Szeged és Vidéke, 1918. augusztus (17. évfolyam, 169-192. szám)
1918-08-01 / 169. szám
A színházi helyárak emelése. A színigazgató fölebbezése. Almássy Endre színigazgató a színházi helyárak méltányos fölemelésének engedélyezését kérte a tanácstól, de ezt a kérést a tanács elutasította. A színigazgató a határozat ellen most az alábbi fölebbezést adta be : Tekintetes Tanácsi Alólírott színigazgató a tek. Tanácsnak 24679/1916. sz. a. velem közölt határozatát, amelyben a színházi helyárak emelése iránt Szeged város tek. közgyűléséhez beadott kérésemet tárgyalás alá vehetőnek nem találta s azt a közgyűlés elé nem terjesztette, mely tisztelettel Szeged város közgyűléséhez megfelebbezem az alábbi indokoknál fogva: 1. Szeged város közgyűlése azzal, hogy az új szerződésből törölte azt a pontot, amely szerint a helyárakat a Tanács állapítja meg és mikor a helyárakat a szerződés pontjai közé iktatta, világosan azt fejezte ki, hogy a helyárak megállapítását magának tartja fönn. Úgy tartom, hogy helyáremelési kérésem még akkor is a tek. közgyűlés elé terjesztendő, ha azt a tek. Tanács nem pártolja is. Két szerződő felet az egymásközti érintkezéstől — véleményem szerint — elzárni nem lehet. 2. Meg kell föllebbeznem a tek. Tanács határozatát helyt nem álló indokolása miatt is és főleg azért, mert az, hogy 1917 november óta a gazdasági helyzet lényegesen nem változott, a tek. Tanács nem helyesen állapította meg. 1917 november óta a ruházati cikkek 100 százalékkal emelkedtek. Mert míg akkor egy öltözet ruhát 5—600 koronáért lehetett kapni, ma 1200— 1400 korona az ára. 80—100 koronáról a cipő ára 200—250 koronára emelkedett. A hús ára Szegeden 10 koronáról 20 koronára vagy már magasabbra hágott. A kalap, a fehérnemű ára lényegesen, jóval 100 százalékon fölül emelkedett 10 hónapon belül. A bor ára 200 százalékkal, a szén, a fa ára lényegesen, a festék, vászon ára e rövid idő alatt 3—400 százalékkal emelkedett. És végül a kenyér és liszt árát épp most emelte a kormány cirka 100 százalékkal, a pénzünk vásárló ereje körülbelül azóta felére csökkent. A darabok jogdíjait azóta 400 százalékkal emelték, a nyomtatványok és a papír ára 400—600 százalékig emelkedett. A munkás bérek 2—300 százalékkal magasabbak, úgy hogy ma az élet 100 százalékon fölül drágább a tavaly óta. Negem a megdrágult élethez mért több jövedelemről okvetlen kell a társulat részére gondoskodnom s ezt másként, mint a helyáremeléssel el nem érhetem. Egyesületi szabályaink szerint a színházi szezont addig megkezdenem nem szabad, mig a társulat egzisztenciájáról teljes gondoskodás nem történt. Márpedig az eddigi helyárak alapján az lehetetlen. Hiszen az idén is már a tagok szüneti megélhetése abszolúte nem volt biztosítva és a szezon utolsó hónapjaiban is már a legnagyobb megtartóztatással, csak a jobb jövő reményében bírta a társulat föntartani magát. Az állami színházak tavaly novemberóta kétszer is, összesen több mint 100 százalékkal emelték az áraikat. Az összes vidéki színházakban azóta 2-3-szor engedélyeztek helyáremelést s ami igazság az egész országban, az igazság Szegeden is, ahol ma már a megélhetés semmivel nem olcsóbb, mint a fővárosban. Szegeden a háború alatt 40 százalékkal emelkedtek a helyárak, van-e még valami Magyarországon, ami ennek majd tízszeresével — azaz 3—400 százalékkal ne drágult volnaa háború alatt. Az ország minden részéből a lak. Tanácshoz