Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)

1919-09-12 / 202. szám

XX. évfolyam, 122. szám, Szeged, 1919. szeptember 12. ♦ Péntek Megjelenik minden reggel Egyes szám ára: 30 fillér. Vidéken.. .. . .. 400 ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN 1/4 évre M » N H H. - N25 K viokHErr 1/4 évre M « M .. M 1 hóra .. n « n 30 K 10 K B3DI FRISS ÚJSÁG POLITIKAI NAP^1ÓL A P. á. ■ Egyes szám ára 30 fillér Szerkentőség «s kiaU-^Avatal SZEGED, Jókai Utca 4. szám Telefon számok: 252 és 12—62 Felelős szerkenciff« ÚJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos « ENDRÉNYI LAJOS oromda. és hirlapUadd rálIsnaiMt Igazgató: RÁCZ ANTAL 4 Uj feladatok. Uj idők, uj feladatok várnak a magyar népre. A vajúdó idők forrongásai megbuktatnak régi irányokat, uj életre keltenek uj felfogásokat, megbuktatnak uj kormányokat, felnevelhetnek uj erőket, hogy hamarosan eltűnjenek a gyorsan változó idők sülyesztőjében, de akármi következik, a magyar nemzetnek egységes erőben kell kibontakoznia, a magyar nemzetnek a küzdelmek poklából épen kell kikerülnie, tanulságokkal és megértésekkel telítve. Mind azt kérdezzük: mi lesz? Mi jön? Mi következik? A sok találgatás és töprengés helyett többet ér a gyors elhatározás, a gyors cselekvés, mely nem lehet más, mint a választás megejtése, hogy úgy a nemzetnek, mint az ántantnak tiszta képe legyen a helyzetről. Csak az a kormány maradhat meg a pozíciójában, amely a nemzet akaratából jut a hatalom polcára. Nem lehet tehát sürgősebb teendője egy politikai tényezőnek sem, mint a választás kierőszakolása. Addig hiába váltogatjuk a kormányokat, addig hiába minden erőpróbálkozás, mert hiszen egy olyan kormány, mely nem gyökeredzik a nemzeti akarat talajában, ha tagjai csupa félistenek, akkor sem érhetnek el eredményeket. Budapesten a politikai helyzet a lehető legzavarosabb. A politikai cirkusz, mely Szegeden leginkább a Kassszálló halljában játszódott le, Budapesten kibővített arányokban, a szereplőknek nagyobb létszámával produkálja kisded játékait, az érvényesüléseit. Maga Lovászy így jellemzi az állapotokat: — A helyzet nagyon zavaros és fölöttébb szomorú. Van egy kormányunk, amely nem felel meg az ántánt kívánságainak, mert az ántánt olyan kormányt kíván, melyben a társadalom minden osztálya képviselve van. A jelenlegi kormány pedig távol van ettől. Ennek az állapotnak a súlyát az ország érzi meg, mert ez a körülmény az oka, hogy nem tudunk könnyítéseket, elérni. A blokád ma olyansúlyosan nehezedik reánk, mint akár a vörös uralom napjaiban. A drágaság és „a munkanélküliség napról-napra fokozóílik és csak bizalommal lehet arra gondolni, hogy mi lenne, a téleji, ha ezek az állapotok megmaradnának. Pedig a helyzet megoldása rendkívül egyszerű volna. Egy olyan kormányt kell alakítani, amely az ántant kívánságainak megfelel. Sajnos, a magyar közvélemény jelentékeny részei még mindig szélsőségesek és nem akarják a nemzeti demokráciát megvalósítani. Meggyőződésem, míg ez a gondolat teljesen úrrá nem válik a lelkeken, addig az országban a nyugalom, a rend, a jogbiztosság helyre nem áll és az öszszeomlott Magyarország újjáépítése meg nem kezdődhet. Lovászy Mártonhoz hasonló szellemben nyilatkozik a viszonyokkal ismerős minden számottevő politikus, úgyhogy e nyilatkozatokból nem nehéz arra következtetni, hogy ismét kormányválság előtt állunk. Nem az utolsó kormányválság előtt a teljes rendig. A nemzetnek jobban, mint valaha bele kell nézni a politikusok kártyájába és a saját életérdekének parancsoló szükséglete szerint kell megrostálni a vezetőket, akik közül csak azok maradhatnak meg, nem akik görcsösen ragaszkodnak a hatalomhoz vagy a szerepléshez, hanem akikre az országnak föltétlenül szüksége van. Kiabál, lármázik, dörömböl a nyomor és a szükség : ne egymást marjuk, de hallgatva eresszük a fórumra azokat, akik úgy a nemzet egésze, mint az ántant előtt possibilisek lehetnek. Hogy pedig ezt megítélhessük gyorsan meg kell ejtenünk a választásokat. Újszeged elzárása. — Csak igazolvánnyal lehet átmenni.