Szegedi Friss Ujság, 1947. október-december (1. évfolyam, 1-54. szám)

1947-10-26 / 1. szám

I. évfolyam 1 szám. Ára 30 fillér Szeged, 1947. o'któber 26, vasárnap. Politika és tisztesség A politikát mióta a világ-világ, illetve mióta szervezett társadalmi életet él az ember, mindig olyan valaminek tekintették sokan, ami nem egészen rendes, amiben csak huncutság van. Közelebbről: olyan valaminek, amelyet a hatalomra került kevesek intéznek — néha. a sokak nevében, néh^ppen a nép, a többség elnyomásími. Ez a kérdés ma is időszerű. Nem azért mondom, mintha be akarnék állni a politikát ócsárlók közé, ha­nem éppen ellenkezőleg. Szeret­ném egy kicsit megvizsgálni ezt a kérdést. Akkor, amikor egy újság megindul mi sem természetesebb mint hogy azt a kérdést igyekszik tisztázni amellyel legtöbbször lesz dolga és ez a politika. Elsősorban is szögezzük le, hogy mit értünk politikán: Nagy általánosságban az embe­rek (akár falun, akár városban laknak) a miniszterek, képviselők, tehát a hivatásos „politikusok“ tetteit, vitáit, konspirálását, sem­mitevését, köpönyegforgatását, cselszövését, stb. értik politika alatt S úgy látszik ezekről igen rossz tapasztalatokat szereztek. — De más értelmezés szerint is ked­vezőtlen eredményre jutunk: ak­kor ugyanis ha politikának egysze­rűen a politikai pártok tevékeny­ségét értjük. Itt természetesen már eltérők a vélemények. „A párthoz“ tartozók minden esetben (legalább kifelé) zajosan helyeslik azt a mit a pártjuk kezdeményez, mond, cselekszik, a más pártbéli­ek pedig letőleg rossznak tartják, mert jó csak az lehet, amit az ő pártjuk akar. — Még rosszabb a helyzet, ha kormánypártok és el­lenzéki pártok viszonyában vizs­gáljuk a dolgokat. Amit a kormány valamely pártja akar, az már eleve rossz az ellenzék szemében, amely diktatúrát, a szabad akarat elnyo­mását, a magántulajdon megsérté­sét stb. jelenti. Természetesen ez megfordítva is igaz: a kormány­pártok igen gyakran hajlandók re­akciót látni -a legártatlanabb dol­gokban is, ha az ellenzék részéről indul. (Zárójelben meg kell je­gyeznem, hogy az ellenzék viszont sajnos rendszerint csak abból akar élni, hogy hadakozik az ellen, amit a kormány akar, de nem igen töri a fejét azon, hogy ha az nem jó, hát mi lenne jó . . . Persze, a de­mokráciának.) Nos, hát mindezek csakugyan nem nagyon kedvező dolgok a po­litika megkedveltetésére s az em­berek kimondják: politikában nincs tisztesség, csak érdek. Ügy hiszem Dáriusz volt az az ókori király, aki mikor fogságba került, egy alkalommal feltűnő sokáig bá­multa a kocsi kerekét és mikor megkérdezték tőle mit talál benne olyan érdekeset, azt válaszolta: azt figyelem, ahogy a kerék felső ré­sze mindig alulra, az alsó meg fe­lülre kerül amíg a kocsi halad elő­re. Nem új dolog ez, sőt nagyon is elcsépelt hasonlat. Azok szokták magukat ezzel vigasztalni, akik a politika, vagy az élet küzdelmei­ben alul maradtak. Csakhogy ta­gadhatatlan, hogy a politikának és az életnek legprimitívebb szemlé­lete ez a bölcsességnek látszó élet- szemlélet. Kiknek a szemlélete: akik az életben esetlegességet lát­nak. Akik elhitették már maguk­kal, hogy igazság nincs. Mindig az erősebb győz, tekintet nélkül arra, hogy hol az igazság. Veszedelmes ez az életszemlélet. Annak a nemzetnek, ahol ez úrrá lesz menthetetlenül vége. Ott az emberek csak az ellentéteket lát­ják s hogy egészen világosan fe­jeznem ki magam, ott az emberek a fegyverekre függesztik a szemü­ket. Azt igyekeznek kifürkészni, hol van több tank, repülő, atom­bomba s nézeteiket, meggyőződé­süket attól teszik függővé. íme, ennyire vezet bennünket a politika és tisztesség kérdésének fölvetése, ha azt a politikátlan, meggyőződés nélküli emberek szemüvegén keresztül vizsgáljuk. Nem lehet azonban kétséges, hogy itt nem állhatunk meg. Mi élni akarunk, mi azt akarjuk, hogy a magyar nemzetet nem pusztuló, hanem életképes nemzetnek lás­suk. És valóban van az éremnek má­sik oldala is, azaz van a magyar társadalomnak egy más csoportja is. Nem valamelyik politikai párt­ra gondolok, hanem egyszerűen 1 azokra, akik nem az erők vad mér kőzésének látják az életet, akik hisznek abban, hogy a becsület, tisztesség, munka, igazság masabb- rendű amannál és hogy az embe­riség a szép és jó megvalósítása felé tör. Politika és tisztesség ezek szemében nem lehet összeférhetet­len, mert politikán nem az erős és huncut emberek yetélkedését ér­tik, hanem egyszerűen az élet, a társadalom kormányzását, irányí­tását. A feudalista, vagy még in­kább a fasiszta államban valóban úri huncutság lehetett a politika, demokráciában azonban, ha az csakugyan demokrácia, a politika mindenkinek