Szeged és Vidéke, 1916. október (15. évfolyam, 229-254. szám)
1916-10-02 / 229. szám
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ .1, 1. _ _------------—------------ ----------------ll évfolyam, 229 (4547) %. POLITIKAI ESTILAP. Szegi Wokt||el| hétfő 81ERKESZTÖ8ÉO, ttlJiDÓHIVATAL «■ NYOMDA | KALV.ÁBIA-UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÍM S4. MEGtJKLÍjíN MINDEN FELYTAN. FŐSZERKESZTŐ: BALASSA ARMIN dr. A foszerkessziö 3. FELELŐS SZERKESZTŐ: FRANK JÓZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Dt Pontos-nyomda r.-t. könyvnyomdájában Szagodon, Kálvária-uton 6. an. HEL véli»: VIDÉKKE : Egy évre . .. . 24.- K Fél évre . . 9.—ét K M WTKre . . 12.— K Negyed dví© , 4.50 K Negyed évre . 6.— K Egy hóra . . 1.50 K Egy hóra . , K EGYES 87.4m Ara e filler. A uszág király. Kun László nem tartozik ama királyaink közé, akiknek emlékét, nevét legendáinak kincsesházában féltő kegyelettel őrzi, mint drága, szent ereklyét a nép, hogy amig maga él, gyöngéden óvja a megsemmisüléstől. Korhely volt őfelsége, züllött szerelmek züllött lovagja, rongyos királyi palástban az ital rabszolgája. Mégis, nem tudjuk, nem volna-e sérelem a méltányosságon, ha a románok mostani uralkodóját a hasonmásának mondanánk. Kun László az idők nagy távolságában majdnem szimpatikusnak tetszik. Igazán nem tehet róla, hogy nem néhány századdal később született, mégpedig színésznek, művésznek, vagy akár vidéki földesúr mulatós fiának, akiknek léha kedve, gyönyört habzsoló vidám dőzsölése leginkább csak maguknak árt. S ha szatira van mindmáig fönmaradt emlékében ,a Kun László nyikorgó szekerének, amihez őfelségének nem tellett kenőcsre, van benne romantika is. Nagy bohém a derék király, mondanak ma róla a kávéházban, kicsinyléssel és szánakozóan, mint ahogy a maga idejében beszéltek róla, de nagyobb veleérzéssel, elnézőbb humorral. Ferdinánd király máskép züllött. Elfáradt alacsony szerelmek tivornyáin. Enervált iszákos. Embernek is utolsó, királynak — hazug. Ha tud még érezni, mit érez most, amikor kétfelől is verik a nagyralátó, a könnyű rablásra küldött seregét? Mit érez, amikor bizonyára elhalkult hivalgó vezéreinek a szava, akik közül a vérmesek tíz nap alatt akartak eljutni Budapestre ? Érzi-e, hogy közeledik felé a végzet, amely le fogja tiporni ezt a valóban „román nemzeti“ királyt ? Mert a németség is, amelyhez a vérség szoros kötelékével tartozott, s mely nem hihette, hogy ellene fordul, ma már alaposan látja, mennyire román király ő minden izében, mennyire oda illik a román bojárság fejének, amelynek minden bűnében hű megtestesítője. Nagyszeben nekünk megvigasztalás, szent remény és biztos ígéret. Erdély a miénk s a miénk marad. A győzelem módja is fölemelő. Mert nem az elnyomó többség nyers túlhatalma, hanem tökéletes vezetés vívta ki, amely fáradhatatlanul taláékony, ötletekből, szellemből ki nem fogyó. S kivívta a szövetséges seregek olyan vitézi bravúrja, amit Ferdinándnak, a románok e nemzeti királyának katonái, soha, de soha el nem tanulhatnak. Mert lélek kell ahhoz s vérbeli születettség. A nagyszebeni csatatér, BUDAPEST, október 2. Falkenhayn tábornok főparancsnokságáról jelentik: A harctér, amely mindjárt Nagyszebentől délre kezdődik, tele van elesett román katonák holttesteivel. Gyalogságunk előtt két légijármű fekszik a földön. A vöröstoronyi szoroshoz vezető utakat román katonák eldobott podgyászai borítják. A szoros maga alig járható. Elzárja az utat a menekülő románok otthagyott trénje. A kocsik egy része az Olt-folyó hullámain úszik. A szétvert románok egy része a folyón akart menekülni. A vámsorompó hidja valósággal megrendítő látványt mutat. A nyugatról előretörő bajorok három napig oldalozó tűz alá