Szegedi Friss Ujság, 1922. július-szeptember (23. évfolyam, 155-232. szám)

1922-07-01 / 155. szám

XXliI. évfolyam­, 155. szám * Szeged, 1922 julius 1. Szombat Egyes szám ára korona Egyéb szám ára mindennap mindenütt 3 korona ELŐFIZETÉSI ÁR HsiJtVSEnVi .............210 K 1 llerft M «• •• M *t M •! ^ VIDEI^ENVt évre.. .. .. 240 K 1 hóra........................ 80 K szEk­a­iaiDi P O L 5 T n< A í rd A P i L A P Szerkesztőség és kiadóhivatalt Szeged, Jókai­ utca 4. szám Telefon­számok: 12­62 és 2­93 t­elefon szerkesztő WEINER SÁNDOR Kiadótulajdonos : ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hírlapkiadó vállalt.:Z­rt Igazgató: RÁCZ ANTAL Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Jelenti, hogy a következő képviselők mandátumai ellen érkezett be panasz: Pakots József, Nagy Ernő, Rakovszky István, Haller István, Berky Gyula, Apponyi Antal gróf, Lukács György, Peidl Gyula, Szeder Ferenc és Urbán Péter báró. Ezek megbízóleveleit a B) osztályba teszik át. Több bejelentés után a Ház az indem­­nitási javaslat tárgyalására tér át. Ivády Béla, a pénzügyi bizottság elő­­adója ismerteti az 1922—23. költségvetési év első hat hónapján viselendő közterhek­­ről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot. Ezután Bethlen miniszterelnök emelke­dett szólásra. Munkaprogramot kívánok adni — mondotta. — Ennek az országnak elsősorban is békés, belső munkára van szüksége, ha élni akar tovább. A magyar kormány a kiengesztelődés, a szeretet politikáját kívánja egyedül szolgálni. És a kormány — ezt határozottan leszögezem — e téren nem akar és nem fog sem felekezeti, sem osztálykülönbséget ismerni. Tegyen le egyszer és mindenkorra min­den osztály és minden felekezet arról, hogy uralmat gyakoroljon. Ebben az ország­ban ma csak egyenrangú, magyar embe­reknek van helye. Közös munkára szólítok föl ennek az értelmében mindenkit és bejelentem, hogy a kormány minden téren, mint objektív közvetítő fog működni, hogy a társadalmi harmóniát mielőbb megteremtse. A jövő ettől a nemzetgyűléstől függ. Megígértem és meg is tartom, hogy a kivételes hatalmat fokozatosan hatályon kívül helyezem. Az internálás és rendőri felügyelet terén is tovább fogunk menni. Egyre nem vagyok hajlandó, hogy az emigránsokat amnesztiában részesítsem. Aki külföldre ment és nem követett el olyan bűnt, amely a magyar törvénykönyv szerint a független magyar bíróság által büntetendő, hazajöhet nyugodtan, bántó­­dása nem lesz. Ma is még sokan az emigrációból megrontják külföldön az or­szág jóhírnevét, propagandát folytatnak hazájuk ellen Amíg megbánást nem mu­tatnak, addig amnesztiával sem élhetünk velük szemben. Hat hónapon belül, azt hiszem, m­eg­­van a garancia, hogy a kivételes hatalom teljesen megszűnik. Gazdasági téren is a r­endet helyre fogjuk álltani, bár ma ne­hezebb itt a dolog sokkal, mint a háború alatt volt. Kiálló a nyomor és azért bűnö­zik a hazával, polgártársaival szemben az, aki közjogi harcokat akar felidézni, a­he­lyett, hogy kenyérről gondoskodna a nem­zetnek. Nem akarom és ennek az ország­nak el kell kerülni, hogy pénzügyileg Ausztria sorsára kerüljön. Elősorolja a közigazgatási reformterve­­ket, majd bejelenti, hogy a kereskedelmi, népjóléti, földm­­velésügyi minisztérium­ban a jó gazdasági forgalmat és­ szociális h­elyzetet javító törvények egész sora van készen, így a tisztességtelen verseny, a magán­a halm­azo­ttak és kereskedelmi alkal­mazottak ellátásáról, gyermekeik biztosí­­tásáról