Állami Szent Erzsébet leánygimnázium, Szeged, 1937

Schill Fülöpné Czöndör Ilona. Az elmúlt tanév óta nagy változás történt életünkben. Az értesítőből hiányzik egy név, amely szorosan egybekapcsolódott az iskola életével. Schill­­né Czöndör Ilona, az Árpádházi Szent Erzsébet leánygimnázium volt tanára és kimagasló egyénisége, 33 évi lelkes, buzgó tanári működés után nyuga­lomba ment. A múlt tanév végén mondott búcsút szép hivatásának, de — Istennek hála! — jó erőben, derűs lélekkel, mindnyájunk szeretetétől kí­sérve hagyta el intézetünket. Pedagógus családból, a szilágymegyei Zilahról származott s izzó magyar lelke mindig visszavágyott oda. Budapesten szerzett tanári oklevelet és szép eredményekkel teljes tanári működését Temesvárt, az áll. felsőbb leányisko­lánál kezdte. Ott tanulta meg szeretni a tanári pályát, onnan került Szegedre gazdag tapasztalattal, sok tudással és lelkesedéssel. Előbb azonban a nagy összeomlás után, az oláh megszállás alatt még egy évnél tovább kitartott. Végül mégis menekülnie kellett s 1920 nyarán jött Szegedre férjével együtt, aki akkor lett az intézet igazgatója. Hosszú, érdemekben gazdag szegedi munkásságát nehéz röviden mél­tatni. 17 esztendőn keresztül csak másokért élt és önzetlenül mindig másokért dolgozott. Hozzánk persze legközelebb itt az iskolában állott, ez volt igazi munkaköre. Élete nagy részét a nevelés töltötte be, hiszen 30 évnél hosszabb ideig tanította, vezette és szerette a magyar gyermekeket. Derűs kedéllyel, vidám lelkülettel tudta széppé tenni számukra a számok száraznak látszó birodalmát és könnyűvé a kis emberek nehéz nagy munkáját. Bevezette őket a természettudományok gyönyörű és mély titkaiba, megismertette és meg­szerettette velük az Úristen legszebb templomát, a szabad természetet. Ta­nítványai rajongva vették körül a kedves Ilonka nénit, mert igazságos és megértő tudott lenni s jól ismerve családi körülményeiket, mindegyikük ügyes-bajos dolgát a maga ügyévé tette és elintézte. Eltréfált velük, jóságos türelemmel vezette őket s az ártatlan, tiszta gyermekszemekből feléje ragyo­gott a szeretet. Kortársnak egyeneslelkű, készséges és jóindulatú volt, mintaképe a jó tanárnak és kollégának. A vitákat asszonyi szelídséggel lágyította el, át­hidalt és kiegyenlített minden nehézséget. Tanártársai mint hűséges baráttól vettek tőle nehéz búcsút s habár Budapestre költözött, az összeköttetést ál­landóan fenntartják vele. Szeged társadalmi életében is köztiszteletben és közszeretetben álló egyéniség volt, adakozó, jótékony, egyházához pedig hű, ragaszkodó lélek. Maradandó és nagyfontosságú cselekedete a Mansz­ szegedi csoportjának megalapítása. 1923 május havában összefonta a magyar asszonyszíveket, ösz­­szekapcsolta a kezeket, felrázta a közönyből s maga köré gyűjtötte az egy célért rajongó magyar nőket. Bámulatos szervezőerő, körültekintés és kitar­tás jellemezte egyesületi munkáját; barátságos és előzékeny volt minden­kihez, így tudta az egyesületet felvirágoztatni. Szövőszékeket állíttatott fel, melyeken magyar asszonykezek serényen szőtték a híres Mansz szőtteseket.

Next