Szeged és Vidéke, 1918. november (17. évfolyam, 244-268. szám)

1918-11-08 / 250. szám

1918 november 8 Eszmélni kezdenek végre a magántisztviselők is. — A szegedi magántisztviselők nagy­­gyűlése. — Új elnökséget választanak. — Igen, forradalomnak, földrengés­nek, teljes átalakulásnak kellett tör­ténni, amíg végre a szegedi magán­­tisztviselők ébredezni kezdenek ál­maikból. Az ötéves világháború vérözöne, a hihetetlen nyomor és szenvedés, a szellemi proletárok kí­méletlen elnyomatása nem bírta föl­rázni őket tétlenségükből. Amikor a szervezett munkásság imponáló ere­jével kivívta magának az emberi egzisztencia tisztességes anyagi föl­tételeit, amikor a köztisztviselők bátran szembeszállva minden ve­széllyel, energikus föllépésük révén szép eredményeket értek el, akkor a Szegedi Magántisztviselők Egyesülete rabigába görnyedve, vezetőségének reakciós politikáját és kapitalista ér­dekeit szolgai módon kendőzve, még kétkedő módon csörgette láncait, úgy látszik mostan, hogy ez a kor kezd letűnni. Tegnap a Magán­­tisztviselők Egyesületében nagygyűlés volt, amelyet ezúttal nem a vezető­ség hívott egybe, hanem azok a tisztviselő tagok, akik elégedetlenek és beteltek már a mostani rezsimmel. Sajnos, ennek a gyűlésnek szellemi vezetői sem tudtak még a korszellem magaslatára emelkedni és nem tud­ták megérteni és megértetni, hogy mindenki, legyen az tisztviselő, munkás, vagy kereskedelmi alkal­mazott,­­ aki nem a tőkéjéből, hanem a munkájából él, csak osztály­harc alapján szervezkedhetik ered­ményesen és céltudósan. Még most sem látják be ezek a szellemi prole­tárok, hogy a magántisztviselőknek a helye nem egy társadalmi alaku­lásban van, ahol csak a szórakozás és a szereplés a főprogram, hanem ott kell lenniök a Tisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Orszá­gos Szövetségében, amely osztályharc alapján a szervezett munkasággal karöltve, annak erejével egyesülve, a kereskedelmi kormány szociálpoli­tikájától támogatva minden jogos törekvést kiküzdhet. Mindenesetre örvendetes, hogy a haladási processzus már meg­indult ebben a nehézkesen mozgó egyesületben, de a mai időkben nem elég az ébredezés. Manapság gyorsan kell cselekedni, mert lehet­séges, hogy már késő is. A gyűlésről egyébként az alábbi tudósításban számolunk be: A szegedi magántisztviselők teg­nap este 6 órakor népes gyűlést tartottak a Szegedi Magántisztviselők Egyesülete helyiségében. Az ides­tova tizenöt esztendeje fönálló egye­sületben még nem volt ily népes összejövetel. Az egyesület nagy ter­mét zsúfolásig töltötte meg a magán­alkalmazottak elégedetlen tábora s mindvégig hangosan követelte a magántisztviselők problémáinak a szociális igazságosság követelményei, a haladás és kultúra jegyében való megoldását. A gyűlést Hoffer Jenő, az egye­sület alelnöke nyitotta meg, hang­súlyozva azt, hogy ezen gyűlést nem az egyesület vezetősége, hanem a szervezkedő magántisztviselők radiká­lis csoportja hívta egybe. Az előadói tisztséget Kiss Nándor töltötte be, aki tartalmas beszédben mutatott rá ezen gyűlés egybehívásának szüksé­gességére és céljára. A mostani demokratikus korszellemnek megfe­lelő szociálpolitikát követelt. Beszé­dében kiterjeszkedett a Szegedi Ma­gántisztviselők Egyesülete eddigi működésére s kifejtette, hogy az egye­sületnek gyökeres reformra van szük­­sége, ha azt akarjuk, hogy az egye­sület tényleg a magánalkalmazottak érdekeit védje. Követelte ennélfogva azt, hogy az egyesület ezidőszerinti vezetősége a lehető legrövidebb időn belül hivassa egybe az egyesület rendkívüli közgyűlését, amelynek egyedüli tárgya a tiszt­újítás legyen. Többek hozzászólása után Racskó Gyula indítványára a gyűlés egy­hangúlag elfogadta a határozati ja­vaslatot, nem­különben a közgyűlést előkészítő bizottság kiküldését. A bizottságba a következőket válasz­tották be: Hoffer Jenő elnök, Klein János, Roboz István, Brüller Gyula, Szepes László, Gottlieb Jakab, Far­kas Sári, Reich Jolán, Szabó József, Szauer M. János, Racskó Gyula, Kiss Nándor és Polgár Andor. a szegedi Katonatanács a köztársaság mellett döntött. A nép legszélesebb rétegeiben és a hadsereg körében is egyre nagyobb teret hódít a köztársaság létesítésé­nek eszméje. Az évszázados zsar­nokság alól fölszabadult nemzet nem akarja tovább is eltűrni és magára­­vállalni a királyi trón cifra, korrupt és félelmetes bilincseit, hanem sza­badon akar behelyezkedni a szabad nemzetek sorába. Az egész ország egymás után nyilatkozik meg a nemzet egységes kívánságának teljesítése mellett, amelyeknek gerince a magyar köz­társaság létesítése. Szeged törvény­­hatósága első volt az országai kö­zött, amely a magyar népköztársaság mielőbbi létesítését sürgette