az ügyévé válik. A háborús hangulatról szeretnék ezzel kapcsolatban röviden szólni. A napokban Bibó István profesz- szor úrral beszélgettem és meg­kérdeztem erről a véleményét. Nem hisz abban, hogy egyhamar háború lehetne, bármennyire sze­retnék is egyesek. Igaz ugyan — • mondja — hogy azt, hogy bizo­nyos adottságok mellett lesz-e há­ború vagy sem, rendszerint 20—30 ember lelki beállítottsága, psiho- lógiai hangoltsága dönti el, de de­mokráciában ez még sem olyan egyszerű. Ma komolyan csak egé­szen reakciósok akarnak háborút (nemcsak nálunk, de Amerikában is), az uralkodó tényezők háborús beállítottsága nélkül háború nem lehet. Ügy hiszem ez a vélemény jó például szolgálhat arra, mennyire mindenki ügye a politika s meny­nyire politika már az is, hogy ho­gyan nevelem otthon a gyermeke­met, milyen játékot veszek neki, milyen mesével szórakoztatom mit mondok az úton a barátom­nak. Hiszek abban, hogy a társada­lom fejlődik, hogy az anarchiánál, vak erők küzdelménél erősebb az isteni akarat, mely azt akarja, hogy „legyetek tökéletesek“ ezen múlik az is, hogy mit látunk a po ­litikában: úri huncutságot-e vagy sem. Huncut ember mindenütt van, politikában is, de ma Magyarországon demok­rácia van s ez elég biztosíték lehet arra, hogy akik a ne­vünkben szólnak jól szóljanak. Ma talán még nem egészen biztos, hogy. úgy van, de ennek aztán egyes egyedül mi magunk va­gyunk az oka, mert nem tartottuk fontosnak, hogy komoly meggyő­ződésünk legyen. Mert hagytuk- magunkkal elhitetni, hogy a poli­tika csak az izmok kérdése. ’* Politikai lap indul s mint ahogy az első gondolat bizonyítja, azzal a hittel, hogy van tisztessék, van becsület, van igazság és nem úri huncutság többé a politika sem, hanem mindenki ügye: a paraszt­ságé éppen úgy mint az értelmi­ségé, vagy a munkásé és ettől nem engedjük eltéríteni magun­kat. SERES JÓZSEF. A Szovjet nagykövetet újabb támadás érte Brazíliában Truman rádióbeszéde a világ gazdasági helyzetéről _ Moszkvai jelentés szerint a Brazil fiában akkreditált szovjet nagykő* vetet újabb támadás érte. A brazil körmányhatóságok tudtával na* gyobb tömeg gyűlt össze a rio de janeiroi szovjet nagykövetség épu* Jete előtt és az onnan családjával távozó szovjet nagykövetet kövek* kel megdobálták. Egy 5 éves kis* gyermek megsebesült. A további támadások megelő* zésére a szovjet külügyminiszté* rium úgy határozott, hogy a mosz* kvai brazil nagykövet eltávozását csak akkor engedélyezi Moszkvád ból, ha a brazil szovjet nagykövet biztonságban elhagyta Brazília terű* letét. Tiuman elnök tegnapi rádióbe* szédében részletesen foglalkozott a világ gazdasági helyzetével. Beszé* dében bejelentette, hogy Ameriká* nak összesen 640.000.000 - dollárt kell még lehetőleg ebben az évben Franciaországnak és Olaszország* nak adnia, ha csak nem akarják, hogy az említett országok össze* omlásával a totalitásos eszme vál* jék ott is uralkodóvá. Megállapította Truman, hogy Franciaország anyagi erői legfel* jebb a folyó év végéig elégségesek, Olaszországban pedig legfeljebb az 1948. év első hónapjaira. Ügyan* csak nehézségekről tett említést az Amerika által megszállva tartott né* metországi, japáni és koreai terű* letekről is. i Küldenünk kell az infláció réme ellen is — mondotta Truman — és szigorú törvényeket hozni az ál* Iandóan emelkedő árak letörésére. Beszéde végén Truman kijelen* tette, hogy Amerikának meg van* nak az eszközei, hogy a béke és a 1 jólét felé vezesse a világot. te Az Associated Press hírszolgálati iroda közlése szerint Novokin ed* digi washingtoni szovjet nagykő* vetet egészségi okokra való hivat* kozással a Szovjet kormány teen* dőinek ellátása alól felmentette és helyette Panyuskin volt kínai szov* jet nagykövetet bízta meg a Szov* jetunió amerikai érdekeinek kép* viseletével. Bulgária svájci követe távirati* lag benyújtotta lemondását. Elhatá* rázását azzal indokolta, hogy az iís* meretes Petkov*féIe összeesküvés* ben való részvétellel vádolták. A bolgár külügyminiszterhez küldött táviratában kijelentette, hogy az összeesküvésben soha nem vett részt és mindig lojálisán képviselte a jelenlegi bulgár kormányt. A washingtoni kormány a fü* löpszigeti kormány kérésére hoz* zájárult ahhoz, hogy a fülöpszi* geti haderőhöz tartozó 92 tisztet az amerikai hadseregnél képezzék ki. 1 TÉvozik Szegedről a Szovjet várgsparasc«nc!csÉg Krupnov szovjet városparancs* nők és helyettese Zajcsenkó alezre* ken délelőtt elbúcsúzott Dénes Leó polgármestertől és a város vezetősé* gétől. A békeszerződés értelmében a szovjet parancsnokság a napok* ben elköltözik '^Szegedről.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék