Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)

1919-10-10 / 226. szám

XX. évfolyam, 226. szám, Szeged, 1919. október 10. Péntek Megjelenik minden reggel. Egyes szám ára 30 fillér Vidéken .. 40 ELŐFIZETÉSI AR K­KUVSEIÍ V« évre .....................25 K VIDél^EN i/i évre 30 K 1 hóra ...........................10 K szEia-EiDi POLITIKAI NAPILAP Egyes szám­i­.áfa^’S^.^.j|^. Szerkesztőség és kiadóhivatal | Szeged, Jókai­ utca 4. szám­ Telefon számoki 12­62 áe 25} Felelős szerkesztői ÚJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos­­ ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hírlapkiadó vállalata­­i Igazgatói RÁCZ ANTAL ---■. E. glidg­ ­a](1 5]át a napokban egy rövid, de Ma­gyarország szempontjából annál jelen­­tőségteljesebb hír járta be. A közle­mény, mely szerényen a legtöbb lap tőzsderovatában húzódott meg, azt jelentette, hogy az angol kereskedők és iparosok szövetsége elfogadta a szerb kormánynak Szemendriára vonatkozó terveit. Hajlandók a munkálatokban résztvenni, esetleg azok keresztülvitelét a legmesszebbmenően támogatni. A valószínűleg sokak előtt érthetet­­ennek látszó hit mögött, a Balkán és­­ Magyarország egyik legfontosabb, köz­gazdaságunkra messze kiható lényéről van szó. Lapunk egyik múlt évi számában már részletesen tárgyaltuk a második Duna-híd, a Szaloniki—budapesti fő­vonal és a Duna—Szaloniki csatorna évekkel ezelőtt felvetett eszméjét. Ha­sonlóan kitértünk azokra a tárgyalásokra, amelyeket angol és amerikai pénzcso­portok folytattak már ez ügyben a s­­rk és török hatóságokkal, nemkü­lönben az okokra, amelyek a tervek keresztülvitelét későbben megakadá­­lyozták. A hír tehát, mely most újból be­járja a sajtót, a legnagyobb figyelmet érdemli. A Szemendriára vonatkozó hír éppen ezeknek a közgazdasági kérdéseknek és terveknek az új élet­­rekeltését jelentik. A második Balkán fővonal, mely tudvalevőleg Szaloniki — Csuprija—Sze­mendria—Kevevára—Pancsova—Nagy­­becskerek—Szeged és Budapest között terveztetett, egyik legfontosabb köz­­gazdasági ere volna Magyarországnak és jelentősége ma, Fiume elvesztése folytán csak növekednék. Nemkülönben a Morava és Vardar völgyeinek össze­kapcsolása folytán létesítendő csatorna, amely viszont egy eléggé meg nem becsülhető fontos hajózási kapcsolatot teremtene a Duna menti államok, így elsősorban Magyarország és Földközi­tenger között. Szeged jövője és fejlődése szem­pontjából pedig megbecsülhetetlen vol­na a most újból komoly tárgyalások alapját képező tervek életrekeltése. Mint az alföld egyik legtermékenyebb részének gócpontja és vízrajzi szem­pontból is legkedvezőbben fekvő vá­rosa, olyan kereskedelmi és ipari góc­ponttá nőheti ki magát, mely a jövő közgazdasági életben vezető szerephez juttathatja. Az új közlekedési utak létesítése ügyében, jelenleg — úgy látszik, — a szerb állam által létesített tervek, Magyarországot talán közelebbről ér­deklik, mint magukat a Balkán ál­lamokat. A világkereskedelem és ipar j­övendő kialakulásában, az így mege­zővült közlekedési utak és tengeri ki­járatok igénybevételével Magyarország­nak sokkal inkább lesz módjában el­foglalni azt a helyet, amelyre öt al­­■­ földje és nyersanyag területei pred­esz­­i­inálják. Feltétlenül kívánatos volna, hogy a most említett szerb tervezetek iránt a magyar kormány és hatóságok minél melegebben érdeklődnének és ha mód­jukban áll, azok életrekeltését minden ,­­Eszközzel elősegítsék. A meginduló nagy ipari­ és kereskedelmi versengés­­ben csak akkor tudunk magunknak kellő helyet biztosítani, ha már most gondoskodunk megfelelő és olcsó ki­viteli utakról és ezek révén piacokról, ahol áruinkat és terményeinket ked­vezően elhelyezhetjük. Hétfőn megkerítik a fakitermelést. Kiss Ferenc miniszteri tanácsos ma jelentette a tanácsülésen, hogy kétszáz munkás együtt van a fakitermelésre. A