Szeged és Vidéke, 1918. augusztus (17. évfolyam, 169-192. szám)

1918-08-01 / 169. szám

A színházi helyárak emelése. A színigazgató fölebbezése. Almássy Endre színigazgató a szín­házi helyárak méltányos fölemelésé­nek engedélyezését kérte a tanácstól, de ezt a kérést a tanács elutasította. A színigazgató a határozat ellen most az alábbi fölebbezést adta be : Tekintetes Tanácsi Alólírott szín­igazgató a tek. Tanácsnak 24679/1916. sz. a. velem közölt határozatát, amely­ben a színházi helyárak emelése iránt Szeged város tek. közgyűléséhez be­adott kérésemet tárgyalás alá vehető­nek nem találta s azt a közgyűlés elé nem terjesztette, mely tisztelettel Szeged város közgyűléséhez meg­felebbezem az alábbi indokoknál fogva: 1. Szeged város közgyűlése azzal, hogy az új szerződésből törölte azt a pontot, amely szerint a helyárakat a Tanács állapítja meg és mikor a hely­árakat a szerződés pontjai közé iktatta, világosan azt fejezte ki, hogy a hely­árak megállapítását magának tartja fönn. Úgy tartom, hogy helyáremelési kérésem még akkor is a tek. köz­gyűlés elé terjesztendő, ha azt a tek. Tanács nem pártolja is. Két szerződő felet az egymásközti érintkezéstől — véleményem szerint — elzárni nem lehet. 2. Meg kell föllebbeznem a tek. Tanács határozatát helyt nem álló indokolása miatt is és főleg azért, mert az, hogy 1917 november óta a gazdasági helyzet lényegesen nem változott, a tek. Tanács nem helye­sen állapította meg. 1917 november óta a ruházati cik­kek 100 százalékkal emelkedtek. Mert míg akkor egy öltözet ruhát 5—600 koronáért lehetett kapni, ma 1200— 1400 korona az ára. 80—100 koroná­ról a cipő ára 200—250 koronára emelkedett. A hús ára Szegeden 10 koronáról 20 koronára vagy már magasabbra hágott. A kalap, a fehér­nemű ára lényegesen, jóval 100 szá­zalékon fölül emelkedett 10 hónapon belül. A bor ára 200 százalékkal, a szén, a fa ára lényegesen, a festék, vászon ára e rövid idő alatt 3—400 százalékkal emelkedett. És végül a kenyér és liszt árát épp most emelte a kormány cirka 100 százalékkal, a pénzünk vásárló ereje körülbelül azóta felére csökkent. A darabok jog­díjait azóta 400 százalékkal emelték, a nyomtatványok és a papír ára 400—600 százalékig emelkedett. A munkás bérek 2—300 százalékkal magasabbak, úgy hogy ma az élet 100 százalékon fölül drágább a tavaly óta. Negem­ a megdrágult élethez mért több jövedelemről okvetlen kell a társulat részére gondoskodnom s ezt másként, mint a helyáremeléssel el nem érhetem. Egyesületi szabályaink szerint a színházi szezont addig meg­kezdenem nem szabad, mig a társu­lat egzisztenciájáról teljes gondos­kodás nem történt. Már­pedig az eddigi helyárak alapján az lehetetlen. Hiszen az idén is már a tagok szü­­neti megélhetése abszolúte nem volt biztosítva és a szezon utolsó hónap­jaiban is már a legnagyobb megtar­tóztatással, csak a jobb jövő remé­nyében bírta a társulat föntartani magát. Az állami színházak tavaly november­­óta kétszer is, összesen több mint 100 százalékkal emelték az áraikat. Az összes vidéki színhá­zakban azóta 2-3-szor engedélyeztek helyáremelést s ami igazság az egész országban, az igazság Szegeden is, ahol ma már a megélhetés semmivel nem olcsóbb, mint a fővárosban. Szegeden a háború alatt 40 száza­lékkal emelkedtek a helyárak, van-e még valami Magyarországon, ami ennek majd tízszeresével — azaz 3—400 százalékkal ne drágult volna­­a háború alatt. Az ország minden részéből a lak. Tanácshoz beadott