szóló javaslatok. A munkásbizto­­sító pénztár reformja, özvegyek, árvák, rokkantat ellátása, nagy lecsapolási és küzmm­in­kák az országban stb. Kén­y Házat dol­gozzon min­t többet a haza és a nyomorgó magyar nép üdvére és boldogulására. Kállay pénzügyminiszter kijelenti, hogy a takarékosságot minden irányban be fogja vezetni. Az ellátatlanok kategóriáját átvizsgáljuk. A tisztviselőkérdést rendezni kell. Fokozatosan kell visszatérni a béke­beli nívóhoz. Legfontosabb feladat ma a többtermelés. Kereskedelmi mérlegünk már arra enged következtetni, hogy köz­gazdasági életünk fejlődik, a termelés fokozódik. A kormány minden erővel a külfölddel és szomszédos államokkal gaz­dasági megegyezésekre törekszik. A be­vételeket fokozni kell. Egységesíteni és arányosítani, de egyszersmind egyszerűsí­­teni fogjuk az adózási rendszert és sza­bályozzuk a viszonyokhoz alkalmazva a földadót. Se­m protekcióból, sem léhaság­ból nem szabad ebben az országban tovább megélni, csakis munkából. A munka és a rend kell hogy legyen az ország alapja. Egyetértésben kell az or­szágot anyagilag talpraállítani és ehhez a képviselők segítségét kéri. Friedrich István mindenben helyesli az előadott programot. Ma tényleg a kenyér és a rend a fontos. A gazdasági és szo­ciális téren legmesszebb támogatja a kor­mányt és ha az indemnitást nem fogadja el, oka csak az, hogy több politikai kér­­désben nem ért egyet a kormánnyal. Sür­­geti, hogy a kormány a fölösleges tisztvi­selőket magánalkalm­azáshoz juttassa. Temesváry Imre a közmunkák fejleszté­sét kéri. Hidak és utak építését sürgeti és kéri, hogy erre a célra a tervezettnél 50 millióval többet fordítson a kormány. Az ülés vége 3 órakor. Minisztertanács. Ma miniszter­tanács lesz, amelyen a lakásrendelet kerül tárgyalás alá és egyben dönteni fognak a mezőgazdasági haszonbérek szabályozásáról, még­pedig úgy, hogy ezt a jövőben természetben, azaz ga­bonában kell majd fizetni. A tisztviselői létszám­csökkentés. A megszállás után megindult tisztviselő­­vándorlás annyira megnövelte az ország tisztviselőinek létszámát, hogy azok java­dalmazása súlyosan érintette az állam­ház­­tartást. A kor­mány a kényszerítő szükség hatása alatt elhatározta, h­ogy csökkenti a tisztviselők létszámát. Először a tisztek létszámát csökkentették a minimumra s most bekövetkezett a jo­gsrtisztviselők létszámcsökkentése. A tanfelügyelőségről Jánossy Gyula és Balló dr. tanfelügyelőket, Török dr. és Vidacs segédtanfelügyelőket nyugdíjazta a közoktatásügyi miniszter, míg a tanulók létszámának apasztása július 15-ére kerül döntésre. A pénzü­gyigazgatóságnál mind­­össze három tisztviselőt bocsájtottak el, illetve nyugdíjaztak az eddigi létszám­­csökkentés során. A legnagyobb létszor­paszlást a Máv­ vitte keresztül, ahol jóval nagyobb volt a létszám a­ szükségesnél. Összesen ötezer vasu­t­asnak m­ondták föl a szolgálatot. Az évi fizetésűeknek a fölmondási idő szep­tember 30-án­ jár le. Az elbocsájtottak vég­­kielégítést kapnak, míg azok, ak­iinek tíz éven felül van a szolgálati idejük, vagy végü­ielégítik, vagy nyugdíjazzák. ■ A szegedi üzletvezetőség területén kö­rülbelül nyolcszáz vasutast bocsájtottak el. Az elbocsájtottak között két titkár és három mérnök szerepel. A középiskolát végzett és elbocsájtott t'­ztviselők között a leg­­m­aga­ a'ib­r­ik­i­e­­­velő, szimtik 44. ••ünnep után­ A tegnapi gyönyörű és em­lékezetes kultúrünnep után, nem volna teljes a pompázó csokor, ha a körültekintő és