pályák. Belépődíj nincsen. Szeged és az olcsóság. Eddig nem tudtuk, hogy Szeged az olcsóság városa, de némi meglepetésül ma azt olvassuk egyik budapesti újságban, hogy Szeged ragyogó és követnivaló példaképe az élelmipiac olcsóságának. Egy F. M. aláírású budapesti Visegrádiutcai nő ezt a levelet intézte az illető újság szerkesztőségéhez: „Tisztelt Szerkesztőség! Kérem, szíveskedjék közzétenni, hogy a hatóság figyelmét is fölhívja: itt rémdrágán árulják az aprójószágot. 9—11 korona a fiatalnak párja, az üregeké pedig 18—22 korona. Saláta fejenkint 18—20 fillér darabja. A múlt héten csütörtökön Szeged városában voltam, ahol tapasztaltam, hogy az aprójószágnak makszimált ára, idei csirke kilónkint 3 korona, szintúgy az öregé is s egy hatósági biztos mérlegen méri, hogy hiba ne legyen, a legszebb saláta fejenkint 4—6 fillér. Pedig Szeged is nagy város.“ Igen, Szeged is nagy város és a Iskolák kiürítését kéri a város a katonaságtól. A szegedi lánygimnáziumot tudvalevőleg a felsőlányiskolával kapcsolatosan óhajtja fölállítani a város. A felsőlányiskola helyiségeire így égető szükség van, mert a lánygimnázium a szeptemberi tanévvel már megnyílik. A város hatósága erre való tekintettel megkereste a temesvári katonai parancsnokságot, hogy a felsőlányiskolát üríttesse ki. Egyben pedig a kultuszminisztert és Cicatricis Lajos dr. főispánt is felkérte a város, hogy a katonai parancsnoksághoz benyújtott kérelmet támogassák. Értesült a város arról is, hogy a szentgyörgyi iskolát, ahol szintén hadikórház volt berendezve, kiüríttette a katonaság. A város ennek az iskolának az átengedésére is megtette a szükséges lépéseket. — A sebessüg katonák kényelmére