munkások kérik, hogy fizetésüket kék és csak felerészben városi pénzben utalják ki, mert azon a vidéken nem szívesen látják a városi pénztárjegyeket. A munkásoknak Kiss tanácsos azt mondotta, hogy a város legfölebb csak a szerszámjuk, ruhájuk, subájuk és élelmük kiszállításáról gondoskodhatik. A munkások szombaton délig bejelen­teni kötelesek a podgyászuk nagyságát és súlyát, hogy ahh­oz képest meg­felelő számú kocsi álljon rendelkezésre. A munkások fizetése naponként 6000 korona költséget ró a városra, ami 36.000 korona kiadást jelent hetenkint. A fakitermelés 8000 munkanapot tesz ki. A kitermelendő fa — Kiss tanácsos, szerint — 4000 ölnek, illetőleg mint­egy 1000 vagonnak felel meg. Ez a fa a már kivágott (tavalyról maradt) 100 öllel együtt legfölebb Szeged város egy havi faszükségletét képes kielégí­­teni, de szűkösen. A fakitermelést a legközelebbi hét­főn kezdik meg. Volt — nincs petróleum. — De lesz. — A város hatósága tudvalevőleg 58 vagon petróleumot vásárolt a nyár fo­lyamán, melyet a k­ereskedők szindiká­tusa a szegedi nagy és kiskereskedők között kiosztott. A petróleum kilónkint 8, literenkint 7 koronába került. A petróleum kiosztása idején valóságos petróleumláz volt Szegeden, most azon­ban már minden üzletben elfogyott. A rendőrkapitányi hivatal és az ár­vizsgáló­ bizottság elnöke jelentik most, h­ogy a petróleumot a városból nagy­részben kiviszik és elrejtik úgy, hogy ahhoz a fogyasztó közönség egyáltalán nem, vagy csak horribilis összeg fize­tése ellenében jut. Ennek megakadá­l­­yozására Somogyi Szilveszter dr. pol­gármester a következőket rendeli el. 1. Szeged területén az összes rak­táron levő petróleum a mai naptól fogva zár alá veendő. 2. A javadalm­i hivatal utasítani tar­tozik az összes vámhivatalokat, hogy a petróleumnak igazolvány nélkül a vá­rosból való kivitelét akadályozzák meg. 3. A kereskedők 3 nap alatt a városi közélelmezési hivatalnak jelentsék be a raktáron levő kőolaj mennyiséget s ezen bejelentéseket Miskolczy Gyula osztályvezető tartsa nyilván. A bejelentések ellenőrzésével a rend­­őrséget, a bejelentett készletek szétosz­tásával pedig a közélelmezési hivatalt bízza meg a polgármester. A francia városkormányzó A városkormányzó-tábornok folyó hó 6. és 7-én kelt elhatározásával a következő bírságokat rótta ki az alább felsoroltakra a kiviteli tilalom meg­szegéséért: Gál Ferencné (Jászoszlaszla) 3000 Lázár Jánosné (Jászoszlaszla) GOO, Ve­res Mariska (Kiskundorozsma) 120, Takács Sándor (Kiskundorozsma) 120, Sándor Jánosné (Szeged) 80, Schwartz Ferenc (Sándorfalva) 200, Reichrath Lili (Zsombolya) 20, Mihálász József (Szeged) 500, Bosnyák Jánosné (Sze­ged) 300, Erdélyi Mihály (Újszeged) 200, Deli Mihály (Csurog) és Fülöp Mária (Mohol) 1000, Deutsch Salamon­na (Budapest) 20 korona. DE TOURNADRE, _____________t­ábornok-vá­roskorm­á­ny­zó, sajtóirodájából. A szén kérdés. Causey ezredes budapesti tárgyalásai. Magyarország szénellátásának ügyé­ben tegnap h­evezetes lépés történt Budapesten. Megérkezett az európai szénbizottság egyik legnagyobb tekin­­télyű tagja, Can­sey amerikai ezredes, hogy a kormánnyal és a bányaérde­keltségek megbízottjaival Magyarország szénellátásának kérdéséről tanácskozzék. Causey az ülésen kijelet­­e, hogy az európai szénbizottság nagyon szíve­sen áll Magyarország rendelkezésére, azonban elvárja, hogy Magyarország csak annyiban kérje a külföldi bányák támogatását, amennyiben saját termelé­séből nem volna képes a szükségletét ellátni. Ehhez az európai bizottság an­nál inkább ragaszkodik, mert az egész világon szénhiány van és csak a ter­melés végsőig való fokozása adja meg a lehetőséget, hogy a szénválságot úgy ahogy átélhessük. Az amerikai kiküldött bevezető szavai után általános megbeszélés következett, amelynek során Causey több ízben felszólalt és minden alkalommal