Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)

1919-10-23 / 237. szám

IX évfolyam, 237. szám » Szeged, 1919. október 23. * Csütörtök megjelenik minden reggel. Egyes szám ára 30 fillér Vidéke­i ..........40 , ELŐFIZETÉSI AR­HEIÍVBEJI V« évre .. ■V V« évre » 1 hóra . DÉKEIM .. 25 K .. 30 K . 10 K SZJEG­EZDI p /i ■ p'­rá. y r \ • r ^r. . . 't■■'rrTy ‘ !B SS P­OLITIKAI NAPILAP K­.". 3 PK?-f r­ r 3 . ■ . S * -t V ^ ■ M i.l 0 : (■ V Egyes szám­ára l|í). *ff|lér Szerkesztőség és kiadóhivb­il-Y' Szeged, Jókai­ utca 4. után Telefon Számok t 12­62 és 252 Felelős szerkesztő: ÚJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos­­ ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hírlapkiadó Tállalata­­i igazgató: RÁCZ ANTAL Fehértói halgazdaság. Arról van szó, hogy végre a sok tespedő, munkátlan és keserves évek után, a sok gyűlések, értekezések és tárgyalások helyett cselekedjünk, te­gyünk valamit a munkanélküliség eny­hítése és Szeged ellátása érdekében. A Magyar Bank még 1916 végén a Fehértó területén 2200 holdas ha­lastó létesítésére nézve tett ajánlatot a városnak. A bank a h­alastavat mintegy három millió korona beruházással sa­ját költségén akarta megépíteni. A ha­lastó jövedelme 50 éven át kizárólag a bankot illette volna, aki viszont ezért évi harmincezer korona bért ígért a városnak. 1917 februárjában Skultéthy Sándor városi főszámvevő a tanácshoz intézett beadványában ellenezte, hogy a város hatósága egy kincsesbányát potom áron egy idegen banknak átadja. Az aján­latot a város érdekei szempontjából elfogadhatatlannak tartotta. Javasolta, hogy a 2200 holdas halastavat a város közönsége maga létesítse. A fehértói halgazdaság ügye ezután­­még egy párszor szóba került, de a­­háború miatt lekerült a napirendről úgy, hogy a háború befejezése óta a munkanélküliség enyhítése és a város ellátása érdekében tartott gyűléseken, értekezéseken és tárgyalásokon se ju­tott senkinek az eszébe. Már tíz évvel ezelőtt az Országos Halászati Felügyelőség tervezetet dol­gozott ki a Fehértó területén létesítendő halastóra. A tervek szerint a Fehértó vízállása részben az algyői híd mellett a nyers­olaj motoros szivattyútelep útján, rész­ben a Fehértó területén négy ártézi kút fúrásával volna biztosítandó. A moto­ros szivattyú segélyével emelnék be a vizet a Fehértóba vezetendő csator­nába, még az ártézi kutak a teleltetők vizének felfrissítésére és a veszteségek pótlására szolgálnának. A gyevi foktől­­ Fehértóig mintegy tizenkét kilomé­teres nyitott csatornán folyna végig a motorszivattyúval beemelt víz a Fehér­tóba, majd a kisteleki út mentén a kettős határon túl fekvő lefolyó csa­­tornán keresztül ömlene a Maty csator­nába s abból a Holt-Tiszába, onnan pedig a lúdvári zsilipen keresztül a Tiszába. Az 1917 februári árak mellett a halastó kiépítése legalább holdan­ként 1600 koronába került volna, vagyis három és fél millió koronára rúgott volna, melyhez még egyéb költségeket hozzá számítva, összesen négy millió koronát tett volna ki az egész építési kiadás. Ma mindenesetre sokszorosan többe kerülne a halgazdaság létesítése. A város bevételeinek jó része külön­féle községi adók és vámok beszedé­­­­sével van biztosítva. Arra kell gondol­nunk, ha már egyszer nem lesz mit megadóztatni, miféle bevételi forráso­kat fogunk teremteni, melyek a város fejlődésével fokozatos kiadásokat fe­dezni lesznek képesek. A jövedelmi forrásokat nem új adók kifundálásával, a polgárság terheinek emelésével kell előteremteni, hanem a városnak magá­nak kell létesítenie olyan vállalatokat, melyek egyrészt a polgárságnak olcsó produktumaival kedvezményeket szol­gáltatnak, másrészt a város pénztára javára bőséges haszonrészesedést nyúj­tanak. Vegyük a fehértói