Szegedi Friss Ujság, 1922. október-december (23. évfolyam, 234-312. szám)

1922-12-31 / 312. szám

XXIJa, tvidvam, 3H. s. ♦ Szeged, 1022 december 31. ^ Vasárnap *■ Egyes szám ára Icoropa ^sfi£s»aB»s)BiKa£í:!.: »saoi ara aundeunip és raiiiíkufiti 8 ííorons HH EI^FlZETÉSi ÁK HKIiVBE]« Ví evre 600 K 1 bóra « M « n ». .• 200 K VlDKnEM Vi évre « ^ 1050 K 1 iióra . « ^ . 350 K SZECä-EZDI POLÍTJKAI WAPILAP S^eraeszinseg es luarotlivatan Szeged, Jókai utcsi 4. szán telefon számok 12~e2 ás szerkeuldt WEINER SÁNDOR Kladátuisistonos ENDRÉNYI LAJOS avamila ás hirispkiaáo vállalati szazatá ás relids kisdá: RÁCZ ANTAL Magyar lángost, magyar tehetség előtt hajt ma zászlót minden kultumemzsere a világnak. A világháború és az azt kötő békék borzalmai mindent elrabolhattak ettől a szerencsétlen nemzettől, de szellmmi kincsünk, kultúránk a mienk maradt é-, miránk sugárzik vissza annak a fénynek tüze, mely a mai napon beragyogja a világ égboltját — Petőfi Sándor szelletme. Amint csak egy Homéroszt, egy köbét adott Isten a világnak, Petőfi Sándor lírája is egyedülálló, mindenek felett kimagasló. A szabadságot, a hazaszeretetet, a ragaszkodást az anyaföld rögéhez, a szülői és családi szeretetet, az otthon szentségét sokan és sokan megénekelték e földön, de hol maradnak ezek az énekek Petőfi Sándor pacsirtadalai mögött. Szabadság! Van^ nemzete még egy a világnak, mely úgy ismerné e fogalom hazi értelmét, mely ennek a jegyében született és azért csak parányi, tört részében is annak küzdött, vérzett, szenvedett volna , mint a magyar. Szeretet! Van-e árvább, elhagyottabb nép e föld kerekén, mint mi, akik közel ezer éven át csak szomszédaink, a világ gyűlöletét éreztük és ma is, mint a gonosz mostoha árvája, rablók és zsiványok szabad prédájául vetve, egyedül járjuk a szenvedések, nyomorgattatások kálvánautját. És ki ragaszkodhatna jobban anyaföldje rögeihez e nagy világon, mint ez a nemzet, mely az emberi aljas szenvedélyek, a gyülölet tengerében, mint különálló sziget, ételében egye-4 betsem tett, mint harcolt a bősz áradattal, a piszkos hullámokkal, melyek folyton elöntéssel, pusztulással fenyegetik. Szülőt, testvért mely nép szerethetne, tisztelhetne jobban, mint mi, akiknek Isten és haza után senki más szerető felebarátunk nincsen önmagunknál. A magyar föld, a magyar anyák méhe sohasem termelte szük kézzel nagyjait. Hadvezéreink, tudósaink, íróink és költőink egész sora büszkeségei nemcsak nemzeti történelmünknek és műveltségünknek, de a világtörténelemnek és kultúrának is. Petőfi a maga nemében mégis külön áll. Nagyobb II.'haránk a világ kultúrájának minden más Hunkusánál, mert Petőfi nem különálló dalos, hanem a vágtörténelem leghősibb, legheroikusabb nemzete összes''Agének, a magyar nép lelkének, szivének, nemes érzelmei minden húrjának egységes megszólaltatója, mindent átfogó, lángeszű , lánglelkü harsonába volt. Ma száz esztendeje, hogy a magyarok Istene különös kegyelmékig megajándékozta vele nemzetét. Közel három emberöltő, hogy elénekelte, elzokogta — nemzete, a vite fülébe harsogta, hol lágyan zengő szerelmi dalait, hol zokogó, sírő keserveit, hol mennydörgő, orkánként zúgó igazságait és szabadságdalait Bendegúz vezérnek, Árpád