— Temesváry Géza dr. rendőrfőkapitány a mai tanácsülésen bejelentette, hogy Újszegedet a szerbek holnaptól fogva újból lezárják, úgy hogy a hídon csak igazolvánnyal lehet átmenni. Tegnap délután kidobolták Újszegeden, hogy a hídon csak igazolvánnyal lehet közlekedni. Az igazolványokat a község elöljárósága adja ki, a szerb parancsnokság felülbélyegzésével Temesváry Géza dr. főkapitány be is mutatott már két példányt az újszegedi igazolványokból. A széninség. A Széninség, úgy látszik, nemcsak Szegeden és Magyarországon érezteti erősen a hatását, hanem úgyszólván kiterjed az egész kontinensre. A bécsi, a berlini, a svájci és részben az antantlapok is állandóan foglalkoznak a kérdéssel. Bécsben és Németországban különösen érezhető a szénhiány, úgy hogy például Bécsben már arról tárgyalnak, hogy hetenkint az üzemekben két hétköznapra elrendelik a munkaszünetet. A szénhiány elsősorban a háború természetes következménye. A hadiszolgálat folytán a termelfe csökkent, különösen a volt központi államok kevesebb runkással voltak kénytelen dolgoztatni. A háború hirtelen befejezése, a bizonytalan politikai és gazdasági helyzet, amelyet a legyőzött országokban a kommunista mozgalmak még bizonytalanabbá tettek, a termelést még jobban megcsökkentették. A szénhiány legnagyobb oka azonban, hogy a szénbányászat és általában a bányászat számára már régen nem sikerült kitermelni azt a bányafaszükszletet, amely a megfelelő szénszükségletek kitermelésében feltétlenül szükségeltetnék. A súlyos helyzet a jelen viszonyok között, különösen Magyarországon és a megszállott részek bányáiban érezhető. Az ÉMandó politikai hullámzás, majd a megszállás, a komimunimus mind gátolták és késleltették a rendszeres termelés megkezdését. Ma úgy állunk, hogy még jó időnek kell eltelnie, míg először elegendő bányafánk, majd azután szenünk is lesz. A tél elé nemcsak Magyarország, de az összes volt központi államok lakossága néz aggódva, mert örülhetünk, ha annyi fűtőanyagunk lesz, hogy a következő hónapokat redukáltan meleg szobákban átélhessük. Junk és a mi fogadalmi templomunk tovább állt némán, mozdulatlanul, csonkán. Az anyagot lassan-lassan elhordogatták a jó emberek, az idő múlt, a munkálatok folytatása pedig késett, késett mint a szorongva várt vonat, amely nem érkezhetik meg, hiába, mert ka-tasztrófa érte. Az a kevés anyag, ami még ma maradt, ami hirdette, hogy valamikor mozgalmas élet vette körül az építkezést, azt most eltünteti onnan a város hatósága. Eladják az épületfát, a téglát, mindent, mindent. Száraz, rideg tények: árlejtés a fogadalmi templom anyjára. Ajánlatok: épületfa köbmétere 300 korona, 1000 drb. tégla 300 korona. Tankötelesek ügyei Az állami tanfelügyelőség átirata szerint a beiratások az állami iskolákban, valamint a községi iskolaszéktől nyert értesítés szerint, a községi elemi iskolákban már megkezdődtek úgy a bel-, mint a külterületen. Miután a tanítás tekintetében a hadiállapot folytán előállott elmaradás lehető pótlása kívánatossá teszi, hogy a tanköteles korú gyermekek az iskolát a lehető legszorgalmasabban látogassák, felkéri a város hatósága a lelkészi hivatalokat, hogy a szülők figyelmét a szószékről hívják