vették a románokat. Katonák holttestei, lovak, marhák hullái, összelőtt kocsik, erdélyi falvak elrabolt holmijai, amelyeket a román tisztek hoztak magukkal, mind nagy barrikádokká tornyosulnak. A harc most már nem Erdély földjén, hanem Románia területén folyik. A múlt éjszaka az ellenség ellentámadást kísérelt meg, amit azonban a bajorok fényesen visszavertek. Egész zászlóalj jutott fogságunkba teljes törzskarával együtt. Másik 1000 foglyot már elszállítottunk. Szebenmegye egész lakossága ujjongó örömmel üdvözölte katonáiinkat, akik fölszabadították a rövid, de nyomasztó invázió alól. (Az Est.) Semleges vélemény a nagyszebeni győzelemről. AMSTERDAM, október 2. Az amsterdami lapok azt írják, ha a nagyszebeni döntő győzelemről szóló hír igaz, a románokat olyan csapás érte, amelynek hatása nagyon érezhető lesz azokra a harcterekre is, amelyek sokkal fontosabbak, mint a román harctér. Ez a vereség Athénben is kellemetlen meglepetést kelthet Venizelosz hívei között. A lapok megjegyzik még, hogy a haditörténelem eddig csak egy olyan esetről tud, hogy egy hadsereget teljesen bekerítettek. A gorfig király beteg. GENF, okt. 2. A Petit Journal jelenti Athénből: Konstantin király megbetegedett. Az orvosok betegségét aggasztónak mondják. A király mindazonáltal megszakítás nélkül tanácskozik az Athénben maradt miniszterekkel és a vezérkar tagjaival. Hivatalos jelentése Vezérkarunk jelentése. BUDAPEST, október 1. (Távirat.) (A miniszterelnöki sajtóirodától) Keleti hadszíntér: Románia elleniharcvonal: Petrozsénytől nyugatra a románok előretörései tegnap is meghiúsultak. A Vöröstoronyi szorostól délre, Karieminél is nagy veszteségeik mellett vertük vissza a támnadó román osztagokat. Fogaras vidékén a román előretörés elakadt. Székelyudvarhelytől északra és északnyugatra az ellenség továbbra is nyomást gyakorol előretolt csapatainkra. A nagyszebeni csatában tegnap reggelig több mint 3000 foglyot, 13 ágyút, 1 repülőgépcsarnokot, 2 repülőgépet, 10 vasúti mozdonyt, 300 lőszerrel megrakott vasúti kocsit, több mint 200 megrakot márkakocsit, 200 lőszerkocsit és 10 automobilt zsákmányoltunk. Az erdőben levő sok hadiszert még csak ezután fogják beszállítani. A vöröstoronyi szoros és vidéke tele van szétlőtt járművekkel. Károly kir. herceg, lovassági tábornok hadsereg-harcvonala . A Kárpátokban ellanyhult a harc. A Zlota-Lipa és a Narajovka között török csapatok elkeseredett közelharcok után visszavetették az ellenséget. A Brody-Zlocsov út mindkét oldalán az ellenség támadott. Az úttól északra mindenütt visszavertük, dacára, hogy egyes helyeken háromszor, más helyeken hétszer is rohamozott. Az úttól délre egy ezred védőszakaszába sikerült behatolnia. A ma reggel megkezdett ellentámadással azonban az elfoglalt terület egy részét már visszavettük. Olasz hadszíntér: A Karszt-fensík ellen az ágyú- és az aknatüzelés újból igen élénk volt és terjedt egészen a Wippachvölgyéig. Délkeleti hadszíntér: A helyzet változatlan. Höfer, altábornagy. Német hivatalos jelentés, BUDAPEST, október 1. (Távirat) (A miniszterelnöki sajtóirodától) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Albrecht vezértábornagy hadcsoportjánál, valamint Rupprecht bajor trónörökös hadseregének flandriai és artoisi arcvonalán az angolok különösen élénk járőrtevékenységet fejtettek ki. A Sommetól délre az ágyutűz délután nagy hevességre fokozódott. Thiepwalnál és attól délre ismét erős angol támadások voltak, amelyeket Stein és Sixt von Arnein tábornokok csapatai makacs közelharcok után visszavertek. Roucourtnál francia ezredek hiába rohamoztak. Courcelette, továbbá Morvái és Hallétól északnyugatra több ellenséges előretörés zárótüzünkben meghiúsult. A Maastól jobbra időnkint