Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)
1919-10-23 / 237. szám
IX évfolyam, 237. szám » Szeged, 1919. október 23. * Csütörtök megjelenik minden reggel. Egyes szám ára 30 fillér Vidékei ..........40 , ELŐFIZETÉSI ARHEIÍVBEJI V« évre .. ■V V« évre » 1 hóra . DÉKEIM .. 25 K .. 30 K . 10 K SZJEGEZDI p /i ■ p'rá. y r \ • r ^r. . . 't■■'rrTy ‘ !B SS POLITIKAI NAPILAP K.". 3 PK?-f r r 3 . ■ . S * -t V ^ ■ M i.l 0 : (■ V Egyes számára l|í). *ff|lér Szerkesztőség és kiadóhivbil-Y' Szeged, Jókai utca 4. után Telefon Számok t 1262 és 252 Felelős szerkesztő: ÚJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hírlapkiadó Tállalatai igazgató: RÁCZ ANTAL Fehértói halgazdaság. Arról van szó, hogy végre a sok tespedő, munkátlan és keserves évek után, a sok gyűlések, értekezések és tárgyalások helyett cselekedjünk, tegyünk valamit a munkanélküliség enyhítése és Szeged ellátása érdekében. A Magyar Bank még 1916 végén a Fehértó területén 2200 holdas halastó létesítésére nézve tett ajánlatot a városnak. A bank a halastavat mintegy három millió korona beruházással saját költségén akarta megépíteni. A halastó jövedelme 50 éven át kizárólag a bankot illette volna, aki viszont ezért évi harmincezer korona bért ígért a városnak. 1917 februárjában Skultéthy Sándor városi főszámvevő a tanácshoz intézett beadványában ellenezte, hogy a város hatósága egy kincsesbányát potom áron egy idegen banknak átadja. Az ajánlatot a város érdekei szempontjából elfogadhatatlannak tartotta. Javasolta, hogy a 2200 holdas halastavat a város közönsége maga létesítse. A fehértói halgazdaság ügye ezutánmég egy párszor szóba került, de aháború miatt lekerült a napirendről úgy, hogy a háború befejezése óta a munkanélküliség enyhítése és a város ellátása érdekében tartott gyűléseken, értekezéseken és tárgyalásokon se jutott senkinek az eszébe. Már tíz évvel ezelőtt az Országos Halászati Felügyelőség tervezetet dolgozott ki a Fehértó területén létesítendő halastóra. A tervek szerint a Fehértó vízállása részben az algyői híd mellett a nyersolaj motoros szivattyútelep útján, részben a Fehértó területén négy ártézi kút fúrásával volna biztosítandó. A motoros szivattyú segélyével emelnék be a vizet a Fehértóba vezetendő csatornába, még az ártézi kutak a teleltetők vizének felfrissítésére és a veszteségek pótlására szolgálnának. A gyevi foktől Fehértóig mintegy tizenkét kilométeres nyitott csatornán folyna végig a motorszivattyúval beemelt víz a Fehértóba, majd a kisteleki út mentén a kettős határon túl fekvő lefolyó csatornán keresztül ömlene a Maty csatornába s abból a Holt-Tiszába, onnan pedig a lúdvári zsilipen keresztül a Tiszába. Az 1917 februári árak mellett a halastó kiépítése legalább holdanként 1600 koronába került volna, vagyis három és fél millió koronára rúgott volna, melyhez még egyéb költségeket hozzá számítva, összesen négy millió koronát tett volna ki az egész építési kiadás. Ma mindenesetre sokszorosan többe kerülne a halgazdaság létesítése. A város bevételeinek jó része különféle községi adók és vámok beszedésével van biztosítva. Arra kell gondolnunk, ha már egyszer nem lesz mit megadóztatni, miféle bevételi forrásokat fogunk teremteni, melyek a város fejlődésével fokozatos kiadásokat fedezni lesznek képesek. A jövedelmi forrásokat nem új adók kifundálásával, a polgárság terheinek emelésével kell előteremteni, hanem a városnak magának kell létesítenie olyan vállalatokat, melyek egyrészt a polgárságnak olcsó produktumaival kedvezményeket szolgáltatnak, másrészt a város pénztára javára bőséges haszonrészesedést nyújtanak. Vegyük a fehértói halgazdaság ügyét napirendre s készítsük