Szeged és Vidéke, 1920. február (19. évfolyam, 26-48. szám)
1920-02-14 / 36. szám
tSsajatszik mindig délután. * Szerkesztőség, kiadóhivatal és tisada: Kálvária utca 6. szám. Telefonszán 84. Kéziratokaton ad vissza a szerkesztőség. Hirdetések díjszabás szerint. Ara 60 fillér. XIX. évfolyam, 36. (5508) szám. * ESTILAP.* Szeged, 1920 február 14. szombat Főszerkesztő: BALASSA ARMIrf dr. Felelős szerkesztő : BIBÓ LAJOS. Előfizetési árak: egész évre 180 kor., félévre 90 kor., negyedévre 45 kor., egy héra 15 kor. * Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonics-nyomda r.-t könyvnyomdájában, Kálvária utca 6. az Üdvözlet. Mire e sorok napvilágot látnak, a két szomszéd város, Hódmezővásárhely és Makó talán az utolsó oláh őrjárattól is megtisztult. Gyermekes meghatottság és boldog öröm melege önti el szívünket arra a gondolatra, hogy a közel egy év óta nehéz megszállás alatt szenvedő testvérvárosok elzárt magyarjai ismét érzik a szabadság mámorító levegőjét. Minden bajunk, minden nehézségünk között, jól tudjuk, nekünk volt jobb, akiknek szenvedéseit nem a keserű rabság tetézte a legnagyobb kereszttel, amelyet balsors rakhat a hazájában hazátlanná vált hontalanra. Egyelőre még csak Vásárhely és Makó, egyelőre még csak néhány elszakított testvér szabadult föl egy szent boldogságban fogant ölelésre, bízunk benne és hisszük azonban, hogy nemsokára egy ég, egy kar és újra egy gondolat védelme alatt lesz mind, aki magyar és gyermeke e mostoha sorsban növekedett nemzetnek. Bús időket élünk, rossz csillagok járnak, de a vihar után mély és siket csöndü éjben tovább virraszt a reménység. A bálvány, amely bosszúból és hazugságból épült s amelynek sötét ábrázatát gyásszal és vérrel mázolták fényesre, roppant és irtózatos éhségében azokat akarja már fölfalni, akik az első jajjal és könnyel megszerdelt falatokat dobták rettenetes szájába. Nem hisszük és nem hiszünk a csúfolódásban, amely egy ránkkényszeritett végzet gyászlepleit igazgatja röhögve a ravatal fölött, amelyen nem halott, hanem élő fekszik. Nem hiszünk a gonoszság diadalában, nem hiszünk az erőtlenség erejében, nem hiszünk a félelem bátorságában, de hiszünk a földben, az elporladt csontok termékenyítő erjedésében, az igazságban, magunkban és a lobogó vágyban, amely egy nemzetet sodor előre a szenvedéssel ezerszer kiérdemelt és megszentelt élet felé. Hódmezővásárhely és Makó évszázadokon át alföldön edződött kemény és tiszta magyarjai felé ívelt e napon ölelésünk és száll hangos szavunk. Köszöntjük őket. Köszöntjük őket a testvér szeretetével, az egy vérből serkent élők szilaj vonzalmaival, a közös szen vedésben osztályostárs magyar csüggedést nem ismerő forró reménységével. Köszöntjük őket az új hajnal első óráján, amikor Ígéret a reánk boruló ég, áldás az először fölfakadt rügy és biztatás a fölkelő nap, amely termékenyít, érlel és életet ád. Üdvözlet a magyaroknak a Tiszántúl ! Az angol brilfiggi államtitkár szenzációs beszédének hatása. BÉCS, február 14. A francia sajtó teljesen Cunon lord beszédének hatása alatt áll. A Havas-ügynökség a beszédnek egyes Franciaországra fájdalmas részeit kihagyta a tudósításból, a nagy párisi lapok tudósításai azonban kihagyások nélkül hozták a beszédet Az angol külügyi államtitkár nyilatkozata a diplomáciai világban és parlamentben páratlanul tilos hálást tett. A Populaire ezt írja: Nagyobb szenzációt el sem lehetett volna képzelni. A kormánypárti sajtón megdöbbenést venni észre. Megállapítja, hogy miként Olaszország, úgy most Anglia is nyilván új orientációt keres. Különösen fájdalmasnak érzik, hogy Curzon leleplezetlenül elítéli azokat a titkos megállapodásokat, amelyek eddig az antant egész imperialista politikájának alapjául szolgáltak. Domniceau műve ezzel összezúzottnak látszik. GENF, február 14. (MTI.) A londoni tanácskozásokról az Echo de Paris azt írja, hogy az antant politikája nem hozta meg a remélt sikereket. Az elégedetlenség általános. A legyőzöttek el vannak keseredve, a győzők csalódtak, mindenütt nyomor és nyugtalanság. A szövetségesek kell, hogy egyesítsék minden erejüket, mert csak így lehet a győzelmi katasztrófát elkerülni. Bing Bi mnkások földfitlsége Horthy ifivezérnél. Dorogon a bányatársulat igazgatósága úgy intézkedett, hogy a munkások a 8 órai munkaidőt tényleg munkában is töltsék, az odamenetel, átköltözködés, stb. idejét a 8 órába be nem kalkulálva. A munkások nagyobb része készségesen behódolt az intézkedésnek, azonban egy kisebb csapat izgatók által föllázítva, sérelmesnek találta a kérdés ilyen megoldását és pénteken délelőtt küldöttségileg kereste föl Horthy Miklós fővezért, tőle kérvén védelmet. A fővezér válaszában kifejtette, hogy ellátás és fizetés tekintetében a munkásság jobb sorsban van, mint bármely más foglalkozási ág, legfőképen jobb viszonyok