Szegedi Friss Ujság, 1947. október-december (1. évfolyam, 1-54. szám)
1947-10-26 / 1. szám
I. évfolyamszám. Ára 30 fillér Szeged, 1947. október 26. vasárnap. A politikát mióta a világ-világ, illetve mióta szervezett társadalmi életet él az ember, mindig olyan valaminek tekintették sokan, ami nem egészen rendes, amiben csak huncutság van. Közelebbről: olyan valaminek, amelyet a hatalomra került kevesek intéznek — néha, a sokak nevében, néhéppen a nép, a többség elnyomástri. Ez a kérdés ma is időszerű. Nem azért mondom, mintha be akarnék állni a politikát ócsárlók közé, hanem éppen ellenkezőleg. Szeretném egy kicsit megvizsgálni ezt a kérdést. Akkor, amikor egy újság megindul mi sem természetesebb mint hogy azt a kérdést igyekszik tisztázni amellyel legtöbbször lesz dolga és ez a politika. Elsősorban is szögezzük le, hogy mit értünk politikán. Nagy általánosságban az emberek (akár falun, akár városban laknak) a miniszterek, képviselők, tehát a hivatásos „politikusok“ tetteit, vitáit, konspirálását, semmitevését, köpönyegforgatását, cselszövését, stb. értik politika alatt , úgy látszik ezekről igen rossz tapasztalatokat szereztek. De más értelmezés szerint is kedvezőtlen eredményre jutunk: akkor ugyanis ha politikának egyszerűen a politikai pártok tevékenységét értjük. Itt természetesen már eltérők a vélemények. „A párthoz tartozók minden esetben (legalább kifelé) zajosan helyeslik azt amit a pártjuk kezdeményez, mond, cselekszik, a más pártbéliek pedigetőleg rossznak tartják, mert jó csak az lehet, amit az ő pártjuk akar. Még rosszabb a helyzet, ha kormánypártok és ellenzéki pártok viszonyában vizsgáljuk a dolgokat. Amit a kormány valamely pártja akar, az már eleve rossz az ellenzék szemében, amely diktatúrát, a szabad akarat elnyomását, a magántulajdon megsértését stb. jelenti. Természetesen ez megfordítva is igaz: a kormánypártok igen gyakran hajlandók reakciót látnia legártatlanabb dolgokban is, ha az ellenzék részéről indul. (Zárójelben meg kell jegyeznem, hogy az ellenzék viszont sajnos rendszerint csak abból akar élni, hogy hadakozik az ellen, amit a kormány akar, de nem igen töri a fejét azon, hogy ha az nem jó, hát mi lenne jó . . . Persze, a demokráciának. Nos, hát mindezek csakugyan nem nagyon kedvező dolgok a politika megkedveltetésére s az emberek kimondják: politikában nincs tisztesség, csak érdek. Úgy hiszem Dáriusz volt az az ókori király, aki mikor fogságba került, egy alkalommal feltűnő sokáig bámulta a kocsi kerekét és mikor megkérdezték tőle mit talál benne olyan érdekeset, azt válaszolta: azt figyelem, ahogy a kerék felső része mindig alulra, az alsó meg felülre kerül amíg a kocsi halad előre. Nem új dolog ez, sőt nagyon is elcsépelt hasonlat. Azok szokták magukat ezzel vigasztalni, akik a politika, vagy az élet küzdelmeiben alul maradtak. Csakhogy tagadhatatlan, hogy a politikának és az életnek legprimitívebb szemlélete ez a bölcsességnek látszó életszemlélet. Kiknek a szemlélete, akik az életben esetlegességet látnak. Akik elhitették már magukkal, hogy igazság nincs. Mindig az erősebb győz, tekintet nélkül arra, hogy hol az igazság. Veszedelmes ez az életszemlélet. Annak a nemzetnek, ahol ez úrrá lesz menthetetlenül vége. Ott az emberek csak az ellentéteket látják s hogy egészen világosan fejezném ki magam, ott az emberek a fegyverekre függesztik a szemüket. Azt igyekeznek kifürkészni, hol van több tank, repülő, atombomba s nézeteiket, meggyőződésüket attól teszik függővé. Íme, ennyire vezet bennünket a politika és tisztesség kérdésének fölvetése, ha azt a politikátlan, meggyőződés nélküli emberek szemüvegén keresztül vizsgáljuk. Nem lehet azonban kétséges, hogy itt nem állhatunk meg. Mi élni akarunk, mi azt akarjuk, hogy a magyar nemzetet nem pusztuló, hanem életképes nemzetnek lássuk. És valóban van az éremnek másik oldala is, azaz van a magyar társadalomnak egy más csoportja is. Nem valamelyik politikai pártra gondolok, hanem egyszerűen azokra, akik nem az erők vad mérkőzésének látják az életet, akik hisznek abban, hogy a becsület. Politika és tisztesség ! A Szovjet nagykövetet újabb támadás érte Brazíliában Truman rádióbeszéde a világ gazdasági helyzetéről . Moszkvai jelentés szerint a Braziliában akkreditált szovjet nagykövetet újabb támadás érte. A brazil kormányhatóságok tudtával nagyobb tömeg gyűlt össze a rio de Janeiroi szovjet nagykövetség épü* lete előtt és az onnan családjával távozó szovjet nagykövetet kövekkel megdobálták. Egy 5 éves kisgyermek megsebesült. A további