azt elő úgy, hogy a halastó megépítését még ez évben kezdhetük meg. Pest vármegyéből beözönlő vadvizek fehértói gyűjtőmedencébe futnak össze. A Fehértó vize állandóan elöntéssel fenyegeti legjobb földjeinket. Ezért első lépés volna a fehértói halgazdaság szempontjából a Fehértó vizének lecsapolása a Matv csatornán keresztül, annak oly mérvben leendő mélyítésével, hogy az megfelelő levezető képességgel bírjon. A fehértói halgazdaság létesítése mindenesetre nem négy millió koronát igényelne, hanem kétszer esetleg háromszor akkora összeget, amely beruházási költség ötven éves lejáratú kölcsönnél — hatszázalékot számítva — évi 480 ezer, 720 ezer korona annuitási összegnek felel meg. Ezzel szemben a halastavak termelőképessége holdankint legalább 225 kilogram halat számítva, kitesz 45950 mázsa halat. Ha a halak kilónkinti árát tíz koronában állapítjuk meg, akkor a nyers bevétel összege évenként 4.595.000 koronára rúg. Ha ebből levonjunk az évi annuitás összegét, 720.000 s koronát, az alkalmazottak illetményeit, a halak etetésének költségeit és egyéb kiadásokat, akkor is a nyers bevétel egynegyede, vagyis legalább (egy millió korona) tiszta haszonként megmarad. A Fehértó házikezelésű halászatának eredménye már az előző években minden etetés és befektetés nélkül 800 mázsa halat eredményezett, de legalább hatszoros, sőt tízszeres eredmény érhető el szakszerű kezelés és a halak etetése által. A fehértói halgazdaságban nemes pontyon kívül még drágább halfajok is, így süllőt és harcsát is lehet tenyészteni. Szeged város közélmezésére nem igényelt halakat bizonyára jóval drágábban lehet értékesíteni, mert a mai fehértói halgazdaság halait 3 óra alatt a budapesti, 8 — 10 óra alatt a bécsi piacra lehet exportálni. Nyilvánvaló, hogy a felesleges halak kedvező értékesítésére a Fehértó mellett elhúzódő vasútvonal olyan kedvező támpontot nyújt, amellyel az ország egyetlen halgazdasága sem dicsekedhetik. A fehértói halgazdaság lenne az ország legnagyobb halgazdasága. A Fehértó mentén létesítendő intézőlakók, halászlakók, munkásházak, magtárak, malom, istállók, műhelyek és iparvasút létesítésével egy új kis várost teremtenénk, igen sok embernek megélhetési és kereseti forrást nyújtanánk. És mennyi munkaalkalmat! A háború — ami akadálya volt a tervek keresztülvitelének — elmúlt már, teljesebb m munkanélkülisé — mint ez időszerint van — nem jöhet már és a város ellátásának kérdése komolyabb, mint valaha volt. Tudjuk, hogy a város pénzügyi helyzete ma neki olyan, hogy 10—12 milliós befektetéseket tehessen. De oly sok a heverő nagytőke, hogy egy ilyen nyilvánvalóan jó befektetésre kinyitnak a ládafiókok és a pénzesszekrények és tömegesen sietnek a pénzekkel a városhoz. A fehértói halgazdaságot csakis részvénytársasági alapon lehet megteremteni, vezetni és föntartani. Alakítsunk részvénytársaságot és a részvényeknek 90 százalékát a város vásárolja meg. A tüzelőanyag. Mandel Zsigmond szegedi kocsigyáros a hatóságot beadványban arra kérte, hogy a város erdejéből, mint Pillich-erdő, Dobó-erdő, Magyar-erdő, Csengele termelje ki a fát és fuvaroztassa a városba. A beadvány kifejti, hogy a városnak háromféle üzeme rendelkezik fuvarerővel. Egy a köztisztasági telep, ahol negyven pár lő van; a gazdasági telepen harminc pár ló van, van azután a városnak autó fuvarozó üzeme. A fát a nevezett erdőkből lóerő vontatná a központokba és onnan autók szállítanák be a városba. Somogyi Szilveszter dr. polgármester érdeklődéssel hallgatta a tervet, amint minden eszmét köszönettel fogad, amely a tüzelőanyag megszerzésére vonatkozik, de azt mondta, hogy az eszmével ő már foglalkozik és részben