tapintatos rendezésről ne emlékezne meg a nap krónikása. Szeged város közönsége igazán büszkén könyvelheti el, hogy min­den nagyobb esemény az utóbbi években mintaszerű rendezéssel, a lakosság és hatósági közegek olyan fegyelmezett és előzékeny magatartása keretében folyik le, amely dicséretére válna még békeidőkben is a világ vezető kulturállarcai bármelyi­kének. Ha valaki konszolidációról, rendről, nyugalomról beszél e csonka országban, önkéntelenül idéznie kell Szegedet, amely város e téren mértföldes léptekkel vezet ma és világíló fáklyaként példáját szolgál­tatja annak, hogyha az idők szavát meg­értő vezetők és polgárság kéz a kézben dolgozik, nincsen az a nehéz problémája, amelyet dicséretesen és közmegelégedésre megoldani ne lehetne. Mint a város polgárságának feje és vezetője, Somogyi Szilveszter dr. polgár­­mester ez alkalommal is annak a körül­tekintő, mindenre kiterjedő figyelmes házi­gazdának bizonyult, aki méltóan képviselte városának polgárságát. Nem volt az az apró hely, ahol tegnap valami történt, hogy személyesen ott ne lett volna és ahol fölszólalt, vagy cselekedett, mindenki csak a szellemi és testi fürgeségét csod­dálta, azt a rendületlen kitartást és gon­dosságot, amely különben egész polgár­mestersége alatt jellemezte. Az egyetem tanácsáról és tanári karáról is csak a legnagyobb dicséret haragján lehet megemlékezni. A többhetes rendezés és fáradságos előmunkálatok után, m­ellétt produláltak ahhoz a fogalommá vált híréhez, amely Kolozsvár egyetemét jelentette mindenki szemében. A katonai rész rendezése régi, tapasz­­talt magyar katonák munkája volt. Janky Kocsárd altábornagy, Shvoy Kálmán ez­redes, vezérkari főnök úgy állították össze az egész programot, mint művészember a finom órát. A csendőrség és vámőrség is helyén volt mindenhol, öregbítette a mi fiatal katonáink és rendfentartó közegeink nagy hírnevét és dicsőségét. Mint kalauz és vezető nagy tapintattal és körültekin­­téssel végezte feladatát Pach Dezső szá­zados. A legneh­ezebb munkát a tegnapi napon a rendőrség végezte.­­Kora reggeltől késő estig az ő feladata volt a rend fönntartása és biztosítása. Végtelen örömére szolgál Szeged polgárságának, hogy az ország kor­mányzója és miniszterelnöke személyesen m­eggyőződh­edett arról, hogy a helyőrség mellett, a szegedi rendőrségben is milyen biztos, erős támasza van az államhata­­lomnak. Szalay József dr. kerületi és Bottka Sándor dr. városi főkapitányok büszkék tehetnek teljesitményükre, a szegedi rend­őrség minden lisztjére és rendőrére. De büszke lehet az ő szűkebb hazája rend­őrségére, annak kiváló és kötelessé­gelje­­sítő két vezetőjére Kőszó István dr. ál­lamtitkár, a rendőrség jelenlegi országos feje. Amit Szeged rendőrsége, élén Szalay és Boltk­a dr.-okkal tegnap teljesített, csak az ő és a kormány legnagyobb megelé­gedését vonhatja maga után és Szeged népe meg van győződve, hogy ennek az elismerésnek kézzelfogható bizonyítéka nem is fog elmaradni. A kormányzó útja, Horthy Miklós kormányzó ma reggel 5 órakor folytatta útját Szegedről. Délelőtt 9 óra 30 perckor érkezett Sz­olnokra, ah­ol lelkesen fogadták. A ligetben katonai szemlét tartott, majd részt vett a díszebéden. Délután Békés­csabára utazott. Itt is óriási lelkesedéssel fogadták. Röviddel későbben megérkezett a kormányzó neje is, aki a kormányzóvá­ mint zászlóanya részt vett a csabai ezred zászlószentelési ünnepén. A kormányzó este a lakosság lelkes ünneplése közben utazott