unokáinak. Amikor Petőfi emlékének áldoz a mai évfordulón a magyar nemzet, hogy új erőt, új hitet merítsen önmagában és jövőjében, amikor a világ Petőfi szellemének hódol e szent ünnepünkön, nemcsak a költő, hanem a gyűlölt, de azért rettegett magyar előtt is zászlót hajt és bizonyára sok gonosz ember, sok gonosz nép homlokára redőt von az a gondolat ,— le lehet-e láncolva tartani örökké azt a nemzetet, melynek Petőfi Sándorja van, mely a s®»badskról, a szeretetről, a gyűlöletről úgy t td dalolni, mint — eddig és bi'conv'-a ezután is — egyetlen más fia, egyetlen más nemzete sem ennek a nagy időket látott, vé.., öreg földünknek Petőfi Sándor dalaiban a magyar múlt szólal meg, a magyar jövő fája rezegteti ezüstös leveleit. Nem tudjuk, megérti-e a világ e csodálatos zene hangjait, vagy teljesen botfülűvé változott. Mi értjük és tudjuk, Petőfi szellemében már látjuk és érezzük is a feltámadás közeledtét, az új magyar hajnal hasadását és jaj azoknak, akiket a kakas szava még mindig a nekünk szánt koporsó ácsolásánál talál! . . . A német hadisarc. A német hadisarccal kapcsolatban megtartandó párisi konferenciáról és annak előkészítéséről a következőket jelentik: Páris, dec. 30. A francia minisztertanács foglalkozott a német hadisarc és az összehívott antantkonferencia napirendjével. A franciáík terve a következő: Zálogok gyanánt javasolni fogják: 1. A szénadó kirovását, melyet a szövetségesek polgári tisztviselői szednének be. Ennek az adónak a hozadékát 160 möld arany márkára becsülik. 2. Vámoknak, valamint bizonyos bányáknak és földbartokoknak lefoglalását. 3. A megsállott területeken lévő devizák zár alá vételét. London, dec. 30. A lapok jelentése mint az angol kormány újabb angol jóvátételi tervet tárgyal, amelyet a miniszteróelnökök párisi értekezlete elé fognak terjeszteni. A terv részletei még nem ismeretesek, hír szerint azonban Bonar Löw nagy áldozatra hajlandó a végleges szabályozás elérése érdekében. Lehetséges, hogy ,az angol kormány mai ülésén a **Övetségközi adósságok kérdését mérlegeli. Az angol kormány e szerint a német hadisarc végöszegét 50 millió arany márkában javasolja megállapítani. A fizetés megkezdésére Németország 3—4 évi haladékot kap. Ha pontosan fizet, az összeg kevesebb lesz és legjobb esetben 30 milliárdig süllyedhet. Róma, dec. 30. Mussolini miniszterelnök a párisi konferenciát céltalannak tartja és bejelentette, hogy a konferenciára nem utazik el, azon nem vesz részt A konferencián az angol és francia nagykövetek fogják képviselni Olaszországot Róma, dec. 30. A párisi olasz követ, ak Olaszországot a párisi konferencián képviselni fogja, a következő utasításokat kapta kormányától: 1. Ragaszkodjék a londoni értekezleten előterjesztett olasz emlékirathoz. 2. Ne járuljon hozzá német területek megszállásához. 