Szeged és Vidéke, 1920. május (19. évfolyam, 100-116. szám)

1920-05-12 / 108. szám

1920 máj­us 12 a polgármester nyilatk­ozata a bőrrügyben. A város nem vásárolt bőrt.­­ A városi támogatással behozott bőrárat ezután csak a bőripari szövetkezet oszthatja föl Rákos Árpád kereskedő a város fiataságától engedélyt kapott arra, hogy Szegedre nagyobb mennyiségű­­bőrt és talpbőrt hozhasson. A Sze­gedre érkezett, körülbelül húsz méter­mázsa bőranyag árának megállapí­­tását az árvizsgáló bizottság meg­tagadta. A bőrügylettel kapcsolatban új­s­zágközlemények jelentek meg, amelyek a város hatóságát illetőleg különféle m­egítélésre alkalmasak. Épen ezért Somogyi Szilveszter dr. polgármester ma nyilatkozatot tett közzé, amely­ben kijelenti, hogy a városnak semmi egyéb funkciója nem volt a bér­­vásárlás körül, minthogy annak be­hozatalára engedélyt adott. Maga az egész eset nagyon egy­szerű és világos. Rákos Árpád Leitmeritzben nagyobb mennyiségű bőrt vásárolt. Ennek az árát a köz­ponti árvizsgáló bizottság Rákos kérelmére a nagykereskedői forgalom­ban 350 koronában állapította meg kilogramonként. A központi árvizs­gáló bizottság erről szóló határozata május 6-án kelt. Közben a bőr Szegedre érkezett. Rákos arra kéne a helyi árvizsgáló bizottságot, hogy a bőr árának megállapításánál a beszerzési árhoz 6 százalék keres­kedői hasznot vegyen figyelembe. A bizottság nem teljesítette a kérel­met és értesítette Rákost, hogy a bőr nagybani forgalmi ára 350 korona, kereskedői haszon fölszámí­­tására pedig ne­m érzi magát hiva­tottnak. Rákos tehát az országos árvizsgáló bizottság által megállapí­­tott áron köteles az árut forgalomba hozni. A polgármesternek a lapokban meg­jelent közleményekre vonatkozólag ki­mondott nyilat­kozata hangsúlyozza, hogy a város egyáltalán semmiféle bőrt nem vásárolt. A bőrszabadkereskede­­lem tárgya, a kereskedő vagy az iparos vásárolhat ott és annyiért, ahol és amennyiért tud, vagy akar. Rákos a húsz méter mázsa bőrt a saját pénzén és rizikójára vásárolta. Ható­sági támogatást kapott ugyan, de minden kereskedőt és iparost támogatóst a múltban a város és támogatni fog a jövőben is. Ezt ebben a vonatkozásban úgy kell értelmezni, hogy az illető kereskedő, vagy iparos írást kap, amely szerint a város közönségének szüksége van a beszerzendő anyagra a közönség ellátása szempontjából, de ez vonat­kozik nemcsak a bőrre, hanem minden elsőrendű közszükségleti cikkre. Hogy azonban mindenki meg­nyugodjék — mondja a nyilatkozat — és hogy ne keressenek folytonosan a hatóság közérdekű, helyes intéz­kedései mögött titkos célzatokat, most akként rendelkeztem, hogy aki bőrügyben a városhoz fordul ha­sonló támogatásért, annak a város ezt a támogatást megadja a jövőben is, azonban ama föltétel mellett, hogy az ekként beszerzett bőr­­mennyiség az árvizsgáló bizottság által megállapított áron az Ipartestü­­­let útmutatása alapján, kizárólag a Bőripari Szövetkezet által osz­tandó föl. Aki természetesen városi támoga­tást nem óhajt igénybe venni, az a szabadkereskedelemben szabadon vá­sárolhat és a fennálló árszabályok keretén belül szabadon adhat el. József főherceg az­seri forradalom­ról A főherceg megerősíti Szterényi följegyzéseit. BUDAPEST, május 12. A N. A. egyik munkatársa tegnap fölkereste József főherceget Szterényi József leleplezése dolgában. József főherceg mindenben megerősítette Szterényi állításait, a hírlapb­ól főhadsegédéhez, Algya ezredeshez utasította, akit föl­­hatalmazott, hogy naplójegyzeteit közölje vele. Algya ezredes először is közölte, hogy a Szterényi által a nemzet­gyűlésen fölolvasott megállapítások egy kisebb időbeli különbség le­számításával