Szegedi Friss Ujság, 1919. január-június (20. évfolyam, 7-139. szám)

1919-02-26 / 49. szám

XX. évfolyam, 49. szám. Szeged, 1919. február 26. Szerda Egyes szám ára 12 fillér. Megjelenik minden reggel Egyes szám ára: 12 fillér. Vidéken............. 14 . ELŐFIZETÉSI ÁR HEL­YBEN */4 évre ................... .. 10 K VIDEI^Efl */4 évre ............ 14 K 1 hóra ............... .. .. 5 . SZÉCS­E­ZDI POLITIKAI NAPILAP. Szerkeztesség És kiadóhivatal SZEGED, Jókai­ utca 4. szám Telefon­számok: 252 és 12­62. Felelős szerkesztői ÚJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos : ENDRÉNYI LAJOS nyomda- és hírlapkiadó vállalata | Igazgató : RÁCZ ANTAL |­s Azok a szegedi lakások. Ha beszélhetünk arról, hogy minden nép építkezésének megvan a maga stílusa, úgy elmondhatjuk ezt váro­sunkról is. Csakhogy akkor, amikor építkezési stílusról beszélünk, úgy ez alatt a sajátszerűségen kívül még cél­szerűségi, sőt szépészeti szempontokra is gondolunk, addig Szeged építkezé­séről szólva, azok az árvíz utáni gyors építkezés eredményekép létrejött házak jutnak eszünkbe, melyekkel nemcsak a külső városrészekben, de bizony a vá­ros belső területén is elégszer találko­zunk. A város lakásainak jelentékeny része húzódik meg e házakban, a la­kosságnak pedig mintegy egynegyed része panaszolja azt otthonának. Oly házak ezek, melyeknek lakhatósága az utcák feltöltése, színvonalának emelése következtében csak csökkent, ahelyett, hogy egészségügyi követelmények te­kintetében fejlődést mutatnának. Mondanunk sem kell, hogy ezek a házak, melyek harminc évvel ezelőtt alkalmasak voltak arra, hogy a városi lakosság — és itt elsősorban az ipari és gyári munkásságra gondolunk, — egy részének lakásul szolgáljanak, ma­napság már nemcsak nélkülözik a la­kás­egészségügy legelemibb követel­ményeit, de elrettentő például szolgál­nak, fejlettebb kultúrájú városban milyennek nem szabad a lakásnak len­nie. Csodálkozhatunk-e azon, ha az ipari és gyári munkás, ki idejének jó részét egészségére káros környezetben töltötte, ,otth­onában“ nem találja föl a testet és lelket üdítő pihenést ? Cso­­dálkozhatunk-e azon, ha a jövő nem­zedék piros-pozsgás reményei helyett, a hiányos táplálkozás folytán a leso­ványodott és az egészségtelen lakásban elsatnyult, különböző belső megbete­gedésektől megtámadott, koravénált gyermekfestékkel találkozunk ? És cso­­dálkozhatunk-e azon, ha a város be­tegségi és halálozási statisztikáját e lakások teszik tartalmassá és gondos­kodnak arról, hogy a halál mindig megtalálja azok lakói között a maga arató munkáját. Csak tengerentúlra hajón szállított rabszolgák lehettek úgy összezsúfolva, mint ahogy ezekben az odúkban összezsúfolva embereknek kell élniök. Napfény nem jut ebbe a lakásba. A bentlévők sokasága és az, hogy a szoba a tüzelőanyagnak mai kilónkénti adagolása mellett csak akkor szellőzik, ha valaki kinyitja az ajtót,­­ elviselhetetlenné teszi annak leve­gőjét. Nemcsak észre kell venni, hogy itt tenyészik aztán buján, mintegy meleg­ágyban mindenféle fertőző betegség és ezek között is az emberiség egész­ségének legnagyobb ellensége, a tu­berkulózis, nemcsak észre kell venni, de orvosolni is kell e bajt. Ily lakás­­viszonyok mellett lehetséges csak, hogy ha az állam és társadalom minden erőfeszítése mellett a küzdelem teljesen meddő nem is maradt, de mégis je­lentékenyen több embert ragad el a halál az élők sorából, mint lett volna vesztesége a társadalomnak akkor, ha­­ e förtelmes lakásviszonyok nem n­ehe- s­zítenék meg munkáját. Azt halljuk, hogy a tüdőbeteg-gon­dozás terén városunk egyik szociális egészségügyi intézménye újabb lépés­sel haladt előre. Félő azonban, hogy a legnagyobb jóakarat, igyekezet és km­nika a lakásviszonyok ziláltságának akadályán részben fönnakadást szen­ved. Egészséges lakásépítkezés nélkül nem képzelhetünk el egyetlen, a mű­velődésnek csak mérsékelt fokán álló várost sem. Elegendő volt ugyan az óhajokból, kívá­nságokból és panaszok­ból, mégsem