halgazdaság ügyét napirendre s készítsük azt elő úgy, hogy a halastó megépítését még ez évben kezdhetük meg. Pest vármegyéből beözönlő vadvizek fehértói gyűjtőmedencébe futnak össze. A Fehértó vize állandóan elöntéssel fenyegeti legjobb földjeinket. Ezért első lépés volna a fehértói halgazdaság szempontjából a Fehértó vizének le­­csapolása a Matv csatornán keresztül, annak oly mérvben leendő mélyítésé­vel, hogy az megfelelő levezető ké­pességgel bírjon. A fehértói halgazdaság létesítése mindenesetre nem négy millió koro­nát igényelne, hanem kétszer esetleg háromszor akkora összeget, amely be­ruházási költség ötven éves lejáratú kölcsönnél — hatszázalékot számítva — évi 480 ezer, 720 ezer korona annui­­tási összegnek felel meg. Ezzel szem­ben a halastavak termelőképessége hol­­dankint legalább 225 kilogram halat számítva, kitesz 45950 mázsa halat. Ha a halak kilónkinti árát tíz koroná­ban állapítjuk meg, akkor a nyers bevétel összege évenként 4.595.000 koronára rúg. Ha ebből levonjunk az évi annuitás összegét, 720.000 s koro­­nát, az alkalmazottak illetményeit, a halak etetésének költségeit és egyéb kiadásokat, akkor is a nyers bevétel egynegyede, vagyis legalább (egy mil­lió korona) tiszta haszonként meg­marad. A Fehértó házikezelésű halászatának eredménye már az előző években min­den etetés és befektetés nélkül 800 mázsa halat eredményezett, de legalább hatszoros, sőt tízszeres eredmény ér­hető el szakszerű kezelés és a halak etetése által. A fehértói halgazdaságban nemes pontyon kívül még drágább halfajok is, így süllőt és harcsát is lehet te­nyészteni. Szeged város közél­mezé­­sére nem igényelt halakat bizonyára jóval drágábban lehet értékesíteni, mert a mai fehértói halgazdaság halait 3 óra alatt a budapesti, 8 — 10 óra alatt a bécsi piacra lehet exportálni. Nyilván­való, hogy a felesleges halak kedvező értékesítésére a Fehértó mellett elhú­zódő vasútvonal olyan kedvező tám­pontot nyújt, amellyel az ország egyet­len halgazdasága sem dicsekedhetik. A fehértói halgazdaság lenne az or­szág legnagyobb halgazdasága. A Fehértó mentén létesítendő intéző­­lakók, halászlakók, munkásházak, mag­tárak, malom, istállók, műhelyek és iparvasút létesítésével egy új kis várost teremtenénk, igen sok embernek meg­élhetési és kereseti forrást nyújtanánk. És mennyi munkaalkalmat! A háború — ami akadálya volt a tervek keresztülvitelének — elmúlt már, teljesebb m munkanélkülisé — mint ez időszerint van — nem jöhet már és a város ellátásának kérdése komolyabb, mint valaha volt. Tudjuk, hogy a város pénzügyi helyzete ma neki olyan, hogy 10—12 milliós befektetéseket tehessen. De oly sok a heverő nagytőke, hogy egy ilyen nyilvánvalóan jó befektetésre kinyitnak a ládafiókok és a pénzesszekrények és tömegesen sietnek a pénzekkel a vá­roshoz. A fehértói halgazdaságot csakis rész­­vénytár­sasági alapon leh­et megterem­teni, vezetni és föntartani. Alakítsunk részvénytársaságot és a részvényeknek 90 százalékát a város vásárolja meg. A tüzelőanyag. Mandel Zsigmond szegedi kocsi­gyáros a hatóságot beadványban arra kérte, hogy a város erdejéből, mint Pillich-erdő, Dobó-erdő, Magyar-erdő, Csengele termelje ki a fát és fuvaroz­tassa a városba. A beadvány kifejti, hogy a városnak háromféle üzeme ren­delkezik fuvarerővel. Egy a köztisz­tasági telep, ahol negyven pár lő van; a gazdasági telepen harminc pár ló van, van azután a városnak autó fu­varozó üzeme. A fát a nevezett er­dőkből lóerő vontatná a központokba és onnan autók szállítanák be a vá­rosba. Somogyi Szilveszter dr. polgármes­ter érdeklődéssel hallgatta a tervet, amint minden eszmét köszönettel fo­gad, amely a tüzelőanyag megszerzé­sére vonatkozik, de azt mondta, hogy az eszmével ő már foglalkozik