Szeged és Vidéke, 1917. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1917-01-02 / 1. szám
SZEGED ÉS V X"lítfolyaii, 1 (4821) u, POLITIKAI ESTILAR Szeged, 1917%UPredd SiBriKESZTÖSÉG, KIADÓHIVATAL « NYOMDA : KÁLVÁRIA UTCA 8. SZÁM. TELEVONSZÁM 81. aLBajKl.EN UINSEN DÉLUTÁN. POsZERKESZTÖ : B.A.LASSA ARMIN dr. AICuOThaMUI Uilsloo»&nl^3. FELELŐS SZERK.ESZTÖ: FRANK JÓZSEF. Nrouutott ■ Idadombíjdonca DsMonloa-nyomda r.-t, kSnTnyomd&j&ban Bzegedsn, K&Ivárth-Dtoa 6. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: HELYBEN: INDOKKK: Egy évre . . 18.— K Egy évra . . 24.— K Fél évre . . 9.— K Fél évra . . 12.— K Negyed évre . 4.50 K Negyed évre . 6.— K Egy bére . . 1.50 K Egy hóra . . 2.— KeOYES számára e fillér. A válasz: Briand francia miniszterelnök átadta az Egyesült Államok párisi nagykövetének az ántánt válaszát a központi hatalmak békeajánlatára. Az ántánt e válasz lényege szerint megtagadja azt, hogy „egy minden őszinteség és jelentőség híjján levő javaslattal foglalkozzék“. Szóval, az újév nem éppen kellemes meglepetésül hozta Európa szenvedő népeinek a hírt, hogy a béketárgyalások megkezdésének reménye egyelőre kútba esett. Nem volt nagyon vérmes már az utóbbi napokban e reményünk. Csúnya hollókárogások előzték meg a választ. Briand, Sonnino és Lloyd George beszédei csak ellenségeink konokságáról győzhettek meg bennünket. Ámde Lloyd George ■ a parlamenti beszédében nyitva hagyta azt a bizonyos sokszor emlegetett ajtót, legalább arról szólt, hogy ismerni kellene a békeföltételeinket. Most, a Briandátnyújtotta válaszban, mintha ez a hátsó ajtó is bezárult volna, mert békefeltételeink iránt nem érdeklődik benne az antant. Briand és Lloyd George dalversenyében bizonyos kiegyenlítődés történt. Briand faunsipjának primitívebb dallama, az egyszerű, de talán nem is szívből fakadó káromkodás és az angol miniszterelnök ihletettebb, Apollóibb lantzenéje, e furfangosabb s bonyolultabb művészet a válaszjegyzékben — összehangolódtak. Lloyd Georgenak az angol parlamentben elmondott beszédéből meríti érveit, motívumait, a békeajánlatunkra adott feleletet, de a hangja, a ridegen elutasító konklúziója Briandé. A válaszjegyzék megismétli, hogy a háborút nem az antant, hanem Németország és mi kezdtük. Csodálatos, hogy ezúttal velünk is behatóbban kegyeskednek foglalkozni, nem csupán szövetségesünkkel Elmondják, hogy mi voltunk azok, akik Szerbiához 1914 júliusában példátlanul ultimátumot intéztünk s bár nyomban megkaptuk az elégtételt, megüzentük a háborút. Ez az állítás tartalma szerint a legvaskosabb hazugság. Mert vájjon Anglia olyan példátlannak tekintette volna-e a mi ultimátumunkat akkor, ha egy szomszéd állam az ő területi épsége ellen dolgozott volna titkos egyesületekkel s ha a szomszéd ország fölbérelt gyilkosai az ő trónörökösüket ölték volna meg ? Továbbá nyilvánvaló hazugság az, hogy Szerbia nekünk az elégtételt megadta. Ha ez megtörtént volna, bizonyára nem inindultunk volna a szerbek ellen. Azt mondja tovább az antant válaszjegyzéke, hogy nem áll, mintha mi győztesek lennénk. A haditérkép csak átmeneti, külső képét fejezi ki a helyzetnek. Nos hát vezéreink, seregeink gondoskodnak majd arról, hogy ez az átmenet állandóság maradjon. S a győzelmes helyzet, akármit mondjanak is Briand és Lloyd George meg a többiek, mégis közelebb hozta már a békét. Távirat, telefon. A Szeged és Vidéke budapesti tudósítójának jelentései. — Spanyolország nem csatlakozik Wilson