között él, mint az úgynevezett tanult középosztály. Az idők furcsaságának jele az is, hogy a magyar miniszterelnök évi fizetése csak a fele annak, amit az amerikai misszió gépirókisasszonyai kapnak egy hónapra, lévén neki a mai valutáris átszámítás szerint évi 150, a gépirónöknek havi 300 dollár fizetésük. Abszolút szükség van arra, hogy szén legyen és épen a széntermelést mindenáron fokozni kell. Kisérletezéseknek ma ki nem tehetjük az országot, de nem is engedhetjük meg, — úgymond — hogy újból világboldogító eszmékkel próbálják a munkásságot félrevezetni, a visszaállított rend ellen ismét fölborító kísérleteket végezni, mert azt, bár tudom, hogy a munkásság is magyar fajtámbeli, de szegény és félrevezetett, fájó szívvel, de minden eszközzel elnyomón. — Át akartam és át is fogom venni a széntermelést, csak hatóságaim útján fogom ellenőriztetni, mert azt mindenki tudja, hogy tisztesség, becsület és valódi önzetlenség legelső sorban katonai erények. — Átvettem az élelmezési kérdés rendezését is, bár tudtam, hogy egyesek nagy gyűlölködését vontam ezzel magamra, megakadályozva őket abban, hogy többet keressenek a tisztesség által megengedettnél. S így van a szénkérdéssel is. Át fogom venni, nem azért, hogy a munkást kizsaroltassam, hanem, hogy az igazgatóságok működésébe is beletekintve kényszerítsek a tisztesség és becsület diktálta munka elvégzésére, hogy tisztább világot teremthessek. Remélem, hogy a katonaság és a munkásság meg fogják egymást érteni és együtt dolgoznak a hazáért. A 8 órai munkaidőt illetőleg tisztességes embernek nem lehet más fölfogása, minthogy a vállalt kötelezettséget teljesítse. A 8 órai munkaidő annyit jelent, hogy 8 órát kell dolgozni. A szénbányászoknak pedig csak annál fokozottabban kell dolgozni, mert tudatában kell lenniök, hogy az ő munkájuktól függ nagyrészben az ország sorsa, de minden esetre igen sok munkás testvérünk további munkaalkalma. — Arra kérem magukat — folytatta tovább a fővezér — a haza érdekében, mindnyájunk, családunk, gyermekeink, unokáink érdekében ne csináljanak nehézségeket. Átveszszük a szénügyek kormányzását, hogy a munkásság is meg legyen győződve, hogy jó kezekben, igazságos kezekben van a vezetés, azonban sztrájkot ne kezdjenek, mert ez végzetes lehet az országra, de elsősorban magukra is, mert újból mondom, hogy bár tudom, hogy szegény, félrevezetett magyar emberekkel kerültünk szemközt, mégis szent kötelességemnek tartanám a legdrá kaibb eszközt alkalmazni, mert kísérletezést nem engedhetek meg. Mondják meg otthon, hogy dolgozzanak, amennyit tudnak, mert minden kiló szénnel, amivel többet termelnek, egy éhező nyomorgón segítenek. Máskülönben ki kellene ezt kényszeríteni és ezt nem akarom. (MTI.) A földmunkások szövetsége tiltakozik az ország földarabolása ellen. BUDAPEST, február 14. (MTI.) A magyarországi földmunkások és kisgazdák országos szövetségének központi vezetősége február 13 án ülést tartott, amelyen foglalkozott az ország szétdarabolásának kérdésével. A vezetőség Csizmadia Sándor indítványára egyhangúlag kihirdette a következőket: — A szövetséghez tartozó földmunkások és kisbirtokosok legerélyesebben tiltakoznak Magyarország megcsonkítása ellen. A szövetség azonban nem marad meg csak a tiltakozásnál, hanem ebben a kérdésben együttérezve mindazokkal a pártokkal, egyesülésekkel és csoportokkal, amelyek hasonló célokat követnek, a szétdarabolás vagy megcsonkítás ellen minden időben, minden erejével küzdeni is fog. Cselekszik ezt nem csak nemzeti, hanem szocialista és kulturális szempontból is. A szocialista elveknek, törekvéseknek és céloknak, valamint a kultúra általános követelményeinek nem felel meg olyan intézkedés, amely a magasabb kultúrájú országok népeit és országrészeit alacsonyabb kutúrájú országokhoz akarja kapcsolni. Ennek megakadályozása nemzeti, szocialista és kulturális szempontból egyaránt szükséges. A szövetség elhatározta, hogy ebben az ügyben március 3 óra gyűlést hív össze. Bacihiosz tibornok bucsilegeli a füezhez. BUDAPEST, február 14. A MTI. jelenti: Az Egyesült Államok katonai missziója ténykedését Magyarországon befejezte és ez alkalomból a misszió főnöke a következő levelet intézte a fővezérhez: „Folyó hó 9 én az amerikai katonai misszió egész személyzete elhagyja Magyarországot és a tékedelegáció Vonatával Párisba utazik. Megragadom ezt az alkalmat, hogy megköszönjem excellenciádnak és a magyar nemzeti hadsereg tagjainak a számos, velünk szemben tanúsított szívességüket és kifogástalan összműködésüket a misszióval. Csak mély sajnálattal mondok én és törzsem tagjai isten veledet, sok magyar barátunknak, akiknek hazája iránt mindig a legélénkebb érdeklődéssel fogunk viseltetni. Igaz nagyrabecsülésem kifejezésével maradok Harry Hill Bandholm, az amerikai Egyesült Államok tábornoka.“