3. Támogassa a gazdasági szankciókat. Természetesen az antant bölcsen elhallgatja, hogy török területeket el akarnak venni, törökök millióit és felbecsülhetetlen természeti kincseket kivonnik ezeréves régi gazdájuktól ajándékba. A helyzet Lausanneban oly élesre fordult, hogy mindennaapra várható a konferencia elszéledése. Érdekesek azok a képek is, melyek az antant békeszeretetét mutatják. Az angolok a tárgyalások ideje alatt katonaságot küldtek a Marsus-vidékre, hogy a petroleumterületeket annektálják Törökországtól. Törökország urmátumban követeli az angoloknak a török földről való távozását. Anglia az áruló szultánt az angol megszállás alatti Mekkába viteti és ott ki akarja kiáltani török ellenpápának, e87 a török nemzetet kétfelé szakítja. Jellemző azonban, hogy a hangulat annyira törökellenes, hogy ,az uruj török ellenkalifa védelmére már egy zászlóalj angol katonaság előre indult Mekkába. A görög-angol barátság felújult. A forradalmi görög kormány az angolokkal egyetértésben elrendelte a görög haderő mozgósítását és a fővezér már Szalonikibe utazott, hogy a hadsereg felvonu Itsát a török vonalak ellen intézze. Az angol hajóraj Máltából elindult a török vizekre. A török hadsereget pedig Kemal pasa r mozgósította és máris felvonulóban van a kijelölt határok felé. Az a tér a keleten tényleg az antant által hangoztatott »béke“ jegyében látszik megindulni. A keleti helyzet. Az új esztendő, úgy látszik, a Keleten nem enyhülést, ellenben anná több bonyodalmat hoz. A világháború és a lehetetlen békék megállapítása után a higgadt politikusok mindenfelé új és véres események bekövetkezését jósolgatják. Azt állítják, a békék és a mai helyzet semmi egyéb, mint a fegyverek időleges pihentetése, hogy annál viharosabb legyen az új kirobbanása az emberi szenvedelmeknek. Az antant, most már bizonyosnak látszik, nem óhajtja a törökkel a békét. Lausanneban a konferenciát egyébneksem gondolták huzavonánál, hogy alkalmas időben megint megkíséreljék a feltámadt törökök gúzsbakötését. Az öszszes hírek, amelyek a svájci tanácskozásokról Londonon és Párisn át jönnek, azt mondják, a törökök okai az új feszült helyzetnek, mert nem hajlandók az angol és francia békefeltételek elfogadására. Szeged Petőfi újnnepe. Szeged városa van áldozott hivatalosan Petőfi szellemének. A Tisza-szálló nagyterme zsúfolásig megtelt áhitatos hallgatósággal, megjelentek teljes ngámban az ünnepélyt rendező Dugonics-Társaság tagjai, az egyetem professzorai, csak a hajósok voltak gyengén képviselve. A dölést Szalay József dr., a Vugonícs Tárlató elnöke nyitotta meg magasszárnyalású beszédben. Mint a legkülönbözőbb vallásfelekezetüek — mondotta a bibliából idézgetve igyekeznek a maguk igazit bizonyítgatni, úgy a legkülönbözőbb vlágnézetűek a maguknak iparkodnak Petőfit kisajátítani. Petőfi kizárólag senkié, osztatlanul mindannyiunkké. Hogy ő ilyen érték, bizonyság arra, hogy az egész ország ünnepli. A lelkes taps után a foharmonikus zenekar Fichtner vezényletével Erkel Hunyadi László nyitányát játszotta, majd Petőfi—Fichtner-dalokat adott elő nagy ünneplés közepette a szegedi dalárda női kara König Péter vezénylete mellett. Bartók György egyet, tanár Petőfi költészetéről értekezett nagy tanulmányban. Petőfi művészetének hordozója — mondotta —, a lelkével együtt kialakuló őseredetilleszthetikum. Forrása az energikus élmények buja teltsége, eszköze a korlátlan és szabad képzelő erő. Petőfi művészete egy új világot és minden izében magyar világt teremt, melynek egyetemes értékereje éppen magyarságából fakad. Az érdekes tanulmány után Juhász Gyula olvasta