el­árulta, hogy Magyarország szénterme­léséről és szénszükségletéről a lehető legnagyobb pontossággal van tájékoz­va. Az ő számításai szerint Magyar­­ország saját termeléséből képes fedezni a mezőgazdasági és ipari szükséglete­ket és csak a gáztermeléshez, a szoba­­fűtéshez és a magas hőfokú szenekre berendezett úgynevezett amerikai gőz­­mozdonyok, valamint hajógépek ellá­tására van külföldi szénre rászorulva. Az ország jelenlegi ideiglenes (ezt a szót többször használta, ami általá­nosan­ feltűnt) határai között levő ma­gyar szénbányák nem termelnek eleget, jóllehet termelőképességük igen számot­tevő. Mikor megjegyezték, hogy a munkások munkateljesítménye sokkal kisebb, mint azelőtt volt, azt felelte, hogy meg­vannak az eszközök a mun­kások munkakedvének fokozására. S a­mikor azt hallotta, hogy ennek bizo­nyos politikai akadályai is vannak, mert a jelenlegi irányzat nem kedvez a munkásságnak, angolos egykedvű­séggel azt felelte, hogy ez Magyar­­ország belső politikai ügye és nem tartozik az európai szénbizottság elé. Causey tárgyalt a kórházak szén­­ellátásáról is és este tizenegy órakor a keleti pályaudvarról Bécsbe utazott. A városi alkalmazottak illetmény­rendezése. Tegnap délután hosszas vajúdás után sikerült a szervezőbizottság tagjait össze­­hivatni és a városi alkalmazottak illetmény­­rendezésének kérdését letárgyalni. A tiszt­­viselők egyesületének vezetősége nevében Bárdoss Béla tb. főjegyző elnök azzal indokolta a kérdés tárgyalásának sürgős­ségét, hogy amíg az alkalmazottak a szám­vevői adatok szerint, mindenféle illetményt, háborús pótlékokat és lakáspénzt is össze­­számítva havonta átlagban 640 koronát kapnak, amiből egy napra 210» koron« esik, addig a város napszámosai naponta huszonöt koronát, az ipari napszámosok pláne minimum negyven koronát kapnak, sőt az ipari segédmunkások ennek több­­szörössét is kapják, holott még mindig elégedetlenek. A szervezőbizottság méltá­nyolta a kérelem indokolt voltát és elha­tározta, hogy az alkalmazottak egyesülete által kért illetmény­rendezést elfogadásra és életbeléptetésre ajánlja a tanácsnak azzal, hogy ezen illetmények addig marad­janak életben, míg az általános fizetés rendezések országosan és törvényesen megtörténnek. Elhatározták továbbá, hogy a régi nyugdíjasok nyugdíj-illetményének ideiglenes pótlékkal leendő kiegészítését számítani a tanács figyelmébe ajánlják. Lenin-fiuk Szegeden. Piszker József 27 éves pesti keres­kedősegéd, Baumann József 24 éves ugyancsak pesti kereskedősegéd és Spitzer Vidor 31 éves pesti pincér­­e­­rándultak Szegedre. Pénzük volt bőven, jártak tehát egyik mulatóhelyről a má­sikba. Tegnap egy százados a Prófétában meglátta a három pesti urat, a három pesti ur pedig a századost. A három ur nagyon megijedt és korántsem örült a szerencsének. A három ur ugyanis az úgynevezett Lenin trióban szol­gált. A százados azonnal jelentést tett a rendőrségen, a L­enin-tiukat így ha­marosan előállították. Minthogy itt tartózkodásukat nem indokolták meg kellőképpen, Árvay Ferenc 15 és 30 napi elzárásra ítélte őket, egyidejűleg pedig jelentést tett a budapesti rendőr­ségnek. Egy sejtelmes vándor­csaló. Cegléd lakosságát néhány hét óta különös eset tartja izgalomban. Szepp­tember 8 án egy fiatal nő társaságában a községben ismeretlen 34—35 éves férfi jelent meg özvegy Becker Fü­­löpné Bocskay­ utca 9. szám alatt lévő házában és elmondta, hogy a kocsija kereke eltörött, most javítja a kocán és megkérte Beckernét, adjon neki és feleségének szállást addig, a­mig a ko­csi elkészül. Az idegen Szabó Józse szabadkai földbirtokosnak mondta ma­gát és beszélgetés közben elmondta azt is, hogy Mindszenten, Dorozsmán, Szegeden, Szabadkán és Kecskeméten vannak birtokai, jelenleg pedig körúton van, hogy munkásokat szegődtessen birtokaira. Felfogadta Beckernét is ház-

Next