támadások megelő? zésére a szovjet külügyminisztérium úgy határozott, hogy a moszkvai brazil nagykövet eltávozását csak akkor engedélyezi Moszkvábból, ha a brazil szovjet nagykövet biztonságban elhagyta Brazília területét. Truman elnök tegnapi rádióbeszédében részletesen foglalkozott a világ gazdasági helyzetével. Beszédében bejelentette, hogy Amerikának összesen 640.000.000 dollárt kell még lehetőleg ebben az évben Franciaországnak és Olaszországnak adnia, ha csak nem akarják, hogy az említett országok összeomlásával a totalitásos eszme váljék ott is uralkodóvá. Megállapította Truman, hogy Franciaország anyagi erői legfeljebb a folyó év végéig elégségesek, Olaszországban pedig legfeljebb az 1948. év első hónapjaira. Ugyan* csak nehézségekről tett említést az Amerika által megszállva tartott németországi, japáni és koreai területekről is. Küldenünk kell az infláció réme ellen is — mondotta Truman — és szigorú törvényeket hozni az állandóan emelkedő árak letörésére. Beszéde végén Truman kijelen tette, hogy Amerikának meg van* nak az eszközei, hogy a béke és a jólét felé vezesse a világot. te Az Associated Press hírszolgálati iroda közlése szerint Novokin eddigi washingtoni szovjet nagykö* vetet egészségi okokra való hivatkozással a Szovjet kormány teen* dőinek ellátása alól felmentette és helyette Panyuskin volt kínai szov* jet nagykövetet bízta meg a Szov* jetunió amerikai érdekeinek kép* viseletével. Bulgária svájci követe táviratilag benyújtotta lemondását. Elhatározását azzal indokolta, hogy az is* meretes Petkov*féle összeesküvés* ben való részvétellel vádolták. A bolgár külügyminiszterhez küldött táviratában kijelentette, hogy az összeesküvésben soha nem vett részt és mindig lojálisan képviselte a jelenlegi bulgár kormányt. A washingtoni kormány a fülöpszigeti kormány kérésére hozzájárult ahhoz, hogy a fülöpszigeti haderőhöz tartozó 92 tisztet az amerikai hadseregnél képezzék ki. 1 Távozik Szegedről a Szovjet városparancsnccség Krupnov szovjet városparancs* nok és helyettese Zajcsenkó alezre* ben délelőtt elbúcsúzott Dénes Leó polgármestertől és a város vezetősé* gétől. A békeszerződés értelmében a szovjet parancsnokság a napok* ben elköltözik '^Szegedről: tisztesség, munka, igazság másabbrendű amannál és hogy az emberiség a szép és jó megvalósítása felé tör. Politika és tisztesség ezek szemében nem lehet összeférhetetlen, mert politikán nem az erős és huncut emberek vetélkedését értik, hanem egyszerűen az élet, a társadalom kormányzását, irányítását. A feudalista, vagy még inkább a fasiszta államban valóban úri huncutság lehetett a politika, demokráciában azonban, ha az csakugyan demokrácia, a politika mindenkinek az ügyévé válik. A háborús hangulatról szeretnék ezzel kapcsolatban röviden szólni. A napokban Bibó István profeszszor úrral beszélgettem és megkérdeztem erről a véleményét. Nem hisz abban, hogy egyhamar háború lehetne, bármennyire szeretnék is egyesek. Igaz ugyan — mondja — hogy azt, hogy bizonyos adottságok mellett lesz-e háború vagy sem, rendszerint 20—30 ember lelki beállítottsága, psichológiai hangoltsága dönti el, de demokráciában ez még sem olyan egyszerű. Ma komolyan csak egészen reakciósok akarnak háborút (nemcsak nálunk, de Amerikában is), az uralkodó tényezők háborús beállítottsága nélkül háború nem lehet. Úgy hiszem ez a vélemény jó például szolgálhat arra, mennyire mindenki ügye a politika s menynyire politika már az is, hogy hogyan nevelem otthon a gyermekemet, milyen játékot veszek neki, milyen mesével szórakoztatom mit mondok az úton a barátomnak. Hiszek abban, hogy a társadalom fejlődik, hogy az anarchiánál, vak erők küzdelménél erősebb az isteni akarat, mely azt akarja, hogy „legyetek tökéletesek“ ezen múlik az is, hogy mit látunk a politikában: úri huncutságot-e vagy sem. Huncut ember mindenütt van, politikában is, de ma Magyarországon demokrácia van s ez elég biztosíték lehet arra, hogy akik a nevünkben szólnak jól szóljanak. Ma talán még nem egészen biztos, hogy úgy van, de ennek aztán egyes egyedül mi magunk vagyunk az oka, mert nem tartottuk fontosnak, hogy komoly meggyőződésünk legyen. Mert hagytukmagunkkal elhitetni, hogy a politika csak az izmok kérdése. ’* Politikai lap indul s mint ahogy az első gondolat bizonyítja, azzal a hittel, hogy van tisztesség, van becsület, van igazság és nem úri huncutság többé a politika sem, hanem mindenki ügye: a parasztságé éppen úgy mint az értelmiségé, vagy a munkásé és ettől nem engedjük eltéríteni magunkat. SERES JÓZSEF.