mulaszthatjuk el az al­kalmat ezúttal sem, amikor újból fölhívjuk az érdekelt hatóságok figyel­mét most, a tavasszal beálló munkála­tok kezdetén. Vegyük elő az építési anyagot, munkáskéz van elég, lássunk hozzá az egészséges munkáslakások építéséhez s indítsuk meg a végső, eredménnyel biztató küzdelmet a­­ tuberkulózis ellen. A délvidéki sztrájk. A délvidéki Sztrájk az egész vonalon változatlanul tart. Egyes helyeken ma reggel ugyan munkába állottak a vasuta­sok, mert a temesvári szerb parancsnok ígéretet tett, hogy délutánig teljesíti kö­veteléseiket. Mivel a szerbek délután öt óráig nem váltották be ígéretüket, ma este mindazokon a helyeken, ahol reggel felvették a munkát, a vasutasok újból sztrájkba léptek. Ma délután különben két vonat futott be a Szeged-pályaudvarra. Az egyik Temesvár, a másik Nagybecskerek felől. Mindkét vonat még reggel indult útnak, amikor úgy állt a helyzet, hogy a szerbek elismerik a követeléseket. Az a hitünk, hogy a sztrájk — hála a magyar vasutasok hősies és minden kép­zeletet felülmúló bátor kitartásának, teljes sikerrel végződik és ezzel a magyarság­­nak sok fájdalmas aggodalma megszűnik. Budapest, febr. 25. A Goodwin százados vezetése alatt álló amerikai misszió ma reggel Temesvárra érkezett. Az amerikai kapitány megláto­gatta a vezető személyiségeket, fogadta a magyar pártok és testületek küldötteit Azoknál érdeklődött a város népessége, nemzetiségi viszonyai felől. A küldöttség­nek a temesvári magyarok bemutatták mindazokat az embereket és sztrájkoló vasutasokat, akiket a szerbek magyarsá­gukért bántalmaztak. Az amerikai küldött mindenről terjedelmes jegyzőkönyvet vett fel és azokat kormányának továbbítja. Te­mesváron és az egész Délmagyarországon az általános sztrájk tovább­ tart. A szer­­bek nagyrészt leszerelték a temesvári postát és távírdát és hír szerint Szerbiába viszik. Budapest, febr. 25. Ma délben érkezett hírek szerint a szerbek elfogadták a munkásság memo­randumát. A hírt estig nem erősítették meg. Kaposvár, febr. 25. Pécsből kerülő úton ma újabb két távirat érkezett Kaposvárra, amelyben sürgősen segítséget kérnek, mert a szer­­bek a városban és Barson szabad foszto­gatást rendeltek el. Az angol sztrájk, London, febr. 25. A munkásság képviselője ma be­jelentette az alsóházban, hogy a bá­nyamunkások közül 690 ezer ember az általános sztrájk mellett szavazott és csak 104 ezer ember szavazott el­lene. Szterényi és Szurmay, Budapest, február 25. A forradalmi közvélemény mindjob­ban követeli a háború bűnöseinek felelősségre való vonását. A kormány úgy erre, mint a köztársaság védelmére néptörvényt ad ki. Az új törvény alap­ján már több személyiség internálását rendelte el, úgy Szterényi és Szurmay bárók, volt miniszterek internálását is, akiket felelősségre való vonásukig egy zalamegyei kolostorban fogva tar­tanak. Wilson odahaza, Newyork, február 25. Wilson ma Bostonba érkezett és nagy beszédet mondott, melyben han­goztatta, hogy az a meggyőződése, hogy a wilsoni pontok alapján és ér­telmében sikerül rövidesen a békét megkötni. Horvát—szerb összeütközés. Zágráb, február 25. Zágrábban napok óta heves tünteté­sek vannak a szerbek ellen. A városban több véres összeütközés történt a hor­vát és szerb katonaság között. A választások. Budapest, febr. 25. A kormány azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy elrendeli a választáso­kat, hogy így a külföld előtt is doku­mentálja Magyarország egységét és erejét. A legközelebbi minisztertanács ezzel a kérdéssel foglalkozni fog. A Néptanács ülése. Kedden délután a Néptanács folytatóla­gosan tárgyalta a februári tárgysorozatot Deb­re János dr. kormánybiztos elnökleté­vel. A pénteki ülésnek egyik utolsó pont­jánál a polgármester bejelentette, hogy a káplánok fizetésemelést kérnek és a ma még érvényben lévő régi törvény ér­telmében e kérelmet teljesíteni kell. Wal­­lisch Kálmán a fennálló törvény értelmé­ben hozzájárulását adta ehhez addig is, míg az erre