beadott szinlapjaim igazol SZ£ő£0 dDEKb i918 augusztus 2 ják, hogy a vidéki rendes helyáraknál 35—50 százalékkal olcsóbbak a szegediek és hogy 28—82 korona mindenütt egy páholy ára és Szegeden 17 korona. Ezzel szemben én még most is csak 21 koronára kértem emelni, úgy hogy még így is az ország legolcsóbb színháza a szegedi maradna. Ami pedig a színházzal szemben fölállított igényeket illeti. — Szegeden a legnagyobb igényekkel kell számolnom — s ha őket az anyagi lehetőségeket nem kapom meg, úgy ezen fölállított igényeknek s szerződéses kötelezettségeimnek megfelelni neki bírhatok. És meg kellett fölebbeznem a tek. Tanács határozatát azért is, mert jövőre még erősebb és nagyobb társulatot szerveztem, hogy a fölmerült kifogásoknak eleget tehessek. Ezekért fölebbezem meg a tek. Tanács határozatát a közgyűléshez, amely kérésemben dönteni egyenesen szerződésileg hivatva van és hiszem, hogy amikor Szeged város közönsége kabarék, cirkuszok és mozikban szívesen megfizeti a színházi áraknál jóval magasabb árakat, azt a színháztól, miután ettől a színház létérdeke függ, megtagadni nem fogja. Maradtam a tek. Tanács és a tek. törvényhatósági bizottság alázatos szolgája Szeged, 1918. évi julius hó 31-én. Almássy Endre, szinigazgató. Proklamáció az ukrán néphez, KIEV, augusztus 2. Ukránja hetmanja Eichhorn vezértábornagy halála alkalmából az ukrán néphez a következő proklamációt intézte: — Július 31-én elhunyt Eichhorn vezértábornagy, akit Ukránja szövetségesének ellenségei gyilkoltak meg. Eichhorn őszinte és meggyőzdéses barátja volt az ukrán népnek. Célja a független ukrán állam megeremtése volt. A tábornagy a népünkben szunnyadó, kimeríthetetlen erőket felismerve, örült annak a dicsőséges jövőnek, amely Vaniára várt. Minden erejével támogatta az Ukrán államit azokkal szemben, akik nem akartak hinni benne. Béke legyel veled, te nagy és dicső férfi ! — A ránk szakadt fájdalomban egyedül vigaszunk, hogy ezt a gyűlöletes gaztettet nem Ukrajna egy fia, hanem idegen ember követte el. Az antant segyek ellnyomulása a Marmin-rajt mentén KIEV, augusztus 2. Az antant ekszpedíciós hadtest a Murmanvasút mentén 140 vesztnyire Sorositól délre előnyomul. Az előnyomulást folytatják. A vörösgárda harc nélkül hátrál. Meghiúsult katonai lázadás a szovjet ellen. KIEV, augusztus 2. Tambovban élő szocialista ezred fölkelést kísérelt meg a szovjet ellen és a bolsevikeket elűzték. A szaratovi csapatoknak sikerült azonban visszaállítani a szovjethatalmat. 9 tábla ítélete a vasutasok bűnperében. Érdekes részletek az indokolásból. Szerdán kezdte meg a szegedi Ítélőtábla a vasutasok bünperébek felebbezési tárgyalását, amelyben Laskay János és 22 társa voltak a vádlottak. Laskayt és társait a szegedi törvényszék, mint már megírtuk, a Máv kárára elkövetett több rendbeli lopás és orgazdaság bűntette miatt súlyos fegyház- és börtönbüntetésre ítélte Polgár Sándor dr. kúriai bíró ma délelőtt 11 órakor hirdette ki a királyi tábla ítéletét, amely csekély változtatással helybenhagyta a törvényszék döntését. A tábla ítéletének indokolásában nagyon érdekes részletet mond el. A vádlottak ugyanis azzal védekeztek, hogy nyomozati vallomásukat a rendőrközegek kínzásai miatt tették és azért vonták vissza a főtárgyaláson. Az ítélőtábla ítéletében erre a védekezésre a következő kijelentést tette: A királyi tábla azokat a nyomozási vallomásokat, ahol a bennük foglalt terhelő beismeréseket tárgyi adatok meg nem erősítették nem fogadta el bizonyítékul nemcsak azért, mert vádlottak a főtárgyaláson viszszavonták, hanem a saját lelkiismeretére hallgatva sem. A királyi tábla nem fogadta el ugyan valónak vádlottaknak azt a védekezését, hogy a rendőrség előtt kínzások következtében tették önterhelő beismerő vallomásukat, mert a fogház ellenőrzési adatai nem állapították meg ilyen kínzásoknak tárgyi nyomait. Mégis az a körülmény, hogy mintegy harminc letartóztatott vádlott, akik őszsze nem beszélhettek, csaknem egyértelműig panaszkodtak a nyomozó közegek ellen, a nyomozás tárgyilagosságához közel engedte a gyanúnak árnyékát. Azokban az esetekben azonban, ahol a vádlottak nyomozati vallomásukat a vizsgálóbíró előtt fentartották és beismerésüket tárgyi adatok is megerősítették, a nyomozási vallomásukat is elfogadta a királyi ítélőtábla bizonyítékul, mert ezeknek bizonyító erejét az sem érinti, ha netalán meg nem engedett vallatási módszer alkalmazása mellett keletkeztek volna. Belvárosi Habáré. Igazgató: Tamás Rezső. Kezdete 9 órakor. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllHIIIIIIIIUIIIIIIII Pénteken: Kovács Andor Balogh Böske az országos hirű a kiváló konferanszter, dalénekesnő: Dóri Giza, Margó Zsiga, Tessza duett, Tóth Elly, Pesti Ida, Pápai Vilma. A JEGYEK ŐRÜLTJE SZÍNÉSZNEVELÉS CSEREKERESKEDÉS CIPŐRENDELET FILKTANULMÁNY stb. stb. Hideg buffet. Cigányzene. Kávéházi italok. Jegyek napközben a Pető-féle tőzsdében válthatók. Előadás kedvezőtlen időben a Tiszában. Hivatalos becslés az idei termésről. BUDAPEST, augusztus 2. (Telefonjelentés.) Az Országos Magyar Gazdasági Egylet részéről egy újságíró a következő információt kapta az idei termésről: — Általánosságban a termés nem a legjobb. Búzában hozzávetőleges becslés szerint 28 millió métermázsa termett, vagyis kevesebb, mint tavaly. Rozsban 9 és fél millió, árpában 3 és fél millió métermázsa termett. A zabtermés is gyenge. Kenyérmagvakban tehát gyenge középtermésre van kilátás. A burgonyatermés az utóbbi napokban javult. A tengeri elég jó, sőt jobb termés várható, mint tavaly. -^-r”T'Tiim^Tfr,T-rrrr-rmr ■mi i Iiiimmiiw Államkölcsön a francia rokkantaknak. I1ERN, augusztus 2. (Telefonjelentés.) A francia parlamenti törvényjavaslatot fogadott el, amely szerint a háború minden francia katonáját, aki kereső állapotában megrokkant és azok a polgári emberek is, akik a háborúban súlyos sérülést szenvedtek, az állam pénztárából megfelelő kölcsönt kapnak 3—5 holdas birtokok megszerzésre és berendezésére. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra-és ékszerüzletemben. " Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. FISCHER - Korzó-kávéház mellett. A görög és francia konzul kiutasítása Sinferopolból KIEV, augusztus 2. (Telefonja dentés) Sinferopoli jelentés szerint a konzulátusokat lezárták és lepecsételték. A görög és francia konzult kiutasították, Puriskievicset ismét letartóztatták. Vasutassztrájk Ukrajnában. KIEV, aug. 2. (Telefonjelentés) A vasutassztrájk 12 nap óta szakadatlanul tart. A miniszterelnök Bécsben BUDAPEST, aug. 2. (Telefonjelentés.) Wekerle Sándor dr. miniszterelnök ma délután Bécsbe utazik. A miniszterelnök holnap kihallgatáson jelenik meg a királynál, hogy jelentést tegyen a képviselőház munkájának befejezéséről és szentesítés céljából a király elé terjessze a választójogi törvényjavaslatot.