Állami Főreál iskola, Szeged, 1892

Följegyzések a szegedi reáliskola első két évtizedéből. Midőn pár év előtt dr. Klamarik János miniszteri tanácsos úr a szegedi reáliskola történetére vonatkozó források kijelölésére fölhívott,­­ másra, mint a 70-es évekről megjelent s némi adatokat tartalmazó értesítőkre, nem utal­hattam. Egyszersmind azonban az előző évekről az irattári ügydarabokat átku­tattam, ezen „Följegyzéseket 11 összeállítottam s rendelkezésére bocsátottam. Ez a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m­. kir. minisztériumtól 1891. évi 58,950. sz. a. azzal küldetett vissza, hogy az évvégi értesítőben tegyem közzé. Így látnak napvilágot e száraz följegyzések. * * * Minthogy az elemi iskolák a kegyesrendi szerzetesek által vezetett városi gymnásiumnak erősen szolgálatában állottak, s a legfelsőbb, t. i. a III-ik osztálynak egész 1852. évig kegyesrendi szerzetes tanítója volt; minthogy továbbá másrészről a leendő iparosok e III-ik osztályban találhatták legma­gasabb kiképeztetésüket, s ez hovatovább elégtelennek bizonyult, különösebben azok számára, kik a gymnásiumba lépni nem akartak, fölállíttatott a „Nemzeti polgári iskola“ 1847/48-ik évben s Oratsek Imre világi tanító vezetése alatt virágzásnak indult. Ezen nemzeti polgári iskola alakult át reáliskolává 1851/52. tanévre. 1851/52. A nemzeti polgári iskolából alakult alreáliskola I-fő osztálya az 1851/52. tanévre 1851. őszén nyílt meg 15 tanulóval. Gzélja ezen reáliskolának továbbra is első­sorban az iparos pályára lépni akarók értelmesebb rétegének előkép­zése maradt. Tanára Oratsek Imre maradt 500­ért fizetéssel, a­ki mellett a rajzot Stecki Alajos kegyesrendi szerzetes rajztanító, a szépírást Mahler Mór óraadó, s a róm­. kath. hittant az elemi iskolai hitoktató tanította. Ezen év folytán dr. Tóth Keresztelő Jánost, kegyesrendi szerzetest, a város ajánlatára a helytartó tanács az elemi iskolák igazgatójává nevezvén ki, l*

Next