vonatkozó új törvény ezt a kiadást az államra át nem hárítja. A Néptanács ma délutáni ülésen a szo­kásos jelentések után Fodor Jenő tanács­nok előterjeszti, hogy a lápéi és felsőköz­ponti plébánosok földje után a város az adót éveken át fizette tévedésből. Az illető plébánosok arra való utalással, hogy a té­vedésről egyáltalán nem tehetnek, az adó elengedését kérik. Fodor tanácsnok nem javasolja a kérelem teljesítését, mert hi­­szen a földhozamát mégis csak ők él­vezték. A Néptanács ilyen értelemben ha­tároz. Balogh János indítványozza a kapupénz újból való rendezését Temesváry Géza dr. főkapitány Balogh indítványát azzal a javaslattal terjeszti elő, hogy a kapupénz éjfél előtt 20, éjfél után pedig 30 fillér legyen. Ilyen értelemben határoztak. Temesváry Géza dr. h. főkapitány azt terjeszti elő, hogy az üresedésben lévő 37 rendőri állást a 140 tagú pótrendőri lét­számból töltsék be akként, hogy a pót­rendőrök március 15-ke után is feltétlenül szolgálatban maradjanak, mert a közbiz­tonságnak szüksége van reájuk. Jelenleg a rendőrség létszáma 103 rendőr és 140 pótrendőr. Majd hét tűzoltó félfogadása iránt lett előterjesztés. A h. főkapitány­nak mindkét előterjesztését elfogadták. Taschler Endre főjegyző előterjeszti a a tisztviselők szakszervezetének kérelmét a különmunka díjazásáról addig is, míg az erre vonatkozó miniszteri jóváhagyás meg­érkezik. Munkácsy István támogatja a kérelmet mert a külön munkát fizetni kell. Hollós Jenő dr. utal arra, hogy a kér­­munkáspénztár a saját felelősségére utalja ki a külön munkáért járó díjat. Taschler Endre ellenzi a kérelem telje­sítését, melyet olyan tisztviselő is követel, akit mulasztások vádjával terhelnek. El­hanyagolt munkáért ugy­e nem jár fizetés. Munkácsy István:- Az elhanyagolt mun­kát számítsák le a díjazásból. A Néptanács Munkácsy elvtársnak azt az indítványát fogadta el, hogy a tisztvi­selők külön munkáját igenis miniszteri jóváhagyás nélkül is meg kell fizetni. Dettre János dr. kormánybiztos beje­lenti, hogy a gázgyár megváltásának ügyét leviszik a napirendről, mert nem jött létre a megegyezés. Taschler Endre főjegyző előterjeszti, hogy az aszfaltgyár a 24 fillér egységár helyett 80 fillért kér egy négyzet aszfaltért. Vadász Aurél, Berzencey főmérnök és Pálfy Dániel hozzászólása után az előter­jesztést csak oly feltétellel fogadják el, hogy az aszfalt részvénytársaság az egész városban megcsinálja a rongálódásokat. A Makkos-erdő végén 374 négyszög­­öles földet Danner Mihálynak eladtak élenként 20 koronájával. Ezután megválasztották községi bírónak Prauer Lajost, másodaljegyzőnek Szendrey Jenő drt, fogalmazónak Tóth Béla drt, első oszt. adóhivatali adótiszteknek Ördög Atillát és Kraktusz Oszkárt, másodosztályú adótisztnek pedig Szabó Gyulát. A többi választást a márciusi ülésben ejtik meg. Az amerikai misszió Szegeden. Az amerikai misszió, amely a mai na­pot Temesvárott töltötte és ott a nemze­tiségi és egyéb viszonyokat tanulmányoz­­ta, ma éjjel Szegeden keresztül Szabad­kára utazik. A sztrájkoló vasutasok az amerikai misszió fontos hivatására való tekintettel az amerikaiak különvonatát a legnagyobb előzékenységgel — kivételké­pen — továbbítják. Az amerikaiakat hozó temesvári mozdony a szegedi vasutasszö­vetség engedélyével még az év folyamán visszamegy Temesvára és magával viszi a németországi fogolytáborokból hazakül­dött több ezer román állampolgárt, akik a sztrájk miatt már négy nap óta Szege­den vesztegelnek. A vasutasszövetség en­nek a vonatnak az indítását azért engedte és rendelte el, mert Szeged város köz­élelmezése szempontjából nem találják kí­vánatosnak, hogy ezek az idegen embe­rek a város amúgy is kevés élelmiszer­­készletét fogyasszák. Másrészt pedig tel­jesen jogos is, hogy a velünk ellenséges viszonyban álló ország alattvalóit a sztrájk tartama alatt ne a magyar állam, hanem szövetséges szerb barátaik élelmezzék. Az amerikai különvonat lapunk zártáig még nem érkezett be Szegedre.

Next