fel a tanév kezdetére, hogy gyermekeiket a kitűzött határidő alatt beírassák abba az iskolába, amelyiknek kerületébe tartoznak. Ellen esetben a törvényben előírt megtorló intézkedéseket fogják foganatosítani. A rendőrkapitányi hivatalt utasítja a tanács, hogy a megfelelő módon saját hatáskörében is tegye közhírré a tanév megkezdését és a tankötelesek beiratását, különösen a külterületi központokon. A mi íogadaími tampiomunk... Valamikor fogadalmat tett a város, hogy Istennek kifejezi háláját az árvíz által elpusztított város újjáébredése fölött. Rakosgattuk félre a krajcárokat és a forintokat, mint a takarékos, nemescélú ember és vártunk az időre, hogy megvalósítjuk szándékunkat, hogy leróhassuk Istennek hálánkat, hogy az egybegyűlt pénzen felépíthessük az ország második legszebb templomát, a szegedi, a mi fogadalmi templomunkat. A háború előtt együtt volt a pénz, elkészültek a tervek és a nagyszerű rajzok, folytak a lázas, siető előmunkálatok, ástak, fúrtak, faragtak, rakták a téglákat,, emelték a karcsú ,,falakat, szökött, fölfelé, tört a magasba a pirosköves épület . . . És egyszer egy nyáreleji vasárnap délután megjelentek a határon a háború komor és sötét viharfelhői. Mindenki elment katonának, a téglahordó, a fuvaros, a malleros, a kőmíves, a rajzoló és mindenki. Az építkezés megállt, mint egy hatalmas gépezet, melyet egy robbanás halálosan megdermeszt. A felhalmozott anyag a templom környékén csöndesen várt a sorsára és a nagy unott várakozásban elszálltak a borzalmas telek, tavaszok, nyarak és őszök. Az épület csonkán meredezik az ég felé ma is. A négy éves háború, úgy látszott, megszűnt, azt hittük az élet vére ismét visszatérerünkbe. De nem tért, család- Garami százezer koronája. Megírtuk, hogy Garami Ernő április 10-én tizenötezer frankot vett fel Kun Béla külügyi hivatalától, ami a mi pénzünkben százezer koronának felel meg. Garami erre a védekezés terére lépve, bécsi lapokban megjelentinterújukban kijelentette, hogy ehhez az ominózus összeghez nem nyúlt; egy svájci bankban helyezte el, ahol érintetlenül is megvan. A pénzüíiy■minisztei most foi hívta Garami Ernőt, nevezze meg, miféle bank az, ahol ez az összeg felszabadítását várva megtalálható, hogy aztán vissza- vándoroljon oda, ahová jogosan tartozik; a magyar államkincstárba. A megkeresés, amelyet ebben az ügyben Grünn János pénzügyminiszter Garami , Ernőhöz intézett, a következő: Magyar pénzügyminiszter. Garami Ernő untak . , Budapest. A Reggeli Hírek folyó hó 2. és a 3-iki idemellékelt példányaiban megjelent két közlemény, illetve az azokban közzétett"okmányok és Lovászy Márton volt külügyminiszter nyilatkozata szerint Ön a volt tanács-köztársaság, kormányától 100.000 korona összág nek megfelelő külföldi értéket vett át, amelyet mint az államkincstártól jog- talanul elvont és önt meg nem illető összeget ön egy svájci bankban definált teljes összegében és ez az összeg ott teljes egészében a mai napig is érintetlenül megvan. Minthogy ez az összeg minden kétséget kizáróan a magyar államkincstárt illeti meg, az onnét minden jogalap nélkül vétetett fel és adatott át önnek, — felhívom, hogy az államkincstár jogainak érvényesítése végett szíveskedjék az illető svájci bankot, a deponálás idejét, a pontos összeget és pénznemet, szóval a depositumra vonatkozó összes adatokat közölni és a vonatkozó okmányokat átadni s egyben a megfelelő felhatalmazást kiállíttatni, hogy a szóban lévő összeg felvételére a megfelelő állami közeget kiküldhessen, illetve a felvétel iránt intézkedéseket tehessek. Budapest, 1919. szeptember hó 6-án. Grünn János pénzügyminiszter. .