más formában akként valósítja hogy a városi adóhivatalok faszükségletét egy pár hétre fedezheti is. A város erdeiből kitermelhető fát azonban nem a várossal fuvaroztatja be, hanem fizetett fuvarral, mert a város lovai folytonos munkában robotolnak. Az első faszállítmány megérkezett a város királyhalmi erdejéből. Tizenegy kocsival hoztak be kocsinként félöl akácot. Reggel hétkor indultak el Királyhalmáról, két-két sovány lóval és déli harangozáskor érkeztek a városházára, ahol az udvaron rakták le a fát. A szegedi nemzetközi bizottságnak egy francia küldöttje, Kerner gázgyári mérnök és Kocsárdy főgépész a város érdekében a szlavóniai Zakovácba látogattak el szénért, de eredménytelenül, mert a bányában alig dolgoznak és a különbé is rossz minőségű szenet a használhatatlan uton nem szállíthatják. • Tournadre tábornok, városkormányzó a román parancsnoksághoz táviratot intézett azzal a kérelemmel, hogy a visszatartott fát haladéktalanul indítsa útnak Szeged számára, mert a városban ezer és ezer családnak nincsen főzni való tüzelő fája. A banda városkormányzó sajtóirodájából. Határozat. A békéltető bizottság működése tárgyában fölmerült nehézségekre való tekintettel fennforog annak szükségessége, hogy a munkáltatók és munkások közötti vitás ügyek intézésének módozatai általánosságban újra tanulmány tárgyává tétessenek. Ennek folytán október 23-án 10 órakor egy bizottság ül össze a szegedi Ítélőtábla elnöki hivatalában. E bizottság összetétele a következő: Három munkaadó tag, kik közül egyet egyet a Kereskedelmi és Iparkamara, a Kereskedők Szövetsége és az Ipartestület jelölt ki. Három munkás tag, kiket a munkások szakszervezete jelölt ki. E hat tag döntési joggal bír. Melléjük rendeltetik két ügyvéd, kik közül egyet a munkaadók, egyet a munkások szakszervezete jelölnek ki. Ezenkívül részt vesznek a tanácskozáson . Az ítélőtábla elnöke. A törvényszék elnöke. Két utóbbi tanácsadói minőségben, jelen lesz továbbá az üléseken a városkormányzó-tábornok képviseletében egy tiszt, vezérkari tolmács, aki a tárgyalásokban nem vesz részt. A bizottság feladata, hogy a tábornok-városkormányzónak részletes javaslatot terjesszen elő, oly igazságszolgáltatási szervek felállítására és működésére vonatkozólag, amelyek a munkaügyi bíróság és a jelenlegi békéltető bizottság helyett hivatva lesznek a munkaadók és munkások között, akár a múltban felmerült, akár a jelenben vagy a jövőben felmerült vitás ügyben dönteni E bizottság nevezetesen 1. Tanulmány tárgyává teszi a következő kérdéseket: Váljon csak első fokon tárgyalandók-e az ügyek, vagy szükséges-e egy felebbviteli bíróság fölállítása? Ez utóbbi esetben milyen legyen a két bíróság összetétele? 2. Meghatározza a két bíróság működésének alapjául szolgáló jogszabályokat. A bizottság munkálatai szombat, október 25. délig teljesen befejezendők és a bizottság által kidolgozott tervezet vasárnap, október 26 án, délben a városkormányzó tábornok elé terjesztendő Az angl külügyi államtitkár Budapesten. Sir George Clark, az angol külügyminisztérium államtitkára tegnap Budapestre érkezett. A politikai köröket élénken foglalkoztatja az angol államférfi megérkezése a magyar fővárosba. Sir Clark a versaillesi legfőbb ötös tanács megbízásából teljes meghatalmazottként érkezett Budapestre, hogy itt a helyzetről informálódjék. Sir Clark a kormány tagjain s a kormányt támogató pártok vezérpolitikusain kívül meg fogja hallgatni a többi pártárnyalatok és a pártokon kiívül álló politikusok véleményét is. Ez utóbbiak között s József főhercegen kívül Andrássy Gyula gróf, Wekerics Sándor, Bethlen István gróf, Lukács I László és mások neveit emberezik.