fedik a valóságot. Az eltérés abban áll, hogy József fő­­he­reget az eskü alól nem november elsején, hanem október 31-én oldot­ták föl először. Miután október 31 én Károlyi Mihály gróf és minisztertársai az esküt József főhercegnek jelezték, a főherceg kéréssel fordult a királyhoz, engedné meg, hogy őfensége csa­ládjával együtt Budapestet elhagy­hassa és Kistapolcsányba vissza­vonulhasson. A király ezt a kérést nem teljesítette, hanem meghagyta a főhercegnek, hogy minden körül­mények közt Budapesten maradjon. November elsején Károlyi Mihály gróf, Batthyány gróf, Jászi és Kunfy a legnagyobb izgatottságban keresték föl őfenségét és Batthyány gróf kezei között tartva a fejét és a szobába le föl szaladgálva kijelenti, hogy a helyzet tarthatatlan, a hangulat roha­mosan változik. Károly királytól mindenki elfordul, mert ő a horvátok elszakadásáról tudott, ezeket a törek­véseket támogatta és így királyi esküjét megszegte. Mindenki a köz­társaság felé hajlik. Közölte továbbá, hogy a Nemzeti Tanács mindezek után elhatározta, hogy olyan kormányt, amely egy esküszegő királynak tett esküt és amely a köztársasági hangulatnak ellenszegül, egyszerűen letartóztat, de letartóztatják és agyonverik velük együtt a főherceget és családját is. Mindezek után az előbb meg­nevezettek kijelentették, hogy immár föltétlenül szükséges, hogy őfelsége, a király, őket esküjük alól fölmentse és fölkérték József főherceget, hogy ezt oly megjegyzéssel jelentse be őfelségének, hogy az egyedüli helyes megoldás, amely a helyzetet meg­menthetné, őfelsége azonnali lemon­dása volna. Károlyi gróf végül precizírozta a kibontakozás lehetőségét és fölkérte a főherceget, hogy őfelségével a kö­vetkezőket közölje: A kormány még aznap proklamá­­ciót fog kiadni, amelyben kijelenti, hogy l. a hatalmát a néptől bírja, de miután nem érzi magát följogo­sítottnak arra, hogy az ország állam­formája fölött döntsön, ez irányban az országgyűlés döntését kívánja; 2. hogy evégből azonnal összehívja az országgyűlést, amelynek ki kell mondania rögtön az ország teljes függetlenségét, meg kell alkotnia a sajtószabadságról, az egyesülési és gyülekezési jogról, valamint az álta­lános, egyenlő s titkos választói jog­ról szóló törvényeket. A kormány föl fogja hívni az országgyűlést, hogy ezek tekintetében legkésőbb 24 órán belül határozzon. Ha a Ház ezeket elfogadja, jó, ha nem fogadná el, akkor a Nemzeti tanács oktro­jálni fogja ezeket; 3. hogy 4-6 hé­ten belül választást rendel el és az új országgyűlés, mint alkotmányozó gyűlés fog dönteni az ország állam­formájáról. Ezt a közlést azonban nem a fő­herceg, hanem Károlyi gróf maga tette meg telefonon őfelségéhez inté­zett jelentésében, végül kijelentette még, hogy a kormány kész ugyan le is mondani, azonban egy más kormány sem fog jobb kibontakozást hozhatni. E jelenet közben sűrűn hangoztatták még azt, hogy József főherceg és fia egy esküt tegyenek le, amelynek szövege a következő volna: Én Habsburg József esküszöm, hogy a magyar köztársasághoz hű leszek, törvényeit megtartom és javát, szabadságát, haladását minden erőm­mel szolgálni fogom. Miután Károlyi telefonon jelenté­­sét befejezte, egy másik szobába ment, hogy a Nemzeti Tanáccsal telefonon beszélhessen. Ez idő alatt a főherceg telefonon beszélt a királlyal és kérte a királyt, hogy Károlyit és minisztertársait oldja föl az esküjük alól, mert megbízha­tatlannak tartja őket. Károly király a beszélgetés alatt föloldotta a főherceget esküje alól és felhatalmazta őt bármilyen foga­dalom letételére, amelyet azonban a főherceg egyelőre nem vett igénybe, sőt megtagadta az eskü letételét Károlyinak az említett szövegben. Még