Bu­dapestre. Programb­eszédek Dorozsmán. Kiskundorozsmán Schandl Károly lemon­dása folytán megürült a mandátum. A ke­rületben máris erős szervezkedés folyik. A kerületben előreláthatóan a küzdelem az egységes párt két jelöltje között folyik majd. A hivatalos jelölt Eckhardt Tibor sajtófőnök, míg Dorozsma és Kistelek la­kosságának tekintélyes hányada Széll Gyula dr. szegedi ügyvédet kérte a jelöltség vál­lalására. Eckhardt Tibor dr. sajtófőnök, hivatalos jelölt élénk érdeklődés mellett tegnap dél­előtt 11 órakor mondotta programbeszédét Dorozsmán a községházán. Varga György bíró felszólítására a sajtófőnököt a gyűlét képviselőnek jelölte. Eckhardt Tiborért küldöttség ment, majd lelkes éljenzés kö­zepette kijelen­tette a képviselőjelölt, hogy fájlalja, hogy a polgárság két részre sza­kadt. Meg van arról győződve, hogy Ma­gyarországot csak békés munkával és csak úgy lehet megmenteni, ha minden polgár­ember összefog a mindinkább felburján­zó szélsőségekkel szemben. Ezután kitért Do­rozsma község kívánságaira s megjegyezte, hogy a kívánságokat — mivel szók telje­­síthetők — teljesíteni fogja. Ezután még beszélt a külpolitikai viszo­nyokról, majd a belpolitikára tért át és végül békés együttműködésre hívta fel a polgárokat. Az Eckh­­ardt-párt vasm­nsp reggel 9 óra­kor a göbölyjárási központnál, délben 12 órakor a Didás-kápoln­ánál és délután fél 4 órakor pedig a dorozsmai községháza udvarán tartja legközelebbi gyűléseit. A tegnapi gyűlésen résztvett sokorópátkai Szabó István is és nagy beszédben ismer­tette Eckhardt sajtófőnök érdemeit.­­ Széll Gyula drt, aki tegnap a jerney­es­­kövőn vett részt, küldöttség kérte fel, hogy programot adjon. A gyűlés délután 3 óra­­k­or volt a községház udvarán élénk érdek­lődés mellett. Az ülést Czékus Imre nyi­totta meg, üdvözölte Szélit és felkérte programbeszéde megtartására. Széll Gyula dr. ráu­tatok arra, hogy nem kereste a jelöltséget, de ha a kerü­let lakossága kívánja, a kérelemnek en­ged. Bejelenti, hogy az egységes párt tagja programját vallja ő is, mert nézete, hogy ez az ország csak úgy lehet egy­séges, újból nagy és erős, ha mindenki összefog. Faji, felekezeti, osztálykülönbség nélkül a testvériségnek, a közös szenve­désnek és a közös gyógyulásnak kell len­nie a nemzeti célnak. Segíteni az aggot, gyámoltalant, gondoskodni az árvákról, özvegyekről, rokkantakról, földhöz juttatni a földbirtokreform által az arra rászorul­­takat és igényjogosultakat, megalapozni ezt a nemzetet egy újabb ezredévre. Ez az ő programja. Több felszólalás után Czékus elnök zárszavaival véget ért az ülés. Széll dr. vasárnap folytatja pro raui­­beszédét, délelőtt 11 órakor a Dadás­­templomnál, d. u. 3 órakor a göbölyivási kápolnánál. Mb!!!!írt a tanyák­ra az ajtó­­templom. Megírtuk, hogy a város tanácsa már régóta foglalkozik azzal a tervvel, hogy a Szegedhez tartozó tanyák népét jó köz­lekedési eszközökkel közelebb hozza a városhoz. Fontos pedig ez különösen azért, mert a tanyavilág lakossága közül a sze­gényebb néposztály nem hozhatja piaci áruit a városba, aminek következménye az egyes élelmicikkek hiánya és folyton emelkedő drágulása. Legutóbb a Magyar Olasz Bank autószindikátusa tett ajánlatot a városinak, hogy hajlandó három személy­szállító autót eladni a városnak két és fé millió koronáért. A városi tanács ezt az ajánlatot drága­­i­nak találta és elhatározta, hogy a város­­­­eherautói közül háromat megfelelő átala­­­­kítással forgalomba helyeznek Alsótanra

Next