fel Petőfi c. költeményét. Étsy Emília Petőfi-verseket szavalt. Móra Ferenc a maga kedves és utólérhetetlenül koar’eil«n modorban Korrajz-morzsák címen ismertette a DIS-at és 48 előtti világot, az osztrák cenzúrát annak furcsaságait, az akkori kiadói viszonyokat stb. A lelkes ünneplés után Klenovich György színművész felolvasta Se. Ser gethy Vilmos kedves Petőfi-noveláját, Gödri Kató Fichtner Sándor zongorakíséretével Petőfi-dalokat adott elő nagy sikerrel. Végül Vézner Károly olvasta fe mélyen szántó tanulmányát Petőfi költészetért-Itt említjük meg, hogy a Petőfi-mexternárium hivatalos ünnepségei holnap kezdődnek meg Budapesten és az egri országban. A Petőfi Társaság holnapi díszülésén az ünnepi költeményt Móra Ferenc írta és olvassa fel, ki ez alkalomra ma éjjel a fővárosba utazott. Az áfivizsgáló-bizottság ülése A szegedi ikvizsgáló bizottság legutólabbi ülésén elhatározta, ho^ a város bo* domi kerg azdas á»ak számadásait á*. vizsgálja, abból a célból, hogy a kéz« gazdaság terményeinek árát megállapíthassa. A városi tanács ugyanis az án* vizsgáló bizottság fantárkörére utalta a városi kertészet terményeinek ármegálapítását. Az irvitagó bizottság ezenkívül elhatározta azt is, hogy a jövőben minden heti piacon megjelennek az árvizsgáló bizottság tagjai, hogy személyesn győződjenek meg, hogy a bizottság rendelkezéseit pontosan betartják*«. A bizottság tagjai tapasztalataikról minden héten beszámolnndc a szokásos bizottsági ülésen. Szőnyegi* keffiH, illetve kátyúba (•* tott a központi tejcsarnok r.-t. ügye la •Az albizottság részletesen foglalkozott a kérdéssel és megállapította, hogy mz árvizsgáló bizottság tévedett, amikor a tejcsarnok ellen az ügyészséghez küldte a feljelentést. Ugyanis árfelhajtás esett és nem árdrágítás fogt fenn, ez pedig a kihágási bírósághoz tartozik. Az iratokat az ügyészség már át is tette a kiágási bírósághoz. Elhelyezik a vapulakókat. Aigner Károly dr. főispán, mint annak idején megírtuk, már régebben elhatározta, hár a Szegeden tartózkodó vagonlakókat 1923. január elsejére okvétlenül elhelyezteti rendes lakásokba. Az újév első napja íme már ránk köszöni és még 35 család 59 vasúti vagont foglal el a különböző szegedi pályaudv»» rokon. A főispán szinte emberfeletti munkát végzett, hogy a menekülteket megfelelő l..károkban elhelyezze. Azonbs« a vagonlakók közé sokan a részalőnti felajánlott lakásokat nem vették igénytek mert nem tartották megfelelőknek. A főispán tekintettel arra, hogy a vasúti vagonokra az államnak i dő szfihősége van, szigorúan ellenőrízni kívánja a vagonlakókat. Legújabban kiadott egy rendelkkezést, illetve határozatot a lakási hivatal elnökének, hogy a vagonlakókat a lehetőség szerint rövid idő alatt torom« kivói lakásokban helyezzik d és Ml c.fefleg megüresedett lak.'ásokat azában ló esetben is utalják ki részükre, ha mH akarják valami c4. miatt elfoglal. A wn helyzet szerinte nem olyan, hogy ayndi kényelmi SBUnpoirtok miatt a Wfánol»« bvn városraiBi lehessen. Aki ennek dmcára sem akarja elfoglalni a meámfin kiutalt lakást, azt karhatatommal fogják kényszeríteni a vagonokból való hős költözésre. A menekültek jelenleg 132 családtaggal 59 vasuti vagont tart elfoglalva.