és rész­ben más formában akként valósítja hogy a városi adóhivatalok fa­szükségletét egy pár hétre fedezheti is. A város erdeiből kitermelhető fát azonban nem a várossal fuvaroztatja be, hanem fizetett fuvarral, mert a város lovai folytonos munkában robo­tolnak. Az első faszállítmány megérkezett a város királyhalmi erdejéből. Ti­zenegy kocsival hoztak be kocsin­­ként félöl akácot. Reggel hétkor in­dultak el Királyhalmáról, két-két sovány lóval és déli harangozáskor érkeztek a városházára, ahol az ud­varon rakták le a fát. A szegedi nemzetközi bizottságnak egy francia küldöttje, Kerner gázgyári mérnök és Kocsárdy főgépész a város érdekében a szlavóniai Zakovácba lá­togattak el szénért, de eredménytele­nül, mert a bányában alig dolgoznak és a különbé is rossz minőségű szenet a használhatatlan uton nem szál­líthatják. • Tournadre tábornok, városkormányzó a román parancsnoksághoz táviratot intézett azzal a kérelemmel, hogy a visszatartott fát haladéktalanul indítsa útnak Szeged számára, mert a városban ezer és ezer családnak nincsen főzni való tüzelő fája. A ban­d­a városkormányzó sajtóirodájából. Határozat. A békéltető bizottság működése tár­gyában fölmerült nehézségekre való tekintettel fennforog annak szükségessé­ge, hogy a munkáltatók és munkások közötti vitás ügyek intézésének módo­zatai általánosságban újra tanulmány tárgyává tétessenek. Ennek folytán október 23-án 10 órakor egy bizottság ül össze a sze­gedi Ítélőtábla elnöki hivatalában. E bizottság összetétele a következő: Három munkaadó tag, kik közül egyet egyet a Kereskedelmi és Ipar­kamara, a Kereskedők Szövetsége és az Ipartestület jelölt ki. Három munkás tag, kiket a mun­kások szakszervezete jelölt ki. E hat tag döntési joggal bír. Mel­léjük rendeltetik két ügyvéd, kik közül egyet a munkaadók, egyet a munkások szakszervezete jelölnek ki. Ezenkívül részt vesznek a tanácskozáson . Az ítélőtábla elnöke. A törvényszék elnöke. Két utóbbi tanácsadói minőségben, jelen lesz továbbá az üléseken a vá­­roskormányzó-tábornok képviseletében egy tiszt, vezérkari tolmács, aki a tár­gyalásokban nem vesz részt. A bizottság feladata, hogy a tábor­­nok-városkormányzónak részletes javas­latot terjesszen elő, oly igazságszolgál­tatási szervek felállítására és működé­sére vonatkozólag, amelyek a munka­ügyi bíróság és a jelenlegi békéltető bizottság helyett hivatva lesznek a mun­kaadók és munkások között, akár a múltban felmerült, akár a jelenben vagy a jövőben fel­merült vitás ügyben dönteni E bizottság nevezetesen 1. Tanulmány tárgyává teszi a kö­vetkező kérdések­et: Váljon csak első fokon tárgyalandók-e az ügyek, vagy szükséges-e egy felebb­­viteli bíróság fölállítása? Ez utóbbi esetben milyen legyen a két bíróság összetétele? 2. Meghatározza a két bíróság mű­ködésének alapjául szolgáló jogszabá­lyokat. A bizottság munkálatai szombat, ok­tóber 25. délig teljesen befejezendők és a bizottság által kidolgozott tervezet vasárnap, október 26 án, délben a vá­roskormányzó tábornok elé terjesztendő Az angl kü­lü­gyi államtitkár Budapesten. Sir George Clark, az angol külügy­minisztérium államtitkára tegnap Bu­dapestre érkezett. A politikai köröket élénken foglalkoztatja az angol állam­férfi megérkezése a magyar fővárosba. Sir Clark a versaillesi legfőbb ötös tanács megbízásából teljes meghatal­mazottként érkezett Budapestre, hogy itt a helyzetről informálódjék. Sir Clark a kormány tagjain s a kormányt támogató pártok vezérpoli­­tikusain kívül meg fogja hallgatni a többi pártárnyalatok és a pártokon ki­­ívül álló politikusok véleményét is. Ez­­ utóbbiak között s József főhercegen­­ kívül Andrássy Gyula gróf, Wekeric­s Sándor, Bethlen István gróf, Lukács I László és mások neveit emb­erezik.

Next