békeközvetítéséhez. GENF, január 2. A Havas Ügynökség jelenti Madridból . A spanyol kormány válaszolt Wilson elnök jegyzékére. Az Egyesült Államok elnöke fölhívta a hadviselő feleket, hogy keressenek alkalmat feltételeik megismerésére, amelynek alapján megkezdhető volna a béketárgyalás. Wilson akciójának támogatására kérte föl a semleges országokat. E kívánsággal szemben a spanyol kormánynak az a véleménye, hogy miután az Egyesült Államok békejegyzéke által keltett benyomás már ismeretes, Wilson lépésének támogatásától nem várhatna eredményt. Sokkal jobb volna a spanyol kormány szerint, ha a központi hatalmak kinyilvánítanák azt a szilárd akaratukat, hogy a békefeltételekre nézve a hadviselő államok egyezzenek meg. A válasz rámutat arra, hogy a spanyol kormány nem zárkózik el minden tárgyalás elől, amely alkalmas volna arra, hogy a háborút befejezéshez segítse. A spanyol kormány azonban közvetítését egyelőre függőben kívánja hagyni és cselekvését arra az időpontra akarja halasztani, amikor a békére irányuló erőfeszítések hasznosabbak és hatásosabbak lehetnek, mint most. E pillanat elérkezésére várva, kijelenti, hogy hajlandó támogatni a háború által anyagilag érintett összes semlegesek egyesülését, amennyiben azok megkárosítva érzik magukat és szükségesnek tartják a szenvedett károk jóvátételét. A duma többségének békeóhaja. ROTTERDAM, január 2. A Times jelenti Pétervárról: Az orosz parlament többsége azon a nézeten van, hogy az antant feltételeit közölni kell, ha a középponti hatalmak nem győzteseknek, hanem egyenrangú feleknek tekintik magukat. A Daily Telegraph írja: Örülni lehetne a békejavaslatnak, ha a központi hatalmak nem tekintenék magukat győzőknek. Az antant sem tekinti magát győzőnek, ha a középpontiak egyenrangú félnek ismeri el. A tegnapi hivatalos jelentések. A tegnapi hivatalos jelentések ismét szép sikerekről számolnak be. Hofer jelenti, hogy a román síkságon Brailától délnyugatra, továbbá a Rimnicul-Sarat és Focsani közt félúton előre elkészített állásába szorították vissza az ellenséget. Harja környékén zászlóaljaink több egymás mögött fekvő állást rohammal elfoglaltak. A német jelentésben olvassuk, hogy az Uz és Futna völgy között német és osztrák-magyar zászlóaljak több magaslati állást rohammal elfoglaltak, a románok és oroszok heves ellentámadásait visszaverték. Herestraut és Ungurenit a Zabalavölgyben elfoglalták. Mackensen vezértábornagy hadcsoportja Nagyoláhország északi részében az oroszokat ismét visszavetette. A kilencedik hadsereg az ellenséget Rimnikul-Sarat és Focsani közt félúton levő állásokba, a dunai hadsereg pedig a Braila hídfőbe szorította vissza. Bolgár jelentés: SZÓFIA, január 2. A főhadiszállásról jelentik január 1-én: Román front: Dobrudzsában a Macin hídfő ellen megkezdett harc tart. A foglyok száma 10 tisztre, 1150 emberre emelkedett, négy ágyút és tizennégy géppuskát zsákmányoltunk. Keleti-Oláhországban a támadás még tart. Krobatin lemondása. BÉC úIjan. 2. (Telefon jelentés.) Krobatin hadiügyminiszter legközelebb megválik állásától. Utóda nem, mint politikai körökben híresztelik, Konrád báró, hanem Schaible tábornok, a Körber kormány volt vasutügyi minisztere lesz. Párisban elejtették Hofflániát. ZÜRICH december 30. A Corriere della Sera hangulatképet közöl Párisból, amely szerint a helyzetet éppen nem látják rózsás színben. Különösen Románia miatt aggódnak. Románia katonai helyzete — ez a párisi vélemény — a lehető legkomolyabb.