tartott a királlyal való telefon­­beszélgetés, amikor Károlyi és Kunfi magukon kívüli állapotban újonnan berohantak József főherceghez, az­után a telefonba kiáltották a király­nak a következőket: Ez már mind késő, a köztársaság rohamos lépések­kel közeledik, egyetlen út van, amely segít, ha a király azonnal lemond, mert ha a király ezt nem teszi, erő­szakkal kényszerítik erre. Batthyány gróf erre hangosan zo­kogni kezdett. Károlyi és Jászi resz­ketve állottak József főherceg mellett. Közben megszakadt a telefon­összeköttetés a királlyal, amelyet pár óra múlva sikerült csak helyreállí­tani, úgy hogy a főherceg újra jelen­tést tehetett a helyzetről. A király a miniszterek eskü alól való föloldására engedélyt nem adott. Batthyány gróf beszélt még tele­fonon Andrássy Gyulával. E beszél­getés után jelentene József főherceg­nek, hogy Andrássy gróf közlése szerint a minisztereket esküjük alól föloldotta a király. Ezután Károlyi és minisztertársai elhagyták József főherceg palotáját azzal, hogy a köztársaság még aznapi proklamá­­lása elkerülhetetlen. Az éjszaka folyamán József fő­herceg újra beszélt a királlya­ tele­fonon és ez alkalommal a király József főherceget és fiát fölmentette esküjük alól és megengedte nekik, hogy bármilyen fogadalmat, még a köztársaságra is letehessenek. József főherceg a királytól még október 31-én kapott ama parancs­nak, amely szerint minden körülmé­nyek között Budapesten maradjon, eleget akart tenni és ezért elhatározta, hogy leteszi a fogadalmat. Őfensége november 2 án elhatározta, hogy a királyi parancs biztos végrehajtása érdekében a király engedelmével élve s tekintettel arra, hogy esküje alól már föloldatott, fiával és kíséretével együtt a Nemzeti Tanácsnak a foga­dalmat letette. A fogadalom letétele november 2-án déli 12 óra 30 perckor a Nemzeti Tanács előtt történt meg. Ez alkalommal József főherceg a Magyarország iránti hűségfogadalmat letette, amelyhez a Nemzeti Tanács az iránta való engedelmességet is hozzáfűzte. ik mai tőzsde. BUDAPEST, május 12. Előtőzsde : Az irányzat szilárd. Magyar Hitel 1685, Agrárbank 1095, Magyar Bank 1143, Fabank 996, Forgalmi bank 750, Jelzálogbank 525 Leszámítoló 875, Osztrák Hitel 932, Esztergom szászvári 3320, Salgó 72(X), Urikány 5400, Fegyver 1305, Rima 3715, Schlick 950, Győri olaj 2500, Szla­vónia 3500, Atlantika 580, Levante 4850, Déli Vasút 685, Államvasut 4300, Magy. Ált. Tak. 1090 Valuta : Márka 484, dollár 235 és fél, rubel 348, szokol 400.­­ Tüntetések Prágában. A Neues Wiener S­ageblatt­ok jelentik Prá­gából . Tegnap egész nap nagy tün­tetések voltak Prágában. Délelőtt asszonyok vonultak végig az Óváros­ban, ahol a külvárosi munkások közül is sokan csatlakoztak hozzájuk. Kenyeret és lisztet követeltek és több üzletet kifosztottak. Átadták­ a török békeszerződést. A Neue Freie Presse-nek jelentik Párisból. Tegnap délután 4 órakor nyújtották át a török békeküldött­­ségnek a békeszerződést. Millerand rövid beszédet mondott, amelyben közölte, hogy Törökország egy hó­napi időt kap észrevételeinek írás­beli megtételére. íl­anot, brifliánst, Észepsitet, platinát minden mennyiségben leg­magasabb áron vásárolok F­ISCHER K. Órás és ékszerész, Korzó-kávéház mellett. 975 KORZÓ-M­­OZI TEl­EfON: Iga^Egaz Cság 45.. ,, f’és Krír , ÍI-C 5. Ha szerdán, május hó 12-én. Az olasz Cines-gpp :: mester műve!:: Mária Magdolna Bibliai fümjáték 5 föl­­vonásban. A főszerep­ben: Keana Leonida S. Csütörtökön és pénteken, május h­ó 13 és 14. ^ Színes Fathé-film! A k­irályn­ő lovagja. Alexandre Dumas híres re­génye után 6 f­elvonás­ban. Előadósok, hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next