szinlapjaim igazol­ SZ£ő£0 d­DEKb i­918 augusztus 2 ják, hogy a vidéki rendes helyárak­­nál 35—50 százalékkal olcsóbbak a szegediek és hogy 28—82 korona mindenütt egy páholy ára és Szege­den 17 korona. Ezzel szemben én még most is csak 21 koronára kértem emelni, úgy hogy még így is az ország legolcsóbb színháza a szegedi maradna. Ami pedig a színházzal szemben fölállított igényeket illeti. — Szegeden a legnagyobb igényekkel kell számolnom — s ha őket az anyagi lehetőségeket nem kapom meg, úgy ezen fölállított igényeknek s szerződéses kötelezettségeimnek meg­felelni neki bírhatok. És meg kellett fölebbeznem a tek. Tanács határozatát azért is, mert jö­vőr­e még erősebb­­ és nagyobb tár­sulatot szerveztem, hogy a fölmerült kifogásoknak eleget tehessek. Ezekér­t fölebbezem meg a tek. Ta­nács határozatát a közgyűléshez, amely kérésemben dönteni egyene­sen szerződésileg hivatva van és hi­szem, hogy amikor Szeged város közönsége kabarék, cirkuszok és mozikban szívesen megfizeti a szín­házi áraknál jóval magasabb árakat, azt a színháztól, miután ettől a szín­ház létérdeke függ, megtagadni nem fogja. Maradtam a tek. Tanács és a tek. törvényhatósági bizottság alázatos szolgája Szeged, 1918. évi julius hó 31-én.­ ­ Almássy Endre, szinigazgató. Proklamáció az ukrán néphez, KIEV, augusztus 2. Ukránja hetmanja Eichhorn vezértábornagy ha­lála alkalmából az ukrán néphez a következő proklamációt intézte: — Július 31-én elhunyt Eichhorn vezértábornagy, akit Ukránja szö­vetségesének ellenségei gyilkoltak meg. Eichhorn őszinte és meggyőzdéses barátja volt az ukrán népnek. Célja a független ukrán állam meg­eremtése volt. A tábornagy a népünkben szunnyadó, kimeríthetetlen erőket felismerve, örült annak a dicsőséges jövőnek, amely V­aniára várt. Minden erejével támogatta az Ukrán államit azokkal szemben, akik nem akartak hinni benne. Béke legyel veled, te nagy és dicső férfi ! — A ránk szakadt fájdalomban egyedül vigaszunk, hogy ezt a gyű­löletes gaztettet nem Ukrajna egy fia, hanem idegen ember követte el. Az antant segyek ellnyomulása a Marm­in-rajt mentén KIEV, augusztus 2. Az antant ekszpedíciós hadtest a Murman­­vasút mentén 140 vesztnyire Sorositól délre előnyomul. Az elő­nyomulást folytatják. A vörösgárda harc nélkül hátrál. Meghiúsult katonai lázadás a szovjet ellen. KIEV, augusztus 2. Tambovban élő szocialista ezred fölkelést kísérelt meg a szovjet ellen és a bolsevikeket elűzték. A szara­­tovi csapatoknak sikerült azonban visszaállítani a szovjethatalmat. 9 tábla ítélete a vasutasok bű­nperében. Érdekes részletek az indokolásból. Szerdán kezdte meg a szegedi Ítélőtábla a vasutasok bünperébek felebbezési tárgyalását, amelyben Laskay János és 22 társa voltak a vádlottak. Laskayt és társait a sze­gedi törvényszék, mint már meg­írtuk, a Máv­ kárára elkövetett több rendbeli lopás és orgazdaság bűn­tette miatt súlyos fegyház- és bör­tönbüntetésre ítélte Polgár Sándor dr. kúriai bíró ma délelőtt 11 órakor hirdette ki a királyi tábla ítéletét, amely csekély változ­tatással helybenhagyta a törvényszék döntését. A tábla ítéletének indokolásában nagyon érdekes részletet mond el. A vádlottak ugyanis azzal védekez­tek, hogy nyomozati vallomásukat a rendőrközegek kínzásai miatt tették és azért vonták vissza a főtárgyaláson. Az ítélőtábla ítéletében erre a véde­kezésre a következő kijelentést tette: A királyi tábla azokat a nyomo­zási vallomásokat, ahol a bennük foglalt terhelő