lelkesen, mint egy ember. A törvényhatóság egyöntetű állásfoglalása mellé most méltón sorakozik a szegedi Katona­­tanácsnak állásfoglalása, amelyről a Nemzeti Tanács csütörtök délutáni ülésén tett jelentést Tabódy Zsolt ezredes, a Katonatanács delegáltja. Tabody ezredes a Nem­zeti Tanács óriási lelkese­dése mellett bejelentette, hogy a Katonatanács leg­utóbbi ülésén foglalkozott az államforma kérdésével. A Katonatanács beható vita után egyértelműleg a köz­társaság mellett foglalt állást. — A szegedi katonák valameny­­nyien a köztársaság mellett vannak — mondotta azután óriási lelkese­dést keltő emelkedett beszédében Tabódy ezredes, akit a Nemzeti Ta­nács tagjai ezért a kijelentéséért megéljeneztek. A Nemzeti Tanács a Katonatanács határozatáról értesíti a hadügyi kor­mányt és a miniszterelnököt is. ­ németországi forradalom.­ ­ A berlini Munkás- és Katonatanács erélyes intézkedései. — BERLIN, november 8. A Munkás- és Katonatanács föl­hívást tett közzé, amely egyebek közt arról szól, hogy mától kezdve este hat órától reggel hétig minden polgár egyén kerülje az utcán való tartózkodást. Azokat a polgári személyeket, akik ebben az időben az utcákon mutatkoznak, lelövik. Ezzel akarja a csőcselék zavargásait megakadá­lyozni. Aki üzleti ügyben, vagy mint orvos az utcákon tar­tózkodik, köteles a Munkás- és Katonatanácstól igazolást kérni. A Munkás- és Katonatanács hatalmába kerítette az Echo című szociáldemokrata lapot, amelynek ezentúl Vörös Zászló lesz a címe. A lap eddigi szerkesztője helyett Brod­­lick munkás került a lap élére, aki tegnap még a katonai fogházban ült és ötvenhárom más szocialistával együtt sza­badult meg. A többi város munkásait felszólították, hogy a hamburgi munkásokhoz hasonlóan járjanak el. November közepéig meghal a háború... BERN, november 8. Angol politikai körökben az antant és Németország között az ellenségeskedés megszüntetését közvetlenül küszöbön állónak tartják. Határozottsággal azt hiszik, hogy no­vember közepén túl nem fognak tartani az ellenségeskedések. Ötszáz tagú polgárőrséget szerveznek Szegeden. Tegnap egész nap értekezletek voltak a városházán a polgárőrség szervezése ügyében. A tanácskozások eredménye, hogy a rend fentartását ezentúl kizárólag a polgárőrségre bízzák, amíg meg nem alakul a nemzetőrség. Az eddig fölesketett négyezerötszáz polgárőrből csütör­tökön este a városháza közgyűlési termében kiválogattak ötszázat, akik állandó fegyveres szolgálatot fognak teljesíteni, fölváltva éjjel-nappal. A gyárakban és a közüzemeknél is ezek fognak őrszolgálatot teljesíteni, mert a katonai őrségeket a kör­nyékbeli községekbe kellett kikül­deni a rend helyreállítására. Az öt­száz főnyi válogatott polgárőrség föltétlenül megbízható, köztük van­nak az összes­ rendőrök, csendőrök, detektívek, kiszolgált altisztek és a mostani polgárőrségnek azok a tag­tagjai, akik már teljesítettek katonai szolgálatot. A polgárőrséget több mint harminc katonatiszt és rendőr­tiszt fogja vezetni. Parancsnokok: Szalay József dr. rendőrfőkapitány és Palásthy főhadnagy. A polgár­őrséget kerületekre osztja a várost. A polgárőrök javadalmazása naponta ötezer koronába kerül, mert minden polgárőr a teljes ellátás mellett napi tíz korona fizetést kap. A honvédügyészség szabadon bocsátotta Kriván Ferencet. Mintegy hat héttel ezelőtt történt, hogy Káván Ferencet, a neves hód­mezővásárhelyi szobrászt, aki Sze­geden teljesített katonai szolgálatot, királysértés miatt letartóztatták. Kriván éppen kávéházban volt és végső elbocsátását várta a katona­ságtól. A kórházban — néhány nap­pal ezelőtt, hogy Wilsonnak elküld­tük azt a válaszunkat, amelyikben kijelentjük, hogy csatlakozunk híven 14 pontjához — lelkesen beszélt Wilsonról, védelmébe véve 14 pont­ját és nem éppen keresett szavakkal nyilatkozott arról, hogy milyen drága a királyság intézménye s milyen sok az az évenkénti húsz millió, amelyet Magyarország ad a Habsburg-dinasz­tiának. Akadt hallgatói között, aki be­árulta Krivánt bátor beszédéért, amire a neves szobrászt letartóztatták. A forradalom azonban őt is kiszabadí­totta börtönéből, amelynek ajtaját tegnap nyitotta meg a hadügymi­niszter rendelete értelmében a sze­gedi honvédügyészség. A tanyákon terjed a spanyol­nátha. A spanyol­nátha — úgy látszik — nagyrészt lezajlott már a város bel­területén, annál inkább emelkedik azonban a tanyákon a megbetege­dések és halálozások száma. A mai nap folyamán a város külterületéről összesen százkét újabb megbetege­dést és tizenegy halálesetet jelen­tettek. A belterületen nagyon enyhült a helyzet. A mai nap folyamán történt összes megbetegedések száma tizen­nyolc és meghalt spanyol­náthában két ember.

Next