beismeréseket tárgyi adatok meg nem erősítették nem fo­gadta el bizonyítékul nemcsak azért, mert vádlottak a főtárgyaláson visz­szavonták, hanem a saját lelkiisme­retére hallgatva sem. A királyi tábla nem fogadta el ugyan valónak vád­lottaknak azt a védekezését, hogy a rendőrség előtt kínzások következ­tében tették önterhelő beismerő val­lomásukat, mert a fogház ellenőrzési adatai nem állapították meg ilyen kínzásoknak tárgyi nyomait. Mégis az a körülmény, hogy mintegy har­minc letartóztatott vádlott, akik ősz­­sze nem beszélhettek, csaknem egyér­telműig panaszkodtak a nyomozó közegek ellen, a nyomozás tárgyila­gosságához közel engedte a gyanú­nak árnyékát. Azokban az esetekben azonban, ahol a vádlottak nyomozati vallomásukat a vizsgálóbíró előtt fentartották és beismerésüket tár­gyi adatok is megerősítették, a nyo­mozási vallomásukat is elfogadta a királyi ítélőtábla bizonyítékul, mert ezeknek bizonyító erejét az­ sem érinti, ha netalán meg nem engedett vallatási módszer alkalmazása mel­lett keletkeztek volna. Belvárosi Habáré. Igazgató: Tamás Rezső. Kezdete 9 órakor. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllHIIIIIIIIUIIIIIIII Pénteken: Kovács Andor Balogh Böske az országos hirű­ a kiváló konfera­nszter, dalénekesnő: Dóri Giza, Margó Zsiga, Tessza duett, Tóth Elly, Pesti Ida, Pápai Vilma. A JEGYEK ŐRÜLTJE SZÍNÉSZNEVELÉS CSEREKERESKEDÉS CIPŐRENDELET FILKTANULMÁNY stb. stb. Hideg buffet. Cigányzene. Kávéházi italok. Jegyek napközben a Pető-féle tőzsdében válthatók. Előadás kedvezőtlen időben a Tiszában. Hivatalos becslés az idei termésről. BUDAPEST, augusztus 2. (Tele­fonjelentés.) Az Országos Magyar Gazdasági Egylet részéről egy újság­író a következő információt kapta az idei termésről: — Általánosságban a termés nem a legjobb. Búzában hozzávetőleges becslés szerint 28 millió métermázsa termett, vagyis kevesebb, mint ta­valy. Rozsban 9 és fél millió, árpá­ban 3 és fél millió métermázsa ter­mett. A zabtermés is gyenge. Kenyér­magvakban tehát gyenge középter­mésre van kilátás. A burgonyatermés az utóbbi napokban javult. A tengeri elég jó, sőt jobb termés várható, mint tavaly. -^-r”T'Tiim^Tfr,T-r­rrr-rmr ■mi i Iiiimmiiw Államkölcsön a francia rokkantaknak. I1ERN, augusztus 2. (Telefon­­jelentés.) A francia parlam­enti tör­­vényjavaslatot fogadott el, amely szerint a háború minden francia katonáját, aki kereső állapotában megrokkant és azok a polgári emberek is, akik a háborúban sú­lyos sérülést szenvedtek, az állam pénztárából megfelelő kölcsönt kap­nak 3—5 holdas birtokok meg­szerzésre és berendezésére. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra-és ékszerüzletemben. " Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. FISCHER - Korzó-kávéház mellett. A görög és francia konzul kiutasítása Sinferopolból KIEV, augusztus 2. (Telefonja den­­­tés) Sinferopoli jelentés szerint a konzulátusokat lezárták és lepecsé­telték. A görög és francia konzult kiutasították, Puriskievicset ismét letartóztatták. Vasutassztrájk Ukrajnában. KIEV, aug. 2. (Telefonjelen­tés) A vasutassztrájk 12 nap óta szakadatlanul tart. A miniszterelnök Bécsben BUDAPEST, aug. 2. (Telefonje­lentés.) Wekerle Sándor dr. minisz­terelnök ma délután Bécsbe utazik. A miniszterelnök holnap kihallgatá­son jelenik meg a királynál, hogy jelentést tegyen a képviselőház mun­kájának befejezéséről és szentesítés céljából a király elé terjessze a vá­lasztójogi törvényjavaslatot.

Next